A g yógy - idegenforgalom működése és fejlesztése Magyarországon

1. A gyógy-idegenforgalom működése és fejlesztése Magyarországon Spa Congress” Vrnjacka Banja 2010-05-18-20

2. A 2007-2013-as fejlesztések a Nemzeti Fejlesztési tervben • Az előző tervidőszakhoz képest a gyógy-idegenforgalom célzott fejlesztése a cél (szemben a rehabilitációs központokon keresztüli indirekt fejlesztésekkel). • Az EüM és az MTH együttműködésében a termál-programhoz kapcsolódóan meg kezdődött egy önálló gyógy-térség fejlesztési program tervezése. • A program átfogó céljai: • az egészség, mint legfőbb érték megőrzése • hozzájárulás az életminőség javításához (mozgásszervi, reumatikus és idegrendszeri betegségek kezelése) • a nemzetközi gyógy- és egészségturizmus és a kapcsolódó források fellendítése • a turisztikai termékkínálat összehangolása és bővítése

3. A program speciális célja • A fejlesztések célja az, hogy Magyarország térségeiben létrejöjjenek – a nemzetközi betegmobilitás és a határon átnyúló együttműködések lehetőségeit is kihasználó – a helyi gyógytényezőket és egészségügyi szolgáltatásokat, kulturális és idegenforgalmi látványosságokat, programokat, valamint a kereskedelmi szálláshelyeket egységes szemléletben kezelő és egymásra tekintettel fejlesztőgyógytérségek. • A gyógytérségekben együttműködő, különböző ágazatokhoz tartozó szolgáltatásokat nyújtó helyi szolgáltatók nem egymással konkurálva, hanem egymással együttműködve, szolgáltatásaikat egységes közös csomagba szervezve működnek. Az erőforrások ilyen koncentrációja révén elkerülhető a párhuzamos kapacitások kialakításával okozott túlkínálat, amely a helyi szolgáltatók versenyképességét csökkentené, és a fejlesztésre fordított források gyenge hatásfokú hasznosulását eredményezné.

4. A „gyógytérség” • A gyógytérség egymást erősítő primer kínálati elemeket (természetes gyógytényező, természeti környezet, kulturális örökség, turisztikai és egészségügyi szolgáltatások, bio- és gyógyélelmiszerek előállítása a rekreációhoz való hozzájárulás jegyében) magában foglaló és arra fejlesztési programokat kidolgozó, valamint ezeket a szinergia jegyében üzemeltető (20-40 km-es sugarú) egységes image-ű térség, mely versenyképes kínálatot képes nyújtani a hazai és a külföldi gyógyturizmus számára. • A gyógytérség tehát egy olyan funkcionális kistérség, amely egy (természetes vagy speciális) gyógytényező jobb kihasználása érdekében összehangoltan fejleszti a hasznosítást elősegítő és ehhez kapcsolható egészségügyi szolgáltatásokat, valamint a specifikus és általános turisztikai szolgáltatásokat és desztináció-menedzsment elemeit.

5. Támogatható tevékenységek A támogatható tevékenységnek az alábbi négy komponense van: • Természetes gyógytényező igénybevétele intézményi, infrastrukturális feltételeinek fejlesztése, korszerűsítése (gyógyfürdő, gyógyszálló, szanatórium). • Speciális egészségügyi szolgáltatók fejlesztése, korszerűsítése (rehabilitációs és transzplantációs intézmények). • Wellness-szolgáltatásokat nyújtó üdülőhelyi kínálat kialakítása (fitness- szolgáltatások, sport tevékenységek, kereskedelmi szálláshelyek és infrastruktúra fejlesztése, promóciós tevékenység támogatása). • Egészségügyi-, gyógyító tevékenységhez kapcsolódó turisztikai tevékenységek fejlesztése (kereskedelmi szálláshelyek és infrastruktúra fejlesztése, promóciós tevékenység támogatása)

6. Az egészségturizmus támogatása Magyarországon • A különböző meghatározásokból talán az általánosítható, hogy az egészségturizmus a turizmusnak azon területét jelenti, ahol a turista utazásának fő motivációja az egészségi állapotának javítása vagy megőrzése, tehát a gyógyulás vagy a megelőzés. • Ebből adódóan az egészségturizmuson belül elkülöníthető, a gyógyturizmust és a wellness turizmust akkor is, ha színterei nálunk sokszor megegyeznek (pl. gyógyfürdő, gyógyszálló, vagy termálfürdő). • Manapság, elsősorban német és osztrák területen terjednek a medical - wellness szolgáltatások, amelyek orvosi programok és felügyelet mellett zajlanak.

