170 likes | 521 Views
BALASSI BÁLINT. Kiben bűne bocsánatáért könyörgett…. A költő képe. - feltétlen hit, az ebből fakadó biztonságérzet - a gyülekezet által nyújtott védettség tudata - a költő „közösségi én” - a szöveg a gyülekezeti lírához tartozik. - kételkedő hit, zaklatottság - a hitért való könyörgés
E N D
BALASSI BÁLINT Kiben bűne bocsánatáért könyörgett…
- feltétlen hit, az ebből fakadó biztonságérzet - a gyülekezet által nyújtott védettség tudata - a költő „közösségi én” - a szöveg a gyülekezeti lírához tartozik - kételkedő hit, zaklatottság - a hitért való könyörgés - a költő egyénként áll szemben Istennel - a versre személyes, egyénített lírai hangvétel jellemző Szenci M. A. Balassi B.
XLII. zsoltár Mint az szomjú szarvas, kit vadász rettentett Hegyeken, völgyeken széllel mind kergetett, Rí, leh, s alig vehet szegény lélegzetet, Keres kútfejeket, ……………………………………………………………… Kiért áldom őtet, erős kősziklámot, Csak ne hagyja fogyni el bizodalmamot, Mikor bosszantással gyújtják nyavolámot, Mint olajjal langot.
Mint a szép híves patakra A szarvas kívánkozik Lelkem úgy óhajt Uramra, És hozzád fohászkodik. Tehozzád, én Istenem, Szomjúhozik én lelkem, Vajjon színed eleibe Mikor jutok, élő Isten? Midőn azt kérdik tőlem: Hol Istened, kit vártál? Ezen lelkem kiontom, És házadat óhajtom, Hol a hívek seregében Örvendek szép éneklésben. XLII. zsoltár
Adj már csendességet • belső ellentétektől feszülő, zaklatott hang; • csupa kérlelő könyörgés, perlekedés, vita, szenvedélyes érvelés; • a belső hullámzást jelzi a felszólító, kijelentő, kérdő, óhajtó mondatok váltakozása; • műfaja: himnusz (Istenhez szóló magasztos, lírai hangvételű könyörgés); • a lírai én önmagával folytatott vitája is: bűntudata ébreszti a kételyt, s hite oszlatja el; • szerkezete: 1-2 vsz. könyörgés, 3-6 vsz. érvelés, indoklás, 7 vsz. könyörgés;
HISZEK HITETLENÜL ISTENBEN Ady Endre portréja
Az Istenes versek forrásai • a Károli- Biblia, főleg az Ószövetség; • a zsoltárok dallama és szókészlete; • Nietzsche filozófiája; • Kierkegaard felismerése: a hit ráhagyatkozás valakire, akinek létében nem vagyunk biztosak;
Ady hite és hitetlensége • Isten az irodalomban (esszé) elméletileg tisztázza a témához való viszonyát: • a kálvinista valláshoz kötődő gyermeki hit; • az ifjúkor radikális istentagadása; • felnőttkori szabad gondolkodás Istenhez fűződő viszonyáról; • Az Isten-élmény rétegei: 1. gyermekkori szertartásemlékek, a ref. Közösség megtartó ereje (Karácsony); 2. sokféle Isten-kép, deista- panteista felfogás8 (A Sion- hegy alatt; Szeress engem, Istenem); 3. a modern kor köztes állapota: együtt az Istentől való elzárkózás és a rátalálás vágya( Menekülés az Úrhoz;Istenhez hanyatló árnyék); 4. a haragvó, bosszúálló istenképtől a szerető Isten képéig való eljutás (Köszönöm, köszönöm, köszönöm)
J. A. – pogány vagy hívő? • TISZTA SZÍVVEL Nincsen apám, se anyám, Se istenem, se hazám, Rend Szeretet „A görögkeleti vallásban Nyugalmat nem lelt, csak papot-” (József Attila) „Én istent nem hiszek s ha van,/ ne fáradjon velem;/ majd én föloldozom magam;/ ki él, segít nekem.” (A bűn)
„Fogadj fiadnak, Istenem!” • „saját” vallás és Istenkép kialakítása • Istenképe nem dogmatikus: APAI Istenkép • gyermek próbál lenni az Istennel való kapcsolatában is (szeretethiány, vágy a kötődésre, törődésre) • Többféle műfajban és hangnemben szólalnak meg Istenes versei: játékos hangnem (Betlehemi királyok, Istenem), támadó-vehemens (A bűn), könyörgő (Uram!), elkeseredett, élettől meggyötört, fájdalmas hangnem (Az Isten itt állt a hátam mögött...;Bukj fölaz árból; Nem emel föl).
Egzisztencializmus- Heidegger „Atyát hívtál elesten, Embert, ha nincsen isten” (Tudod, hogynincs bocsánat) (Mt.27,46; Jn.19,28-29) „ELI, ELI! LAMA SABAKTANI?” azaz: Én Istenem! Miért hagytál el engemet? -utoljára az emberekhez szól: „Szomjúhozom”
BUKJ FÖL AZ ÁRBÓL! (1937) • Cím felszólító módja: feszültség; • Beszédmód: zsoltárok hangjára emlékeztet • A megszólítotthoz való viszony: apa- fiú kapcsolat; • A védtelen ember támaszt keresése az erőt sugárzó alakban; • Nem segítséget, büntetést követel; • Ez megtartó erő lehet a nihillel szemben; • Szerkezet: két pólus: semmi és Isten; • Felfokozott, indulatoskifejezésmód; • Bonyolult tartalom egyszerű dalformában;