1 / 29

A részletek

Vállalati információrendszerek ICT architektúra-menedzsment: üzemeltetés, szolgáltatások, kiszervezés 8 . téma : GINFO-09-08.ppt Borgulya – Dobay: Info II /13.fejezet. 2. A részletek . Architektúra-menedzsment LÁTTUK Az ICT/MIS menedzsment szervezete Konfiguráció-menedzsment

gannon
Download Presentation

A részletek

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Vállalati információrendszerekICT architektúra-menedzsment: üzemeltetés, szolgáltatások,kiszervezés8. téma: GINFO-09-08.pptBorgulya – Dobay: Info II /13.fejezet 2

  2. A részletek • Architektúra-menedzsment LÁTTUK • Az ICT/MIS menedzsment szervezete • Konfiguráció-menedzsment • Szolgáltatás-menedzsment • Kiszervezés, újfajta architektúrák

  3. 1. Az ICT architektúra-menedzsment feladatai • Az IT háttér nélkülözhetetlen, a standard és kiemelt folyamatok biztonságos működése nélkül a cég működése megbénulhat (ún. működés-kritikus rendszerek). • Egyes rendszerek működtetése stratégiai fontosságú (ún. folyamatos működésű, például banki és web-alapú rendszerek). • Az eszközrendszerek beruházása sokba kerül, a döntések kockázatosak. • A fenntartás költségei magasak, nehezen tervezhetőek. • Az új technika és -alkalmazások terjedése gyors, a „vevő” igényesebb. • A hálózatok és a biztonsági igények miatt a rendszerek bonyolultabbak. • Ha az infrastruktúra nem biztonságos, vagy „nem teljesít”, a rendszer és az elvárt szolgáltatások minősége nem érvényesíthető.

  4. A IT csapat feladata • Megfelelő informálásra van szükség: mit üzemeltetünk, miért fejlesztünk (nem: mennyi pénzre van szükségünk!). • Megfelelő eszközrendszert kell kézbe adnunk. A legjobb meggyőzés az illeszkedő, színvonalas alkalmazás, az észrevétlenül működő architektúra, amikor a felhasználó saját sikeres munkájára koncentrálhat. • Megfelelő képzést, tanácsadást kell nyújtani, saját érdekünkben. Az informatikában fokozottan igaz az élethossziglani képzés, ráadásul az informatikai rendszerek kiválóan tudják „oktatni” saját magukat szimulációval, eLearning módon.

  5. Meghatározás • Az ICT architektúra-menedzsment a szervezet információrendszerének infrastruktúráját tervezi, üzemelteti: hardver-szoftver és kommunikációs rendszerek kiválasztása, adaptálása, üzembeállítása, folyamatos kezelése, a folytonos üzem biztosítása (BPC), a rendszer védelme, a használat bemutatása, oktatása (support), üzem közbeni tanácsadás (HelpDesk). A feladatokat speciális képzettségű technikai-alkalmazói szervezet látja el, megfelelően magas szintű vezetéssel, az üzleti stratégiához illesztett tervezéssel (alignment), önálló költségvetéssel. Különleges esetekben mindezt kiszervezik, s szerződéses partner végzi a feladatokat, vagy azok egy részét.

  6. Mit lehet elérni? • időmegtakarítást: a tudásmunkások produktív ideje általában 50% körül van, ezt intenzív informatikai támogatással lehet csak növelni. • Kevesebb papírt fogunk használni, ez olcsóbb és gyorsabb folyamatokat eredményez. • Újra-hasznosított munkalépéseket alkalmazhatunk (szövegszerkesztőkkel, prezentációkkal). • Racionális munkafolyamatokatfogunk kialakítani, mert a számítógépes támogatás nem tűri a zavaros algoritmusokat. • Egységes eljárásokat, formátumokat, kommunikációt kezd alkalmazni a szervezet, mert a szoftverek mindenkit erre kényszerítenek.

