A reneszánsz magyarországon

1. A reneszánsz magyarországon

2. A magyarországi reneszánsz fejlődésmenete nagyjából három korszakra osztható. • Az első korszak Mátyás uralkodásának évtizedeire esik (1458-1490), az új stílus a királyi pártfogás alatt erősödik meg, s nem egyszer az itáliai művészetekkel egyenrangút alkot. • A következő korszak Mátyás halálától a mohácsi vészig terjed, ekkor lel otthonra a reneszánsz a főúri udvarokban is.  • Végül történetének utolsó s leghosszabb szakasza a mohácsi vész után következő másfél évszázad. Ebben a időben válik a legszélesebb körben általánosan ismertté, termékenyíti meg a késő gótikus jellegű polgári művészetet, vonja ösztönző hatása alá a népművészetet. Ebben az időben gyakorta keveredik az északival, e korszak vezet fokozatos átmenetekkel a magyarországi barokkhoz.

3. Mátyás kori magyarországi művészet (1470-90) A reneszánsz nem alakult ki mindenhol azonos időben, Firenzében is sajátos gazdasági, politikai és kulturális viszonyok tették lehetővé létrejöttét 1420 körül. Magyarországon az 1460-1470-es évek táján szilárdult meg, Mátyás király és néhány humanista műveltségű, művészetpártoló püspök jóvoltából. Az első európai rangú költőnk Janus Pannonius volt, aki megfelelő magyarországi iskolák hiányában, Itáliában – pl. Guarino mester iskolájában - szerezte meg ismereteit. Az ott tanult, nagy tekintélyű irodalmi műfaj a dicsőítő ének volt, e versek bölcsek és nevelő célzatúak. Később előtérbe kerültek a Biblia nemzeti nyelvű fordításai is, amik a szellemi élet minden területére hatottak. Az erkölcsi nevelésről szóló mű, Heltai Gáspár Száz fabulája 1566-ban készült, a reneszánsz korszak egyik kiemelkedő alkotásának számít. A korszak megszilárdulásában fontos szerepet játszott az a tény is, hogy Mátyás 1476-ban feleségül vette a nápolyi király lányát, Aragóniai Beatrixot.

4. Mátyás király trónkárpitja. Később Bakócz Tamásé volt. Most az Erdődyek galgóczi kincstárában van. Bakócz Tamás (Erdőd, 1442 – Esztergom, 1521.), dominikánus pap, bíboros, egri püspök, majd esztergomi érsek, konstantinápolyi pátriárka. Évtizedekig Magyarország legnagyobb hatalmú ura. Az egyetlen magyar pap, akinek komoly esélye volt, hogy pápa legyen.

5. A Bakócz-kápolnát Bakócz Tamás érsek a 16. század elején saját sírhelyének építtette az esztergomi Várhegyen álló középkori Szent Adalbert székesegyház mellékkápolnájaként. Ez volt a Jagelló-kor egyik legjelentősebb reneszánsz alkotása, egyben az egyetlen épségben fennmaradt magyar reneszánsz épület. A Bakócz-kápolnát az újkori műemlékvédelem úttörő vállalkozásának köszönhetően, közel két évszázaddal ezelőtti áthelyezése óta az újonnan felépült Főszékesegyház részeként csodálhatjuk meg.

