T k rneuronok T ry Ferenc Semmelweis Egyetem Magatart studom nyi Int zet

1. 1 T�k�rneuronokT�ry FerencSemmelweis EgyetemMagatart�studom�nyi Int�zet

2. 2 Forr�s: Simon M., Herold R., Fekete S., T�nyi T.: A t�k�rneuronok � avagy �jabb adatok az interszubjektivit�s neurobiol�gi�j�r�l. Psychiatria Hungarica 22:418-429, 2007.

3. 3 Az interszubjektivit�s a posztmodern korban l�nyeges vizsg�lati ter�lett� v�lt. Stern: olyan, mint az oxig�n, legink�bb a hi�nya tunik fel. 1990-es �vek: neuropszichoanal�zis sz�let�se: a test�l�lek dualizmus nem tarthat�. Nem csup�n filoz�fiai k�rd�sekrol van sz�, a neurobiol�giai alapok is l�nyegesek.

4. 4 Klasszikus pszichoanal�zis: �tt�tel � viszont�tt�tel. Ferenczi S�ndor munk�ss�ga: az analitikus viszont�tt�tel�nek ter�pi�s haszna van. Interszubjektivit�s zavarai: Ferenczi � nyelvzavar, B�lint � ost�r�s, Kohut � emp�tia fontoss�ga.

5. 5 Az implicit (nem tudatos) tartom�ny szerepe a kognit�v folyamatokban (eml�kezet, percepci�) egyre fontosabb. Ennek jellemzoi: tudatosan nem h�vhat�k elo, rugalmatlanok, de gyorsan kiv�lt�dnak. Az �rzelmek hidat k�peznek a test �s l�lek k�z�tt (pl.: idegtudom�ny �s pszichoanal�zis kapcsolata). P�lda: szuggeszti�k testi hat�sai; perceptu�lis elh�r�t�s.

6. 6 Az interakci�k neurofiziol�gi�ja Majmok premotoros k�regter�let�ben vannak olyan vizuomotoros neuronok, amelyek akkor is aktivit�st mutatnak, amikor a majom csup�n megfigyeli, hogy annak a k�regter�letnek megfelelo cselekv�st egy m�sik majom v�gzi � t�k�rneuronok (Fadiga �s mtsai, 1995; Gallese �s mtsai, 1996; Rizzolatti �s mtsai, 1996).

7. 7 A sulcus temporalis superior m�ly�n vannak olyan idegsejtek, amelyek komplex cselekv�sek megfigyel�sekor aktiv�l�dnak (Jellema �s Perrett, 2003). Mindk�t k�regter�let kapcsolatban van az als� parietalis lebeny el�lso r�sz�vel, amelynek egyharmada t�k�rsejt jellegu: egy cselekv�skor, vagy annak megfigyel�sekor egyar�nt akt�vak.

8. 8 A megfigyel�st �s a v�grehajt�st �sszekapcsol� neuronh�l�zatot emberben is le�rt�k, pl. EEG �s k�palkot� elj�r�sok seg�ts�g�vel (Grafton �s mtsai, 1996; Hari �s mtsai, 1998).

9. 9 S�t�t vizsg�lati helyis�gben a cselekv�s keltette zajok is aktiv�lj�k a t�k�rneuronokat: audiovizu�lis neuronokr�l van sz� (Kohler �s mtsai, 2002). A cselekv�sre utal� verb�lis k�zl�sek is eloid�zik a megfelelo neuronk�r aktivit�s�t (Tettamanti �s mtsai, 2005). A cselekv�s �lm�ny�t a cselekv�st le�r� mondatok meg�rt�se is eloh�vja (Aziz-Zadeh �s mtsai, 2006).

