1 / 114

ESÉLYGYENLŐSÉG, ESÉLYEGYENLŐSÉG, SZEKTORKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS, FENNTARTÓI MEGOLDÁSOK

ESÉLYGYENLŐSÉG, ESÉLYEGYENLŐSÉG, SZEKTORKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS, FENNTARTÓI MEGOLDÁSOK. PEDAGÓGUS SZAKVIZSGA DEBRECENI EGYETEM 2009/2010. TANÉV I. FÉLÉV (II.RÉSZ). Bevezetés. „ Átvezetés”, felidézés EU-s vonatkozások; méltányosság a közoktatásban A magyar oktatáspolitika orientálódása

genna
Download Presentation

ESÉLYGYENLŐSÉG, ESÉLYEGYENLŐSÉG, SZEKTORKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS, FENNTARTÓI MEGOLDÁSOK

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. ESÉLYGYENLŐSÉG,ESÉLYEGYENLŐSÉG,SZEKTORKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS,FENNTARTÓI MEGOLDÁSOK PEDAGÓGUS SZAKVIZSGA DEBRECENI EGYETEM 2009/2010. TANÉV I. FÉLÉV (II.RÉSZ)

  2. Bevezetés „Átvezetés”, felidézés • EU-s vonatkozások; méltányosság a közoktatásban • A magyar oktatáspolitika orientálódása • Hazai jogszabályi környezet: • Általános érvényű jogszabályok • Közoktatás-specifikus törvények, rendeletek • Fogalomtár

  3. 3. Közoktatási esélykülönbségek 3.1. Kimutathatóság, bizonyítékok PISA 2000 Programme for International Student Assessment • 32 OECD-ország; 15 éves tanulók „alkalmazásképes” tudása 3 területen • 3 alapvető hazai oktatáspolitikai következtetés: • Mindhárom területen átlag alatti teljesítmény • Számottevő különbségek a középfokú intézménytípusok között • Kiemelkedő mértékű különbségek (tanulói és iskolai vonatkozásban egyaránt) a szocioökonómiai tényezők mentén

  4. 3. Közoktatási esélykülönbségek 3.1. Kimutathatóság, bizonyítékok OLVASÁS, SZÖVEGÉRTÉS • Jelentése: „…az írott szövegek megértése, felhasználása és az ezekre való reflektálás annak érdekében, hogy az egyén elérje céljait, fejlessze tudását és képességeit és hatékonyan vegyen részt a mindennapi életben.” • 5 képességszint: • 5.szint: 625 st. pont felett • 4.szint: 625-553 • 3.szint: 552-481 (a munkaerőpiaci belépés alsó határa) • 2.szint: 480-408 • 1.szint: 407-335 és alatta

  5. 3. Közoktatási esélykülönbségek 3.1. Kimutathatóság, bizonyítékok • OECD-átlag: 500 pont, magyar: 480 pont • Szignifikánsan gyengébb; a 3. szint alján (23. hely az országok listáján) • 1-5.helyen: Finnország, Korea, Kanada, Japán, Írország • Mo. mögött: Görögo., Portugália, Mexikó, Oroszország, ..…Brazília) • Legjobb-leggyengébb különbsége: 150 st.pont (2szint!) • Képesség-szintenkénti helyzet: • 5.: OECD: 10%, Mo.: 5% • 5-3.: OECD: 60%, Mo.: 52% • 1.: OECD: 14%, Mo.: 23% (ebből 7% 335 pont alatt)

  6. 3. Közoktatási esélykülönbségek 3.1. Kimutathatóság, bizonyítékok MATEMATIKA • Jelentése:”…az egyénnek az a képessége, amellyel képes felismerni, megérteni, milyen szerepet játszik a matematika a bennünket körülvevő világban és ennek tükrében képes magalapozott döntéseket hozni és cselekedni…” • Három készségosztály: • 1. (reproduktív) készségosztály • 2. (integratív) készségosztály • 3. (kreatív) készségosztály

  7. 3. Közoktatási esélykülönbségek 3.1. Kimutathatóság, bizonyítékok • 3 teljesítményszint-tartomány: • 750 st. pont környezete • 570 st. pont környezete • 380 st. pont környezete • OECD-átlag: 500 st. pont • 1-2. helyen: Japán, Korea (lényegesen az átlag felett), legjobb európai: Finnország • Legjobb-leggyengébb átlag: 557-334(Brazília) • Mo.: 388 st. pont , 21. hely • Országon belüli különbségek nagyobbak, mint az országok közöttiek!