6. A királyi udvarnál is jelentősebb központ alakul Esztergomban, a Mátyás környezetében nevelkedett Bakócz Tamás székhelyén. A nagyhatalmú érsek legkiemelkedőbb alkotása, az egész magyarországi reneszánsz építészet legszebb emléke, az 1507-ben a régi székesegyházhoz épített, majd 1823-ban az új székesegyházba foglalt Bakócz-kápolna. A görögkereszt alaprajzú kápolnát új kupola fedi, oldalfalait díszes félpillérek keretelik, négy fülkéjének íves mennyezetét kazettás faragványok borítják, a félpillérek és a félköríves fülkék vonala által határolt belső falmezőket finoman faragott növényi indadísz ékesíti. Belsejének vörösmárvány borítása meleg, ünnepélyes hangulatot áraszt. Nemesen arányos térkompozíciójának, kifinomult részletformáinak legközelebbi stiláris rokonai a századforduló építészetében találhatók meg, nagytehetségű tervező mestere Giuliano da Sangallo közelében szerezhette magasrendű művészi tudását. Firenzéhez vezet a kápolna fehérmárvány oltára is, melyet Andrea Ferrucci 1519-ben Bakócz megrendelésére az arnóparti városban faragott. Az építmény tiszta és érett reneszánsz formáival jelentős hatást gyakorolt az egykorú magyar művészetre; a menyői templomnak Johannes Fiorentinustól faragott kapuja közeli rokona.

7. Mátyás király építkezései Mátyás korában Magyarországon éppúgy a gótikus építészet uralkodott, mint Európában másutt. A reneszánsz első korai épülete Mátyás király palotája volt az országban, ami a török uralom és a barokk újjáélesztési munkák következtében szinte teljesen elpusztult. Függőkertjét is csak a 15-17. századi metszetek alapján ismerjük. Mátyás építkezései megváltoztatták a korábbi gótikus palota képét, de az átépítés után sem vált igazi reneszánsszá. A Díszudvar kb. 1479-84 között épült fel, gótikus épületmaradványok felhasználásával. A Dunára néző szárnyban helyezkedett el a Corvina könyvtár, ezek ajtajára és a kandallókra címereket faragtak, a falakat asztrológiai témájú festmények díszítették. A boltozatos termek oldalain freskók voltak, Beatrix szobájában allegorikus alakokat ábrázoló képek helyezkedtek el, a kályhák mázas cserepűek voltak, egyik Mátyás trónoló alakját ábrázolta. A kora reneszánsz építészet kialakulására azonban nagy hatással volt az itt lévő olasz mesterek munkássága, ám azt írásos adatok is bizonyítják, hogy nem kizárólag ők határozták meg az építkezések méretét, kiterjedését. Feltehetően itáliai, dalmát építészek és kőfaragók irányították a munkálatokat, de magyar mesterek építettek és faragták a márványokat. Nem csak Budán és a király palotáiban váltak tetszetőssé, mert hamarosan az egész ország területén láthatók voltak a vörös márványból faragott szobrok.

8. A budai vár építkezései mellett Mátyás másik nagy alkotása a visegrádi palota volt. Sorsa hasonló a budaiéhoz. A későbbi századok viszontagságai falait romba döntötték, köveit a környék lakói széthordták, csupán alapfalai és néhány faragványa maradt meg a föld alatt. Miként Budáról, a visegrádi palotáról is a hajdani leírások és a felszabadulás után új lendülettel megindult ásatások tájékoztatnak, ezekből szerzünk tudomást pompás gazdagságáról, alaprajzi elrendezéséről, művészi emlékeinek nagy kvalitásairól. A Róbert Károly és Nagy Lajos által létesített palota nagyszabású kiépítése Mátyás érdeme. Teraszos feljárója, udvara, függőkertje a legszebb olasz palotákkal tehette egyenrangúvá; az ásatások során feltárt északi szárny udvara, amelynek földszintjét gótikus kerengő övezte s emeletén reneszánsz loggia húzódott, jól szemlélteti a két stílusformának Mátyás építkezésein gyakori szerves egybeforrását. Az egyes építészeti elemek stílusa egyezik a budai faragványok stílusával. Mátyás építkezéseinek és a két palotának nagy történeti jelentőségére figyelmeztet, hogy ezekhez hasonlóan díszes, gazdag, közvetlen olasz ihletésű alkotás Itálián kívül, az Alpokon túl másutt nem keletkezett. Az ásatások során előkerült alapfalak és építészeti faragványok mellett két kiemelkedő jelentőségű vörösmárvány emlék nyújt jó képet a Mátyás udvarában meghonosodott szobrászat művészi színvonaláról. 

