Verseny- és reklámjog

1. Verseny- és reklámjog Dr. Kovács László 2009.

2. I. A VERSENY- ÉS REKLÁMJOG ALAPVETŐ JOGSZABÁLYAI 1. Versenyjog Versenytörvény:A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 2. Reklámjog Reklámtörvény: Agazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3. A verseny és reklámjog szerzői és védjegyjogi összefüggései 3.1. szerzői jogi törvény: 1999. évi LXXVI. törvény 3.2. A szabadalmaztatható találmányokról szóló 1995. évi XXXIII.I törvény találmányokról szóló 1995. évi XXXIII.I törvény 3.3. A védjegyekről és a földrajzi árujelzőkről szóló 1997. évi XI. tv.

3. I. A VERSENY- ÉS REKLÁMJOG ALAPVETŐ JOGSZABÁLYAI • Fogyasztóvédelmi jog 4.1. Fogyasztóvédelmi törvény: A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 4.2. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII törvény 5. A verseny és reklámjog polgári jogi összefüggései 5.1. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv.

4. A PIACI VERSENY SZABÁLYOZÁSA I. A VERSENYJOGI SZABÁLYOZÁS KERETEI. 1.1. A versenyjogi szabályozás alkotmányos alapja A szociális piacgazdaság, mint államcél, a piacgazdaság elemeinek meghatározása • A tulajdonformák egyenlősége, a tulajdonhoz való jog biztosítása • A vállalkozás jogának és a gazdasági verseny szabadságának deklarálása 1.2. A gazdasági verseny hatásai • Allokációs hatás: a gazdasági erőforrások allokálása a vállalkozók közötti versenyben dől el • Termelékenységre vonatkozó hatás: a termékek előállítása a lehető legalacsonyabb áron történjen • Innovációs hatás: a verseny a fogyasztókért való folyamatos küzdelemben jelenik meg, a vállalkozók a termelési tevékenységük folyamatos megújítására törekednek

5. A PIACI VERSENY SZABÁLYOZÁSA 2. A versenyjogi szabályozás gazdasági indokai 2.1. A kartellek megjelenése: A vállalkozások a versenyből adódó kockázatok bizonytalanságok kezelésére megállapodást kötnek „magán-piacszervezés” - negatív hatása: a verseny korlátozása 2.2. A piaci struktúrában a koncentrációk miatt beálló változások Cél a monopóliumok, oligopóliumok kialakulásának megakadályozása „Annyi verseny, amennyi lehetséges és annyi állami beavatkozás, amennyi szükséges.” A piaci verseny „kresz” szabályainak kialakítása a piaci „balesetek” megelőzése érdekében.

6. A PIACI VERSENY SZABÁLYOZÁSA A magyar versenyjogi szabályozás áttekintése 1. Az első versenytörvény a tisztességtelen piaci magatartásról szóló 1990. évi LXXXVI. tv. A törvény - egyéb jogszabályok mellett - a piacgazdaság szabályainak megteremtésében alapvető szerepet játszott. Fő feladata: - a gazdasági kapcsolatokban a tisztességes piaci magatartás szabályai érvényesüljenek. - meghatározza a tisztességes versenybe ütköző magatartások körét - megteremtse az állami beavatkozás törvényes, kiszámítható formáit

7. A PIACI VERSENY SZABÁLYOZÁSA A magyar versenyjogi szabályozás áttekintése 2. A második (jelenleg hatályos) versenytörvény : A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. tv. Az új törvény indokai: - tömegesen piacra lépő új vállalkozások - privatizáció, átalakult piaci szerkezet - uniós jogharmonizációs követelmények Hatálybalépését követően, több jelentős módosítás, legutolsó: 2009. évi XIV. tv.

