EGYHÁZ és REFORM Tk (W)-9.old, 75.old, 157.old Tk (Sz)-7.old., 40.old, 155.old

1. Nagyhatalmi konfliktusok és vallási ellentétek a kora újkori Európában (Pl. francia – Habsburg vetélkedés, harmincéves háború)‏ Tk 4- Herber, Martos, Moss, Tisza /Történelem 4 Tk (W)-Walter Mária Tk (Sz)-Száray Miklós A. A REFORMÁCIÓ FŐBB IRÁNYZATAI FORRÁSOK ALAPJÁN (lutheránus, kálvinista)B. A KATOLIKUS MEGÚJULÁS, AZ ELLENREFORMÁCIÓ KIBONTAKOZÁSAC. A BAROKK STÍLUS

2. EGYHÁZ és REFORM Tk (W)-9.old, 75.old, 157.old Tk (Sz)-7.old., 40.old, 155.old EVANGÉLIKUS EGYHÁZ Tk(W)-157.old. Tk (Sz)-155.old REFORMÁTUS EGYHÁZ Tk (W)-161.old Tk (Sz)-155.old KATOLIKUS MEGÚJULÁS Tk(W)-161.old Tk (Sz)-155.old

3. Palesztina Jézus Konstantin Kálvin János Genf Róma Konstantinápoly 1054 szkizma ortodox Református egyház római katolikus Cluny mozgalom VII. Gergely IV.Henrik 1122 „ELEVE ELRENDELÉS” III. Ince Eretnek mozgalmak Kolduló rendek Prezsbiteri rendszer inkvizíció Avignon 1415 A katolikus megújulás Búcsúcédulák Trident Megerősítette az egyházi hierarchiát, a hagyományokat és a szentségeket. Loyolai (Szent) Ignác Luther Márton Jezsuita rend Evangélikus egyház barokk Biblia „Egyedül a hit által”

4. Válság és reform a középkori egyházban Tk.(SZ/F)156.old/1. Ismertesse a középkorban az egyházat ért válságokat és jellemezze azok megoldását! Mennyiben tér el a XV. századi helyzet a korábbiaktól?

5. Egyház elvilágiasodása, a hitélet mélyülő válsága Itáliában Északon Ahol mélyebben gyökerezett a hit elvezetnek (Nem a kereszténységben van a hiba, hanem az emberekben akik megrontották) reneszánszhoz Vissza kell térni a kereszténység ősi formáihoz REFORMÁCIÓ Nagy Képes Világtöténet / Marczali Henrik/A reformáció kora http://mek.oszk.hu/01200/01267/html/07kotet/ind07kot.htm

6. A reneszánsz pápák kora(II. Gyula, X. Leó), jellemző volt a nepotizmus(saját rokonaikat juttatták egyházi méltóságokhoz), a szekularizáció(egyházi birtokok világi kézbe kerülnek) illetve a szimónia(egyházi tisztségek, javak áruba bocsátása). „Élvezzük az Isten által reánk ruházott pápaságot” X.Leó pápa megválasztasakor leírt soraiból- Róma,1513 márc. (Raffaello festménye)‏ X. Leó pápa Állandó pénzzavarral küzdött, mind háborúi, mind az építkezések igen költséges elfoglaltságnak bizonyultak A reformáció kezdete http://www.suliaweben.hu/index.php?page=video&v=244

7. A reneszánsz pápák kora(II. Gyula, X. Leó), jellemző volt a nepotizmus(saját rokonaikat juttatták egyházi méltóságokhoz), a szekularizáció(egyházi birtokok világi kézbe kerülnek) illetve a szimónia(egyházi tisztségek, javak áruba bocsátása). „Élvezzük az Isten által reánk ruházott pápaságot” X.Leó pápa megválasztasakor leírt soraiból- Róma,1513 márc. (Raffaello festménye)‏ X. Leó pápa Állandó pénzzavarral küzdött, mind háborúi, mind az építkezések igen költséges elfoglaltságnak bizonyultak

8. Búcsúcédulák X. Leó Raffaello festménye Luther Márton Wittenberg Német-római Császárság 1517 Habsbug V. Károly http://www.suliaweben.hu/index.php?page=single&tk=59

9. Luther mint szerzetes.Cranach Lukács 1520-ból való rézmetszete után. Mély vallásosság, a kereszténység igazában való őszinte meggyőződés vezeti Karikatúra a búcsú cédulákról „21. Ennélfogva tévednek azok a búcsúhirdetők, akik azt tanítják, hogy a pápa búcsúja az embert általában minden büntetés alól feloldja és üdvözíti…” (Luther 95 pontja Birodalmak és fénykorok-27. rész /reformáció http://www.youtube.com/watch?v=nYJxyVhX8BI