  7. 2. Szervezeti megoldások Egy „ICT/MIS Osztály” főbb feladatai: • A vállalkozás céljait, stratégiáját követő ICT architektúra tervezése, illesztése (ICT alignment). • Az infrastruktúra üzemeltetése, karbantartása, fejlesztése. • A vállalati (üzleti) alkalmazások tervezése, fejlesztése, üzemeltetése. • A kiszervezett részek felügyelete, szolgáltatások minőségirányítása.

  8. Közepes szervezet ICT vezetés, CIO Technológia Kiszervezés Vezetőkés beosztottakminden csapatban Üzemeltetés, HD Fejlesztés, SC Adatszervezés, adatbázisok - Vodafone ügyfélszolgálat, jó napot kívánok, miben segíthetek?- Maga nem az automata?- Mit gondol? HD HelpDesk: online, remote hibaelhárítás, üzemi szintű problémák megoldásaSC Support Center: új/bonyolultabb rendszer monitoringja, tanácsadás, képzés, probléma-elhárítás CIO: Chief Information Officer

  9. 3. Konfiguráció-menedzsment Konfiguráció: Az eszközpark tényleges mennyisége, összetétele, gyártmányok-szoftverek típusa, verziója, használhatósági állapota, a pillanatnyi kihasználás regisztrálása Tervezés / üzemeltetés: • a végfelhasználói teljesítmény-konfigurációk kialakítása és működtetése; • Központi szerver-kapacitások létrehozása, monitoringja • a hálózati aktív és passzív elemek kialakítása, rendszerbe szervezése, működtetése; • adatközpontok, adatbázisok, adattárházak kialakítása és üzemeltetése.

  10. Konfig – mgmt A konfiguráció-menedzsment naprakész alapnyilvántartásokban, adatbázisban tartja számon, milyen eszközparkkal rendelkezünk, ki használja és milyen célra az architektúra elemeit (egyedileg azonosítható hardver eszközök, alapszoftverek, alkalmazások, dokumentációk, szabályzatok, stb.). Folyamatos adatgyűjtések alapján teljesítmény-elszámolást végez, gazdálkodási és tervezési céllal elemzi a hibákat, a karbantartási adatokat, javaslatokat tesz módosításokra, verzióváltásra, beruházásokra. MS

  11. 4. Szolgáltatás-menedzsment Az indokok: • Az értékes eszközpark, mint vállalati vagyon napi és időszakos kontrollja lehetővé válik. • A hibajavítások, az üzletmenet-folytonosság biztosítása javul. • A felgyűlt adatok alapján módosításokat lehet elrendelni, új eljárásokat lehet bevezetni. • Az ICT csapatba vetett bizalom nagymértékben növekszik. • A minőségirányítás formális rendszerei alkalmazhatóvá válnak. • A vezetés megbízható információkat kap, tervezési kompetenciája megnő. • A beruházások „elszaladása” visszafogható. • Külső szolgáltatási szerződések tervezése biztos alapokra támaszkodhat

  12. Üzembiztonság, BPC • Infrastruktúra-menedzsment: naprakész nyilvántartások (hw, sw, alkalmazások); erőforrások hatékony kihasználása; zavarok elemzése • Rendelkezésre állás:„a szükséges helyen és időben a szolgáltatás elérhető”- megbízhatóság (elvárt funkciót adott időn belül működik)- karbantarthatóság (elvárt állapotra hozható hiba esetén)- szolgáltatási színvonal (funkciók és kimenetek minősége)- biztonságosság (nem okoz kárt – akármiben…)- védettség (külső hatásokkal szembeni védelem) • Biztonság-kritikus rendszerek (passzív – aktív) • Katasztrófa-elhárítás (kockázatmenedzsment; helyreállítás) • Minőség-menedzsment rendszerek

