1 / 218

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Dél-Mátra KE

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Dél-Mátra KE. „Fejlődő gazdaság, élhetőbb környezet, megőrzött hagyományok” a Dél-Mátra 24 községében. Budapest, 2009 November 27.

meagan
Download Presentation

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Dél-Mátra KE

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Dél-Mátra KE „Fejlődő gazdaság, élhetőbb környezet, megőrzött hagyományok” a Dél-Mátra 24 községében. Budapest, 2009 November 27. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

  2. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

  3. Dél-Mátra KE – Összefoglaló a térségről A(z) Dél-Mátra KE területe 24 települést foglal magába, melyek közül 0 város. A térség lakossága 44,914 fő, a városokban élő lakosok száma 0 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 1 A térségben összesen 10 db fő fejlesztési prioritás és 34 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A térségben összesen 39 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 31%-a, 12 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 23 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 8 db – a(z) Egyéb infrastruktúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  4. A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Dél-Mátra KE – Általános áttekintés Négy legnépesebb település Vállalkozások, jelentős szektorok Általános információk Népesség 44,914 Nagyréde 3,378 fő Vállalk. száma létszám szerint (db) Legtöbb vállalk. adó szektor Kereskedelem, javítás Települé-sek száma 24 Abasár 3,288 fő Legnagyobb fogl. szektor Városok száma 0 Karácsond 3,234 fő Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Hátrányos helyzetű települések száma 5 Gyöngyössolymos 3,220 fő Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Települések száma, ahol... ...nincs szélessávú internet 0 10 Fő fejlesztési prioritások száma 34 Fejlesztési intézkedések száma ...nem elérhető mindhárom mobilhálózat 2 39 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma ...nincs helyközi autóbusz-megálló 0 23 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma ...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park 2 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  5. Dél-Mátra KE – HPME allokáció összefoglaló A legtöbb forrás – 997,879 EUR – a A kulturális örökség megőrzése jogcímhez lett rendelve Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR) • Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása • 9 • 801,478 • A turisztikai tevékenységek ösztönzése • 12 • 836,179 • Falumegújítás és -fejlesztés • 6 • 764,851 • A kulturális örökség megőrzése • 2 • 997,879 • Leader közösségi fejlesztés • 14 • 590,627 • Leader vállalkozás fejlesztés • 3 • 123,304 • Leader képzés • 3 • 89,454 • Leader rendezvény • 3 • 105,964 • Leader térségen belüli szakmai együttműködések • 1 • 26,973 • Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések • Leader komplex projekt • 7 • 359,124 • Leader tervek, tanulmányok 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  6. A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Dél-Mátra KE - Legfontosabb probléma és lehetőség Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség • Helyi jelentőségű védett értékek hiánya, nem elégséges vidéki infrastruktúra (civil, vállalkozói, termelési, közlekedési, szállítási stb.), rossz minőségű belső úthálózat, kerékpárutak hiánya, sok műemlék elhanyagolt, állapota miatt nem látogatható, a turisztikai infrastruktúra nem megfelelő, munkanélküliek nagyobb hányada szakképesítéssel nem rendelkezik, ill. alacsony végzettségű, roma népesség képzettségi, beilleszkedési, felzárkóztatási problémái, hiányosak a gazdálkodók szakmai, vállalkozói, piaci és marketing ismeretei, a helyi termékek hiánya, késztermékek alacsony aránya. Illegális hulladéklerakóhelyek felszámolásának hiánya • Változatos, tájképi értékekben gazdag területek kialakítása, kiterjedt erdőterületek és természetes élőhelytípusok megőrzése, sportolási lehetőségek,turisztikai attrakciók növelése,műemlékek,kulturális nevezetességek megismertetése,turistaút- hálózat kiépítése,szálláshelyek (falusi)kialakítása,növekvő kereslet fokozása a térség tradicionális termékei iránt, erdészeti és faipari szektor kihasználtsága növelhető,több lábon álló gazdaságszerkezet kialakítása, faipari és egyéb mezőgazdasági termékek,melléktermékek felhasználása,horgász-és vadászturizmus,bor-,falusi- és ökoturizmus fejlesztése. Hátrányos helyzetűek és romák képzése. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  7. Dél-Mátra KE – A stratégia alapvető célja A stratégia általános céljai úgy kerültek meghatározásra, hogy mind a gazdaságfejlesztés, mind a szolgáltatásfejlesztés típusú kezdeményezések bekapcsolódása elérhető legyen. Az általános célokhoz kapcsolt modulok a térségre leginkább jellemző és fejlesztés szempontjából leginkább szükséges területeket célozzák meg. A helyi gazdaság fejlesztése vállalkozások indításával, meglévők fejlesztésével cél a gazdaság aktív szereplőit direkt módon ösztönzi a fejlesztéseik jövőkép felé történő orientálódásában. Különösen a helyi termékeket előállítók, a helyi turisztikai szolgáltatók, illetve közszolgáltatásokat végzők tekintetében. A vidékre jellemző hagyományos és innovatív termékek előállításához a szükséges feltételek megteremetése, valamint az életminőség javítása helyi és térségi szolgáltatások minőségi fejlesztésével célok együttes eredményeként a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia lehetőséget teremt a gazdasági szereplők számára, hogy fejlesztéseikkel – legyen az szervezeti, termék vagy szolgáltatás típusú fejlesztés – elősegítsék a vidék fejlődését. A humánerőforrás-potenciál folyamatos fejlesztése képzésekkel, a roma lakosság számára felzárkóztató programok kialakításával a gazdaságfejlesztésre lesznek pozitív hatással. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  8. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