7. Sanus per aquam • Magyarországon a „spa” fogalmát a fogalma erősen kötődik a termális vizeket használó létesítményekhez, de nemzetközi alkalmazhatósága érdekében, általánosan használjuk, ezért a látogatók fizikai, biológiai és mentális jobbulását célzó szolgáltató helyeket többnyire „spa”-nak hívjuk. Ezért többségében nem különülnek el a gyógy, - és a wellness turizmus intézményei, melyekben a vendégek megpihenhetnek, felélénkülhetnek, gyógyulhatnak, egészségesebbé, fiatalabbá, szebbé és kiegyensúlyozottabbá válhatnak.

8. A gyógyturizmus és annak fejlesztése, valamint a kezelések állami támogatása • Magyarországon a gyógyturizmus az állandó lakóhelyen kívül, gyógyüdülőhelyen vagy gyógyászati létesítményben való ideiglenes - de meghatározott minimális idejű - tartózkodás, amelynek célja orvosi gyógymódok alkalmazásával valamilyen meglévő betegség gyógyítása. Ezt a célt szolgálják a gyógyturizmus létesítményei, gyógyvizes szolgáltatásokra épülő gyógyfürdők és szállók, valamint a gyógybarlangok és klimatikus gyógyhelyek, amelyekben tehát egyaránt kínálnak a vendégnek egészségügyi, orvosi, illetve turisztikai szolgáltatásokat.

9. A gyógyturizmus magyarországi színhelyei (ahol a 74/1999. (XII. 25.) EüM rendeletnek megfelelően természetes gyógytényezőket alkalmaznak): • Gyógyhelynek minősített település: Olyan települések vagy település része, amelyek különleges természetes alapú gyógyhatású adottságokkal rendelkeznek, valamint biztosítottak a gyógytényezők hasznosításához szükséges létesítmények és a megfelelő turisztikai infrastruktúra: -gyógyfürdőhely, klimatikus gyógyhely. • Gyógyfürdő: minden olyan létesítmény, amely gyógyvíz, gyógyiszap vagy egyéb természetes gyógyító tényező (pl. széndioxid gáz) felhasználásával fürdőkezelést nyújt. • Gyógyszálloda: Az a szálloda, amely megfelel a szállodára előírt követelményeknek, továbbá vendégei számára főként természetes gyógytényező alkalmazásával saját gyógyászati részlegén önálló vagy más gyógyintézet kiegészítő szolgáltatásainak bevonásával, orvosi ellenőrzés mellett terápiás lehetőséget biztosít, és megfelel a természetes gyógytényezőkről szóló foglalt feltételeknek. • Gyógybarlangnak • Éghajlati gyógyintézet, klímagyógyintézet • Gyógyüdülő • Gyógyvíz-ivócsarnok • Gyógyfürdőkórház • Szanatórium • Mozgásszervi betegeket ellátó nappali kórház

10. Az Egészségbiztosítási Alapból támogatott ellátások Az egészségbiztosítás szolgáltatásaira jogosultak • Biztosítottak • Kizárólag egészségügyi ellátásra jogosultak (Megállapodás alapján szerzett jogosultság az egészségbiztosítási ellátásokra) • Külföldiek ellátásra jogosultsága • Az egészségbiztosítási ellátásokra való jogosultság igazolása • TAJ kártya • Igazolás egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságról • Európai Egészségbiztosítási Kártya

11. Rehabilitációs ellátások Magyarországon • Az orvosi rehabilitáció az egészségügyi ellátó rendszer része. • Magyarország gyógyvizekben gazdag természeti adottságait hasznosító fürdőkben nyújtott ellátások, gyógyulási lehetőségek egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a betegek és a kikapcsolódásra, felüdülésre vágyók körében. • A fürdőgyógyászati ellátások rehabilitációs ellátásban betöltött jelentőségére tekintettel, egyes ellátások társadalombiztosítási támogatással is igénybe vehetők. • A fürdőgyógyászati ellátás az orvosi rehabilitációs ellátások közé tartozó gyógyászati ellátás, amelyet főként a krónikus reumatológiai, ortopédiai, neurológiai illetve érbetegségek funkciójavítását szolgáló rehabilitációs kezeléseknél alkalmaznak.