8. A PIACI VERSENY SZABÁLYOZÁSA A hatályos versenytörvény szerkezete • A tisztességtelen verseny elleni szabályok 1.1. A tisztességtelen verseny tilalma – védi a versenytársakat a konkurencia tisztességtelen piaci magatartásaival szemben 1.2. A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma: védi a fogyasztók érdekeit 2. A versenykorlátozás elleni szabályok védik a közérdeket 2.1. Kartelltilalmi szabályok 2.2. A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma 2.3. A vállalkozások szervezeti összefonódásának ellenőrzése

9. A PIACI VERSENY SZABÁLYOZÁSA A hatályos versenytörvény szerkezete 3. A versenyjogi szabályok betartását biztosító állami szerv jogállása, eljárási szabályok 3.1. Gazdasági Versenyhivatal jogállása, szervezete 3.2. A versenyfelügyeleti eljárás szabályai

10. A PIACI VERSENY SZABÁLYOZÁSA A versenytörvény hatálya A törvény hatályai kiterjed a természetes és jogi személyeknek valamint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak a Magyar Köztársaság területén tanúsított piaci magatartására, továbbá a vállalkozás külföldön tanúsított piaci magatartása is, ha annak hatása a Magyar Köztársaság területén érvényesül • Személyi hatály: Rendkívül széleskörű nem kizárólag vállalkozások hanem non-profit szervezetek , költségvetési szervek is. • Tárgyi hatály: Minden piaci magatartás, akkor is ha nincs közvetlenül nyereségszerzésre irányuló célja • Területi, földrajzi hatály: a Külföldön tanúsított magatartás is ha hatása a Magyar Köztársaság területén érvényesül

11. A PIACI VERSENY SZABÁLYOZÁSA III. A TISZTESSÉGES PIACI VERSENYT KORLÁTOZÓ MAGATARTÁSOK • A tisztességtelen verseny tilalma Versenytársak védelmét szolgálja a) Általános tilalom Tilos a gazdasági tevékenységet tisztességtelenül, különösen a versenytársak, a fogyasztók törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon, vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütközően folytatni. b) Nevesített tilalmak • hírnévrontás tilalma, • az üzleti titoksértés tilalma, • bojkott-felhívás tilalma, • szolgai utánzás tilalma, • manipulálás, illetve a kartellszerű összejátszás tilalma.

12. A PIACI VERSENY SZABÁLYOZÁSA 2. Fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma • Szédelgő feldicsérés, lényeges információ elhallgatása. • Megtévesztésre alkalmas tájékoztatás. • Az előnyös vásárlás hamis látszata. • A fogyasztó választási szabadságának korlátozása.

13. A PIACI VERSENY SZABÁLYOZÁSA 3. A gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalma (kartelltilalom) • A horizontális és vertikális kartell • Kartelltilalomba ütköző magatartások: • árkérdésben, • a piac felosztásában • a fogyasztók meghatározott körének, valamely áru beszerzéséből, értékesítésből való kizárásában, • a beszerzési források vagy az értékesítési lehetőségek közötti választás korlátozásában, • más vállalkozó piacra lépésének megakadályozásában.

14. I. A PIACI VERSENY SZABÁLYOZÁSA 4. A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma • A gazdasági erőfölény fogalma • Az erőfölénnyel való visszaélés tipikus esetei • Indokolatlanul egyoldalú előny kikötése. • A szerződéskötéstől való indokolatlan elzárkózás. • Indokolatlan előny szerzése. • A piacrabló ár alkalmazásának tilalma. • Az áruvisszatartás tilalma. • Az árukapcsolás tilalma.

15. I. A PIACI VERSENY SZABÁLYOZÁSA 5. A vállalkozások összefonódásának ellenőrzése (fúziókontroll) Három esetét határozza meg a törvény: • Fúzió. • Irányítás megszerzése másik vállalkozás felett. • Új vállalkozás létrehozása tevékenység egyesítésére.

16. I. A PIACI VERSENY SZABÁLYOZÁSA III. A VERSENYHIVATAL ÉS A VERSENYFELÜGYELETI ELJÁRÁS • A Gazdasági Versenyhivatal • GVH a gazdasági élet alkotmánybírósága. • Önálló, egyedi közigazgatási szerv. • Országgyűlés hozta létre versenyjogi jogviták elbírálására. • Kizárólag az Ogy ellenőrzése alatt áll. • Elnökét és 2 elnökhelyettesét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök 6 évre nevezi ki. Az elnök: • Irányítja a hivatal tevékenységeit, • képviseli a hivatalt, • gyakorolja a munkáltatói jogokat, • meghatározza a hivatal szervezeti és működési szabályzatát, • felelős a versenykultúra fejlesztéséért.