  9. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2 A Dél - Mátra alkotta térség 24 településből áll, melyek mindegyike a Gyöngyösi Statisztikai Kistérség tagtelepülése. A települések egységes, területileg összefüggő, egymással határos területen helyezkednek el, a Mátra déli lábánál. Kiválóak az ökológiai és élőhelyi adottságok, egyedi minőségű táj-specifikus termékek előállítására alkalmas termőhelyek A települések adottságaik, problémáik, és lehetőségeik tekintetében az alábbi csoportokra oszthatóak: -A gyöngyösi vonaltól délre eső, alföldi, síkvidéki jó mezőgazdasági és kertészeti termőterület, mely erdőben szegény -A Mátra-hegység lábánál elhelyezkedő települések, melyekre jellemző a szőlő- és a bor gyümölcstermelés és annak hagyománya. -A mátrai tömbben található települések, ahol magas az erdősültség aránya, a mezőgazdasági termelés jelentősége viszont kicsi. Turisztikai adottságaik jelentősek. -Bányászati tevékenységek hatására nagykiterjedésű tájsebek mellett található települések. A 24 település mindegyikén a tájhoz, a vidékhez kötődő, abból élő lakosság él. A mezőgazdasági tevékenységből realizálódó jövedelmek drasztikus csökkenése már sokakban megfogalmazta azt az igényt, hogy az eddigi bevételeit kiegészítő jövedelemszerzési lehetőséggel is megtámogassa. A térség településszerkezeti adottságai közel azonosak. A települések lakosságszáma is közel hasonló. A térség központjában található Gyöngyös város – mely nem része a Helyi Vidékfejlesztési Közösségnek – és vidéke kapcsolatrendszere mind gazdaságilag, mind közlekedési szempontból illetve a szolgáltatási kapcsolatokat tekintve is szoros együttműködésben léteznek. A város, mint kistérségi központ azonban nem okoz akkora népesség elszívást, mint az ország más területein. Köszönhető ez a környező települések környezeti adottságainak, lehetőségeinek. 8 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  10. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2 A térség minden települése szoros együttműködésben, napi kapcsolatban áll egymással. Számtalan közös pályázat, és sikeres együttműködés bizonyítja ezt a hulladékgazdálkodástól egészen a környezetvédelem közös megszervezéséig. Példának hozhatnánk fel a közös orvosi ügyelet kialakítását, és üzemeltetését is. A 24 településről egységesen elmondható, hogy a palóc népi hagyományok nagy mértékű hatást gyakoroltak az itt élőkre. Ennek nyomai főként a gasztronómiában fedezhetőek fel. A hely szelleme tekintetében a Szőlő, a Bor, a Mezőgazdaság, a Kertészet, az Erdőgazdaság és az ezekhez kötődő még meglévő Hagyományok nevesíthetőek. 9 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  11. A térség környezeti állapota 1/1 A térség a Mátraalja déli területeit foglalja magába. A Mátra, mint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságához tartozó Tájvédelmi Körzet jelentős természeti értékeket képvisel. Példának említhető a Tarjánka – szurdokot, mint szigorúan védett természetvédelmi területet, vagy akár a Sár hegyen megtalálható több mint tíz különböző védett növénytárulást. A 24 településen jelentős vizes élőhelyek száma is (Szűcsi, Gyöngyöspata, Gyöngyösoroszi, Gyöngyöshalász, Nagyréde, Adács, Markaz, Domoszló) A térség legjelentősebb környezeti problémája egyértelműen a Mátra Erőmű igényeit kielégítő külszíni lignit bányáinak csak részben rekultivált területei, melyek jelentős, és maradandó tájsebeket okoztak, akárcsak a Gyöngyösorosziban átmenetileg bezárt ércbánya nyomán visszamaradt nehézfém-szennyezés. Több településen találhatók bányák. Jellemző a domborzati viszonyokból adód vízelvezetési problémák jelensége is, mely minden települést érintenek. Megoldásuk csak térségi szinten koordinált együttműködéssel képzelhető el. A környezetvédelem jelentősége és helyzete az elmúlt években sokat változott, és javuló tendenciát mutat. Ez nagyrészt a térségi gondolkodás meghonosodásának köszönhető. Bizonyítékai ennek a 24 település által közösen kidolgoztatott környezetvédelmi keretprogram, illetve a szintén térségi szintű hulladékgazdálkodási program kialakítása. 10 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  12. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2 A Dél- Mátra helyi közösségben öt község minősül hátrányos helyzetűnek. A községek szétszórtan helyezkednek el a kistérségben. Gyöngyösoroszi és Vécs Hajmajugra a Mátra közvetlen lábánál található, míg, Nagyfüged és Visznek már sík területen fekszik. Viszneket kivéve a településeken jellemző a nagyszámú roma kisebbséghez tartozó lakosság aránya. Jelentősek a lakosság szociális helyzetéből fakadó társadalmi problémák. Az alacsony iskolai végzettségű, kisjövedelmű vagy munkanélküli rétegek életmódjából fakadó környezeti társadalmi veszélyek (bűnözés, környezetszennyezés, stb). A lakosság korösszetételére jellemző, hogy döntően két korcsoport van jelen. A 15 év alattiak és a 60év felettiek aránya magas. Munkanélküliségi ráta 10-17%. Foglalkoztatást tekintve javuló tendenciát mutató település Visznek, romló tendencia jellemző Nagyfüged,és Vécs községekre. A munkanélküliek nagyobb hányada szakképesítéssel nem rendelkezik, illetve alacsony képzettségűek, amellyel a foglalkoztatás javítására irányuló programok összeállításánál feltétlenül számolni kell. Kiválóak az ökológiai és élőhelyi adottságok, egyedi minőségű táj-specifikus termékek előállítására alkalmas termőhelyek. A hátrányos települések közül legjelentősebb környezeti probléma a Gyöngyösorosziban átmenetileg bezárt ércbánya nyomán visszamaradt nehézfém-szennyezés A gyöngyösi vonaltól délre eső, alföldi, síkvidéki jó mezőgazdasági és kertészeti termőterület, mely erdőben szegény. A Mátra-hegység lábánál elhelyezkedő települések, melyekre jellemző a szőlő- és a bor gyümölcstermelés és annak hagyománya. Gazdasági környezetre jellemző, hogy a településeken mikro vállalkozások működnek döntő részben. Egészséges ivóvíz ellátásba bekötött lakások aránya, Gyöngyösorosziban és Vécsen a legalacsonyabb. A csatornázási program. minden településen elindult. Főbb problémák: Munkanélküliek magas aránya a cigány lakosság körében. 11 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  13. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2 Településen élő lakosság nagy része elöregedett. Helyi foglalkoztatás hiánya, képzetlen munkaerő jelenléte. Önkormányzati ingatlanok leamortizálódott állapota, rossz úthálózat.Sportolási lehetőségek hiány. Kevés és alacsony szinvonalú kereskedelmi szolgáltatás. Lehetőségek: Munkahelyteremtés, mezőgazdaság helyi lehetőségeinek kihasználása, autópálya közelsége. Falusi turizmus, agroturizmus fellendítése, képzések szervezése, melyek elősegíthetik a foglalkoztatás bővítését, a munkahelyteremtést. Változatos, tájképi értékekben gazdag területek kialakítása, szálláshelyek (falusi) kialakítása, a térség jó megközelíthetőségének kialakítása. Kereskedelmi és szabadidős szolgáltatások fejlesztése. 12 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  14. Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Kereskedelem, javítás Építőipar Szállítás, raktározás, posta és távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Pénzügyi közvetítés Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  15. 2. Néhány nagy vállalat 1. Sok kis/közepes méretű vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között(%) • A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából • Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  16. A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 23%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 9% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 12% 16% Építőipar 23% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 6% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 6% 5% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 17% 7% Egyéb szolgáltatás 0% Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  17. A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 39%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 7% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 39% 7% Építőipar 10% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 4% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 9% 2% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 4% 2% Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy 17% 0% Egyéb tevékenység * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  18. Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 7.3%, ami 1.2 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül(százalék) • Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 7.3% • Változás 2003-hoz képest 1.2 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

