210 likes | 265 Views
Az ökonomizmus szentháromsága. „Aki nem hisz, annak nem lesz jó!?”. John Maynard Keynes, 1930.
E N D
Az ökonomizmus szentháromsága „Aki nem hisz, annak nem lesz jó!?”
John Maynard Keynes, 1930. • „Még legalább további száz évig el kell hitetnünk magunkkal és mindenkivel, hogy ami jó, az gonosz, és ami gonosz, az jó, mert a gonosz hasznos, és a jó nem az. A kapzsiság, az uzsora és a gyanakvás legyenek még egy kis ideig az isteneink.”
Welfare (jólét) • ≠Well-being (jóllét) • „Birtokolni vagy létezni?”
Állítások • Ahogy az ember gondolkodik magáról • az „vallási” kérdés • → fenntarthatósághoz való viszony • (a fenntarthatóság téves kérdésfeltevés) • Mai racionális gondolkodásunk • inkább ideológia, vallás (mém?) • amely 200 (1.000.000) évig helyes volt • de 25 (50) éve önmagát túlélő értékrend • Rakjuk a közgazdaságtant a helyére! • ≠gazdasággép, ≠ bálványimádás, ≈ munkaközösség
„De legfőképp ne értékeljük túl a gazdasági probléma fontosságát, és ne áldozzunk fel látszólagos szükség-szerűségből más, fontosabb, és maradandóbb ügyeket. ... Ha a közgazdászok el tudnák érni, hogy szerény és kompetens embereknek gondolják őket – a fogászokhoz hasonlóan – nos, az csodás volna.” John Maynard Keynes, 1931.
„Ebédünket nem a mészáros, a sörfőző vagy a pék jóakaratától várjuk, hanem attól, hogy ezek a saját érdekeiket tartják szem előtt.” „Ebben … Láthatatlan Kéz vezeti őt egy cél felé, amelyet ő nem is keresett.” Így nem mondta Példa: homo oeconomicus
Pék – 16.o.1. könyv, 2. fej.:A munkamegosztás szülőoka Láthatatlan kéz – 449.o. 4. könyv, 2. fej.: Az otthon is termelhető javak idegen országokból való behozatalának korlátozása 433 oldal
„Ebédünket nem a mészáros, a sörfőző vagy a pék jóakaratától várjuk, hanem attól, hogy ezek a saját érdekeiket tartják szem előtt.” „Ebben … Láthatatlan Kéz vezeti őt egy cél felé, amelyet ő nem is keresett.” Így nem mondta Nem is ő mondta, hanem… Példa: homo oeconomicus
Rég elhunyt filozófusok Niccolo Machiavelli (1469-1527) Francis Bacon (1561-1626) Thomas Hobbes (1588-1679) John Locke (1632-1704) Claude-Adrien Helvétius (1715-1771)
„Ebédünket nem a mészáros, a sörfőző vagy a pék jóakaratától várjuk, hanem attól, hogy ezek a saját érdekeiket tartják szem előtt.” „Ebben … Láthatatlan Kéz vezeti őt egy cél felé, amelyet ő nem is keresett.” Így nem mondta Nem is ő mondta, hanem… Igazolta valaki? Példa: homo oeconomicus
Helyezzék el magukat a skálán! 4,5 Helyezzék el a mai fiatalokat a skálán! 5,8 Hallgatók válaszai, 2008-2011 N = 157
Nem említi!(3 kötet = 1353 oldal) Samuelson – Nordhaus [1990]: Közgazdaságtan
Hajtás az egyéni versenyképességért Bármilyen hatékonyságnövelő megengedett Magánérdek=Közérdek A gyermekkorból levontuk akövetkeztetést,hogy növekedni jó! ábra: Bernd Senf: Der Tanz um den Gewinn
A jól és fenntarthatóan négyzet csökken csökkencsökken négyzet
Tudomány Pl. közgazdaságtan Vallás Pl. kereszténység Alapító Egy (és persze a görögök) Egy (de persze három) Érvelés Axiómák + levezetések Credo + Szent könyv „Szakirodalom” Klasszikusok + Peer-reviewed Egyháztanítók + Tanítóhivatal Tekintélyek Nobel-díjasok Szentek Fő parancsok ??? 10+1 parancsolat
Összefoglalás • A gazdaságossági logika mindenhatóságába vetett hit – legalábbis társadalmi megnyilvánulásában – kevéssé különbözik a vallásos hittől. • Csak ott katolikus hitről vagy iszlámról beszélünk, itt pedig ökonomizmusról. • Ott Jézustól vagy Mohmmedtől származtatjuk nézeteinket, itt pedig (bár az előbbitől eltérően többnyire tudattalanul) Helvétiustól, Darwintól, Freudtól, Adam Smithtől és Marxtól. • Ott a közös, túlvilági mennyországban hiszünk, itt az evilági, individualista, kizárólag matériában mérhető mennyországban. • Hitünk mindennapi viselkedésünkben nyilvánul meg, nem szóbeli hitvallásunkban.
Hiszek a Fejlődésben, fenntarthatóban, a mindenható gazdasági növekedésben, áruk és szolgáltatások teremtőjében, fejlődők és fejlettek gazdagítójában. Hiszek a Versenyben, A fejlődés és a kiválasztódás egyetlen zálogában, amely az ősrobbanástól az evolúción keresztül elvezetett az ember megjelenéséig. Tudomány a tudománytól, paradigma a paradigmától, A fenntartható fejlődés „krédója” bálványimádás a hatáskörét túllépő tudománytól. Mindenki elhiszi, de senki sem bizonyította, a mémmel egylényegű, és minden gondolatunkat meghatározza. Értünk az emberekért lett, de ellenünk fordult, leszállott a pokolba, s embertelen pokollá tette a földet. Szellemi valóvá lett a felvilágosodás erejéből, Darwintól, Freudtól, Marxtól, Helvétiustól és Einsteintől, és Szellemmé lett. …