10. Pápa hatalmát ? Szerzetesrendeket Szentségeket Evangélikus egyház Keresztség,úrvacsora Isten kegyeleméből Egyedül a hit által nyerheti el az ember bűnei bocsánatát, nem számítanak a jó cselekedetek Biblia Hit megszerzésnek egyetlen forrása ami nincs benne az nem igaz Az új tanok gyors térhódítását rendkívüli módon elősegítette a könyvnyomtatás elterjedése. Birodalmak és fénykorok 28/ Luther Márton http://www.youtube.com/watch?v=BLGjLmLpBiI

11. 1529-ben volt a speyeri birodalmi gyűlés kimondta, hogy Luther hívei megmaradhatnak vallásukban, de hitüket nem terjeszthetik. Ez ellen a reformáció hívei „protestáltak”, vagyis tiltakoztak, ezért hívták őket , majd általában a reformáció különböző irányzatainak híveit protestánsoknak A Luther Márton által Wartburg várában németre fordított Biblia 1530-ban Melanchton, Luther munkatársa tételszerűen megfogalmazta, és az augsburgi birodalmi gyűlés elé terjesztette a reformáció teológiai alapelveit. Ez az augsburgi (ágostai) hitvallás lett a lutheri egyház elvi alapvetése. …. A háború akkor robbant ki amikor a protestánsok megtagadták a részvételt az1545-ben megnyílt tridenti zsinaton. 1555-ben az augsburgi vallásbékével zárult, ebben a lutheránus vallást a katolikussal egyenrangúnak ismerték el, az uralkodók vallási ügyekben szabadon rendelkezhettek, az alattvalók uraik vallását kötelesek követni. V. Károly A Lutheránus Egyház honlapja http://church.lutheran.hu/luther/index.html

12. Luther Márton talán legközelebbi munkatársa. Kezdettől fogva fontos teológiai munkát is végzett, tudatosan vállalva a reformátor egyházszervező és a protestantizmus egységének védelmező szerepét. Philipp Melanchthon Luther 1525. június 13-. án kötött házasságot Barátai megpróbálták lebeszélni, Melanchthon egyenesen "szerencsétlen cselekedetként" értékelte, de Luther családi életével is példázni akarta a reformáció tanait. Katharina von Bora

13. Új vallás értelmezők: Münzer Tamás - anabaptisták Vagyonközösség, állam ellenes parasztháború Szervét Mihály - antitrinitáriusok Szentháromságtagadók Svájci reformáció: Ulrich Zwingli és Kálvin János

14. Genf Kálvin János „ELEVE ELRENDELÉS” Isten eleve elrendelte, hogy az ember üdvösségre vagy kárhozatra jut, cselekedetektől függetlenül.  Isten elrendelése az ember életén meglátszik – siker Isten a kiválasztás jele. Egyszerű, szegény egyház Ökormányzatokon (Prezsbiteri rendszer) alapuló felépítése polgári eszményeket állította középpontba (ésszerűen berendezett egyház, tiszta erkölcs, szorgos polgárság- /munka, vagyonszerzés,közösség szolgálata) Következetesen felszámolta a katolikus hagyományokat Erősítette az emberekben a közösséghez , a gyülekezethez tartozást (közös ima, közös éneklés) KÁLVIN JÁNOS: A KERESZTYÉN VALLÁS ALAPVONALAI /(INSTITUTIO RELIGIONIS CHRISTIANAE) http://leporollak.hu/egyhtori/kalvin/irasok/inst/KISINST.HTM

15. Kálvin János „Eleve elrendelésnek pedig Istennek azt az örök elhatározását nevezzük , amellyel önmagában elvégezte azt, hogy akarata szerint mi történjék minden egyes emberrel.” (Kálvin: A keresztyén vallás rendszere)‏ Joachim Staedtke: Kálvin János http://mek-oszk.uz.ua/07100/07181/07181.pdf

16. Reformáció ösztönözte: Anyanyelvi kultúra Könyvnyomtatás iskoláztatás

17. A REFORMÁCIÓ IRÁNYZATAI Tk (Sz)-159: Gyűjtse össze a reformáció szinte minden irányzatára jellemző, közös jegyeket! Magyarázza meg az azonosság okait! Gyűjtse össze az irányzatok eltérő vonásait is! Milyen összefüggés mutatható ki a reformáció irányzatainak jellegzetességei és az irányzatok társadalmi támogatottsága között?