  19. A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/1 A térségben az aktív korú népesség száma jelenleg 27 470 fő, melyből 53%-ot jelent a foglalkoztatottak aránya. A munkanélküliségi ráta alapján javuló tendenciát mutató települések: Karácsond, Atkár, Markaz, Visznek. Romló tendenciát mutató települések: Nagyfüged, Vécs. Egyértelmű tendenciát nem mutató települések: Gyöngyöspata, Gyöngyösoroszi, Halmajugra, Adács, Gyöngyöshalász, Abasár, Gyöngyössolymos, Nagyréde, Domoszló, Gyöngyöstarján, Szücsi, Kisnána, Vámosgyörk, Ludas, Visonta, Detk, Mátraszentimre. A regisztrált munkanélküliek aránya 1994 és 1998 között kis mértékben 8,3 %-ról 8,1 %-ra csökkent. Jelenleg az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 6.92 %. A munkanélküliség nagyságrendje és összetétele az elmúlt években stabilizálódott. A munkanélküliek egyharmadát a tanulmányaikat befejező fiatalok jelentik, mely azt jelzi, hogy a gazdaság elvárása nincs összhangban a végzettek tudásával, szakképesítésével. Ily módon a gazdaság fejlesztésének egyik korlátját jelenti az, hogy nem áll rendelkezésre hatékony munkavégzésre alkalmas munkaerő. Hiányoznak a munkaerőpiacra lépőknek azon képességei, szakmai ismeretei, mellyel a munkaerőpiacon eredményesen tudnak megjelenni. A munkanélküliek nagyobb hányada szakképesítéssel nem rendelkezik, illetve alacsony képzettségűek, a lakosság iskolai végzettség szerinti összetételében a 8 általános végzettek aránya 29%, ami 3%-al magasabb az országos átlagnál. A térségben elsősorban a 8 általános képzettséget igénylő munkahelyhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő. Ezzel a foglalkoztatás javítására irányuló programok összeállításánál feltétlenül számolni kell. 18 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  20. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése Leírás Érték Legjelentősebb szektor • A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma 4 db A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 23%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak Legjelentősebb település • Abasár székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma 2 db Foglalkoztatás abszolút értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma 3,460 fő Foglalkoztatás relatív értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 23% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