  8. 3. Közoktatási esélykülönbségek 3.1. Kimutathatóság, bizonyítékok TERMÉSZETTUDOMÁNY • Jelentése: „… az a képesség, amelynek segítségével természettudományos ismeretekből tényeken alapuló következtetéseket vagyunk képesek levonni annak érdekében, hogy megértsük a természetet és döntéseket hozhassunk a világról, mind azokról a változásokról, amelyeket az emberi tevékenység a világban okoz.”

  9. 3. Közoktatási esélykülönbségek 3.1. Kimutathatóság, bizonyítékok • Eltérő besorolás; átlagteljesítmény 500 pont • Három teljesítmény-tartomány: • 690 pont környezete • 550 pont környezete • 400 pont környezete • 1 – 2. helyen Korea, Japán (3 – 4. Finnország, Egyesült Királyság) • Magyarország: 496 pont átlagteljesítmény • A rangsor vége: az előzőekkel azonos

  10. 3. Közoktatási esélykülönbségek 3.1. Kimutathatóság, bizonyítékok • Leggyengébb terület: a természet vizsgálata; mérés, kísérletezés (20 % lemaradás az átlaghoz képest) • Mo.: országon belül nagyobb különbségek, mint nemzetközi összevetésben • 9 ország mindhárom területen szignifikánsan jobb az OECD átlagnál (Európa: Finnország, Ausztria, Egyesült Királyság, Svédország)

  11. 3. Közoktatási esélykülönbségek 3.2. Az esélykülönbségek okai • A PISA-mérések külön területe: háttérváltozók vizsgálata • Célja: • a tanulói teljesítményt befolyásoló faktorok feltárása • oktatáspolitikai „üzenetek” megfogalmazása • az egyenlő hozzáférés biztosítása, esélykülönbségek mérséklése • Két szintre irányuló mérés: • tanulók • iskolák

  12. 3. Közoktatási esélykülönbségek 3.2. Az esélykülönbségek okai A tanulást befolyásoló tényezők: • Motiváció: a tanulás (benne: olvasói aktivitás) iránti elkötelezettség • szerepe: az alapoktatás eredményességének a tanulási képességek fejlettségének mutatója • az iskola iránti attitűdök („… nem szívesen jár…”; 20 országban átlag 25 %, Mo.: 40 %) • pozitív kötődés mellett 15 % „elveszettnek, kívül állónak” érzi magát • teljesítményt befolyásoló tényező

  13. 3. Közoktatási esélykülönbségek 3.2. Az esélykülönbségek okai • Tanulási stratégiák • fejlett tanulásirányítási képesség (a tanulási folyamat kontrollja): tudatos célkitűzés – a folyamat „önirányítása – hatékony információ-felhasználás • memorizálás és kapcsolatok keresése (a kimeneti/végteljesítményre kimutatható hatású • kooperatív és/vagy kompetitív tanulás (mindkettő hatékony lehet)

  14. 3. Közoktatási esélykülönbségek 3.2. Az esélykülönbségek okai • Nemek közötti különbségek: • olvasás, szövegértés: minden országban egyöntetűen és lényegesen jobb a lányok teljesítménye • matematika: az országok felében szignifikáns különbség a fiúk javára • természettudomány: változó; 24 országban nincs szignifikáns különbség • intézménytípus is befolyásolja!

  15. 3. Közoktatási esélykülönbségek 3.2. Az esélykülönbségek okai • Családi háttér • Alaphelyzet: az iskolába különböző kulturális és szocioökonómiai közegből érkeznek a tanulók, így a feladat: megfelelő minőségű és egyenlő tanulási esélyű feltételek biztosítása • Természetesen befolyásoló tényező a tanulók eltérő képességszintje és a család „érdeklődése”