12. A gyógyászati ellátások társadalombiztosítási támogatása A támogatáshoz valamennyi alábbi feltétel együttes teljesülése szükséges: • Olyan gyógyászati ellátás árához jár támogatás, amely ellátások körét a jogszabály meghatározza, és a gyógyászati ellátás – tb támogatással történő – rendelésére jogosult szakorvos • a rendelés szakmai szabályait betartva rendeli, és az egészségbiztosítási pénztárral – támogatott gyógyászati ellátás nyújtására – szerződést kötött szolgáltatónálveszi igénybe az ellátást a beteg. • Az egészségbiztosító kizárólag olyan közfürdővel köt szerződés a fürdőgyógyászati ellátások támogatására, amelynek van medencéje, zárt területen működik, és a szolgáltatónak a társadalombiztosítás által támogatható fürdőgyógyászati ellátások közül legalább négyfajta ellátás nyújtására van működési engedélye.

13. Támogatott gyógyászati ellátást nyújtó szolgáltatók A társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyászati ellátások támogatásának mértékét a 23/2007. (V. 18.) EüM rendelethatározza meg. Támogatott fürdőgyógyászati ellátások • • gyógyvizes gyógymedence • • gyógyvizes kádfürdő • • iszappakolás • • súlyfürdő • • szénsavas fürdő • • orvosi gyógymasszázs • • víz alatti vízsugármasszázs • • víz alatti csoportos gyógytorna • • komplex fürdőgyógyászati ellátás* • • 18 éves kor alatti csoportos gyógyúszás *A komplex fürdőgyógyászati ellátás négy fürdőgyógyászati ellátásból és ezzel együtt a gyógyfürdő szakorvosa által meghatározott fizikoterápiás kezelés fajtából áll.

14. A gyógyászati ellátások rendelésére jogosult orvosok köre • Az egészségbiztosítás keretében igénybe vehető gyógyászati ellátásokat csak szakorvos rendelheti, azonban az egészségbiztosító által nem finanszírozott egészségügyi szolgáltatónál (magánrendelésen) még a szakorvos sem rendelhet társadalombiztosítási támogatással kiszolgált gyógyfürdőkezelést. • A fürdőgyógyászati ellátások támogatással történő rendelésére jogosult még a komplex fürdőgyógyászati ellátás nyújtó szolgáltató szakorvosa, azzal, hogy az ellátás rendeléséhez kapcsolódó vizsgálatért nem kérhet a betegtől térítést. • A fürdőgyógyászati ellátásokat (vagyis a csoportos gyógyúszáson kívüli, támogatott gyógyászati ellátásokat) kizárólag a finanszírozott egészségügyi szolgáltató reumatológus, fizioterápiás, ortopéd valamint mozgásszervi rehabilitációs szakorvosa rendelheti.

15. A Magyar Államkincstárnak az Egészségbiztosítási Alap számára biztosított a költségvetéseiben a kiadások terveinek és a tényeknek alakulása 2006 -2010 közötti években (ezer Ft-ban): • 2006 –évi tényleges kifizetés 5 163 046 Ft volt, a 2007 –évi terv 5 800.0 Ft ezzel szemben a tény 4,540 millió Ft ( -22%). • 2007-évi terv 5 870 000 Ft, a tényleges teljesítés 4 532 812 Ft (-21.7%) volt. • 2008-ban 6.550 000 F kiadással számolt a terv, és a tényleges kifizetés 3 902 479 Ft –volt. • 2009-évben 4 627 300 Ft-ot tervezett a Magyar Államkincstár az OEP számára a gyógyfürdő és egyéb gyógyászati ellátások finanszírozására, melyből a teljesítés 4 087 563 Ft –volt (-12,7%). 2010 –évi költségvetésében már csak 3,8 Mrd Ft –ot terveztek, ami várhatóan nehéz helyzetbe hozza majd, a gyógyfürdő ellátásokat nyújtó intézményeinket. • Tehát 4 év alatt a tervezett összegek 2 Mrd –al, a tényleges kifizetések 1 Mrd Ft-al csökkentek.