  21. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 4 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 1 • Mátrai Erőmű Zrt. • Visonta • 4011 Villamosenergia-termelés • 2,470 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 2 • Szőlőskert Zrt. • Nagyréde • 1593 Bortermelés • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 395 • 3,441,497 3 • K és V Nemzetközi Fuvarozó Kft. • Markaz • 6024 Közúti teherszállítás • Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok • 138 4 • HE-DO Kft. • Abasár • 4523 Autópálya, út, repülőtér, sportjátéktér építése • Építőipar • 105 • 668,470 5 • KŐFUV Kft. • Gyöngyöspata • 6024 Közúti teherszállítás • Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok • 97 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

  22. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 4 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 6 • G.G. Space Kft. • Gyöngyöstarján • 70 7 • Detki Keksz Kft. • Halmajugra • 1584 Édesség gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 60 8 • Abasár és Vidéke Takarékszövetkezet • Abasár • 6512 Egyéb monetáris közvetítés • Pénzügyi közvetítés • 53 • 59,490 9 • SÁ-HI Szerszámkészítő és Gépi Forgácsoló Bt. • Markaz • 2852 Fémmegmunkálás • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 42 10 • Kedvenc JM Kft. • Nagyréde • 5132 Húsáru-nagykereskedelem • Kereskedelem, javítás • 30 • 1,094,715 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

