1 / 23

Ipari robbanóanyagok Csoportosítása:

Ipari robbanóanyagok Csoportosítása:. Dinamitok Ammónium-nitrát alapú robbanóanyagok Víztartalmú robbanóanyagok Oxilikvitek. Dinamitok. Zselatin dinamitok Nitroglicerin (30-90%) Nitrocellulóz Nitroglikol : - nitroglicerint helyettesíti - fagyásállóvá teszi a dinamitot

garvey
Download Presentation

Ipari robbanóanyagok Csoportosítása:

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Ipari robbanóanyagokCsoportosítása: • Dinamitok • Ammónium-nitrát alapú robbanóanyagok • Víztartalmú robbanóanyagok • Oxilikvitek

  2. Dinamitok Zselatin dinamitok • Nitroglicerin (30-90%) • Nitrocellulóz • Nitroglikol : - nitroglicerint helyettesíti - fagyásállóvá teszi a dinamitot - olcsóbb - toxikusabb Jellemzői: • Munkavégző képessége jó • Gyutaccsal vagy gyújtózsinórral jól indíthatók • Vízállóságuk jó • Nagyobb keménységű kőzetek, terméskő robbantására használják

  3. Por alakú dinamitok • Kis erősségűek • Nem vízállók • Szénbányákban használják • 10-20% nitroglicerin Sújtólégbiztos robban(t)óanyagok Hűtősó: • Robbanási hőmérséklet és lángméret csökkentése • Nátrium-klorid ammónium-nitrát tartalmú, kis energiájú dinamithoz • Ammónium-klorid és nátrium-nitrát vagy kálium-nitrát keveréke • Robbanóanyag összetétel: • 58% KNO3 • 32% NH4Cl • 9% nitroglicerin • 1% adalék

  4. Ammónium-nitrát alapú robbanóanyagok Ammónium-nitrát: • Műtrágyaként használják • Oxidálószernek tekintik • 300 oC-on ésfölötte a bomlása robbanásszerű NH4NO3 = N2O + 2H2O 2N2O = 2N2 + O2

  5. ANFO – ammónium- nitrát fűtőolaj Egyéb ammónium-nitrát alapú robbantóanyagok Robbantóanyagok: Kisebb erejű Nagy biztonságú 80% NH4NO3 20% brizáns robbanóanyag (TNT) Alumíniumpor • Legismertebb • Felhasználás helyén állítják elő • 90-95% NH4NO3 • 5% fűtőolaj • Stabilizátor, adalékok

  6. Víztartalmú robbanóanyagok Robbantóiszapok és víz-gélek • NH4NO3/Ca(NO3)2, mint oxidálószer • Brizáns robbanóanyag • Éghető anyag: • Cukor • Karbamid • Etilénglikol • Alumínium-füst Robbanóanyag-emulziók • Víz-olajban és olaj-vízben típusú emulzió • Nagyobb érzékenységű, mint a robbantóiszapok • Ragacsos, viszkózus anyag • Korlátozott ideig tárolhatók

  7. Különleges robbanóanyagok Plasztik robbanóanyagok (PBX) Plaszticitásuk szempontjából: • Lágy plasztikok kézzel jól alakíthatók • Kevés lágyítóval műanyagszerű kinézetű tömb Két csoportjuk: • Érzéketlenített robbanóanyagok • hőre lágyuló műanyagokat vagy lágyított polimereket használnak érzéketlenítésre (flegmatizálásra) • Hatóanyag: RDX, HMX, PETN • A polimer hordozó lehet oxidálható anyag, vagy plasztikus brizáns robbanóanyag • A robbanási energia növelésére alumínium-füstöt keverhetnek hozzájuk

  8. Kompozit robbanóanyagok • Folyékony hordozót használnak a nagyobb töltetek kialakítására, amely a végső burkolatba töltés után térhálósodik • Kis sebezhetőségű • Mechanikai sérülésekkel szemben ellenállóbbak • Magas gyártási költség Egzotikus robbanóanyagok • Kubán-vázas robbanóanyagok