10. Visegrádi Madonna, 1480k. Régóta ismert az egykori kápolna ajtaja fölé helyezett félköríves timpanon a Madonnával és a kis Jézussal (az ún. Visegrádi Madonna), az északi szárny udvarán felállított díszkút három oldallapja, nagyméretű tálja és figurális része a negyvenes évek elején került elő. Ez utóbbi 1480-1485 táján készült, s a Mátyás környezetében dolgozott olasz mesternek tulajdonítható. A magyarországi reneszánsz szobrászat legszebb emlékei közé tartozik, jelentősége az ország határain is túlnő; fennmaradt alkotóelemei az olasz quattrocento díszkutak tiszta típusát őrzik.

11. Diósgyőri Madonna és valószínűleg a budai Nagy-boldogasszony-templom díszéül szolgált, töredéke a mészkő: Mária- és Angyal-szobor tanúsítja, hogy a reneszánsz figurális szobrászat sem kvalitásaiban, sem arányaiban nem maradt az építkezések mögött. Reneszánsz szobrászaink alapos művészi készültségéről a figurális vagy akantuszleveles és gyümölcsfüzéres motívumokkal díszített architektónikus faragványok tájékoztatnak.

12. Egykor valószínűleg a nyírbátori templomot díszítette, a kis Jézus stiláris rokona a nyírbátori szentségtartó fülke angyal-alakjában fedezhető fel. Mesterünk olasz szobrász környezetében szerezhette tudását, a Madonna-ábrázolásnak e típusa gyakran fordul elő a XV. század végi firenzei szobrászatban. A félalakos Mária s az előtte a dombormű alsó pár-kányán álló göndörfürtű ruhátlan kis Jézus kedves közvetlen megmintázása, a Mária feje fölött a koronát tartó két angyalka naiv bája, a dombormű három szélén körbefutó dekoratív díszítés egyszerűsége jól jellemzi a magyarországi reneszánsz szobrászat e kiemelkedő emlékét. De az alakok meg-mintázásának kemény módja, biztos és higgadt kompozíciója, újszerű hangja, hiánytalan reneszánsz szépségei ellenére is elvéthetetlenül választja el emlékünket a hasonló itáliai Madonna-ábrázolásoktól. Azok lágyabb, bensőséges érzelmekkel telítettebb hangjával szemben Báthory András Madonnája naivabb, tartózkodóbb.

13. Észak-magyarországi mûvész A. Dürer után, 1510-20, Angyali üdvözlet oltár, festett oltárszárnyak, tojástempera, fenyõ, 231x70 cm, Kisszebeni Keresztelõ Szent János plébániatemplom

15. Mesterünk kétségtelenül az északi festészet legnagyobb művészei közé tartozik s olyan kiemelkedő tehetségekhez hasonlítható, mint az isenheimi oltárt alkotó Grünewald. Korának szokása szerint nem a valóság, hanem metszetek után dolgozott. Elsősorban Schongauert követte, de ismerte a nagy flamand festőt, Roger van der Weydet és Dürert is. Járt Itáliában s valószínűleg az 1500-as szentévben megismerte a reneszánsz nagy mestereket. Mindezek a művészi élmények drámaian felfokozott egyéniségének szűrőjén keresztül a bibliai történet szinte expresszív elbeszélőjévé fokozták. Izgatott gesztusok kísérik a passió drámájának eltorzult arcú résztvevőit, de hasonló izgalom mozgatja meg ruházatukat is. A háttérben megfestett kisebb jelenetek pedig megelevenítik a passiónak a nagy képeken nem ábrázolt összekötő eseményeit. Az újabb kutatás a hiteles szignatúra ellenére a képek festőjét a magát MZ-vel jelölő német mesterben ismeri fel, akinek eddig csak metszeteit tartották nyilván. Alátámasztja a fenti véleményt az is, hogy MS mester művészetének előzménye, sőt hatása is alig mutatható ki a bányavárosok művészetében, bár kétségtelenül járt itt, amit jellegzetes magyarosfejei is bizonyítanak. Egyedül a megrendelő János plébános miatt - aki kétségtelenül a sok ikonográfiai különlegességet tartalmazó képek szellemi ihletője - lehet e körben tárgyalni.