17. I. A PIACI VERSENY SZABÁLYOZÁSA Versenytanács működik, mely: • Érdemi határozatot hoz a versenyfelügyeleti eljárás során, • hivatalból elrendeli a versenyfelügyeleti eljárás során hozott határozat végrehajtását, • elbírálja a vizsgáló határozata ellen előterjesztett jogorvoslati kérelmet.

18. I. A PIACI VERSENY SZABÁLYOZÁSA 2. A versenyfelügyeleti eljárás szabályai A versenytörvénybe ütköző magatartás miatt a bírósághoz vagy a versenyfelügyeletet ellátó szervhez lehet fordulni. A versenyfelügyeleti szervnél az alábbi ügyekben lehet eljárást indítani: • fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása, • versenyt korlátozó megállapodások, • Erőfölénnyel való visszaélés, • Összefonódások ellenőrzése. A versenyfelügyelet eljárás szakaszai: • vizsgáló eljárás, • a versenytanács eljárás, • utóvizsgálat, • végrehajtás.

19. A REKLÁMJOG ALAPVETŐ SZABÁLYAI 1. Általános és átfogó szabályozás: A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (Reklámtörvény, Grtv) 2. Speciális, különös szabályok: 2.1. A rádióban és televízióban közzétett reklám: 1996. évi I. tv (Médiatörvény) 2.2. A gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök reklámozása: 2006. évi XCVIII. Tv. (A gyógyszerforgalmazásról szóló tv.) 2.3. Az elektronikushirdetések vonatkozásában: 2001- évi CVIII. Tv. Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokról szóló tv.)

20. A REKLÁMTÖRVÉNY ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI 1. A törvény hatálya. 1.1. alanyi hatály: • reklámozó: akinek érdekében a reklámot közzéteszik (aki megrendeli) • reklámszolgáltató: aki gazdasági tevékenysége keretében a reklámot megalkotja • reklám közvetítője: aki a reklám közvetítésére alkalmas közvetítő eszközzel rendelkezik, a reklámot megismerhetővé teszi

21. A REKLÁMTÖRVÉNY ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI 1. A törvény hatálya. 1.2. tárgyi hatály: a) Gazdasági reklámtevékenység: olyan közlés, tájékoztatás, amely - forgalomképes ingó dolog - ingatlan, - szolgáltatás - vagyoni értékű jog értékesítésének, felhasználásának előmozdítására, vagy vállalkozás nevének, tevékenységének népszerűsítésére, vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul.

22. A REKLÁMTÖRVÉNY ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI 1. A törvény hatálya. 1.2. tárgyi hatály: b) szponzorálásra: minden olyan hozzájárulás valamely rendezvényhez, tevékenységhez, valamely személy számára, amelynek célja valamely áru vásárlásának ösztönzése c) Magatartási kódexre: A piaci önszabályozás keretében létrehozott megállapodás, szabály-gyüttes, amely valamely kereskedelmi gyakorlat vonatkozásában követendő magatartási szabályokat állapít meg azon vállalkozások számára, akik azt magukra nézve kötelezőnek ismerik el. A tárgyi hatály nem terjed ki: Többek között a politikai és társadalmi reklámtevékenységre

23. A REKLÁMTÖRVÉNY ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI 1. A törvény hatálya. 1.3. Időbeli hatály: • Főszabály: 2008: szeptember 1. • Dohánytermék reklámozására vonatkozó szabályok: 2009. március 1.