  16. 3. Közoktatási esélykülönbségek 3.2. Az esélykülönbségek okai • Részleteiben: • a szülők foglalkozási státusa • a család anyagi körülményei • a klasszikus kultúrához való hozzáférés • kommunikáció a kultúráról és szociális kérdésekről • a szülők iskolai végzettsége (A: 425 – 450 pont, K: 480 – 500 pont, F: 530 – 560 pont) • „Szocioökonómiai lejtő” • Csoportosítás az átlagteljesítmény és a lejtő meredeksége szerint: az esélykülönbségek egyértelmű kimutatása

  17. 3. Közoktatási esélykülönbségek 3.2. Az esélykülönbségek okai Tanulási környezet és az iskolai szervezet • Kiemelés oka: a teljesítmény-különbségekből 36 % az iskolák közötti különbségekre vezethető vissza • Az iskolai és az osztálytermi klíma • szervezeti kultúra; támogató vagy elutasító attitűd • óraszervezés • a tanári szerep értelmezése • hiányzás, stb.

  18. 3. Közoktatási esélykülönbségek 3.2. Az esélykülönbségek okai • Az iskolán kívüli tanulás (házi feladat, külső információforrások) • Szakember-ellátottság, a humánerőforrás mutatói • Az iskolai infrastruktúra jellemzői • Iskolavezetési és finanszírozási szemléletek • Az iskolai autonómia mértéke • Magán (stb.) és „állami” iskolák • Összegezve: az iskola közvetíti, felerősíti a teljesítmény-befolyásoló családi háttértényezők hatását!

  19. 3. Közoktatási esélykülönbségek Részösszegzés (az egyenlő hozzáférést befolyásoló tényezők): • Szocioökonómiai faktorok • Az iskola szemlélete és napi gyakorlata • Az intézmény anyagi, infrastrukturális feltételrendszere • Szervezeti kultúra (nem pénzkérdés!) • A tanulás határainak kiterjedése • Az iskolák és a pedagógusok autonómiájának mértéke

  20. 3. Közoktatási esélykülönbségek Kérdések: • Hogyan rangsorolnák a háttérváltozók súlyát az esélykülönbségek kialakulásában? • Milyen módon lehetséges a szülők kulturális, kommunikációs aktivitását befolyásolni? • Mit tennének az iskolák közötti különbségek csökkentése érdekében? • Milyen példákkal támasztható alá az iskolai klíma szerepe? • Mi a véleményük az iskolai autonómiáról?

  21. 4. Mit tehet a közoktatás? 4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép • Alapprobléma: olvasás-teljesítmények • Intézménytípusonkénti helyzetkép: • általános iskolai: 371 pont, 1. teljesítményszint (Brazília: 396 pont) • gimnázium: 552 pont, 3 – 4. teljesítményszint (Finnország 546 pont) • szakközépiskola: 493 pont, 3. teljesítményszint (=Csehország, Spanyolország) • szakiskola: 390 pont, 1. teljesítményszint (Brazília 396 pont)

  22. 4. Mit tehet a közoktatás? 4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép • Az iskolatípusok szerinti különbségek nem új keletűek (Monitor’ 97) • Kérdések: • a 10. évfolyamig egységes tantervi tartalmak hogyan eredményeznek ilyen mértékű eltéréseket? • indokolt-e a korai és merev módon szelektáló rendszer fenntartása? • miért nem váltak/válnak szociálisan heterogénebb összetételűvé az iskolák?

  23. 4. Mit tehet a közoktatás? 4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép Kritikus közoktatási szintek az egyenlő hozzáférés szempontjából • ÓVODA • Kt.-beli meghatározása: 24. § • 3 éves kortól a tankötelezettségig • alapfunkciók: nevelés + napközbeni ellátásá • 5 éves kortól min. 4 óra/nap • heti időkeret: 50 óra (növelhető) • Tartalmi meghatározottság: ÓNAP • Kt. 14. § (2) bekezdés: a szülő kötelezettségei

  24. 4. Mit tehet a közoktatás? 4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép • Vizsgálandó kérdések: • biztosított-e a 3H-s gyermekek intézményes nevelése • élnek-e a jogaikkal/kötelezettségeikkel az érintett családok • Tartalmi lehetőségek: • helyi Nevelési program • kompetenciaalapú programcsomag