10. 10 �rzelmi �llapotok kinyilv�n�t�sakor �s megfigyel�sekor egyar�nt akt�v ter�letek vannak az als� frontalis lebenyben �s a h�ts� parietalis ter�leteken, de a limbikus ter�letek is szerepet j�tszanak (Jacoboni �s mtsai, 2005). A megfigyeloben a m�sik arckifejez�s�nek l�tv�nya implicit m�don �sszekapcsol�dik a megfigyelo hasonl� motoros �lm�nyeivel, �s kiv�ltja ugyanazokat az �rzelmi �s vegetat�v �llapotokat (Dimberg �s mtsai, 2000).

11. 11 Ez az emp�tia alapja lehet. Az �rzelmi tanul�sban agyi ter�letek is r�szt vesznek. A megfelelo �rzelmi-kapcsolati stimul�ci� a neuron�lis k�r�kben is nyomot hagy.

12. 12 A t�k�rneuronok rendszere nemcsak a cselekv�s felismer�s�re szolg�l, hanem a megfigyeltek jelent�st nyernek, �s a kimenetel megj�solhat� (Flanagan �s Johansson, 2003). A cselekvo sz�nd�ka is felismerheto (Jacoboni �s mtsai, 2005). A megfigyel�s aktiv�lja a megfigyeloben a megfelelo szomatotop ter�letet, �gy az adott mozg�s kineszt�zi�s reprezent�ci�j�t h�vja elo.

13. 13 Egy viselked�s megfigyel�se automatikusan kiv�ltja annak be�gyazott neuron�lis szimul�ci�j�t. Modellezz�k, amit a m�sik �rez. M�sok megnyilv�nul�sait k�zvetlen�l, testi szinten �lj�k �t. A szem�lyes, testalap� tapasztalat az alapja annak, hogy �sszehangol�dunk m�sokkal.

14. 14 Prereflekt�v, imit�ci�n alapul� t�kr�z�srol van sz�. K�rd�s, hogy a feldolgoz�, kognit�v folyamatok mennyire vesznek ebben r�szt. A kognit�v idegtudom�nyok szerint ink�bb elorej�sl� (emulat�v) muk�d�srol van sz�, amelyben bonyolult feldolgoz�s t�rt�nik, nem puszt�n azonnali imit�ci�, t�kr�z�s. A jelens�gnek teh�t lehet szimulat�v �s emulat�v megk�zel�t�se.

15. 15 Az egy�n �s a k�lvil�g k�z�tt teh�t nemcsak pszichol�giai, hanem biol�giai �tj�r�s is van. A t�k�rneuronok az idegtudom�nyok sz�m�ra is �rthetov� tesznek olyan klasszikus pszichoanalitikus elk�pzel�seket, mint az �tt�tel, a viszont�tt�tel, a m�lt hat�sa a jelenre, a tudattalan elh�r�t�s, ism�tl�si k�nyszer, stb.

16. 16 A szelf-�llapotok tudattalan �tvitele t�rt�nik, a besz�dtanul�s elotti �letkorban nonverb�lis csatorn�kon. A jobb agyf�lteke egyes ter�leteinek intenz�v kapcsolatai vannak a limbikus rendszerrel, ez�rt k�l�n�sen �rz�kenyek az �rzelmekre �s a kapcsolati viszonyul�sokra. A preverb�lis korban l�vo gyermekek �s anyjuk jobb f�ltek�je egyar�nt fokozott aktivit�st mutat. Ez�rt a korai k�tod�s alapvetoen fontos az agy alapsaj�toss�gainak fejlod�s�ben (Schore, 2000).

17. 17 Hasonl�, rejtett inform�ci�csere zajlik felnottkorban is minden di�dikus rendszeren bel�l, pl. pszichoter�pi�s kapcsolatban. A t�k�rter�letek �ltal k�zvet�tett inform�ci�k hozz�j�rulnak ahhoz, hogy a terapeuta saj�t �rzelmeit �s testi �rzeteit haszn�lva azonos�tsa a k�zte �s a beteg k�z�tt megjeleno kapcsolati mint�zatot (Pally, 2006).

18. 18