  23. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/1 Gazdasági kapcsolatok, együttműködések a térségen belül és tágabb kiterjedésben változó képet mutatnak. A szolgáltatások, a könnyűipar, az elektronika területén kifejezetten jó, míg a mezőgazdasághoz, és a turisztikához kapcsolódó vállalkozások között nem megfelelő az együttműködés mértéke, melynek javítása kulcsfontosságú a térség jövője szempontjából. A gazdaságszerkezet, a mikro- és kisvállalkozások helyzete Gyöngyös város közelsége, illetve az ipari park szabad kapacitásának is köszönhetően a város a közepes és nagyvállalkozások jelentős részét magához vonzza. Ezért a térség többi településeire jellemzően a kis- és közepes vállalkozások települnek, melyek profilja rendszerint igazodik a közelben lévő nagyvállalkozás igényeihez. 1 - 9 főt foglalkoztató vállalkozások száma 1911 db. A mezőgazdasági szolgáltatásból, szőlő és gyümölcsfelvásárlásból, borkereskedésből élő vállalkozások aránya 7 %, helyzetük az EU csatlakozást követően drasztikusan leromlott. Helyzetük romlása szinte a teljes lakosság életminőségére kihat, hiszen a térség lakosainak jelentős része (60-70%) valamilyen módon érintett a mezőgazdaság jövedelmezésében. A mezőgazdasági területen képződő bevételkiesés a fogyasztás mérséklését eredményezi, mely a gazdaság többi szereplőjének okoz jövedelemmérséklődést. Ennek hatására - hosszú távon - a térségi lakosság életminőségének romlása várható. Ezt elkerülendő az eddig csak mezőgazdaságból élő vállalkozások profilváltásához szükséges motiváció generálása. 22 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  24. A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben Számuk a térségben Számuk a térségben Non-profit szervezet típusa Non-profit szervezet típusa Kultúrával kapcsolatos tevékenység 10 Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 6 Vallással kapcsolatos tevékenység 2 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 12 Sporttal kapcsolatos tevékenység 31 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 3 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység 36 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 0 Oktatással kapcsolatos tevékenység 35 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 0 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 18 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 0 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 3 Nemzetközi kapcsolatok 1 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 10 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 22 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 11 Politikai tevékenység 2 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  25. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/1 A térségben 200-nál is több civil szervezet tevékenykedik. Ebben nincsenek benne azok a civil szerveződések, amelyek Gyöngyösre vannak bejegyezve, de térségi hatásuk, tevékenységük több településen is kifejtik (pl.: Mátraaljai Borút Egyesület). Legtöbb civil szervezet a szabadidő és sport területén, valamint az oktatás területén tevékenykedik. Több településen aktív munkát végeznek a polgári védelemmel, tűzoltással, környezetvédelemmel, településfejlesztéssel, hagyományőrzéssel, valamint kulturális területen ténykedő civil szerveződések. A településeken jelentős a polgárőrség jelenléte. Civil szervezetek egy részénél fellelhető a hagyományok őrzése, ápolása. 24 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  26. 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) A térség összesített lakossága 2002-2006 között 122 fővel csökkent, ami arányosítva 0%-os csökkenést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben Térség összlakossága 45,036 45,028 45,004 44,911 44,914 Éves változás -93 3 -8 -24 • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 122 fővel csökkent • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 0%-kal csökkent Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  27. A térségben az aktív korú lakosság aránya 61%, ami 1 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben Aktív korú lakosság Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 3% 3% 0-2 év 3% 3% 3-5 év 9% 13% 6-14 év 61% 60% 15-59 év 24% 21% 59 év felett Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  28. A térségben elsősorban a 6-7 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 2% 2% 0 általános 10% 9% 1-5 általános 13% 9% 6-7 általános 29% 26% 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül 4% 4% Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 20% 17% Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel 6% 9% Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel 10% 12% 1% 2% Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül 5% 10% Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  29. A térség demográfiai helyzete 1/1 A települések népességfogyását és elöregedését a nagyobb városokból történő, az alacsony ingatlan árakkal és jó környezeti állapottal indokolt bevándorlás is csökkentheti. A demográfiai viszonyok alakulását a kisebb és periférikusabb elhelyezkedésű településeken nagymértékben befolyásolja a terület gazdasági fejletlensége, a helybeli foglalkoztatás korlátozott volta és választékhiánya, amely az egyébként képzett helyi fiatalok elköltözéséhez vezet. A helyben foglalkoztatottak aránya ugyanis a legtöbb kistelepülés esetében 10-20% kö-zötti. A kistérség településein igen változatos a kisebbségek arányának alakulása (0-60%). Több település esetében a cigány kisebbség népességarányának növekedésével a felzárkóztató-, ill. kiegészítő képzésnek növekvő szerepe volna. A jelenlegi helyzet úgy értékelhető, hogy a települések még nem néptelenedtek vagy öregedtek el annyira, hogy kedvező gazdasági és infrastrukturális hatások esetén ne indulnának dinamikus fejlődésnek. A kistérség lakosságának kor szerinti összetétele: 0-2-év 3%, 3-5 év 3%, 6-14 év 9%, 15-59 év 61%: 27470 fő, ők alkotják az aktív korú lakosságot, valamint az 59 év felettiek 24%-ot képviselnek. A lakosság korösszetételére jellemző, hogy a települések többségében a 15 év alatti korosztály az összlakosság 18-32 %-át adja ki. A 60 év feletti lakosság aránya a települések többségében 24 % között változik. Ennél alacsonyabb az időskorú népesség számaránya Gyöngyösorosziban (18,1 %) és Halmajugrán (18,7 %), magasabb viszont Mátraszentimrén (31 %), Vámosgyörkön (30,5 %) és Vécsen (32,5 %), melyek a megyei átlagot is számottevően meghaladják. 28 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  30. Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) Infrastrukturális adottság • Szélessávú Internet 0 0% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a 8% • Mindhárom mobilhálózat 2 • Helyközi autóbusz-megállóhely 0 0% • Közművesített, közúton elérhető ipari park 22 92% • Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen 0 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  31. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés • Kikötő • EUROVELO kerékpárút Közmű ellátottság Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás • Szakiskolai és speciális szakiskolai feladat-ellátási hely • Kollégiumi feladat-ellátási hely Ipari parkok Kultúra Pénzügyi szolgáltatások Telekommuni-káció Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

  32. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás Gazdaságfej-lesztési szervezetek • Ipari kamara • Agrárkamara • Rotary típusú klub Egészségügyi ellátás • Szülészeti ellátás • Mentőállomás • Egészségügyi kommunikációs pont Természeti adottságok Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr. Natura 2000 területek Egyéb infrastruktúra • Életház Közbiztonsági szolgálat Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