24. A REKLÁMTÖRVÉNY ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI 2. A reklám közzétételének feltételei A feltételek meghatározásának céljai: a) a reklám címzettjeinek védelme b) A felelősség megállapításának megkönnyítése 2.1. A reklámozó a reklámszolgáltatónak köteles megadni alapadatait (pl. cégnév, székhely. adószám) 2.2. Előzetes minőségvizsgálatra kötelezett termékek reklámozása esetében a reklámozó nyilatkozata a reklámszolgáltatónak, hogy a termék forgalomba hozható 2.3. Szabadtéri reklámhordozón a reklám közzétevője köteles cégnevét, és székhelyét feltűntetni

25. A REKLÁMTÖRVÉNY ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI 3. A közvetlen üzletszerzés (direkt marketing) feltételei 3.1. Főszabály: reklám természetes személynek közvetlen megkeresés módszerével csak akkor küldhető, ha ehhez előzetesen írásban hozzájárult: 3.2. a) Kivétel: A postatörvényben ( 2003. évi CI.) meghatározott címzett reklámküldeményben reklám a címzett előzetes hozzájárulása nélkül is küldhető b) De biztosítani kell, hogy a címzett a reklám küldését bármikor és ingyenesen, korlátozás nélkül letilthatja

26. A REKLÁMTÖRVÉNY ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI 3. Általános reklámtilalmak 3.1. Tilos az olyan reklám, amely • erőszakos, a személyes, ill. közbiztonságot veszélyeztető magatartásra ösztönöz • Amely a környezetet károsító magatartásra ösztönöz • A gyermek- vagy fiatalkorút szerencsejátékban való részvételre ösztönöz • Gyermek, ill. fiatalkorú fizikai, szellemi, érzelmi, erkölcsi fejlődését károsíthatja, • Gyermek, ill. fiatalkorúaknak szóló reklám, ha a fejlődését kedvezőtlenül befolyásolhatja, különösen ha - erőszakra, szexualitásra utal, - gyermek, v. fiatalkorút veszélyes, erőszakos v. szexualitást hangsúlyozó helyzetben mutat

27. A REKLÁMTÖRVÉNY ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI 3. Általános reklámtilalmak 3.2. A gyermekjóléti intézményben (bölcsőde, óvoda) általános iskolában, általános iskolai kollégiumban tilos a reklám 3.3. Tilos az olyan reklám, amely f) a nemiséget súlyosan szeméremsértő nyíltsággal ábrázolja (pornográf reklám) g) A szexuális szolgáltatás reklámja h) Az olyan áru reklámja, amelynek forgalmazása jogszabályba ütközik i) Temetkezési szolgáltatás reklámja egészségügyi intézmény területén

28. A REKLÁMTÖRVÉNY ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI 3. Általános reklámtilalmak 3.2. Egyes árukra, szolgáltatásokra vonatkozó reklámtilalmak • fegyver, lőszer, robbanóanyag, közbiztonságot különösen veszélyeztető eszköz • veszélyes eb, állatviadal • emberi szerv, szövet bármilyen felhasználás céljára szóló reklám • terhesség-megszakítás, ilyen eszköz, azt végző intézmény

29. A REKLÁMTÖRVÉNY ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI 3. Általános reklámtilalmak – az alkoholra vonatkozó szabályok 1. 3.3.1. Tilos alkoholtartalmú ital olyan reklámja amely • gyermek- ill. fiatalkorúaknak szól, vagy ilyen személyt mutat be • alkoholtartalmú ital mértéktelen fogyasztására ösztönöz • a fogyasztását jobb fizikai teljesítménnyel járművezetéssel kapcsolja össze • olyan benyomást kelt, hogy gyógyászati tulajdonsága van, serkentő, nyugtató hatású

30. A REKLÁMTÖRVÉNY ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI 3. Általános reklámtilalmak – az alkoholra vonatkozó szabályok 2. 3.3.2. Tilos közzétenni alkoholtartalmú ital reklámját • Sajtótermék első borítólapjának külső oldalán, honlap nyitóoldalán • Színházban, moziban 20 óra előtt, gyermek- ill. fiatalkorúnak készült műsorszámot közvetlenül megelőzően • Játék céljára szánt terméken • Közoktatási, ill. egészségügyi intézményben

