Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Dél-Mátra KE

1. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Dél-Mátra KE „Fejlődő gazdaság, élhetőbb környezet, megőrzött hagyományok” a Dél-Mátra 24 községében. Budapest, 2009 November 27. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

2. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

3. Dél-Mátra KE – Összefoglaló a térségről A(z) Dél-Mátra KE területe 24 települést foglal magába, melyek közül 0 város. A térség lakossága 44,914 fő, a városokban élő lakosok száma 0 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 1 A térségben összesen 10 db fő fejlesztési prioritás és 34 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A térségben összesen 39 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 31%-a, 12 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 23 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 8 db – a(z) Egyéb infrastruktúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

4. A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Dél-Mátra KE – Általános áttekintés Négy legnépesebb település Vállalkozások, jelentős szektorok Általános információk Népesség 44,914 Nagyréde 3,378 fő Vállalk. száma létszám szerint (db) Legtöbb vállalk. adó szektor Kereskedelem, javítás Települé-sek száma 24 Abasár 3,288 fő Legnagyobb fogl. szektor Városok száma 0 Karácsond 3,234 fő Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Hátrányos helyzetű települések száma 5 Gyöngyössolymos 3,220 fő Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Települések száma, ahol... ...nincs szélessávú internet 0 10 Fő fejlesztési prioritások száma 34 Fejlesztési intézkedések száma ...nem elérhető mindhárom mobilhálózat 2 39 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma ...nincs helyközi autóbusz-megálló 0 23 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma ...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park 2 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

5. Dél-Mátra KE – HPME allokáció összefoglaló A legtöbb forrás – 997,879 EUR – a A kulturális örökség megőrzése jogcímhez lett rendelve Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR) • Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása • 9 • 801,478 • A turisztikai tevékenységek ösztönzése • 12 • 836,179 • Falumegújítás és -fejlesztés • 6 • 764,851 • A kulturális örökség megőrzése • 2 • 997,879 • Leader közösségi fejlesztés • 14 • 590,627 • Leader vállalkozás fejlesztés • 3 • 123,304 • Leader képzés • 3 • 89,454 • Leader rendezvény • 3 • 105,964 • Leader térségen belüli szakmai együttműködések • 1 • 26,973 • Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések • Leader komplex projekt • 7 • 359,124 • Leader tervek, tanulmányok 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

6. A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Dél-Mátra KE - Legfontosabb probléma és lehetőség Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség • Helyi jelentőségű védett értékek hiánya, nem elégséges vidéki infrastruktúra (civil, vállalkozói, termelési, közlekedési, szállítási stb.), rossz minőségű belső úthálózat, kerékpárutak hiánya, sok műemlék elhanyagolt, állapota miatt nem látogatható, a turisztikai infrastruktúra nem megfelelő, munkanélküliek nagyobb hányada szakképesítéssel nem rendelkezik, ill. alacsony végzettségű, roma népesség képzettségi, beilleszkedési, felzárkóztatási problémái, hiányosak a gazdálkodók szakmai, vállalkozói, piaci és marketing ismeretei, a helyi termékek hiánya, késztermékek alacsony aránya. Illegális hulladéklerakóhelyek felszámolásának hiánya • Változatos, tájképi értékekben gazdag területek kialakítása, kiterjedt erdőterületek és természetes élőhelytípusok megőrzése, sportolási lehetőségek,turisztikai attrakciók növelése,műemlékek,kulturális nevezetességek megismertetése,turistaút- hálózat kiépítése,szálláshelyek (falusi)kialakítása,növekvő kereslet fokozása a térség tradicionális termékei iránt, erdészeti és faipari szektor kihasználtsága növelhető,több lábon álló gazdaságszerkezet kialakítása, faipari és egyéb mezőgazdasági termékek,melléktermékek felhasználása,horgász-és vadászturizmus,bor-,falusi- és ökoturizmus fejlesztése. Hátrányos helyzetűek és romák képzése. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