  13. Szolgáltatási rendszerek /1 a/ Az alkalmazások folyamatos üzemeltetése (7/24/365) Egyes rendszerek perceket, órákat sem bírnak ki, a beágyazottak folyamatosan üzemelnek. A rendszerüzemeltetés feladata az elemek működésének folyamatos ellenőrzése, tartalék rendszerek üzemben tartása, szünetmentes áramforrások és automatikus felügyelet biztosítása. b/ A HelpDesk (gyorssegély-szolgáltatás): azonnali segítségnyújtás a bizonytalan felhasználóknak, első szintű információgyűjtés az üzemelés hibáiról, hiányosságairól. Az alap a technikai képzettség. Az első szintű (adatbeviteli, menükezelési) hibaelhárítás gyakorlott szakértők és online tudás-bázisok részvételét igényli. A HD-hez fordulás nagyobb rendszereknél formalizált eseménysort kell elindítson: első szinten gyorsjavítás („hot fix”), második szinten át kell venni a folyamat vezérlését. A HD válaszjegyzékei automatizált válaszadó (szakértői) rendszerré fejleszthetők (FAQ)

  14. Szolgáltatási rendszerek /2 c/ A hibakezelési rendszer célja: szolgáltató – fejlesztő csoport fel tudja tárni azokat a hardver- és szoftver-jellegű akadályokat, amelyek a tesztelések során nem kerültek felszínre. A folyamatok a HelpDesk által regisztrált problémákból, vagy belső-külső szakértői jelzésekből indulhatnak. A jelentősebb hibajelenségekre adott válaszokat naplózni kell, és fel kell dolgozni: a fejlesztő adott határig felelősséggel tartozik ezek kijavításáért. d/ Bonyolultabb az alkalmazástámogatás (Support Center). Az alkalmazások integráltak, bonyolultak, bevezetésük és begyakorlásuk igen hosszú is lehet. Megfelelő szintű felügyelet szükséges, hogy a felhasználók helyesen kezeljék az adattárakat, betartsák az előírásokat, ne hagyják ki a biztonsági lépéseket, megtanulják az új szolgáltatásokat. Egyes feladatokat tapasztalt, begyakorlott felhasználókra kell kiosztani (ún. kulcsfelhasználó), s egy-egy szakember legfeljebb egy-két modult tud „karbantartani”. Az alkalmazás-támogatás adja az alapját az újabb rendszerek kapacitás- és terhelés-tervezésének.

  15. Szolgáltatási rendszerek /3 e/ Adatmentések: kötelező előírások szerint. A veszély a megváltozás, amit vagy észreveszünk, vagy a legrosszabbkor derül csak ki. Mindez mehet online, vagy üzemidő után: - automatikusan gyorsmentések - helyreállító mentések- archiváló mentések Egyre problémásabbak a kliens-gépek, főleg a mobil eszközök és adattárolók. f/ A jogosultság-kezelés az ún. „zárt” hálózati tranzakciós rendszerek biztonságát teremti meg. A távoli felhasználóról nem tudhatjuk, kicsoda, nem tudjuk, hol van, nem tudjuk, mit akar. Mindezeket jelszavakkal, többszintű belépési kódokkal, hardver-szoftver eszközökkel kell ellenőriznünk. A rendszergazdának kulcs-szerepe van az információs rendszer kialakításában.

