Társas lény - 1

1. Társas lény - 1

2. Követelmények • Az óra látogatása • Két zárthelyi dolgozat - az órán elhangzott anyag alapján. • A zh kérdések a tantárgy weboldalán fent lévő ppt-kben szereplő anyagra vonatkoznak. • A zh előtt legkésőbb egy héttel felkerül a weboldalra lehetséges zh kérdések listája. • Bár a dolgozat megírásához a ppt-ken szereplő és az órán elhangzott anyag elegendő, a hallgatók felkészülését a következő ajánlott irodalmak segítik: • Atkinson, et al. eds. Pszichológia, Osiris, 1994. 18-19. fejezetek • Aronson, E.: A társas lény. Közgazdasági és Jogi Kiadó, 1984.

3. Atkinson 18. és 19. fejezet • 18. Szociális vélekedések és attitűdök • A szociális vélekedések intuitív tudománya • Attitűdök • Személyközi vonzalom • 19. Társas kölcsönhatás és társas befolyásolás • Mások jelenléte • Személyközi befolyásolás • Csoportdöntés A friss kiadásokban kissé más a fejezetkiosztás, de ugyanezek a témák szerepelnek. Atkinson 3. kiadásában (Osiris, Budapest, 2005) 17. (Társas befolyás)  és 18. (Társas megismerés) fejezetek.

4. Az óra célja • Bizonyos alapvető ismeretek elsajátítása a szociálpszichológia nevű diszciplína területéről • Nem válunk pszichológusokká, a pszichológusokat máshol képzik • Nem folytatunk pszichológiai tanácsadást az óra keretei közt (a tanácsadók másutt érhetők el) • Viszont megismerkedünk azzal, milyen módszerekkel dolgozik, milyen kísérleteket folytat a szociálpszichológia, kik a főbb szerzői, stb. • 1. téma: az ember társas környezetben • Illusztráció: Solomon Asch kísérlete

5. Asch (1951) kísérlete • Vonalak megítélése • 18 kép pár esetén kell eldönteni, melyik egyezik meg a három vonal közül az alapvonal hosszúságával • Beavatottak 18-ból 12-szer rossz választ adnak

6. Asch - konformitás • Kísérleti személyek • - háromnegyede legalább egy esetben konform • fele legalább 6 esetben ad rossz választ konform módon • csak egynegyede áll ellen, közben mindannyian jelentős szorongást élnek át • konformitás: az egyének gondolatainak, érzéseinek és viselkedésének igazodása a csoportnormához • Személyes konformitás: elfogadjuk a csoport véleményét • Nyilvános konformitás, behódolás: képzelt – vagy valós – nyomásnak engedelmeskedünk, amelyet valójában nem helyeslünk

7. Konformitás • Meglepő, hogy még az individualistának gondolt nyugati társadalom tagjai is alávetettek a csoportbefolyásnak • A konformitás persze fontos a kultúra fennmaradása, az emberiség vagy a csoport túlélése szempontjából, vagy a problémamegoldásban • Az az érzés, hogy mások egyetértenek velünk, hozzájárul saját helyzetünk feletti uralom érzéséhez, növeli a véleményünk helyességébe vetett bizalmunkat • De lehet manipulálni e révén az embert (Hogyan?) • Vetítés: kandi kamera • Mi árnyalja a csoportnorma befolyását?

8. 1-2 beépített személy esetén alacsony konformitás További beépített személyek nem növelik jelentősen a konformitást 3 beépített ember esetén megnő a konformitás Befolyást gyakorlók száma Asch (1951) kísérlete - eredmények

9. Az ember mint társas lény Mi a különbség az egyes ember egyedi viselkedése és a társas helyzet közt? Más emberek fizikai jelenléte, az ismeretek és a vélemények, melyeket átadnak nekünk, valamint érzéseink a csoportok iránt, melyekbe tartozunk, mind befolyásolnak minket a társas folyamatokon keresztül, akár társas helyzetben vagyunk, akár egyedül

10. Mások jelenlétének hatása • Könnyebb vagy nehezebb vizsgázni, ha mások figyelnék, ahogy vizsgázunk? • Mi lehet a magyarázata? • Norman Triplett 1898: úszók és biciklisták jobban teljesítenek, amikor ellenfeleikkel versenyeznek, mint amikor egyedül edzettek •  Mások jelenléte javítja a teljesítményt? • Társas facilitáció: a dolgozó hangyák több homokot ásnak ki, amikor más hangyák is ott vannak, • Viszont a kísérleti személy gyakran több hibát követ el, amikor mások is ott vannak, vagy közönség előtt végzi, mint amikor egyedül van