18. ELLENREFORMÁCIÓ-KAKATOLIKUS MEGÚJULÁS A katolikus egyház részben megújult, részben kemény eszközökkel vette fel a küzdelmet, ami lelassította a reformáció terjedését. során az egyház minden olyan tételt megerősített, amit a protestánsok elakartak törölni, így az egyházi hierarchiát, a hagyományokat és a szentségeket. A szent hagyományt a hit forrásaként a Bibliával egyenrangúnak jelentették ki, megerősítették a pápa egyházfőségét, a papi rendet, a misét, a fülbe gyónást és a szentek tiszteletét. Megállapították, hogy az üdvösséghez a hit csak kapu, ezen kívül az eléréshez az egyház közvetítése, a tevékeny vallásosság és a jó tétemények szükségesek. Hitelvi szempontokból a tridenti zsinat a reformáció elutasítását jelentette. Trident-i zsinat 1545-1563 Loyolai (Szent) Ignác Jezsuita rend-et megalapította a Fő feladatának a katolicizmus védelmét tekintette Jellemzői: Katonás fegyelem, A pápával szemben a feltétlen engedelmesség

19. A reformáció és a katolicizmus elterjedése a XVI-XVII. században

20. Katolikusok üldözése Angliában

21. A Szent Bertalan-éj Párizsban (F. Dubois festménye)

22. Barokk stílus két évszázada a kultúra, a tudományok fejlődésének ragyogó korszaka. Nagyjelentőségű felfedezések születtek a tudomány számos területén. KÉPZŐMŰVÉSZET Az időben lejátszódó cselekményt, a történést akarja bemutatni, még akkor is, ha portrészerűen csak egyetlen alakot vagy pl. valamilyen tájat ábrázol. A térben szabadon áramló, lendületes vonalvezetést kedveli. Megmozgatja a formát s ennek érdekében előszeretettel aknázza ki a fény és az árnyék festői ellentétét.  művészet gyakran folyamodik a szemet megtévesztő illuzionisztikus formálás különféle eszközeihez. A kor racionális gondolkodásmódja azonban itt is érvényesül. A barokk illuzionizmus nem tagadja meg a valóságot; az érzékelés határait akarja kitágítani. A barokk művészet legnagyobb mesterei Itáliában Caravaggio és Bernini, Spanyolországban Greco és Velasquez, Flandriában Rubens és van Dyck, Hollandiában Frans Hals, Rembrandt és Vermeer. (Itáliában) Lorenzo Bernini (1598-1680)  Szent Teréz eksztázisa Flandriában Rubens  A három Grácia  (Spanyolországban) Diego Velazquez (1599-1660) Vénusz a tükörrel A barokk művészet http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/ttkuj/18het/muvtori/muvtori18.html

23. A barokk építészet A barokk építészet a 16. század végén Itáliában alakult ki, onnan terjedt át a következő század folyamán Európa többi országára. Kiteljesedésének nagy korszaka Itáliában 17. század utolsó negyedéig, Franciaországban a 18. század kezdetéig tartott. Német területen, a Habsburg monarchia országaiban és Oroszországban a stílus virágkora a 18. század első felére esik. Nem mindenütt tudott gyökeret ereszteni. Anglia pl. nem fogadta be, ott a barokk idején is a klasszikus hangvételű palladiánus irányzat volt az uralkodó. (Az Ibériai félsziget országaiban, valamint Közép- és Dél-Amerika spanyol, ill. portugál fennhatóság alatt álló területein a stílus különleges, a díszítésben szinte tobzódó, sajátos helyi változatai alakultak ki.) Általános jellemzők: mozgalmasság, nyugtalanság, különleges, szeszélyes díszítőelemek; tagoltfelületek, gazdag árnyékhatás egy tengelyre fűződő palotatermek a templomokban az oltár díszlet-hatású és valóságos díszítményegyüttes. a kupolatér a leghangsúlyozottabb. A fertődi Esterházy-kastély A BAROKK http://enciklopedia.fazekas.hu/tarsmuv/manierizmus.htm

24. Érettségi feladatok

25. . A XVI. század meghatározó történelmi eseménysorozata volt a reformáció és a katolikus megújulás (ellenreformáció). Nevezze meg a forrásrészletek alapján a hozzájuk köthető felekezetet, illetve szerzetesrendet! (Elemenként 1 pont)‏

26. „Eleve elrendelésnek pedig Istennek azt az örök elhatározását nevezzük , amellyel önmagában elvégezte azt, hogy akarata szerint mi történjék minden egyes emberrel.” (Kálvin: A keresztyén vallás rendszere)‏

27. b) „21. Ennélfogva tévednek azok a búcsúhirdetők, akik azt tanítják, hogy a pápa búcsúja az embert általában minden büntetés alól feloldja és üdvözíti…” (Luther 95 pontja)‏

28. c) „Bárki, aki társaságunkban, melyet Jézusról kívánunk elnevezni, a kereszt lobogója alatt Isten harcosa kíván lenni, és csak az Urat és annak földi helytartóját, a pápát akarja szolgálni, az ünnepélyes szüzességi fogadalom után lélekben legyen felkészülve…” (Loyola Ignác)‏

29. 2008 érettségi 13. A feladat a reformáció történetéhez kapcsolódik. (rövid) Mutassa be a források és ismeretei alapján a reformáció kálvini irányzatát! Válaszában térjen ki az elterjedésére és az egyházszervezetre is! Használja a középiskolai történelmi atlaszt!