  25. 4. Mit tehet a közoktatás? 4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép • ÁLTALÁNOS ISKOLA • Kt.-beli meghatározása: 26. § • Szakaszolás a Kt.8. § (3) bekezdés szerint: • bevezető szakasz: 1 – 2. évfolyam • kezdő szakasz: 3 – 4. évfolyam • alapozó szakasz: 5 – 6. évfolyam • fejlesztő szakasz: 7 – 8. évfolyam • Az alapozó szakasz specifikuma: 25 – 50 % nem szakrendszerű oktatás

  26. 4. Mit tehet a közoktatás? 4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép • Funkció szerinti meghatározás: • alapfokú nevelés-oktatás • a tanuló érdeklődésének, képességeinek, tehetségének megfelelően • továbbtanulásra, illetve társadalmi beilleszkedésre való felkészítés

  27. 4. Mit tehet a közoktatás? 4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép • Vizsgálandó kérdések: • érvényesül-e a deszegregáció a 3H-s tanulók esetében (25 %) • az SNI-s tanulók arányának viszonya az országos mutatóhoz (7 %) • milyenek a lemorzsolódási és továbbtanulási mutatók • az országos kompetenciamérés eredményei az adott intézményben • az integrált oktatás-nevelés iránti igény és annak megvalósítása

  28. 4. Mit tehet a közoktatás? 4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép • Tartalmi lehetőségek • a 4 oktatási-nevelési szakaszhoz igazodó, differenciált nevelési program és helyi tanterv • a nem szakrendszerű oktatás célirányos tervezése és szervezése • az IPR megvalósítása • a kompetenciaalapú programcsomagok bevezetése

  29. 4. Mit tehet a közoktatás? 4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép • SZAKISKOLA • Kt.-beli meghatározása: 27. § • Alapfunkciók: • 9 – 10. évfolyam: általános művelés megalapozása + pályaorientáció, gyakorlati oktatás, szakmai/szakmacsoportos alapozó elméleti és gyakorlati oktatás • 1/11. évfolyamtól: OKJ-szerinti szakképzés • Felzárkóztató oktatás • Speciális szakiskolai oktatás

  30. 4. Mit tehet a közoktatás? 4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép Szakképzés és lemorzsolódás (OFI 2008) • A középiskoláztatás expanziójának következménye; csökkentése az oktatáspolitika egyik fő célkitűzése • A lemorzsolódás értelmezése: NEM EGYSÉGES! • EU: „early school leavers” = „korai elhagyók” (2 kritérium) • OECD: 2 mutató • Magyarország: „az út elején”

  31. 4. Mit tehet a közoktatás? 4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép • A középiskoláztatás átalakulása 1990 óta • A hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett tanulók aránya( %, 2005, 2006, 2007): • szakiskola: 16,6; 21,0; 24,2/ 8,6; 8,8; 8,2 • szakközép.: 5,4; 9,5; 10,3/ 3,0; 3,0; 2,6 • gimnázium: 4,3; 6,7; 7,2/ 2,5; 2,3; 2,3 • A szülők munka-erőpiaci státusa: • szakiskola: aktív anya 53 %, aktív apa 67 % • szakközép: aktív anya 68 %, aktív apa 80 % • gimnázium: aktív anya 70 %, aktív apa 85 %

  32. 4. Mit tehet a közoktatás? 4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép • Egy főre eső átlagos családi jövedelem (eFt)/régió: • Közép-Magyarország: 60,1 • Közép-Dunántúl: 57,9 • Nyugat-Dunántúl: 51,0 • Dél-Dunántúl: 47,1 • Észak-Magyarország: 38,6 • Észak-Alföld: 38,0 • Dél-Alföld: 45,0

  33. 4. Mit tehet a közoktatás? 4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép • Szakiskolai bukási arány a tanulók jellemzői szerint: • Nemek: lány: 40 %, fiú: 40 % • Szakmacsoport szerint: • Mg., élelm.ipar: 38 % • Ker., marketing, közg.: 35 % • Vegyes szolgáltatás: 48 % • Vendéglátás, id.forg.: 37 % • Építőipar: 41 % • Nehézipar: 44 % • Könnyűipar: 42 % • Lakóhely szerint: • Helyben: 42 % • Bejáró: 40 % • Kollégista: 29 %

  34. 4. Mit tehet a közoktatás? 4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép • A lemorzsolódás lehetséges okai ötfokozatú skálán: • Gyenge tanulási motiváció: 4,3 • Sok hiányzás: 4,1 • Gyenge felkészültség: 3,9 • Gyenge képességek: 3,8 • Rossz szociális háttér: 3,8 • Magatartási problémák: 3,6 • Hiányos módszertani felkészültség: 1,8 • „Alulmotiváltság”: 1,7 • Hiányos szakmai felkészültség: 1,4 • Kinek a véleménye?!

