STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT VÉGREHAJTÁSÁNAK MAGYARORSZÁGI TAPASZTALATAI

1. 4. NEMZETKÖZI ÉRTÉKELÉSI KONFERENCIA Ex-ante értékelés – felkészülés az EU 2014-2020-as programozási időszakára. Budapest, 2013. szeptember 26-27 STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT VÉGREHAJTÁSÁNAKMAGYARORSZÁGI TAPASZTALATAI GyeneGyöngyvér, osztályvezető, Értékelési Divízió Koordinációs Irányító Hatóság, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Dr. Tombácz Endre, ÖKO Zrt A 2014-2020 SKV-kprojekvezetője

2. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Az értékelő a tervezéshez képest fordított logikát követ

3. Az SKV megnehezíti a tervezést • Az SKV partnerségre kötelezően biztosítandó 2x30 nap jelentősen megnöveli a terhelést a már úgyis nagy időnyomás alatt dolgozó tervezőkön • A partnerség újabb szempontokat hoz a már amúgy is komplex és konfliktusokkal terhelt tervezői egyeztetésekbe • Az SKV a közös javak védelmében olyan követelményeket támaszt, amelyek nem köthetők semmiféle közvetlen gazdasági előnyhöz

4. Az SKV megkönnyíti a fejlesztést • Az SKV partnerségre kötelezően biztosítandó 2x30 nap lehetővé teszi a program alaposabb átgondolását, a vélemények beépülését • A partnerség újabb szempontokat hoz a tervezői egyeztetésekbe, amelyek közelíthetik a programot a célcsoport igényeihez, növelik a program támogatottságát, megalapozottságát • Az SKV a közös javak védelmében figyelmeztet a potenciálisan pazarló, fontos társadalmi célok szempontjából romboló fejlesztésekre

5. Az SKV jelzi a kockázatokat és megoldásokat javasol Az SKV eszköz arra, hogy • azonosítani és még időben kezelni lehessen a fejlesztések nem szándékolt környezeti hatásait • az egyik cél érdekében megvalósuló fejlesztés ne menjen más, ugyancsak fontos környezeti vagy fenntarthatósági cél rovására • a megvalósuló program a gazdasági, társadalmi és környezeti célok elvárt metszetét hozza létre

6. 2007-2013 SKV tanulságai

7. 2007 -13 SKV tanulságok: Partnerség • A partnereket bevonták a folyamatba, de nem a tervezés kezdetétől • A partnerek nem a környezeti jelentés, hanem az OP-k tartalmát szeretnék befolyásolni • Vélemények érkeztek írásban és fórumok keretében is • A partner elsősorban szempontgazda és információforrás, de nem vesz részt a döntésben • A partnerek hangsúlyozzák az SKV javaslatok nyomon követésének szükségességét

8. 2007- 13 SKV megállapítások • A környezet-minőség egészségügyi következményei nem jelennek meg kellő súllyal az operatív programokban • A környezeti megfontolások háttérbe szorulnak a növekedés és a foglalkoztatás szempontjaival szemben • Az abszorpciós nyomás is a környezeti szempontok figyelmen kívül hagyását eredményezheti • A környezeti, fenntarthatósági követelményeket a projektek kiválasztásában kell érvényesíteni

9. 2007- 13 SKV tanulságok: Környezeti teljesítmény Hogyan teljesültek a 2007-13 időszakra készült SKV ajánlásai? („EX-POST SKV”) • Értékelés a 2007-2013 időszak fejlesztéseinek várható környezeti hatásairól a fejlesztési tartalom és helyszín ismeretében. Ehhez: • több tagállam tapasztalatainak áttekintése • környezetvédelmi bírságolás ténye, • KHV-k, megvalósíthatósági tanulmányok tartalmának elemzése • területi környezetvédelmi hatóságoknál interjúk készítése

10. 2007- 13 SKV tanulságok: Környezeti teljesítmény – néhány példa • Nem sikerült kompenzálni a közúthálózat fejlesztése miatt fellépő környezeti problémákat • A közlekedésbiztonsági fejlesztések nagyon sikeresek • A szennyvíztisztítók ronthatják a felszíni vizek minőségét • A fenntarthatósági célkitűzések felé nincs elmozdulás – a környezeti követelmények nem épülnek be jól a fejlesztési projektekbe • A városok közötti egyenlőtlenségeket nem sikerült csökkenteni: a nagyobb települések kapják a források többségét

11. 2007- 13 tanulságok: Indikátorok • A környezet-, és természetvédelmi állapotjelző adatok beszerzése sokszor ütközik nehézségekbe • Az SKV által javasolt indikátorokat adatgyűjtési, mérési és aggregálási problémák miatt anno elvetették. Pl. közlekedésre javasolt indikátorok: • Forgalomnövekedés miatt növekvő levegőszennyező anyagok számított mennyisége • Az elkerülő utakkal kiszolgált lakosság számának változása • A környezeti nyomás (zaj, levegőszennyezés, balesetek) csökkenése az elkerülő utakkal kiszolgált településeken

12. 2007-13 SKV útravaló • SKV már a tervezés kezdetétől • Partnerség a tervezésben és a monitoringban • SKV indikátorok szükségessége • Nem elég a környezeti hatásvizsgálat

13. 2014-2020 programok stratégiai környezeti vizsgálata

14. 2014-2020 SKV - fő cél Az SKV fő célja környezeti és fenntarthatósági szempontból értékelni az Operatív Programok egészét, prioritástengelyeit, szükség esetén lebontva a célok, intézkedések szintjére, azért hogy az ezek eredményeként létrejövő fejlesztési projektrendszert kedvező irányba befolyásolni tudja.