  33. A térség infrastrukturális adottságai 1/2 Az egészséges ivóvíz ellátás a települések mindegyikén szinte teljes körűen megoldott. A bekötött lakások aránya - az országos átlagnál valamivel magasabb - kb. 95-97%-os. Ennél megközelítőleg 10%-kal rosszabb a helyzet (tehát alacsonyabb a bekötött lakások aránya) Adácson, Gyöngyösorosziban és Vécsen. A vízminőséggel kapcsolatos problémák Adács, Kisnána, Visonta településeken adódhatnak, ahol nincs víztisztítás. A csapadékvíz elvezetés a térségben sem a külterületeken, sem a belterületeken nem megoldott. A vízelvezető árkok, csatornák sok helyen betemetésre kerültek vagy feliszapolódtak. 1999-ben a kistérség településeit a nagy mennyiségű csapadék miatt kialakuló árvizek jelentős mértékben érintették. A térség településeinek egy részén elindult a csatornázási program. A csatornahálózattal és szennyvíztisztítással nem rendelkező települések fejlesztési tervei között mindenhol szerepel ennek a kérdésnek a megoldása. A térség települései villamos energiával teljes körűen ellátottak mind a belterületen, mind a külterületi lakott helyek tekintetében. A települések zömmel a vezetékes gázhálózatba is bekapcsolódtak, míg a hegyvidéki területek gázenergiával történő ellátását tartályos gáz kiépítésével oldották meg. A települési szilárd hulladékok mennyisége és összetétele az életmód, az életszínvonal, a kapcsolódó fogyasztási szokások, a település városias, ill. falusias jellege, intézmény sűrűsége, mezőgazdasági tevékenysége függvényében a térségen belül is változó. A települések lerakó telepeinek néhány kivételtől eltekintve mindegyiknél szakszerűtlen az üzemeltetési technológia, valamint nem végezték el a lerakók környezetvédelmi felülvizsgálatát és az azt, követő rekultivációt. Megoldatlan a csapadékvíz elvezetés,- a csurgalékvíz összegyűjtés,- a napi földtakarás,- a hulladékkirepülés elkerülésére. Általában rossz a lerakóba vezető bekötő utak minősége, gyakori a bűzhatás. A kistérségben emellett több helyen illegális hulladéklerakók is találhatók. Települési szilárd hulladék lerakó helyek rekultivációjára önkormányzatok közötti együttműködés jött létre. Már 1997-ben a térségben a telefonnal ellátott lakások aránya 72,5% volt. 32 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  34. A térség infrastrukturális adottságai 2/2 Az ellátottság magas arányának alakulásában meghatározó szerepe van Gyöngyösnek, ahol az ellátottság 82,1%-os. A többi településen ez az arány kb. 50 és 70 százalék között változik. A viszonylag jó ellátottság tényleges előnyeit ugyanakkor csökkenti a hírközlő hálózat korszerűtlen műszaki színvonala, viszont javítja a mobil telefonos lefedettség, illetve a szélessávú internet adta innovatív megoldások. A lakásállomány az utóbbi évtizedekben korszerűbbé vált. A települések többségében a '90-es évek közepe óta néhány (tíznél kevesebb) lakás épült évente. Nagyobb volt az építkezési kedv a Gyöngyös melletti települések egy részében is. A lakásállományban jelentős változást a 2003. évi lakásprogram sem hozott. A térségre vonatkoztatva nem eredményeztek tendenciózus javulást. 33 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  35. A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Térségi adat 0.01 0.02 1.46 0.46 Országos átlag 0.02 0.04 1.81 0.68 Térségi adat az országos átlag százalékában 59% 56% 80% 67% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  36. Települések főbb jellemzői 1/4 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Abasár • Község • 3,288 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 6.75% • 581,088 • 0.000 • 0.252 Adács • Község • 2,897 • Szállítási, raktározási, postai és távközl... • 6.83% • 468,230 • 0.000 • 0.106 Atkár • Község • 1,776 • 6.14% • 552,620 • 0.000 • 0.104 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Detk • Község • 1,249 • 5.28% • 626,169 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Domoszló • Község • 2,168 • 7.22% • 597,623 • 0.000 • 0.967 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Gyöngyöshalász • Község • 2,689 • 5.39% • 550,229 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Gyöngyösoroszi • Község • 1,552 • 12.51% • 331,495 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 35

  37. Települések főbb jellemzői 2/4 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Gyöngyöspata • Község • 2,768 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 8.68% • 432,528 • 0.428 • 0.249 Gyöngyössolymos • Község • 3,220 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 4.04% • 700,669 • 0.000 • 0.040 Gyöngyöstarján • Község • 2,483 • 5.67% • 587,293 • 1.526 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Halmajugra • Község • 1,345 • 16.67% • 300,222 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Karácsond • Község • 3,234 • 7.71% • 480,408 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Kisnána • Község • 1,100 • 10.44% • 582,356 • 0.000 • 0.259 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Ludas • Község • 836 • 9.92% • 398,374 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 36

  38. Települések főbb jellemzői 3/4 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Markaz • Község • 1,825 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 4.80% • 708,400 • 0.158 • 1.129 Mátraszentimre • Község • 547 • Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás • 3.09% • 487,406 • 110.126 • 25.344 Nagyfüged • Község • 1,843 • 12.31% • 387,380 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Nagyréde • Község • 3,378 • 4.59% • 584,714 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Pálosvörösmart • Község • 0 • 8.00% Szűcsi • Község • 1,659 • 5.14% • 559,218 • 0.000 • 0.005 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Vámosgyörk • Község • 2,016 • 3.90% • 558,800 • 0.000 • 0.000 • Szállítási, raktározási, postai és távközl... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 37