11. Magyarázatok • Ellentmondó eredmények: társas serkentés és gátlás is létezik • Zajonc (1965) magyarázata: • Mások jelenléte → arousal → domináns válasz valószínűsége növekszik • Mi a domináns válasz? Nehéz vagy új feladatnál: a rossz. Könnyű vagy jól begyakorolt feladatnál: a jó. • El tudunk-e képzelni másfajta magyarázatot is? • Más magyarázatok: • Értékeléstől való félelem (könnyűnél nincs) • Figyelemelterelés (de! a teljesítménynövekedés? Talán a plusz arousal)

12. Példák a társas serkentésre és gátlásra • Zajonc: gyakorlott vagy ösztönös válaszokból álló cselekvések közönség jelenlétében teljesítménynövekedést mutatnak (bicikli, horgászorsó tekerése) míg bonyolult, vagy újonnan tanult válaszok romlanak az együtt cselekvők esetében (l. együtt vizsgázás) • Csótányok futnak a „labirintusban”, együtt vagy egyedül • Kísérleti személyek számítógépbe írják a nevüket, valamint a nevük betűit visszafelé növekvő számokkal váltva – kísérletvezető jelenlétében vagy egyedül

13. Mekkora terület a szociálpszichológia a pszi-án belül? • Klinikai pszichológia, pszichológiai elveket alkalmaznak érzelmi és viselkedési problémák megoldására (lelki betegségek, fiatalkori bűnözés, kábítószerfüggés, családi-házassági konfliktus) ezen belül tanácsadás – kevésbé súlyos problémák • Fejlődés pszi. – az emberi fejlődés stációinak vizsgálata a születéstől az öregkorig (főként azért gyerekkor van fókuszban) • Szociálpszi. – alább definiáljuk • Személyiség pszi. - Hogyan lehet besorolni az embereket tulajdonságaik alapján csoportokba, vannak-e különálló személyiségvonások, (pl. introverzió, extroverzió) • biológiai pszi. – fiziológia – pl. hogyan befolyásolják a nemi hormonok a viselkedést, melyik agyi terület irányítja a beszédet?

14. Területek a pszichológián belül • Kísérleti pszi. Ez így félrevezető, hiszen más területek kutatói is kísérleteznek – pl. hogyan reagálnak az emberek érzékleti ingerekre, hogyan észlelik a világot, hogyan tanulnak és emlékeznek – főként alap készségekkel foglalkozik • Fel lehet még sorolni: neveléspszi. szervezetpszi., munkapszi. • Kognitiv pszichológia – ez részben átfed az előző kategóriákkal, de más megközelítés, inkább interdiszciplináris – kognitív – mentális – folyamatok – észlelés, emlékezés, döntéshozatal, problémamegoldás átfedésben filozófiával, kibernetikával – amelyek részben ugyanezen folyamatok iránt érdeklődnek – valamint idegtudomány, antropológia, nyelvészet, mesterséges intelligencia, stb. • Pszichoanalízis: Részben a klinikai, részben a személyiség pszi-be sorolható

15. Mi a szociálpszichológia? • Annak a tudományos tanulmányozását jelenti, hogy hogyan hatnak a társas és a kognitív folyamatok arra, ahogyan az emberek észlelik és befolyásoljákegymást, illetve ahogyan egymáshoz viszonyulnak. Tehát nem csak a társas környezetben való viselkedés érdekli a szocpszicht, hanem a viselkedést meghatározó társas és kognitív folyamatok is. • Egy kis történeti kitekintés: Vetítés

16. A szocpszi. gyakorlati felhasználása • reklám, kommunikáció, média, meggyőzéstechnika, • egészség, klinikai gyakorlat, segítségnyújtás • iskola, nevelés • munka, üzleti élet (normák szerepe a munkahelyen, munkanélküliséggel való küzdés, gyenge vagy erős irányítás a munkahelyen) • politika, nemzetközi konfliktusok (fenyegetés és elrettentés a nemzetközi kapcsolatokban) • sport, agresszív viselkedés a sportpályán, futballhuligánság • törvénykezés: benyomások a tárgyalóteremben, kisebbségi befolyás az esküdtszéken • közvélemény-kutatás, stb

17. Miért más a szocpszichológus mint a mindennapi ember? • Miben más ez, mint mindaz, ami egyébként is érdekli az átlagembert? • A különbség nem a célokban, hanem a módszerekben rejlik • Pl: azt képzelnénk, lottónyertesek, frissen és gyorsan előléptetettek, stb boldogak, míg azok, akik megtudták, hogy súlyosan betegek, vagy akiket nem léptettek elő • De! A szpsz megmutatta, hogy ez nem ilyen egyszerű. Lottónyertesek 1-2 év elteltével nem boldogabbak, súlyos betegek gyakran rendkívüli lelkierővel viselik, stb, akit gyorsan léptetnek elő, sokszor elégedetlenebb mint az, akinek kevesebb esélye az előrejutásra • A tudományos kutatásra alapozott következtetések nem mindig egyeznek meg a józan ésszel (sokszor torzítunk, és nem is vagyunk tudatában, nem tudunk védekezni)