30. „Eleve elrendelésnek pedig Istennek azt az örök elhatározását nevezzük, amellyel önmagában elvégezte azt, hogy akarata szerint mi történjék minden egyes emberrel.” (Kálvin: A keresztyén vallás rendszere; 1535)

31. „És ugyancsak meddő volna, ha magánemberek vitatkoznának arról, hogy melyik államforma a leghelyesebb, mert nem őket illeti az állami szervezet megállapítására vonatkozó tanácskozás. Aztán meg nem is lehet vakmerőség nélkül eldönteni ezt, mivel ennek a vitának az eldöntése a körülményektől függ. A királyságból könnyű zsarnokságba átsiklani, de nem sokkal nehezebb az előkelők uralmából a kevesek párturalmába, s még ennél is könnyebb a népuralomból a lázongásba jutni. Bizonyára, hogyha magában vizsgáljuk ama három kormányformát, egyáltalán nem tagadhatom, hogy az arisztokrácia vagy az általa és a polgári közrend által kormányzott állam a többit messze felülmúlja. Az emberek bűne és hibája idézi elő, hogy biztosabb és tűrhetőbb, ha a kormányzatot többen tartják kezükben, hogy egyik a másiknak támogatója legyen, egymást tanítsák, és ha valamelyik továbbmegy, többen legyenek a bírák.” (Kálvin: A keresztyén vallás rendszere; 1535)

32. A református egyházszervezet (Genf mintájára) Egyháztanács Lelkészek, presbiterek Iskolák Szociális intézmények Városi Tanács Egyházközség = Városi polgárság

33. 13. A feladat a reformációhoz kapcsolódik. (rövid) Mutassa be ismeretei alapján és a források elemzésével a reformáció két fő irányzatának lényeges vonásait! Használja a történelmi atlaszt!

34. „5. A pápa nem enged és nem is engedhet el semmiféle büntetést, csak azt, amit vagy a maga vagy a kánonok rendelkezése alapján kiszabott. 6. A pápa nem bocsáthat meg egy vétket sem, legfeljebb kihirdeti és megerősíti az Isten bocsánatát; vagy pedig bocsánatot oszt bizonyos, az ő hatáskörébe tartozó esetekben, s aki ezt nem ismeri el, annak vétkes tartozása éppenséggel megmarad. […] 20. A pápa tehát az »összes büntetések elengedése« alatt csak az általa kiszabott összes büntetést érti, nem pedig általában mindent. 21. Ennélfogva tévednek azok a búcsúhirdetők, akik azt tanítják, hogy a pápa búcsúja az embert általában minden büntetés alól feloldja és üdvözíti. 47. Fel kell világosítani a keresztényeket, hogy a búcsúvásárlás nem kötelező, hanem önkéntes dolog.” (Luther 95 pontjából; 1517) ….„Ezért hiábavaló és lehetetlen bárkinek is megparancsolni, vagy bárkit is erőszakkal kényszeríteni, hogy így vagy úgy higgyen… Miként merészkedhet a dőre világi hatalom megítélni és irányítani olyan titkos, lelki, rejtett dolgot, amilyen a hit?” (Luther; 1521)

35. „Isten örök elhatározása, amellyel önmagában elhatározta, hogy akarata szerint mi történjen minden egyes emberrel. Isten ugyanis nem egyforma állapotra teremtett mindenkit, hanem némelyeket örök életre, másokat pedig az örök kárhozatra rendelt már kezdettől fogva.” (Kálvin; 1537)

37. Palesztina Jézus Konstantin Kálvin János Genf Róma Konstantinápoly 1054 szkizma ortodox Református egyház római katolikus Cluny mozgalom VII. Gergely IV.Henrik 1122 „ELEVE ELRENDELÉS” III. Ince Eretnek mozgalmak Kolduló rendek Prezsbiteri rendszer inkvizíció Avignon 1415 A katolikus megújulás Búcsúcédulák Trident Megerősítette az egyházi hierarchiát, a hagyományokat és a szentségeket. Luther Márton Loyolai (Szent) Ignác Evangélikus egyház Jezsuita rend Biblia „Egyedül a hit által”