  35. 4. Mit tehet a közoktatás? 4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép • A lemorzsolódás visszaszorítását célzó eljárások értékelése ötfokozatú skálán: • Lemaradó tanulók fejlesztése: 4,0 • Szülőkkel való együttműködés javítása: 3,9 • Lemaradó tanulók mentorálása: 3,6 • Pedagógus t.képzés (spec. eljárásokra): 3,4 • Szociálpedagógus alkalmazása: 3,3 • Tanulmányi ösztöndíjrendszer: 3,2 • Ped. szakszolgálattal kapcsolattartás: 3,0 • Pályatervezés, karrier-tanácsadás: 2,9

  36. 4. Mit tehet a közoktatás? Részösszegzés: • Nemzetközi tényezők • Iskola-független tényezők (társadalmi, gazdasági környezet, országos oktatáspolitika) • Min tud változtatni a közoktatási intézmény? • A bemeneti feltételek pontos diagnózisa • Korrekt helyzetkép-alkotás • Célirányos tartalmi és pedagógiai fejlesztés • Az erőforrások célirányos fejlesztése

  37. 4. Mit tehet a közoktatás? • Diagnosztikai mérések • W. Thomson (Lord Kelvin): „Ha azt, amiről szó van, mérni tudjuk, akkor a tárgyról tudunk valamit. Ha azonban nem tudjuk számokkal megadni, akkor ismeretünk szegényes és nem kielégítő.” • Pedagógiai mérés és értékelés a „hagyományos” tanári kultúrában

  38. 4. Mit tehet a közoktatás? Cél: „diagnosztikus térkép” alkotása, a kiindulási helyzet feltárása Fejlesztési program-elemek: • Mérési szakaszok: • Bemeneti • Közbülső • Végső (visszacsatoló) vizsgálat • Célcsoportok: • Tanulók (9., 10. évfolyamos szakiskolai csoportok, mindhárom szakaszban) • Pedagógusok (az 1. és 3. szakaszban) • Közvetlen civil partnerek: szülők, kuratórium • A mérések differenciált célrendszere

  39. 4. Mit tehet a közoktatás? Adatfeldolgozás és tervezés • Célok: • A mérési adatok rendszerezett, jól feldolgozható és transzparens rögzítése • Az aktuális mérési eredmények fejlesztési terveket megalapozó feldolgozása: megállapítások, következtetések, fejlesztési irányok és tartalmak előkészítése

  40. 4. Mit tehet a közoktatás? Csoportos és egyéni fejlesztési programok kidolgozásaCélok: • A „diagnosztikus térkép” alapján differenciált tartalmú program létrehozása a csoportos felzárkóztatás megalapozása érdekében • Az egyéni értékelő lapok alapján differenciált „fejlesztési terv-bank” kimunkálása a tanulók személyes fejlesztése érdekében

  41. 4. Mit tehet a közoktatás? Kérdések: • Az óvoda-iskola átmenet nehézségei hatékony kezelésének milyen eljárásait ismerik? • Az általános iskola szakaszai közül melyiket, miért tartják legjelentősebbnek az esélykülönbségek mérséklése szempontjából? • Milyen eredményei/kudarcai vannak a nem szakrendszerű oktatásnak? • Hogyan értékelhető a középiskolák pályairányító („iskolaválasztó”) tevékenysége?