  39. Települések főbb jellemzői 4/4 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Vécs • Község • 725 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 9.66% • 413,888 • 0.000 • 0.000 Visonta • Község • 1,111 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 5.25% • 659,893 • 0.000 • 0.000 Visznek • Község • 1,205 • 4.92% • 412,131 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... {TelFoJell.3.Nev} • {TelFoJell.3.M355} • {TelFoJell.3.M354} • {TelFoJell.3.M115} • {TelFoJell.3.M440} • {TelFoJell.3.Magas} • {TelFoJell.3.Alacsony} • {TelFoJell.3.Szektor} {TelFoJell.4.Nev} • {TelFoJell.4.M355} • {TelFoJell.4.M354} • {TelFoJell.4.M115} • {TelFoJell.4.M440} • {TelFoJell.4.Magas} • {TelFoJell.4.Alacsony} • {TelFoJell.4.Szektor} {TelFoJell.5.Nev} • {TelFoJell.5.M355} • {TelFoJell.5.M354} • {TelFoJell.5.M115} • {TelFoJell.5.M440} • {TelFoJell.5.Magas} • {TelFoJell.5.Alacsony} • {TelFoJell.5.Szektor} {TelFoJell.6.Nev} • {TelFoJell.6.M355} • {TelFoJell.6.M354} • {TelFoJell.6.M115} • {TelFoJell.6.M440} • {TelFoJell.6.Magas} • {TelFoJell.6.Alacsony} • {TelFoJell.6.Szektor} * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 38