31. A REKLÁMTÖRVÉNY ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI 3. Általános reklámtilalmak – a dohánytermékekre vonatkozó szabályok 3.4.1. Főszabály: tilos a dohánytermékek reklámja 3.4.2. Kivételek: • Kizárólag a dohánytermékek forgalmazóinak szóló szakmai célú reklám • Az EGT államain kívül nyomtatott és terjesztett sajtótermékekre • Az üzletben, elkülönített helyen elhelyezett kizárólag a dohányárú nevét és árát megjelenítő reklám - az ilyen reklámnak tartalmaznia kell „A dohányzás súlyosan károsítja….” szöveget, valamint a cigaretta kátrány, nikotin és szén-monoxid tartalomra vonatkozó adatait

32. A REKLÁMTÖRVÉNY ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI 4. A megtévesztő reklám 4 1. Tilos a megtévesztő reklám Fogalma: minden olyan reklám, amely bármilyen módon megtéveszti, vagy megtévesztheti azokat a személyeket, akik felé irányul és megtévesztő jellege miatt befolyásolhatja e személyek gazdasági magatartását. 4.2. A reklám megtévesztő jellegének megállapításának legalapvetőbb szempontjai: • Az áru jellemző tulajdonságai (pl. kivitelezés, összetétel, származási hely, műszaki jellemzői, egészségre gyakorolt hatása, energiafelhasználása) • Az áru ára, valamint az áru megvételének egyéb szerződéses feltételei • A reklámozó megítélésére, jellemzőire, vagyonára, minősítésére, díjai

33. A REKLÁMTÖRVÉNY ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI 4. Az összehasonlító reklám 4 1.Fogalma: olyan reklám, amely közvetve vagy közvetlenül felismerhetővé tesz más a reklámozóéval azonos vagy hasonló tevékenységet folytató vállalkozást vagy ilyen vállalkozás által előállított a reklámban bemutatott áruval azonos vagy ahhoz hasonló rendeltetésű árut. 4.2. Az összehasonlító reklámmal szembeni követelmények: • azonos rendeltetésű árukat hasonlíthat össze, • tárgyilagosan köteles összehasonlítani az áruk lényeges egy vagy több jellemző és ellenőrizhető tulajdonságát • az áruk árainak összehasonlításánál, köteles azt tárgyilagosan bemutatni 4.2. Tilos az összehasonlító reklám: ha a) sérti más vállalkozás jó hírnevét, b) összetévesztésre vezethet a reklámozó és az azonos tevékenységet folytató más vállalkozás között c) más vállalkozás jó hírnevéből adódó tisztességtelen előnyszerzésre vezet

34. A fogyasztóvédelem jogi szabályozása A fogyasztóvédelem jogi eszközei 1. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szerepe (piacfelügyelet, reklámfelügyelet, szabálysértési hatóság) 2. A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása (A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat esetei, a megtévesztő információ adása az áruról) 3. A helyi önkormányzatok fogyasztóvédelmi feladatai (képviselőtestület, jegyző hatásköre) 4. A fogyasztói igények érvényesítése. (fogyasztói panasz, békéltető testületi eljárás, polgári peres eljárás, fizetési meghagyás, közérdekű panasz)

35. A fogyasztóvédelem jogi szabályozása 1. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság A fogyasztóvédelem követelményei betartásának hatósági felügyeletére a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) szervezete jogosult, két szintre tagozódik. NFH Központi Hivatal (másodfokú hatóság) NFH területi szervei: a regionális fogyasztóvédelmi felügyelőségek, melyek megyei kirendeltséget is működtetnek. (első fok) Első fokon a regionális fogyasztóvédelmi felügyelőségek járnak el, amelyek: • piacfelügyeleti, • reklámfelügyeleti és • szabálysértési hatóságok is egyben.