7. Dél-Mátra KE – A stratégia alapvető célja A stratégia általános céljai úgy kerültek meghatározásra, hogy mind a gazdaságfejlesztés, mind a szolgáltatásfejlesztés típusú kezdeményezések bekapcsolódása elérhető legyen. Az általános célokhoz kapcsolt modulok a térségre leginkább jellemző és fejlesztés szempontjából leginkább szükséges területeket célozzák meg. A helyi gazdaság fejlesztése vállalkozások indításával, meglévők fejlesztésével cél a gazdaság aktív szereplőit direkt módon ösztönzi a fejlesztéseik jövőkép felé történő orientálódásában. Különösen a helyi termékeket előállítók, a helyi turisztikai szolgáltatók, illetve közszolgáltatásokat végzők tekintetében. A vidékre jellemző hagyományos és innovatív termékek előállításához a szükséges feltételek megteremetése, valamint az életminőség javítása helyi és térségi szolgáltatások minőségi fejlesztésével célok együttes eredményeként a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia lehetőséget teremt a gazdasági szereplők számára, hogy fejlesztéseikkel – legyen az szervezeti, termék vagy szolgáltatás típusú fejlesztés – elősegítsék a vidék fejlődését. A humánerőforrás-potenciál folyamatos fejlesztése képzésekkel, a roma lakosság számára felzárkóztató programok kialakításával a gazdaságfejlesztésre lesznek pozitív hatással. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

8. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

9. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2 A Dél - Mátra alkotta térség 24 településből áll, melyek mindegyike a Gyöngyösi Statisztikai Kistérség tagtelepülése. A települések egységes, területileg összefüggő, egymással határos területen helyezkednek el, a Mátra déli lábánál. Kiválóak az ökológiai és élőhelyi adottságok, egyedi minőségű táj-specifikus termékek előállítására alkalmas termőhelyek A települések adottságaik, problémáik, és lehetőségeik tekintetében az alábbi csoportokra oszthatóak: -A gyöngyösi vonaltól délre eső, alföldi, síkvidéki jó mezőgazdasági és kertészeti termőterület, mely erdőben szegény -A Mátra-hegység lábánál elhelyezkedő települések, melyekre jellemző a szőlő- és a bor gyümölcstermelés és annak hagyománya. -A mátrai tömbben található települések, ahol magas az erdősültség aránya, a mezőgazdasági termelés jelentősége viszont kicsi. Turisztikai adottságaik jelentősek. -Bányászati tevékenységek hatására nagykiterjedésű tájsebek mellett található települések. A 24 település mindegyikén a tájhoz, a vidékhez kötődő, abból élő lakosság él. A mezőgazdasági tevékenységből realizálódó jövedelmek drasztikus csökkenése már sokakban megfogalmazta azt az igényt, hogy az eddigi bevételeit kiegészítő jövedelemszerzési lehetőséggel is megtámogassa. A térség településszerkezeti adottságai közel azonosak. A települések lakosságszáma is közel hasonló. A térség központjában található Gyöngyös város – mely nem része a Helyi Vidékfejlesztési Közösségnek – és vidéke kapcsolatrendszere mind gazdaságilag, mind közlekedési szempontból illetve a szolgáltatási kapcsolatokat tekintve is szoros együttműködésben léteznek. A város, mint kistérségi központ azonban nem okoz akkora népesség elszívást, mint az ország más területein. Köszönhető ez a környező települések környezeti adottságainak, lehetőségeinek. 8 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

10. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2 A térség minden települése szoros együttműködésben, napi kapcsolatban áll egymással. Számtalan közös pályázat, és sikeres együttműködés bizonyítja ezt a hulladékgazdálkodástól egészen a környezetvédelem közös megszervezéséig. Példának hozhatnánk fel a közös orvosi ügyelet kialakítását, és üzemeltetését is. A 24 településről egységesen elmondható, hogy a palóc népi hagyományok nagy mértékű hatást gyakoroltak az itt élőkre. Ennek nyomai főként a gasztronómiában fedezhetőek fel. A hely szelleme tekintetében a Szőlő, a Bor, a Mezőgazdaság, a Kertészet, az Erdőgazdaság és az ezekhez kötődő még meglévő Hagyományok nevesíthetőek. 9 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