  9. Tetrafluoroammónium-hexafluoroxenát /(F4N)2(XeF6)/ Eddig ez a vegyület adta a legnagyobb elméleti detonációs nyomást az összes robbanóanyag között • Tetrafluoroammónium-hexafluoronikkelát /(F4N)2(NiF6)/ Rendkívül erős oxidálószer rakéta-hajtóanyagok Vízzel robbanásszerű hevességgel reagál

  10. Robbanásveszélyes anyagok és keverékek • Vörösfoszfor és kálium-klorát érzékeny, enyhe ütés hatására is heves robbanás játszódik le • Aminocsoportot tartalmazó vegyületek tömény hipokloritokkal elegyítve, labilis, folyékony halmazállapotú, robbanékony nitrogén-triklorid képződik • Jód-nitrogén (jódazid) érzékeny, instabilis, már erősebb hang vagy ráhullott porszem hatására is detonál • Glicerin/etilénglikol és valamilyen erős oxidálószer spontán meggyullad, magas hőmérsékletű lánggal ég • Perklorátok • Mangán-heptoxid • Szerves oldószerek gőze (CS2, éter)

  11. Repülőtéri biztonságtechnikarobbanóanyagok kimutatása a polgári légiforgalomban TNA (Thermal Neutron Activation) • Nitrogéntartalom kimutatására szolgál • 10,8 MeV energiájú röntgen-foton képződik, amit könnyen detektálnak • Drága eljárás • Sokszor ad téves riasztást

  12. ENS (Elastic Neutron Scattering) • Rugalmas neutron-szóródás • Szén, nitrogén és oxigéntartalmat lehet meghatározni egy 1-5 MeV monoenergiás neutronnyaláb energiavesztéséből • Hátránya: részecskegyorsító kell a neutronnyaláb előállításához, valamint árnyékolás szükséges PFNA (Pulsed Fast Neutron Activation) • Szén, nitrogén és oxigén mennyiségi meghatározására alkalmas • Hátránya: részecskegyorsítót és sugárvédelmet igényel DEX (Dual Energy X-Ray) • Váltakozó energiájú röntgen-sugarakat alkalmaznak • Alkalmas az átlagos atomszám, a sűrűség és az alak egyidejű meghatározására • Előnye: a meglévő orvosi berendezések technikai hátterére épül

  13. BAX (Backscatter Analysis X-Ray) • Meglévő monoenergiás technikán alapul • Gyakran adott hibás riasztást ELDX (Extreme Low Dose X-Ray) • A meglévő orvosi berendezések tovább fejlesztett változata • Alacsony sugármennyiséget használ • Hátránya: a poggyászokban levő sok tárgy miatt komplikált az általa szolgáltatott kép DEX-CT (Dual Energy X-Ray Computed Tomography) • Három dimenziós, nagy felbontású képek nyerhetők, melyeket automatikus programok elemeznek Gőzdetektálási eljárások • Roncsolásmentes eljárások • Érzékenységük és bekerülési költségei változóak Személyes ellenőrzés és nyomkereső kutyák alkalmazása

  14. A robbanóanyagok alapvető jellemzőinek meghatározása Különleges mérési technikák A megbízhatóság és pontosság kiemelt fontosságúvá vált. A mérési eljárások két fő problémaköre: • Egyes anyagok robbanástechnikai jellemzőinek meghatározása • Az anyagok biztonságtechnikai jellemzőinek meghatározása

  15. A robbanástechnikai paramétereket meghatározó eljárások Összes leadott energia mérése : • Ólomtömb-öblösödési vizsgálat • Ballisztikus mozsár vizsgálat