  40. Települések egy mondatos jellemzése 1/12 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Utak minősége, járdák hiánya, művelődési ház hiánya, csapadékvízelvezetés.” • „Ipari park, betelepítési lehetőségek, munkahely teremtés, területek kiértékesítése (házhelyek kialakítása), mezőgazdaság (szőlő, oltvány).” • Abasár • „Belterületi utak, járdák rossz állapota, csapadékvíz elvezető rendszer nem működik. Állati tetem gyűjtés nem működik.” • „Belterületi utak felújítása, buszmegállók felújítása, faluközpont átalakítása.” • Adács 39 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  41. Települések egy mondatos jellemzése 2/12 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A tőkeerős befektetők hiánya ill. kis száma miatt a községben kevés a munkalehetőség, ezeknek számát növelni kell.” • „Az autópálya közelsége és a Károly Róbert Főiskola Tass-pusztán lévő intézetei, mint tudásbázis.” • Atkár • „Detk községben még nincs szennyvízcsatorna hálózat.” • „Életminőség javítása a szennyvízcsatorna építésével.” • Detk 40 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  42. Települések egy mondatos jellemzése 3/12 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Szennyvízhálózat kiépítetlensége. Nincs faluház, vagy tájház. Visszafejlődő szövetkezetek, műveletlen területek növekszenek. Mezőgazdasági tevékenység jövedelmezőségének nehézségei. Turisztikai szolgáltatásaok egysíkúak.” • „Rendelkezésre álló terület családi házak-vállalkozások számára. Szélessávú internetes hálózat kiépítése új lehetőségeket teremt. Turisztikai lehetőségek rendelkezésre állnak.” • Domoszló • „Az utak állapota felújításra szorul. A vízelvezető árkok kiépítettsége nem megoldott teljes mértékben a településen. A Művelődési Ház felújítása, és az Önkormányzat épületfelújítása. Parkok, játszóterek és szabadidőközpont kialakítása.” • „A település megközelíthetőségének javítása utak építésével, valamint változatos, tájképi értékekben gazdag terület kialakítása.” • Gyöngyöshalász 41 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  43. Települések egy mondatos jellemzése 4/12 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Önkormányzati ingatlanjaink leamortizálódott állapota, magas munkanélküliségi arány, a településen a munkalehetőség minimális, a lakosság elöregedett, magas az összlakossághoz viszonyítottan a kisebbség aránya, nincs a településen sportolási lehetőségre alkalmas épület.” • „Falusi turizmus, agroturizmus fellendítése, képzések szervezése, melyek elősegíthetik a foglalkoztatás bővítését, a munkahelyteremtést.” • Gyöngyösoroszi • „Kevés munkalehetőség, patakok rendezetlensége, belterületi utak felújítása, mezőgazdaság fejlesztése.” • „Turisztika, vendéglátás, ipari terület kialakítása, mezőgazdasági termékek feldolgozása, ásványvíz, gyógyvíz palackozása.” • Gyöngyöspata 42 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  44. Települések egy mondatos jellemzése 5/12 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Turisztikai szálláslehetőségek kialakítása, Művelődési ház felújítása, falumúzeum létesítése, faluközpont kialakítása.” • „Változatos tájképi értékekben gazdag területek kialakítása, kiváló sportolási lehetőségek megvalósítása, turisztikai attrakciók növelése.” • Gyöngyössolymos • „Idősek otthonának kialakítása, faluház létrehozása, építési telkek közművesítése, ipari terület létrehozása, játszótér megépítése, szabadidőközpont kialakítása” • „Változatos, tájképi értékekben gazdag területek kialakítása, turistaút-hálózat kiépítése, falusi szálláshelyek kialakítása.” • Gyöngyöstarján 43 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  45. Települések egy mondatos jellemzése 6/12 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A nagyszámú roma kisebbséghez tartozó lakosság szociális helyzetéből fakadó társadalmi problémák megléte. Az alacsony iskolai végzettségű, kisjövedelmű vagy munkanélküli rétegek életmódjából fakadó környezeti társadalmi veszélyek (bűnözés, környezetszennyezés, stb.). A lakosság nagy része elöregedett, az ő ellátásuk is egyre nagyobb terhet ró az önkormányzatra.” • „Jó megközelíthetőség, jelentős az ipari tevékenységgel foglalkozó vállalkozások száma. Az infrastruktúra megfelelően kiépített. Lehetőségek adottak komplex képzési programok szervezésére, amelyek hiányszakmákból nyújtanak piacképes képzést a hátrányos helyzetű lakosságnak.” • Halmajugra • „A községi szennyvízhálózat kiépítése megoldatlan. Csak ezután kezdődhet meg az utak korszerűsítése és a vízelvezető rendszer felújítása.” • „Életminőség javítása a településen a szennyvízhálózat kiépítésével, változatos, tájképi értékekben gazdag területek kialakítása.” • Karácsond 44 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  46. Települések egy mondatos jellemzése 7/12 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Szennyvízcsatora és tisztítómű hiánya, Kisnánai Vár leromlott állapota, útfelújítások hiánya.” • „Turizmus fejlesztése, mezőgazdasági termékek feldolgozása.” • Kisnána • „Olyan közösségi ház kialakítása, mely teret biztosítana a helyi kisközösségeknek, alkalmas lehetne közművelődési rendezvények lebonyolítására.” • „A régi általános iskola épületének e funkciók ellátására történő felújítása átalakítása. A településen halad át a Budapest- Miskolc vasúti fővonal, emellett fontos vasúti csomópont is. Az M3 autópálya és a 3 sz főút közelsége vállalkozások letelepedésére jó lehetőséget biztosíthat.” • Ludas 45 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  47. Települések egy mondatos jellemzése 8/12 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A település jövőjét tekintve meghatározó tényező a jelenlegi népesség csökkenés. Községünk vonzó a letelepedni vágyók számára, ezáltal demográfiai növekedés érhető el. Törekednünk kell a lakosság helyben tartására (intézmények fenntartása, szolgáltatások minőségi javítása), valamint a letelepedni vágyók igényeinek kiszolgálására (építési telkek kialakítása, munkahelyek teremtése).” • „Községünk egyik kitörési pontját a turisztikai adottságok kiaknázása jelentheti, hiszen változatos és minőségi kínálatot tudunk biztosítani a háttér infrastruktúra megteremtésével. Településünk elhelyezkedéséből, természeti környezetéből fakadóan kedvező helyzetben van az idegenforgalom szempontjából, ezért fontosnak tartjuk a sokrétű turisztikai jellegű beruházások megvalósítását.” • Markaz • „Idegenforgalmi attrakciók hiánya, közműinfrastruktúra egyoldalúsága (földgáz hiánya).” • „Turizmus, idegenforgalom, kiváló sportolási lehetőségek megvalósítása, turisztikai attrakciók növelése.” • Mátraszentimre 46 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  48. Települések egy mondatos jellemzése 9/12 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Munkanélküliek magas aránya, cigány lakosság magas aránya, település elöregedése, helyi foglalkoztatás hiánya.” • „Munkahelyteremtés, mezőgazdaság helyi lehetőségeinek kihasználása, autópálya közelsége.” • Nagyfüged • „A község "hagyományos" gazdaságának leépülése, válsága (szőlő és bogyós gyümölcs termelés).” • „A község logosztikai, közlekedési fekvésének kihasználása (ipari fejlesztések, turizmus, stb.) magas szintű munkakultúra.” • Nagyréde 47 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  49. Települések egy mondatos jellemzése 10/12 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „csapadékvíz elvezetése, továbbá házi szennyvizek bekötése.” • „Művelődési Ház felújítása.” • Pálosvörösmart • „Szennyvízcsatorna hiánya. Belterületi utak, járdák rossz állapota, csapadékvíz elvezető rendzser és övárok rendszer hiányosságai. Állati tetem gyűjtés nem működik. Meglévő kommunális szilárd hulladék telep rekultiválásra szorul.” • „Helyi természeti adottságok kihasználása. Ipari park kialakítás. Új építési telkek kialakítása.” • Szűcsi 48 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  50. Települések egy mondatos jellemzése 11/12 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Belterületi utak, járdák rossz állapota, csapadékvíz elvezető rendszer nem működik. Állati tetem gyűjtés nem működik.” • „Belterületi utak felújítása, buszmegállók építése, faluközpont átalakítása.” • Vámosgyörk • „Utak, járdák rossz állapota, útmenti vízfolyások elhanyagoltsága.” • „Változatos, tájképi értékekben gazdag területek kialakítása, szálláshelyek (falusi) kialakítása, a térség jó megközelíthetőségének kialakítása.” • Vécs 49 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

More Related