11. A térség környezeti állapota 1/1 A térség a Mátraalja déli területeit foglalja magába. A Mátra, mint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságához tartozó Tájvédelmi Körzet jelentős természeti értékeket képvisel. Példának említhető a Tarjánka – szurdokot, mint szigorúan védett természetvédelmi területet, vagy akár a Sár hegyen megtalálható több mint tíz különböző védett növénytárulást. A 24 településen jelentős vizes élőhelyek száma is (Szűcsi, Gyöngyöspata, Gyöngyösoroszi, Gyöngyöshalász, Nagyréde, Adács, Markaz, Domoszló) A térség legjelentősebb környezeti problémája egyértelműen a Mátra Erőmű igényeit kielégítő külszíni lignit bányáinak csak részben rekultivált területei, melyek jelentős, és maradandó tájsebeket okoztak, akárcsak a Gyöngyösorosziban átmenetileg bezárt ércbánya nyomán visszamaradt nehézfém-szennyezés. Több településen találhatók bányák. Jellemző a domborzati viszonyokból adód vízelvezetési problémák jelensége is, mely minden települést érintenek. Megoldásuk csak térségi szinten koordinált együttműködéssel képzelhető el. A környezetvédelem jelentősége és helyzete az elmúlt években sokat változott, és javuló tendenciát mutat. Ez nagyrészt a térségi gondolkodás meghonosodásának köszönhető. Bizonyítékai ennek a 24 település által közösen kidolgoztatott környezetvédelmi keretprogram, illetve a szintén térségi szintű hulladékgazdálkodási program kialakítása. 10 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

12. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2 A Dél- Mátra helyi közösségben öt község minősül hátrányos helyzetűnek. A községek szétszórtan helyezkednek el a kistérségben. Gyöngyösoroszi és Vécs Hajmajugra a Mátra közvetlen lábánál található, míg, Nagyfüged és Visznek már sík területen fekszik. Viszneket kivéve a településeken jellemző a nagyszámú roma kisebbséghez tartozó lakosság aránya. Jelentősek a lakosság szociális helyzetéből fakadó társadalmi problémák. Az alacsony iskolai végzettségű, kisjövedelmű vagy munkanélküli rétegek életmódjából fakadó környezeti társadalmi veszélyek (bűnözés, környezetszennyezés, stb). A lakosság korösszetételére jellemző, hogy döntően két korcsoport van jelen. A 15 év alattiak és a 60év felettiek aránya magas. Munkanélküliségi ráta 10-17%. Foglalkoztatást tekintve javuló tendenciát mutató település Visznek, romló tendencia jellemző Nagyfüged,és Vécs községekre. A munkanélküliek nagyobb hányada szakképesítéssel nem rendelkezik, illetve alacsony képzettségűek, amellyel a foglalkoztatás javítására irányuló programok összeállításánál feltétlenül számolni kell. Kiválóak az ökológiai és élőhelyi adottságok, egyedi minőségű táj-specifikus termékek előállítására alkalmas termőhelyek. A hátrányos települések közül legjelentősebb környezeti probléma a Gyöngyösorosziban átmenetileg bezárt ércbánya nyomán visszamaradt nehézfém-szennyezés A gyöngyösi vonaltól délre eső, alföldi, síkvidéki jó mezőgazdasági és kertészeti termőterület, mely erdőben szegény. A Mátra-hegység lábánál elhelyezkedő települések, melyekre jellemző a szőlő- és a bor gyümölcstermelés és annak hagyománya. Gazdasági környezetre jellemző, hogy a településeken mikro vállalkozások működnek döntő részben. Egészséges ivóvíz ellátásba bekötött lakások aránya, Gyöngyösorosziban és Vécsen a legalacsonyabb. A csatornázási program. minden településen elindult. Főbb problémák: Munkanélküliek magas aránya a cigány lakosság körében. 11 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

13. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2 Településen élő lakosság nagy része elöregedett. Helyi foglalkoztatás hiánya, képzetlen munkaerő jelenléte. Önkormányzati ingatlanok leamortizálódott állapota, rossz úthálózat.Sportolási lehetőségek hiány. Kevés és alacsony szinvonalú kereskedelmi szolgáltatás. Lehetőségek: Munkahelyteremtés, mezőgazdaság helyi lehetőségeinek kihasználása, autópálya közelsége. Falusi turizmus, agroturizmus fellendítése, képzések szervezése, melyek elősegíthetik a foglalkoztatás bővítését, a munkahelyteremtést. Változatos, tájképi értékekben gazdag területek kialakítása, szálláshelyek (falusi) kialakítása, a térség jó megközelíthetőségének kialakítása. Kereskedelmi és szabadidős szolgáltatások fejlesztése. 12 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

14. Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Kereskedelem, javítás Építőipar Szállítás, raktározás, posta és távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Pénzügyi közvetítés Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

15. 2. Néhány nagy vállalat 1. Sok kis/közepes méretű vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között(%) • A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából • Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

16. A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 23%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 9% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 12% 16% Építőipar 23% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 6% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 6% 5% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 17% 7% Egyéb szolgáltatás 0% Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

17. A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 39%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 7% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 39% 7% Építőipar 10% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 4% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 9% 2% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 4% 2% Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy 17% 0% Egyéb tevékenység * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

18. Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 7.3%, ami 1.2 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül(százalék) • Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 7.3% • Változás 2003-hoz képest 1.2 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

19. A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/1 A térségben az aktív korú népesség száma jelenleg 27 470 fő, melyből 53%-ot jelent a foglalkoztatottak aránya. A munkanélküliségi ráta alapján javuló tendenciát mutató települések: Karácsond, Atkár, Markaz, Visznek. Romló tendenciát mutató települések: Nagyfüged, Vécs. Egyértelmű tendenciát nem mutató települések: Gyöngyöspata, Gyöngyösoroszi, Halmajugra, Adács, Gyöngyöshalász, Abasár, Gyöngyössolymos, Nagyréde, Domoszló, Gyöngyöstarján, Szücsi, Kisnána, Vámosgyörk, Ludas, Visonta, Detk, Mátraszentimre. A regisztrált munkanélküliek aránya 1994 és 1998 között kis mértékben 8,3 %-ról 8,1 %-ra csökkent. Jelenleg az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 6.92 %. A munkanélküliség nagyságrendje és összetétele az elmúlt években stabilizálódott. A munkanélküliek egyharmadát a tanulmányaikat befejező fiatalok jelentik, mely azt jelzi, hogy a gazdaság elvárása nincs összhangban a végzettek tudásával, szakképesítésével. Ily módon a gazdaság fejlesztésének egyik korlátját jelenti az, hogy nem áll rendelkezésre hatékony munkavégzésre alkalmas munkaerő. Hiányoznak a munkaerőpiacra lépőknek azon képességei, szakmai ismeretei, mellyel a munkaerőpiacon eredményesen tudnak megjelenni. A munkanélküliek nagyobb hányada szakképesítéssel nem rendelkezik, illetve alacsony képzettségűek, a lakosság iskolai végzettség szerinti összetételében a 8 általános végzettek aránya 29%, ami 3%-al magasabb az országos átlagnál. A térségben elsősorban a 8 általános képzettséget igénylő munkahelyhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő. Ezzel a foglalkoztatás javítására irányuló programok összeállításánál feltétlenül számolni kell. 18 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

20. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése Leírás Érték Legjelentősebb szektor • A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma 4 db A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 23%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak Legjelentősebb település • Abasár székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma 2 db Foglalkoztatás abszolút értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma 3,460 fő Foglalkoztatás relatív értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 23% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

21. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 4 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 1 • Mátrai Erőmű Zrt. • Visonta • 4011 Villamosenergia-termelés • 2,470 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 2 • Szőlőskert Zrt. • Nagyréde • 1593 Bortermelés • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 395 • 3,441,497 3 • K és V Nemzetközi Fuvarozó Kft. • Markaz • 6024 Közúti teherszállítás • Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok • 138 4 • HE-DO Kft. • Abasár • 4523 Autópálya, út, repülőtér, sportjátéktér építése • Építőipar • 105 • 668,470 5 • KŐFUV Kft. • Gyöngyöspata • 6024 Közúti teherszállítás • Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok • 97 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

22. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 4 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 6 • G.G. Space Kft. • Gyöngyöstarján • 70 7 • Detki Keksz Kft. • Halmajugra • 1584 Édesség gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 60 8 • Abasár és Vidéke Takarékszövetkezet • Abasár • 6512 Egyéb monetáris közvetítés • Pénzügyi közvetítés • 53 • 59,490 9 • SÁ-HI Szerszámkészítő és Gépi Forgácsoló Bt. • Markaz • 2852 Fémmegmunkálás • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 42 10 • Kedvenc JM Kft. • Nagyréde • 5132 Húsáru-nagykereskedelem • Kereskedelem, javítás • 30 • 1,094,715 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

23. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/1 Gazdasági kapcsolatok, együttműködések a térségen belül és tágabb kiterjedésben változó képet mutatnak. A szolgáltatások, a könnyűipar, az elektronika területén kifejezetten jó, míg a mezőgazdasághoz, és a turisztikához kapcsolódó vállalkozások között nem megfelelő az együttműködés mértéke, melynek javítása kulcsfontosságú a térség jövője szempontjából. A gazdaságszerkezet, a mikro- és kisvállalkozások helyzete Gyöngyös város közelsége, illetve az ipari park szabad kapacitásának is köszönhetően a város a közepes és nagyvállalkozások jelentős részét magához vonzza. Ezért a térség többi településeire jellemzően a kis- és közepes vállalkozások települnek, melyek profilja rendszerint igazodik a közelben lévő nagyvállalkozás igényeihez. 1 - 9 főt foglalkoztató vállalkozások száma 1911 db. A mezőgazdasági szolgáltatásból, szőlő és gyümölcsfelvásárlásból, borkereskedésből élő vállalkozások aránya 7 %, helyzetük az EU csatlakozást követően drasztikusan leromlott. Helyzetük romlása szinte a teljes lakosság életminőségére kihat, hiszen a térség lakosainak jelentős része (60-70%) valamilyen módon érintett a mezőgazdaság jövedelmezésében. A mezőgazdasági területen képződő bevételkiesés a fogyasztás mérséklését eredményezi, mely a gazdaság többi szereplőjének okoz jövedelemmérséklődést. Ennek hatására - hosszú távon - a térségi lakosság életminőségének romlása várható. Ezt elkerülendő az eddig csak mezőgazdaságból élő vállalkozások profilváltásához szükséges motiváció generálása. 22 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

24. A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben Számuk a térségben Számuk a térségben Non-profit szervezet típusa Non-profit szervezet típusa Kultúrával kapcsolatos tevékenység 10 Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 6 Vallással kapcsolatos tevékenység 2 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 12 Sporttal kapcsolatos tevékenység 31 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 3 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység 36 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 0 Oktatással kapcsolatos tevékenység 35 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 0 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 18 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 0 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 3 Nemzetközi kapcsolatok 1 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 10 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 22 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 11 Politikai tevékenység 2 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

25. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/1 A térségben 200-nál is több civil szervezet tevékenykedik. Ebben nincsenek benne azok a civil szerveződések, amelyek Gyöngyösre vannak bejegyezve, de térségi hatásuk, tevékenységük több településen is kifejtik (pl.: Mátraaljai Borút Egyesület). Legtöbb civil szervezet a szabadidő és sport területén, valamint az oktatás területén tevékenykedik. Több településen aktív munkát végeznek a polgári védelemmel, tűzoltással, környezetvédelemmel, településfejlesztéssel, hagyományőrzéssel, valamint kulturális területen ténykedő civil szerveződések. A településeken jelentős a polgárőrség jelenléte. Civil szervezetek egy részénél fellelhető a hagyományok őrzése, ápolása. 24 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

26. 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) A térség összesített lakossága 2002-2006 között 122 fővel csökkent, ami arányosítva 0%-os csökkenést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben Térség összlakossága 45,036 45,028 45,004 44,911 44,914 Éves változás -93 3 -8 -24 • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 122 fővel csökkent • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 0%-kal csökkent Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