15. 2014-2020 SKV elvek • A hazai és az európai uniós programok, stratégiák alapján, a tervezőkkel együttműködve közös fenntarthatósági követelményrendszer kialakítása • Az „óvatossági elv” alkalmazása minden fejlesztésre, amelynek várhatóan káros környezeti hatásai lesznek • Az SKV részeként a programcélok finomításának támogatása a tervezés során, és a tervezés konstrukció-, vagy projekt szintű nyomon követése a nettó társadalmi haszon maximalizálása érdekében • Az OP-k várható együttes hatásainak felmérése és bemutatása szektoronként (tervezői konzultációk keretében) és földrajzi egységenként (partnerség)

16. 2014-2020 SKV folyamat • Előkészítési – tervezési fázis (tematika és munkaterv egyeztetése, tervezőkkel való együttműködés) • SKV tanulmánykészítés ( az OP-ok egy már társadalmi egyeztetésre kész anyaga alapján) • Közérthető összefoglaló elkészítése • Környezeti jelentés partnersége (véleményezés, partnerségi fórumok, tervezői egyeztetések) • Végső véleményezett környezeti jelentés elkészítése, SKV indikátorok meghatározása • s • Utógondozás Még csak itt tartunk

17. 2014-2020 SKV partnerség

18. 2014-2020 SKV vizsgálati szempontjai az egyes operatív programokra

19. 2014-20 SKV - KEHOP környezeti, fenntarthatósági kérdések • MENNYIRE JAVULHAT A KÖRNYEZET ÁLLAPOTA? • Valóban ezek a legfontosabb környezeti problémák, jók-e célok? • Elegendőek-e források a célok teljesítéséhez? • A környezet állapota a ráfordításokkal arányosan javulhat-e? • A fenntarthatóság és fejlesztések viszonya milyen? • Miközben javítani akarunk valamit, nem rontunk-e másokat?

20. 2014-20 SKV – IKOPkörnyezeti, fenntarthatósági kérdések • CSÖKKENNEK-E A NEM KÍVÁNATOS HATÁSOK? • A közlekedési rendszer struktúrájának változása csökkenti-e a nem kívánatos hatásokat, a jelentős terheléseket és a területi egyenlőtlenségeket? • A tervezett közlekedési programok eredményeként létrejövő változások a fenntarthatóság irányába mozdítják-e el a jelenlegi kedvezőtlen állapotot? • Elegendők-e források a környezeti szempontból kedvező célok teljesítéséhez?

21. 2014-20 SKV - GINOPkörnyezeti, fenntarthatósági kérdések AZ OP EREDMÉNYEZHET-E POZITÍV ELMOZDULÁST A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS IRÁNYÁBA? • Vannak-e környezetvédelmi tartalmak? • Lehetnek-e a környezetkímélők a GINOP fejlesztések és eredményeik? Felmerül-e ez a szempont? • Csökkenhetnek-e a termelői káros kibocsátások, a csővégi megoldások kényszerei? • A tervezett fejlesztések megfelelnek-e a fenntarthatóság követelményeinek? Pl. hogyan alakul az energia-felhasználás és ez követhető-e?

22. 2014-20 SKV - TOP és VEKOPkörnyezeti, fenntarthatósági kérdések AZ OP FENNTARTHATÓBB TERÜLETI STRUKTÚRÁKAT EREDMÉNYEZ-E? • A településeink a fejlesztések hatására élhetőbbekké válnak-e a települések? • A települések fenntarthatóan fejlődnek-e? • Milyen intézkedések segítik a káros területi és társadalmi különbségek mérséklését?

23. 2014-20 SKV – EFOP környezeti, fenntarthatósági kérdések CSÖKKENTHETŐK-E A RENDSZERVÁLTÁS ÓTA FOLYAMATOSAN NÖVEKVŐ TÁRSADALMI KÜLÖNBSÉGEK? • Vannak-e környezetvédelmi tartalmak, és lehetnek-e környezeti eredmények? • Várhatunk-e lényegi előrelépést a atársadalmi kohézió erősítésében, a szegénység kezelésében?

24. SKV „utógondozás” Az SKV indikátorok beillesztése a kiválasztási, monitoring és partnerségi rendszerbe A programok környezeti teljesítményének időközi és ex-post értékelése az SKV indikátorok alapján

25. 2014-2020 SKVJavasolt kiválasztási szempontok • a biodiverzitást és ökoszisztéma szolgáltatásokat ne csökkentse, • a káros társadalmi és területi egyenlőtlenségeket ne növelje, • segítse elő a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást • járuljon hozzá a társadalmi szolidaritás erősödéséhez

26. 2014-2020 Lehetséges SKV indikátorok A Murphy-féle indikátor tétel Tombáczkiterjesztése: „A könnyen előállítható indikátorok érdektelenek” Minden OP-ban legyen kötelező kimutatni pl: • Energiafelhasználás változása • Szállítási igény változása • Biodiverzitásra - ökoszisztéma szolgáltatásokra - természeti értékekre gyakorolt hatás, • Vizek igénybevételére gyakorolt hatás • Területhasználat/zöldmezős területfoglalás mértéke • Közösségek alkalmazkodóképességének változása

27. Köszönjük megtisztelő figyelmüket! További információk: www.nfu.hu/2014_2020_skv_partnersege bandi@oko-zrt.hu gyene.gyongyver@nfu.gov.hu