36. A fogyasztóvédelem jogi szabályozása 1.1. Az NFH mint piacfelügyeleti hatóság feladata: a) a fogyasztók tájékoztatására; b) a fogyasztók vagyoni érdekeinek védelmére; c) a fogyasztók életének, testi épségének, egészségének és biztonságának védelmére vonatkozó jogszabályi előírások betartatása

37. A fogyasztóvédelem jogi szabályozása A) A fogyasztók tájékoztatására vonatkozó szabályok: • Címkézés:Az áru címkéjén, magyar nyelven kell feltüntetni az áru megnevezését, a gyártó, vagy forgalmazó nevét és címét, a származási helyet + egyéb adatokat • Használati és kezelési útmutató: Meghatározott termékeket (pl. tartós fogyasztási cikkek) kötelezően el kell látni használati és kezelési útmutatóval. • Az ár feltüntetése: A forgalmazó köteles írásban tájékozatni a fogyasztót az áru eladási áráról, illetve szolgáltatási díjáról.

38. A fogyasztóvédelem jogi szabályozása B) A fogyasztók vagyoni érdekeinek védelmére vonatkozó szabályok:szükséges olyan szabályokat megállapítani, amelyek a fogyasztók megkárosítását megelőzik A fogyasztók vagyoni érdekeit védő főbb szabályok a következők: • Hamis mérés, számolás, és az áru minőségének megrontása, • üzletkörbe nem tartozó áruk árusítása, • minőségi kifogások intézése • vásárlók könyve, • áru indokolatlan kivonása, • áruk nyilvántartására vonatkozó szabályok betartása,

39. A fogyasztóvédelem jogi szabályozása C) A fogyasztók egészségének és biztonságának védelmére vonatkozó szabályok: • Termékbiztonság Csak biztonságos termék forgalmazható. - A termék akkor biztonságos, ha a fogyasztó életét egészségét, rendeltetésszerű használat mellett nem, vagy csak a rendeltetésszerű használatával járó legkisebb mértékben veszélyezteti. - A forgalmazó nem forgalmazhat olyan terméket, amelyről tudja vagy amelyről a rendelkezésre álló adatok alapján tudnia kellene, hogy nem biztonságos.

40. A fogyasztóvédelem jogi szabályozása C) A fogyasztók egészségének és biztonságának védelme: • Termékbiztonság-A termék biztonságosságáról a gyártó köteles gondoskodni, például a forgalmazott termékkel kapcsolatos kockázati tényezőket felmérni, és megtenni a megelőzésükhöz, illetve az elhárításukhoz szükséges intézkedéseket, így különösen: a)a terméket azonosításra alkalmas jelöléssel ellátni, b) a forgalmazott termék biztonságosságát mintavétel útján rendszeresen ellenőrizni, c) a termék biztonságosságával kapcsolatos kifogásokat kivizsgálni,

41. A fogyasztóvédelem jogi szabályozása • Megfelelőség tanúsítása –Egyes termékek esetében jogszabály megfelelőség tanúsítást írja elő. Ilyen esetben az áru csak speciális tanúsítvánnyal hozható forgalomba. • Csomagolás – A termék csomagolásának olyannak kell lenni, ami megóvja az áru minőségét, megkönnyíti a szállítást

42. A fogyasztóvédelem jogi szabályozása Az NFH piacfelügyeleti jogkörei–A felügyelőségeket a vizsgálat során széles körű jogosítványok illetik meg: bármely helyiségbe beléphetnek, akár a rendőrség közreműködésével is. A felügyelet az alábbi intézkedések megtételére jogosult: • Áruk forgalomból történő kivonása, és megsemmisítése. • Üzlet működésének felfüggesztése, illetve bezárása • Az eladásra felkínált, vagy raktárkészleten lévő árukból mintát vehet, próbavásárlást tarthat. • Forgalmazást megtilthatja. • Kivonja a mérőeszközt a használatból. • Jogsértő magatartás abbahagyása.