16. M S mester (M. S. mester) a késő középkori magyar festészet legkiválóbb mestere. Stílusa alapján valószínűsíthető, hogy tanult Itáliában, mert legismertebb művén, a Vizitáción (Mária látogatása Erzsébetnél) az egykorú olasz reneszánsz hatása tükröződik. Személyéről a monogramon kívül szinte semmit sem tudunk. A német művészettörténet általában J.Breu augsburgi festővel ill. M. Z. rézmetszővel azonosítja (aki feltehetően azonos a müncheni Matthäus Zaisinger (1498–1555) metsző és ötvösművésszel). Egy újabban felfedezett 1507-es selmecbányai oklevél alapján csaknem biztos, hogy M S egy Sebestyén nevű, valószínűleg magyar festő volt, akinek művészete Schongauer, Dürer és főként Grünewald stílusával rokon.

17. A Corvinák A humanista könyvgyűjtést Vitéz János, majd unokaöccse, Janus Pannonius kezdte el. Könyvtáruk- bukásuk után - a Corvinákat gyarapította, s maga Mátyás már 1460 táján jelentékeny mennyiségű könyvet másoltat, vásároltat. Ha a reneszánsz kezdeteit a könyvművészet jelezné hazánkban, úgy az másfél évtizeddel Beatrixszal kötött házassága előttre esne. E könyvek a humanizmus és az új stílus szellemi előkészítésében játszottak nagy szerepet. Mátyás könyveinek legszebbjeit miniátorok díszítették, akik közül Attavantét, Francesco Chericót, és a Di Giovanni testvérpárt kell megemlíteni. Valamennyien a firenzei miniatúra művészet élvonalába tartoztak. De voltak a könyvtárban Észak-, és Közép-Itáliában, Rómában és Nápolyban miniált kódexek is. Számunkra azonban a legfontosabb, hogy Budán is, mégpedig a palotában működött egy könyvmásoló- és festőműhely, amelynek stílusát elsősorban észak-olasz festők határozták meg, de mellettük lettük különböző iskolákból jövő elemek tették változatossá. Vitatott, kik voltak e kódexek miniátorai. Blandinus-e, akit Mátyás már 1471-ben miniátorának nevez, Felix Petancius Ragusinus, akiről Oláh Miklós egy fél század múlva mint a Corvina könyvtárosáról beszélt s szerinte értett a miniáláshoz, vagy Cattaneo madocsai apát, akinek még 1494-ben is utalványoz II. Ulászló összegeket a királyi könyvek miniálásáért. Végül Francesco de Castello ltalico, aki Kálmáncsehi Domokos fehérvári prépost könyveit is miniálta.

18. Philostratus-corvina 1487-90 Ransanus-corvina 1490k

19. Irodalom A reneszánsz és vele együtt a humanizmus hatása Magyarországon is korán jelentkezett. Már a 15. század első felében feltűnnek az új szellemiség nyomai, de igazi kibontakozása Hunyadi Mátyás (1458-1490) uralkodása alatt következett be. A reneszánsz korai megjelenése Mátyás politikájában keresendő. Egyenrangúnak érezte magát a többi koronás fővel. Ezért teszi híressé udvarát, hogy felemelkedjen az európai színvonalhoz. A saját személyében kívánta megvalósítani az antik világ reneszánszát. Az udvartartás meghatározó alakja Antonio Bonfini, aki a magyarok történetét Mátyás kérésére írja meg, illetve