27. A térségben az aktív korú lakosság aránya 61%, ami 1 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben Aktív korú lakosság Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 3% 3% 0-2 év 3% 3% 3-5 év 9% 13% 6-14 év 61% 60% 15-59 év 24% 21% 59 év felett Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

28. A térségben elsősorban a 6-7 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 2% 2% 0 általános 10% 9% 1-5 általános 13% 9% 6-7 általános 29% 26% 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül 4% 4% Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 20% 17% Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel 6% 9% Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel 10% 12% 1% 2% Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül 5% 10% Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

29. A térség demográfiai helyzete 1/1 A települések népességfogyását és elöregedését a nagyobb városokból történő, az alacsony ingatlan árakkal és jó környezeti állapottal indokolt bevándorlás is csökkentheti. A demográfiai viszonyok alakulását a kisebb és periférikusabb elhelyezkedésű településeken nagymértékben befolyásolja a terület gazdasági fejletlensége, a helybeli foglalkoztatás korlátozott volta és választékhiánya, amely az egyébként képzett helyi fiatalok elköltözéséhez vezet. A helyben foglalkoztatottak aránya ugyanis a legtöbb kistelepülés esetében 10-20% kö-zötti. A kistérség településein igen változatos a kisebbségek arányának alakulása (0-60%). Több település esetében a cigány kisebbség népességarányának növekedésével a felzárkóztató-, ill. kiegészítő képzésnek növekvő szerepe volna. A jelenlegi helyzet úgy értékelhető, hogy a települések még nem néptelenedtek vagy öregedtek el annyira, hogy kedvező gazdasági és infrastrukturális hatások esetén ne indulnának dinamikus fejlődésnek. A kistérség lakosságának kor szerinti összetétele: 0-2-év 3%, 3-5 év 3%, 6-14 év 9%, 15-59 év 61%: 27470 fő, ők alkotják az aktív korú lakosságot, valamint az 59 év felettiek 24%-ot képviselnek. A lakosság korösszetételére jellemző, hogy a települések többségében a 15 év alatti korosztály az összlakosság 18-32 %-át adja ki. A 60 év feletti lakosság aránya a települések többségében 24 % között változik. Ennél alacsonyabb az időskorú népesség számaránya Gyöngyösorosziban (18,1 %) és Halmajugrán (18,7 %), magasabb viszont Mátraszentimrén (31 %), Vámosgyörkön (30,5 %) és Vécsen (32,5 %), melyek a megyei átlagot is számottevően meghaladják. 28 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

30. Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) Infrastrukturális adottság • Szélessávú Internet 0 0% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a 8% • Mindhárom mobilhálózat 2 • Helyközi autóbusz-megállóhely 0 0% • Közművesített, közúton elérhető ipari park 22 92% • Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen 0 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

31. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés • Kikötő • EUROVELO kerékpárút Közmű ellátottság Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás • Szakiskolai és speciális szakiskolai feladat-ellátási hely • Kollégiumi feladat-ellátási hely Ipari parkok Kultúra Pénzügyi szolgáltatások Telekommuni-káció Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

32. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás Gazdaságfej-lesztési szervezetek • Ipari kamara • Agrárkamara • Rotary típusú klub Egészségügyi ellátás • Szülészeti ellátás • Mentőállomás • Egészségügyi kommunikációs pont Természeti adottságok Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr. Natura 2000 területek Egyéb infrastruktúra • Életház Közbiztonsági szolgálat Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