43. A fogyasztóvédelem jogi szabályozása • Az NFH további szankcióként fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. A bírság összege 15.000 Ft-tól 500.000 Ft-ig, a 100 millió Ft éves nettó árbevétel feletti vállalkozások esetében viszont az árbevétel 5%-áig is emelhető. • Az első fokú hatóság határozatával szembeni jogorvoslat: fellebbezés • Másodfok: NFH Központi Hivatala

44. A fogyasztóvédelem jogi szabályozása 1.2. Az NFH mint reklámfelügyeleti hatóság Az NFH reklámfelügyeleti jogkörei: Ha a reklámfelügyeleti szerv az eljárás során megállapítja a reklám jogsértő voltát: • elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, • megtilthatja a jogsértő magatartás (reklámozás) további folytatását, valamint • reklámfelügyeleti bírságot szabhat ki azzal szemben, aki a jogsértést elkövette.

45. A fogyasztóvédelem jogi szabályozása 1.3. Az NFH mint szabálysértési hatóság a fogyasztóvédelmi felügyelőségek szankciók alkalmazása mellett szabálysértési bírság kivetésére, illetve áruelkobzásra is jogosult. Így különösen: • aki engedély nélküli kereskedelmi tevékenységet folytat, vagy kereskedelmi szolgáltatást nyújt, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal és áruelkobzással sújtható; • aki a vásár és piac rendjére, helyére és idejére vonatkozó szabályokat megszegi, hatvanezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható; • aki az áru hamis mérésével vagy az áru minőségének megrontásával a vásárlót megkárosítja, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, • aki a mérleget az üzletben úgy helyezi el, hogy a vevő a mérlegnek az áru elhelyezésére szolgáló felületét, illetve a mérleg mutatóját nem láthatja, illetve nem teszi lehetővé, hogy a vevő a vásárolt áru súlyát az üzletben hitelesített ellenőrző mérlegen lemérje, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható; Súlyosabb esetekben a Btk állapít meg tényállást és szankciót.

46. Fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat esetei (2008. évi XLVII. Tv. a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról) A kereskedő a szakmai tisztesség követelményeit megsértve, a) agresszív, vagy b) megtévesztő módon jár el. A) Agresszív kereskedelmi gyakorlat – Agresszív kereskedelmi gyakorlatról akkor beszélünk, ha az ügylet (szerződéskötés) • pszichés vagy fizikai nyomásgyakorlás • a fogyasztóval szembeni hatalmi helyzet kihasználásán alapult, illetve • a fogyasztó zavarása útján valósul meg (pl. ajánlattétel időzítése, jellege)

47. Fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása B) Megtévesztő kereskedelmi gyakorlat A fogyasztók megtévesztésének két alapesetét különítjük el: • aktív megtévesztésről beszélünk, ha a kereskedő az áruról a valós tényektől eltérő információkat szolgáltat; míg • passzív megtévesztésesetében valamely lényeges (adott esetben a fogyasztóra nézve kedvezőtlen) tulajdonságot elhallgat.

48. Fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása Az eljáró hatóságok és jogköreik: • Gazdasági Versenyhivatal • Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa jár el azokban a fogyasztóvédelmi ügyekben, melyek során a fogyasztót nyilvánosan közzétett reklám, hirdetés vagy egyéb tájékoztató útján megtévesztették.

49. Fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása • Amennyiben a megtévesztés egyedi jellegű, azaz nem nyilvánosan közzétett reklám vagy hirdetés útján valósult meg, tehát a gazdasági verseny befolyásolására nem volt alkalmas, az eljárást a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság folytatja le. • A fogyasztó, amennyiben a megtévesztéssel kár is érte, békéltető testületi eljárásban, vagy polgári peres úton, bíróságtól kérheti annak megtérítését.

50. A helyi önkormányzatok fogyasztóvédelmi feladatkörei A települési önkormányzat képviselő-testülete döntésétől függően • a helyi sajátosságok figyelembevételével az üzletek éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitvatartási rendjét rendeletben szabályozhatja; • meghatározza a helyi vásárok, illetve a piac működésirendjét, és arról hirdetményben tájékoztatja az árusokat és a vásárlókat; • megállapítja a piaci helypénzt, valamint a piaci árusító helyiségek (pavilonok) rendelkezésre bocsátása esetén fizetendő bérleti díjat.