20. Janus Pannonius (1434—1472) az első európai rangú (költészetét ismerték és elismerték egész Európában, másik ilyen nagy költőnk Petőfi volt) költőnk. A magyarországi humanizmus gondolatvilágában a politikai kérdések és tettek szorosan összekapcsolódtak az újrafogalmazódó erkölcs problémáival, a tudományok és a meggyőző művészi beszéd kultúrájának ügyével. Ezeket az ismereteket megfelelő magyarországi iskolák hiányában, Itáliában lehetett megszerezni. Így került Janus Pannonius is Ferrarába, Guarino mester iskolájába, és még sokan mások (Vitéz János, a Szilágyiak, a Hunyadiak) ahol arányaiban tekintve a retorikai-irodalmi műveltség fontosabbá vált a természettudományos és jogi képzésnél. Hazatérésük után a magyar kulturális és politikai élet élvonalába kerülnek. Janus egyedivé tudja tenni a kötelező sablonokat művészete ezért híres. Költészete a kortárs itáliai humanista kultúrából nő ki. Költészetében megszűnt a vallásos érzés minden szerepe, sőt az egyház és a egyháziak tisztelete is. A vallás nem méltó az újkor emberéhez, a humanistához véleménye szerint. Filozófiája az újplatonizmuson alapszik. Verseiben valódi élményt és érzéseketír le. A felsorolás, részletezés kedvelt eszköze Janusnak. Saját magát dicsőíti a Pannónia dicséretében, általa híres e föld. Főbb művei még a Búcsú Váradtól és a Saját lelkéhez. Itáliában ontja a latin verseket és az erotikus epigrammáit. Legelőször a gúnyos, gyakran erős kritikájú, nemegyszer támadó szellemű epigrammákkal lesz nevezetes.

21. A magyar reneszánsz stílusban az arányosság, a harmónia uralkodik. Ennek konkrét eszköze lehet a számszimbolika, illetve az aranymetszés. A korszakban az irodalomtudomány ismét népszerű volt, ezért sokan foglalkoztak a bibliográfiával, vagyis a könyvtudo-mánnyal. A művilág elemei: antik mitológia, újszerű metaforák, hasonlatok. A mondatok áttetszők, a szókincsre az elvont főnevek jellemzők, a hangnem emelkedett. Gyakran használt irodalmi műfaj a dicsőítő ének, amely a reneszánsz egyik legnagyobb tekintélyű, antik mintákat követő lírai műfaja. A reneszánsz a reformációval együtt élve sajátos képet alakított ki. Előtérbe kerültek a Biblia nemzeti nyelvű fordításai, amelyek a szellemi élet minden területére rendkívül nagy hatással voltak. A legteljesebb Újszövetség-fordítást Sylvester János jelentette meg 1541-ben.

22. A magyar reneszánsz irodalom egyik jelentős műve Heltai GáspárSzáz fabulája (1566). A mű az erkölcsi nevelés érdekében Ezópus meséit adja az olvasók kezébe. A reneszánsz elterjedésében nagy szerepe volt a könyvnyomtatásnak. Több híres személy is üzemeltetett nyomdát, pl. Bornemissza Péter. Károlyi Gáspár létrehozza a Károlyi-bibliát, magyar nyelven, amelynek fontos hatásai lesznek. Ilosvai Selymes Péter (XVI. sz.) krónikás énekszerzőink leghíresebbje. Irodalomtörténeti értékét Az híres neves Toldi Miklósnak jeles cselekedeteiről és bajnokosodásáról való história c. széphistóriája hozta meg (1574). Gyergyai (Gergei) Albert a XVI. században szerezte a História egy Árgírus nevű királyfiról és egy tündér szűz leányról című széphistóriát, e műfajban a legnépszerűbb alkotásunkat, olasz eredeti nyomán. Megjelenik az anyanyelvű oktatás, és magyar könyveket is nyomtatnak. Magyarországon, a reneszánsz idején jelentős lovagkultusz alakult ki.

