Napjaink környezeti problémái

1. Napjaink környezeti problémái Környezettani alapismeretek előadás

2. Túlnépesedés, termelés és környezetminőség • 10 000 évvel ezelőtt felhagyunk a vadászó-gyűjtögető életmóddal, és áttérünk a földművelésre • Környezetterheléssel jár • az emberiség története a többi fajhoz képest nagyon fiatal • az emberiség a földművelés és az állattartás előtt csupán néhány millió emberből állt • Magas fokú táplálékellátás és mg-i termelés → ie. 5000 évvel 50 millió ember • Krisztus idején is csak 300 millió

3. Népességszabályozás • Betegség, éhínség, háborúk • Mesterséges szabályozás sokszor kegyetlen formákat öltött.. • Természetes szabályozás: bubópestis 1348 és 1650 között néhány alkalommal • 1600-as évektől gyors népességnövekedés • Jelenleg exponenciális növekedés (J alakú görbe)

4. Népesség alakulása napjainkban • az ENSZ 1996-ban közzétette a Demográfiai Bizottság jelentését (2050-ig 8-11 milliárd fővel számolnak) • Legfőbb probléma az egyenlőtlenség

5. Az eltartó képesség • Fogalma: a táj komplex (települési, termelési, üdülési) hasznosításának lehetséges mértéke adott ter.-en annak kifejezésére, hogy a táji adottságok milyen létszámú népesség megélhetését, ill. többoldalú társadalmi tevékenységét teszik lehetővé. A táj ~e az alapvető tevékenységformák szerint külön-külön is vizsgálható a többi tevékenységnek az ~et korlátozó v. fokozó szerepének figyelembevételével. • Mg-i oldalról 48 milliárd emberrel lehet számolni • Ökológiai oldalról más a helyzet • Kutatók négyféle feltételezése: egyenletes növekedés, stagnálás, ingadozás, katasztrófa

6. Gazdaság - környezetvédelem • Környezetminőség és termelés • Anyagi javak kihasználásával nő a környezetváltozás • Környezetterhelési- és termékdíjak • Szoros összefüggés gazdasági fejlettség és környezetvédelem között

7. Termékdíj • a környezetpolitikában az egyik leggyakrabban alkalmazott közgazdasági eszköz. A ~at azokra a termékekre vetik ki, amelyek a termelési, forgalmazási és fogyasztási folyamat során veszélyt jelentenek a környezetre. A ~ célja olyan feltételek megteremtése, amelyek között a környezetre ártalmas termékek fogyasztását csökkenteni lehet. Mértéke összekapcsolható a termék egyes jellemzőivel (pl. a kőolaj kéntartalma, a fosszilis tüzelőanyagok széntartalma). A ~ak viszonylag jó hatékonysággal alkalmazhatók nagy tömegben forgalmazott, diffúz szennyezést előidéző termékek esetében (üzemanyag, műtrágyák, növényvédő szerek, csomagolóanyagok).

8. Termékdíj • Termékdíjköteles termékek: • egyéb kőolajtermékek • gumiabroncsok • hűtőberendezések és hűtőközegek • csomagolások • akkumulátorok • reklámhordozó papírok • elektromos és elektronikai berendezések •  http://www.termekdijinfo.hu/Lapok/default.aspx

9. Környezetterhelési díj • a levegőbe, a talajba és a vízbe kibocsátott, e környezeti elemeket terhelő szennyező anyagok mennyisége és fajtája után fizetendő díj. Az OECD-országok gyakorlatában a ~ kibocsátási díjként ismert közgazdasági szabályozóeszköznek felel meg. A ~ fogalmát Mo.-on az 1995. évi Kv.-i Tv. vezette be. E tv. rendelkezése szerint a ~ olyan anyagra és energiafajtára határozható meg, amelyre érvényes mérési szabvány van, ill. amelynek kibocsátása anyagmérleg v. műszaki számítás alapján megbízhatóan állapítható meg. A különböző környezeti elemekbe juttatott szennyező anyagok után fizetendő ~at meghatározott anyagokra, energiafajtákra v. ezek csoportjára külön, a kibocsátott anyag v. energia mennyiségével arányosan kell meghatározni. Az arányossági tényező a kibocsátási határértékektől és a ter.-i besorolásoktól függően eltérő lehet.

10. Környezetterhelési díj • Környezetterhelési díjat kell fizetni a levegőbe, a felszíni vizekbe, illetve a talajba juttatott – jogszabályban meghatározott - környezetterhelő anyagok után. • Ennek megfelelően a díjak 3 típusát különböztetjük meg: • levegőterhelési díj • vízterhelési díj • talajterhelési díj

11. Levegőszennyezés • egészségkárosító és éghajlatot befolyásoló hatás • Üvegházgázok mennyiségének növekedése • az utóbbi 100 évben az átlaghőmérséklet 0,6 °C-os emelkedése – globális felmelegedés

12. Víz- és talajprobléma

16. Energiaprobléma • http://energiaklub.hu/interaktiv/energiahatekonysag.html • http://energiaklub.hu/interaktiv/megujulo_energia.html