  42. 4. Mit tehet a közoktatás? 4.2. Intézményi esélyegyenlőségi intézkedési terv alkotása • Helye az intézmények alap-dokumentumainak rendszerében • Kapcsolódása a fenntartói esély-egyenlőségi programhoz (részletes tárgyalás: az 5. fejezetben) • Az intézményi pályázatok befogadásának egyik feltétele

  43. 4. Mit tehet a közoktatás? • Kimunkálásának tartalmi elemei: • helyzetelemzés, helyzetértékelés (kiváltó okok feltárása) • intézményi adottságok, sajátosságok rögzítése (stat. mutatók, a pedagógiai munka jellemzői) • kialakult tendenciák feltárása (mérési eredmények, kérdőívek, stb.) • munkaszervezési formák megtervezése (a módszertani kosár bővítése) • a problémamegoldás szakmai/pedagógiai elemeinek megtervezése (a hatékonyságot biztosító tényezők rendszerbe állítása)

  44. 4. Mit tehet a közoktatás? • Kimunkálásának strukturális elemei: • a helyzetelemzésből adódó tartalmi feladatok • cél(ok) • erőforrásigény • felelős • határidő • keletkező dokumentum, „termék” • indikátorok • az ellenőrzés felelőse, eredménye (sikerkritériumok) • Formai megvalósítás: táblázat

  45. 4. Mit tehet a közoktatás? Egyéni fejlesztési tervek alkotása • Alapja: fenntartói és intézményi esély-egyenlőségi intézkedési terv • Elemei: • a tanulóról gyűjtött személyes (pedagógusi) információk összegzése, elemzése • a diagnosztikus mérés eredményeinek értékelése, szükség szerinti kiegészítése (pl.: tanulási stílus kérdőívvel) • tantárgy-specifikus egyéni terv kimunkálása (fejlesztési terület, tananyag/témakör, feladat/tevékenység megjelölésével) • Önértékelés, értékelés

  46. 4. Mit tehet a közoktatás? 4.3. Tartalmi/pedagógiai lehetőségek Nemzetközi előzmények • a tudás felértékelődése, gazdasági jelentősége (tudásgazdaság) • a tudásszerzés helyszíneinek megváltozása • a tudásról alkotott ismereteink bővülése (agykutatás, kognitív pszichológia, motivációkutatás, stb.) • személyiség- és tanuláspszichológiai megállapítások; tényleges és mentális éltkor különbözősége: • Száz 7 éves gyermekre: Mentáliskor : 4 5 6 7 8 9 10 Gyermekek száma: 1 8 29 34 24 8 1 • Száz 12 éves gyermekre: Mentális kor : 7 8 9 10 11 12 13 14 …….17 Gyermekek száma: 1 3 6 12 18 20 18 12 ……. 1

  47. 4. Mit tehet a közoktatás? A pedagógiai fejlesztés „zászlóshajója” az 1990-es évektől: a kompetencia pedagógiai értelmezése: • OECD INES: • Kereszttantervi kompetenciaterületek elemzése • Hangsúly: diszciplináris tantervi tartalomhoz, pusztán kognitív folyamatokhoz nem köthető területek kiemelése • OECD DeSeCo-program (1997-2002) • „kulcskompetencia”- fogalom értelmezése • Jelentősége a közoktatás-politikai stratégiákban, a tartalmi szabályozásban és a vizsgarendszerekben • EU-munkabizottság: 8 kulcskompetencia

  48. 4. Mit tehet a közoktatás? A hazai közoktatást érintő problémák és igények: • Jelentős arányú funkcionális analfabetizmus • Elmarasztaló munkaerőpiaci visszajelzések • Életpálya-tervezés: 2 – 4 szakma, diploma • Élethosszig tartó tanulási képesség és készség kialakítása • Oktatási programok fejlesztésének szükségessége

  49. 4. Mit tehet a közoktatás? Kiemelés az okok közül; a hagyományosismeretátadás néhány jellemzője: • Túlméretezett tananyag-mennyiség • A módszertani kultúra konzervativizmusa, merevsége • Tanulói oldalról: passzív befogadói szerep • Szelekció a tanítási-tanulási folyamatban

  50. 4. Mit tehet a közoktatás? Közoktatás-fejlesztési válaszok: • HEFOP 3.1.1.: 2003 – 2006.: a kompetencia alapú fejlesztés alapozása • Rendszer-szintű országos kompetencia-mérések • Az elterjesztés feltétele: közoktatási paradigmaváltás, melynek jellemzői: • tanuló-középpontú pedagógiai gyakorlat • változatos tanulásszervezési megoldások • tevékenységre épülő tanulói szerepek • megváltozott pedagógus attitűd és módszertan

More Related