23. Balassi Bálint(1554-1594) A magyar reneszánsz utolsó nagy alakja, aki a magyar lírában jelentős újításokat vitt végbe. Ő a magyar nyelvű reneszánsz, szerelmi líra, az istenkereső költészet, az udvari színjáték megteremtője. Ő állította össze azt a versgyűjteményt, amelynek megmaradt másolata a Balassa-kódex. A lineáris versszerkezet helyett zárt kompozíciókat is létrehozott (pl. Egy katonaének). Az első magyar nyelven író, európai rangú költő. Meghonosította az udvari költészetet, önálló strófaszerkezetet hozott létre, s feltételezhetően kötetkompozícióban gondolkozott. Verseinek jelentős része, illetve drámája a jellegzetes reneszánsz téma, a szerelem körül forgott. Lírai műveiben nagyon sok olyan panelt találunk, amelyek az európai költészetben gyakoriak voltak. Így Balassi nevéhez fűződik, hogy líránkba beépült a petrarcai szerelmi költészet.

24. A reformáció korában a magyarországi kultúrában is a bekövetkezik az anyanyelvűség általánossá válása. A latin nyelv használata illusztris területekre szorult vissza (pl. a diplomáciára és a kolostori tudományos életre). Ez a fordulat irodalmunk életében létfontosságú volt; az írásbeli magyar szépirodalom megszületése előtt hárult el a legjelentősebb akadály. A korszakváltás első jelentős eredménye a magyar anyanyelvi irodalom úttörőinek, Sylvester Jánosnak, Heltai Gáspárnak és Bornemisza Péternek a munkássága és életműve volt, a magyar nyelvű reneszánsz első csúcsteljesítménye — és rögtön a végpontja — pedig Balassi Bálint költészete. Korszakalkotó, máig ható jelenség volt ugyanakkor a könyvnyomtatás elterjedése is. Hess András budai műhelyében (Gutenberg 1450 körüli feltalálása után némi késéssel, de egész Európában még mindig az elsők között) 1473-ban megjelenik a legelső magyarországi nyomtatvány, a Budai Krónika — latin nyelven, a szövegeKálti Márk XIV. századi krónikája volt. A könyvkultúra elterjedése Magyarországon a reformáció korára tolódott, így a protestáns prédikátorok gyakran egy személyben voltak irodalmi szövegek szerzői és kinyomtatói is (pl. Bornemisza Péter).

25. A könyvnyomtatás mellett az anyanyelvű iskoláztatás elterjedése is mérföldkő a magyar kultúrtörténetben. A régi káptalani vagy plébániai iskolák egy része nagy hatású protestáns szellemi központtá (református kollégiummá vagy evangélikus líceummá) alakul, mások idővel (az ellenreformáció idején) jezsuita iskolákká lesznek. Országszerte gomba módra sokasodnak az elemi iskolák, nő a magyar nyelven olvasni tudók száma, nő a könyveké is. A kiforrott reneszánsz a reformáció révén terjed el egész Magyarországon. Tartalmai: a tudás szabad mozgása, a Biblia széles körű megismerése anyanyelven, a Biblia tanításainak szabad értelmezése. (E kor fémjelzője a "magyaráz" szavunk.) A XVI. században az irodalom tehát már két közegben terjed: az énekmondók, lantosok révén szóban, a főúri udvarok és némely városok nyomdái révén pedig immár írásban is. Nádasdy Tamás újszigeti kezdeményezése után jelentős nyomda kezdte meg működését Bártfán és Kolozsvárott. Semptén Bornemisza Péter, Debrecenben Huszár Gál és Brassóban Honterus János működtet nyomdát. Nagyszombatban Telegdi Miklós esztergomi nagyprépost állíttat fel könyvnyomtató műhelyt.