  16. Szolgáltatási rendszerek /4 g/ A biztonságtechnika ma már a szolgáltatások központjában van, leginkább a hálózatok kiépülése óta. A veszélyforrások: áramkimaradás, tűz, víz, hardver-meghibásodás, elégedetlen dolgozó, vírusok, lehallgatás, jogosulatlan használat, stb. 60-80% -ban a belső munkatársaktól eredő fenyegetettség. Két dolgot kell biztosítani: adatokat-állományokat és a folyamatos működést – s mindezt a kockázatok és ráfordított költségek összhangjával. A szolgáltató csoport feladatai e téren: • meg kell határozni a védendő dolgok körét; • meg kell határozni, milyen jellegű és mértékű fenyegetések érhetik ezeket a dolgokat; • számszerűsíteni kell a kockázatok mértékét (szakirodalom és mérések); • meg kell tervezni az intézkedéseket, be kell vezetni és meg kell követelni betartásukat. A lényeg: egy biztonsági hiba ne legyen letagadható, az állományok védettek legyenek, a rendszer zárt, teljes körű és dokumentált legyen, s a tervezett intézkedések adott pillanatban elérhetőek és számon kérhetőek legyenek. h/ A dokumentációk és szabályzatok minden nagyobb architektúra üzemeltetésének szükségszerű velejárói: HelpDesk, hibaelhárítási és biztonsági alrendszerek, a napi használat műszaki előírásai, valamint az alkalmazások gyári és helyi kezelési utasításai, az üzletmenet informatikai rendszerekkel kapcsolatos belső szabályzatai is. i/ A vészhelyzet-kezelés (havaria-terv) Fel kell készülni arra, hogy lényeges rendszer kiesik, vagy minden leáll. Ilyenkor kapkodni nem lehet: kész tervek begyakorolt eljárásait kell kiválasztanunk és végrehajtanunk. A mentések, a hibanaplók, a szolgáltatási tudásbázisok mind a felkészülést szolgálják. Alaphelyzetben a kettőzés a szokásos eljárás, persze adott (gazdaságilag elviselhető) határig.. A korszerű rendszereknél akár „melegváltás” is lehetséges.

  17. A „best practices”-alapú minőség-kontrollegy megoldása: az ITIL ajánlások • Az IT Infrastructure Library a CCTA Central Computer & Telecomm Agency (UK) ajánlása: best practice eljárás-gyűjtemény IT menedzsment célokra • 40 kötet, 10+1 tématerületi ajánlásrendszer • Területenként: IT Service Management Forum, évi tapasztalatcsere, képzések, „diplomák” • Mire jó? • Vállalati IT stratégia, eljárásrend, üzemeltetési kézikönyvek létrehozása; • Projektek, beruházások elemzése • Kiszervezési SLA-k tervezése, megkötése • Közpénzek elköltésének ellenőrzése • „Szolg.mgmt” féléves tárgy témája! ITIL

  18. 5. Kiszervezés, újfajta architektúrák A kiszervezés olyan vállalati folyamatok teljes, a vállalkozás határain kívülre történő áthelyezését jelenti, amikor a funkciót teljes körűen elvégzi egy külső szolgáltató. A szolgáltató teljes felelősséget vállal az adott minőségű szolgáltatásért, legyen az fizikai, vagy szellemi jellegű tevékenység. A partneri viszonyt üzleti alapú tervezés előzi meg, s minden részletét ún. szolgáltatási szerződések (SLA) rögzítik.

  19. GLOBÁLISVERSENYRECESSZIÓ HATÉKONY- SÁGI KÉNYSZER ALAPVETŐ KÉPESSÉ- GEKRE ÉS FOLYAMA- TOKRA KONCENT- RÁLNI OUT- SOURCING TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉS Kiszervezés és informatika Az outsourcing kényszere (Schmuck Roland)

  20. Az IT kiszervezése • Hatvanas évek: csak szolgáltatás • Hetvenes: területi számítóközpont • Nyolcvanas: saját középgép, majd PC, hálózat • Kilencvenes évek: globalizálódás; Internet; összekapcsolt vállalati rendszerek, EDI, SCM megoldások • E-megoldások: SCM, CRM megoldások, majd a termelési információrendszerek megnyitása; majd teljes informatikai integráció, a virtuális vállalatok szintje. • Chrysler: egész termelési tevékenységi sorokat külső termelők adnak, s megőrzi azt, amihez ő ért: a tervezést, az innovációt, az értékesítési lánc menedzselését. • “Átadjuk akár az információ-technológia (IT), akár az információs rendszer (IS) és a kapcsolódó szolgáltatások menedzselését egy külső félnek, felsőbb gazdasági és szervezési indokok alapján.” • Yankee Group, 1992: 33 mrd USD az IT outsourcing;Willcock, 1994, UK: 800 mGBP; duplázódást 3éven belül. IDC, 2000: 56 mrdUSD, 2006-ra duplázódást várnak.