16. A szolgáltatások és igénybevevőik 1.

17. A szolgáltatások és igénybe vevőik 2.

18. Külföldiek egészségügyi ellátása Magyarországon Főszabály: Külföldi személy jelenleg fizetőkötelezettség mellett veheti igénybe azellátásokat Magyarországon (87/2004. ESzCsM rendelet, 2.§). Sürgősség esetén ellátási kötelezettség van (1997. évi CLIV törvény 243.§ (3) bekezdés), de fizetni ezért is kell. Kivétel: • Magyar biztosítással rendelkezik, • Egyezményes országból érkező külföldi, az egyezményszabályai szerint jogosult az ellátásokra, • EU tagállamban biztosított, akkor 1408/71-es szabályai szerint jogosult az ellátásokra (nyomtatvány, kártya!).

19. Az ellátások finanszírozása • Ellátásra jogosult külföldi esetében az OEP-finanszírozás a magyar biztosítottak után járó árakon történik (azonos elbírálás). Az OEP ezen költségeket elszámolja az Unió biztosítóival. • A fizetőkötelezettség mellett ellátott külföldiek után az ellátási díjakat a szolgáltató határozza meg. (Nem lehet diszkriminatív és csak a szabad kapacitás terhérekötelező betegsorrend – lásd a következő dián.) • A koordinációs rendeletek lehetőségeit kihasználva: • Biztosítók közötti együttműködés keretében • OEP finanszírozás! • Közvetlen megállapodások a magyar szolgáltatók (szövetség, egyesület) és a külföldi biztosítók között: • A többletszolgáltatásokért magasabb díj meghatározható

20. Az ellátások finanszírozása • Ellátásra jogosult külföldi esetében az OEP-finanszírozás a magyar biztosítottak után járó árakon történik (azonos elbírálás). Az OEP ezen költségeket elszámolja az Unió biztosítóival. • A fizetőkötelezettség mellett ellátott külföldiek után az ellátási díjakat a szolgáltató határozza meg. (Nem lehet diszkriminatív és csak a szabad kapacitás terhérekötelező betegsorrend – lásd a következő dián.) • A koordinációs rendeletek lehetőségeit kihasználva: • Biztosítók közötti együttműködés keretében • OEP finanszírozás! • Közvetlen megállapodások a magyar szolgáltatók (szövetség, egyesület) és a külföldi biztosítók között: • A többletszolgáltatásokért magasabb díj meghatározható

21. A Dél –Alföldön jelenleg folyó kiemelt fürdőfejlesztések: • "HÓD-SPA" élményfürdő komplex fejlesztése Hódmezővásárhelyen*910 592 893 Ft • Orosháza-Gyopárosfürdő az "Alföld Gyöngye" Komplex gyógy-turisztikai fejlesztés*754 800 000 Ft • Az épület bővítése, wellness szolgáltatások kialakítása a Tisza-parti Termálfürdőben Tiszakécskén*342 429 000 Ft • Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdő fejlesztése*440 000 000 Ft • A Makói Gyógy- és Termálfürdő komplex gyógy- és egészségturisztikai fejlesztése, 1593 307 000 Ft • A kiskunmajsai Jonathermál Zrt.gyógy-és élményfürdő kapacitásának komplex fejlesztése 784 000 000 Ft • Gyulai Várfürdő - Egészségturizmus fejlesztési projekt1 500 000 000 Ft • Újszegedi Fürdőkomplexum fejlesztése3 580 500 000 Ft Dél-Alföld összesen 9 905 628 893 Ft

22. Köszönöm figyelmüket!