17. Energiaprobléma

18. 1. A nemzetközi jelentőségű vadvizekről különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyéről szóló egyezmény (Ramsar, 1971) 1979, 1993 évi XLII. Törvény http://www.ramsar.hu/link1.htm

19. Nemzetközi szinten általánosan öt nagy csoportot különítenek el osztályozásuknál: • tengeri élőhelyek (partvidéki vizes területek tengerparti lagúnákkal, továbbá sziklás partok és korallszirtek); • deltákhoz kapcsolódó élőhelyek (delták, árapály mocsarak, és mangrove mocsarak); • tavi élőhelyek (tavakhoz kapcsolódó vizes területek); • folyómenti élőhelyek (vízfolyások mentén); • mocsári élőhelyek (mocsarak, lápok és náddal borított fertők)  ember által létrehozott vizes ÉH-ek

20. 2. A világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló egyezmény (Párizs, 1972) 1985 évi 21. törvényerejű rendelet. http://www.vilagorokseg.hu Az 1972-ben elfogadott Világörökség Egyezmény kritériumai alapján az UNESCO 2011 augusztusáig 153 állam 936 helyszínét vette fel Világörökségi Listájára. Ebből 725 kulturális, 183 pedig természeti kategóriában került felvételre. További 28 világörökségi helyszín besorolása az ún. vegyes kategóriába történt, mivel ezek egyformán képviselnek kulturális és természeti értéket. Típusai/ kategóriák: Természeti, kulturális és vegyes

21. Magyarország (1985)   · Budapest - a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út (kulturális/1987)   · Hollókő ófalu és környezete (kulturális/1987)  · Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (természeti/1995)  · Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete (kulturális/1996)     · Hortobágyi Nemzeti Park – a Puszta (kulturális/1999)   · Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője (kulturális/2000)  · Fertő / Neusiedlerseekultúrtáj (kulturális/2001)   · A Tokaji történelmi borvidék kultúrtáj (kulturális/2002)

23. 3. A vándorló vadon élő állatfajok védelméről szóló egyezmény (Bonn, 1979) CMS http://www.cms.int/index.html I. függelék: a veszélyeztetett, ezáltal fokozott védelmet igénylő vándorló állatfajok II. függelék: az ún. kedvezőtlen védelmi helyzetű fajok EUROBATS és AEWA Egyezmény a Balti- és Északi-tengeri kis cetekről és Wadden-tengerben élő fókákról

24. 4. A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (Washington, 1973) 1985 évi 15. törvényerejű rendelet. Conventionon International Trade inEndangered Species of Wild Fauna and Flora http://www.wwf.hu/citeskampany/citeskampany_2.php célja a Föld természeti rendszerének pótolhatatlan részét képező veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok megóvása a kereskedelmi célú kihasználástól, kizsákmányolástól. A világméretű megállapodásnak ma már 175 ország tagja, és közel 35 ezer faj kereskedelmét szabályozza, illetve esetenként tiltja.

25. 5. Az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről szóló egyezmény (Bern, 1979) 1990, közzététel Magyarországon. célja az állat- és növényfajok, valamint természetes élőhelyeik számára az alapvető védelmi rendelkezések biztosítása, veszélyeztetett fajok esetében pedig megkülönböztetett, kiemelt védelmi szabályok előírása. Ez az egyezmény sem tartozik a direkt területi védelmi elven álló egyezmények körébe.

26. 6. A biológiai sokféleségről szóló egyezmény (Rio de Janeiro, 1992) = CBD 1995 évi LXXXI. Törvény http://biodiv.kvvm.hu/www/index.php 172 ország részvételével rendezte meg az ENSZ a Környezet és Fejlődés elnevezésű Világkonferenciáját. Agenda 21 akcióprogram: a fenntartható fejlődés globális megvalósítására irányul Aláírásra megnyitották a globális klímaváltozás megakadályozását és a biológiai sokféleség védelmét célzó nemzetközi konvenciókat, amelyeket több mint 150 ország mellett, kormányunk felkérésére a Magyar Köztársaság elnöke is aláírt.

27. Nemzetközi védett területek kijelölése: • Bioszféra rezervátum • Ramsari terület • Világörökség • Natura 2000 A Natura 2000 hálózat az Európai Unió két természetvédelmi irányelve alapján kijelölendő területeket - az 1979-ben megalkotott madárvédelmi irányelv (79/409/EGK) végrehajtásaként kijelölendő különleges madárvédelmi területeket és az 1992-ben elfogadott élőhelyvédelmi irányelv (43/92/EGK) alapján kijelölendő különleges természetmegőrzési területeket - foglalja magába. • Európa Diploma A 41 éve alapított Európa Diploma az európai védett területek geológiai, biológiai, illetve tájképi sokféleségét, továbbá a természetvédelmi munka hatékonyságát ismeri el. Az elismerés jogosságát ötévente vizsgálják felül. Magyarországon három magyar "diplomás" területet tartanak számon: Tihanyi-félszigeten, Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület és a Szénás-hegycsoport

28. Jeles napok

29. Jeles napok

30. Köszönöm a figyelmet!