  21. Kockázatok • A vállalat tervezési jellegű adatai, projektjei külső kézbe kerülnek. • A partner-adatok, amelyek a napi működés alapját képezik, külső fél számára láthatóvá válnak. • A saját bérlistán lévő informatikusok, akiket utasítani lehetett, eltávoznak. • A folyamatos üzemben futó rendszereket ezentúl más vállalkozás(ok) biztosítják.

  22. Mit célozzunk meg? • általános szolgáltatások csoportja, elemi fenntartási munkák, gépjárműpark üzemeltetése, belső étkeztetés, stb. • irodai adminisztrációs tevékenységek, a tömeges gépírás, adatrögzítés, egyszerű irodai számítógéprendszerek fenntartása, irodaszer-ellátás működtetée. • menedzselési folyamatok kiszervezése: a beszerzések, géprendszerek üzemeltetésével kapcsolatos tanácsadás, ellenőrzési folyamatok • Az IT-kiszervezés indokai: - drága, aránylag nagy beruházás-igényű IT tevékenység;- az alkalmazások kritikus jellege, stratégiai jelentősége; - bizonyos IT alkalmazások gazdasági kényszere; - a vezetői információigények növekedése, strukturálódása,kontra az IT belső szolgáltatások változatlan színvonala,az emberanyag leépülése; - az érdekhordozók informatikai alkuerejének növekedése (szállítók kapcsolatai, gyártók technológiájánakmegváltozása, az e-business, stb.).

  23. Viszonylagos költségek a szoftveriparban (India=100%) (Schmuck Roland)

  24. Outsourcing helyzetkép 2003-ban KANADA ITO: 8 MILLIÁRD $ BPO: 7 MILLIÁRD $ OROSZORSZÁG ITO: 475 MILLIÓ $ CSEH KÖZTÁRSASÁG ITO: 26 MILLIÓ $ BPO: 15 MILLIÓ $ MEXIKÓ ITO: 150 MILLIÓ $ BPO: 80 MILLIÓ $ KÍNA ITO: 700 MILLIÓ $ BPO: 210 MILLIÓ $ MAGYARORSZÁG ITO: 22 MILLIÓ $ BPO: 10 MILLIÓ $ INDIA ITO: 9,5 MILLIÁRD $ BPO: 3,1 MILLIÁRD $ FÜLÖP-SZIGETEK ITO: 300 MILLIÓ $ BPO: 600 MILLIÓ $ SATYAM / OECD KONF. (Schmuck Roland)

  25. Szervezeti megoldások internal IT service: házon belüli IT szervezet, szakmai vezetés alatt insourcing: az IT szervezet független, önelszámoló egységként, belső vállalkozásként dolgozik, az üzleti egységek pénzügyi kereteken belül veszik igénybe a szolgáltatásokat joint venture: közös szolgáltató vállalatot hozunk létre, amelykiszolgálja az anyacéget, de önállóan is dolgozik a piacon full outsourcing: a cég stratégiai, hosszú távú szerződést köt best-of-breed konzorcium: több szolgáltató elosztja a nagyvállalat “IT/IM tortáját”, egy kiemelt szervezet vezetése alatt, egységes szerződési keretben: mindenki azt vállalja fel, amihez a legjobban ért Márkaszerviz: IT és nem-IT szolgáltatók egy jellegzetes eszközpark, vagy IT rendszer teljes körű fenntartását vállalják PPSP megoldás: Product Plus Service Package: ez a “becsukom a szemen” megoldás, teljes kiszolgálást kérek, nem érdekel, hogyan.