  16. Deflagrációra való hajlam vizsgálata(Audibert-cső vizsgálat) • Minimális töltésátmérőt határoznak meg Égéstermékek meghatározása (Bichel-bomba) Dörzsérzékenység vizsgálata Ütésérzékenység vizsgálata • Ejtőkalapácsos vizsgálat • Páncéllemezbe csapódási teszt, Susan teszt • Detonációsebesség meghatározása(Dautriche eljárás)

  17. A robbanóanyag stabilitásával kapcsolatos vizsgálati módszerek Hőstabilitási vizsgálatok: • Abel teszt (1875): azt az időt adja meg, amely alatt 1g robbanóanyagból 82,2 0C hőmérsékleten a felszabaduló gázok elszínezik a gáztérbe tartott, keményítős, KI-os szűrőpapírt. • Bergman-Junk teszt (1904): nitrocellulóz és kétkomponensű lőporok vizsgálatára alkalmas. • Holland teszt (1927): a szilárd hajtóanyagok stabilitásának jellemzésére vezették be. • Vákuum-stabilitási vizsgálat: a minta kis részét vákuumban 80-130 0C-ra hevítik és a lezárt edényben a nyomás változását mérik az idő függvényében.

  18. A robbanóanyagok békés alkalmazásai Új kristályfázisok előállítása Porhegesztés Felületi edzés Fémmegmunkálás Bevonatképzés-robbantásos hegesztés

  19. Lőporok és (rakéta)hajtóanyagok Szilárd hajtóanyagok: lőszerekben, rakétákban, gázgenerátorokban használják. Csoportosítása: • Egybázisú lőporok: tartalmaz nitrocellulóz, lágyítószer, torkolattűz- csökkentő, feldolgozás-könnyítő adalék, stabilizáló anyag víztartalma 0,5±0,3% között • Kétbázisú lőporok: tartalmaz nitrocellulóz, egy másik, lágyító hatással is rendelkező robbanóanyag adalékok és a víztartalom megegyezik az egybázisúéval

  20. Hárombázisú lőporok (hideg lőporok): A kétbázisú lőporokhoz nitroguanidint kevernek, amelyből nagy mennyiségű gáz fejlődik, ugyanakkor viszonylag alacsony lánghőmérsékletű. Nitroglicerin helyett más lágyító robbanóanyagot is használnak (pl.: butántriol-trinitrát). • Kompozit hajtóanyagok: Egy éghető polimer kötőanyagába kristályos oxidálószert és nagy erejű robbanóanyagot (RDX, HMX) kevernek.

  21. Folyékony hajtóanyagok: Csoportosítása: • Egykomponensű (monergol) Egy molekulán belül tartalmazzák az oxidálószert és az oxidálható anyagot (pl.: nitro-vegyületek, hidrogén-peroxid), vagy alkalmazott körülmények között stabilis, homogén folyadékelegyet képeznek, amelyet az égéstérbe befecskendezve hevesen reagálnak egymással. Főként műholdak pályakorrekciójának végrehajtására használt rakéták hajtóanyagául használják. • Kétkomponensű (diergol) A külön tartályokban elhelyezett oxidálószert és tüzelőanyagot az égéstérbe fecskendezve reagáltatják egymással. oxidálószerek pl.: cc. H2O2, folyékony NO2, folyékony oxigén tüzelőanyagok pl.: szénhidrogének, alkoholok, aminok kezelésük nehézkes, instabilak, környezeti károkat okoz, drágák

  22. Hipergol: azok a folyékony hajtóanyagú rendszerek , melyek alkotói egymással érintkezve spontán meggyulladnak. Hajtóanyagok gyakorlati alkalmazásai Hagyományos és modern lőszerek

  23. Hüvelymentes lőszerek • Kis kaliberű fegyverekhez dolgozták ki • Előnyei: • Nem kell fölösleges súlyt szállítani (sárgaréz hüvely) • Gyorsabban utána lehet tölteni a fegyvert • Egyenlőre csak néhány speciális, nagy tűzgyorsaságú, sorozatlövő kézifegyverben használják

More Related