  26. Tipikus célterületek Berendezések fenntartása, biztonságos üzemeltetése Rendszer- és felhasználói szoftverek (szolgáltató általi lízingelés, stb.) Szoftverkarbantartás, verziókövetések LAN és WAN támogatás, hálózat-menedzsment Üzemeltetés-támogatás, felügyelet, biztonság Stabilizálás, installálás és áttelepítés Technikai szerkezet tipizálása és ICT-termékstandardok kialakítása Eszközmenedzsment:cserék, portfolió-optimalizálás Technológia-frissítés,fejlesztési javaslatok és kivitelezés Help Desk, naplózás, tudásbázis Képzés, különböző szinteken Adatkezelés, adatrögzítés Tárolás és biztonsági mentések Adatbiztonsági rendszerek üzembeállítása és üzemeltetése

  27. Az IT outsourcing üzleti értékelése Előnyök Hátrányok • A szolgáltató specializálódhat az IT tevékenységre, több vevőt szolgálhat ki, ezáltal hatékony, olcsóbb a szolgáltatás • A vevő megspórolhatja a költségek egy részét (pl. beruházások, licenszdíjak) • Hosszú távon tervezhető színvonal, tervezhető költségek • Saját embereink az értéktermelő folyamatokra állíthatók át, létszámcsökkenés • Megszűnik a szakértelem-hiánnyal járó vezetési problémakör • Akár „pionírok” is lehetünk az IT/IM alkalmazási portfolióval • Visszafordíthatatlanság:a belső szakértelem leépítése után a szükséges pótlás lassú és drága • A szolgáltató-váltás nagy kockázattal jár, nehéz, így a partner erőfölénybe kerülhet • Elfedi a belső racionalizálási lehetőségeket: az IT probléma „eltűnik” • Eltűnik az IT-jellegű innováció lehetősége: ezentúl már „nem találunk ki semmit”. • Félreértések miatt a szolgáltatási színvonal nagymértékben eshet (más „vállalat-filozófia”, CRM, stb.) • Rendkívül körültekintő szerződési eljárás szükséges: ezentúl a szakértelem már nem lesz érvényesíthető!

  28. A szerződések tartalma, SLA A belső SLA leírja azt a helyzetet, ami a megváltozó vállalati IT szolgáltatások területén előáll. Legfontosabb feladata annak körvonalazása, mely tevékenységek, szolgáltatások lesznek kiszervezve, milyen paraméterekkel, működésmóddal: igényleíró dokumentum.Ezután definiálja a megváltozó felelősségi-vezetési helyzetet, információkat ad a külső SLA-ról, pontosan tisztáznia kell a megmaradó IT szervezet helyzetét és a tőlük ezután várható szolgáltatásokat, az IT szervezet további fejlődési lehetőségeit, humán erőforrás-menedzselését Akülső SLA a vállalati képviselet (legtöbbször az IT szervezet, annak vezetése) és a külső szolgáltató között szakmai tartalmú szerződés, az átfogó outsourcing szerződés alapja. Ha több szolgáltató (esetleg azok konzorciuma) köti a szerződést, a dolog lényegesen bonyolultabb lesz jogi és szakmai téren egyaránt. Itt a kapcsolattartás módja, a díjazások, a szolgáltatási listák, garanciák kerülnek tisztázásra. Nagyobb szervezetnél a belső SLA minden üzleti egységgel külön keretszerződést köthet, precízen definiálva a szolgáltatásokat, megelőzve a későbbi vitákat. OS Toolkit

  29. Kulcsszavak ICT architektúra – ICT menedzsment, szervezet – support center es helpdesk – a CIO szerepe – konfiguráció-menedzsment – TCO számítások – szolgáltatás-menedzsment – üzemeltetés-menedzsment – biztonságtechnika – ITIL módszertan – kiszervezési megoldások – SLA szolgáltatások - ASP architektúra

More Related