33. A térség infrastrukturális adottságai 1/2 Az egészséges ivóvíz ellátás a települések mindegyikén szinte teljes körűen megoldott. A bekötött lakások aránya - az országos átlagnál valamivel magasabb - kb. 95-97%-os. Ennél megközelítőleg 10%-kal rosszabb a helyzet (tehát alacsonyabb a bekötött lakások aránya) Adácson, Gyöngyösorosziban és Vécsen. A vízminőséggel kapcsolatos problémák Adács, Kisnána, Visonta településeken adódhatnak, ahol nincs víztisztítás. A csapadékvíz elvezetés a térségben sem a külterületeken, sem a belterületeken nem megoldott. A vízelvezető árkok, csatornák sok helyen betemetésre kerültek vagy feliszapolódtak. 1999-ben a kistérség településeit a nagy mennyiségű csapadék miatt kialakuló árvizek jelentős mértékben érintették. A térség településeinek egy részén elindult a csatornázási program. A csatornahálózattal és szennyvíztisztítással nem rendelkező települések fejlesztési tervei között mindenhol szerepel ennek a kérdésnek a megoldása. A térség települései villamos energiával teljes körűen ellátottak mind a belterületen, mind a külterületi lakott helyek tekintetében. A települések zömmel a vezetékes gázhálózatba is bekapcsolódtak, míg a hegyvidéki területek gázenergiával történő ellátását tartályos gáz kiépítésével oldották meg. A települési szilárd hulladékok mennyisége és összetétele az életmód, az életszínvonal, a kapcsolódó fogyasztási szokások, a település városias, ill. falusias jellege, intézmény sűrűsége, mezőgazdasági tevékenysége függvényében a térségen belül is változó. A települések lerakó telepeinek néhány kivételtől eltekintve mindegyiknél szakszerűtlen az üzemeltetési technológia, valamint nem végezték el a lerakók környezetvédelmi felülvizsgálatát és az azt, követő rekultivációt. Megoldatlan a csapadékvíz elvezetés,- a csurgalékvíz összegyűjtés,- a napi földtakarás,- a hulladékkirepülés elkerülésére. Általában rossz a lerakóba vezető bekötő utak minősége, gyakori a bűzhatás. A kistérségben emellett több helyen illegális hulladéklerakók is találhatók. Települési szilárd hulladék lerakó helyek rekultivációjára önkormányzatok közötti együttműködés jött létre. Már 1997-ben a térségben a telefonnal ellátott lakások aránya 72,5% volt. 32 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

34. A térség infrastrukturális adottságai 2/2 Az ellátottság magas arányának alakulásában meghatározó szerepe van Gyöngyösnek, ahol az ellátottság 82,1%-os. A többi településen ez az arány kb. 50 és 70 százalék között változik. A viszonylag jó ellátottság tényleges előnyeit ugyanakkor csökkenti a hírközlő hálózat korszerűtlen műszaki színvonala, viszont javítja a mobil telefonos lefedettség, illetve a szélessávú internet adta innovatív megoldások. A lakásállomány az utóbbi évtizedekben korszerűbbé vált. A települések többségében a '90-es évek közepe óta néhány (tíznél kevesebb) lakás épült évente. Nagyobb volt az építkezési kedv a Gyöngyös melletti települések egy részében is. A lakásállományban jelentős változást a 2003. évi lakásprogram sem hozott. A térségre vonatkoztatva nem eredményeztek tendenciózus javulást. 33 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

35. A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Térségi adat 0.01 0.02 1.46 0.46 Országos átlag 0.02 0.04 1.81 0.68 Térségi adat az országos átlag százalékában 59% 56% 80% 67% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

36. Települések főbb jellemzői 1/4 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Abasár • Község • 3,288 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 6.75% • 581,088 • 0.000 • 0.252 Adács • Község • 2,897 • Szállítási, raktározási, postai és távközl... • 6.83% • 468,230 • 0.000 • 0.106 Atkár • Község • 1,776 • 6.14% • 552,620 • 0.000 • 0.104 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Detk • Község • 1,249 • 5.28% • 626,169 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Domoszló • Község • 2,168 • 7.22% • 597,623 • 0.000 • 0.967 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Gyöngyöshalász • Község • 2,689 • 5.39% • 550,229 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Gyöngyösoroszi • Község • 1,552 • 12.51% • 331,495 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 35

37. Települések főbb jellemzői 2/4 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Gyöngyöspata • Község • 2,768 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 8.68% • 432,528 • 0.428 • 0.249 Gyöngyössolymos • Község • 3,220 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 4.04% • 700,669 • 0.000 • 0.040 Gyöngyöstarján • Község • 2,483 • 5.67% • 587,293 • 1.526 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Halmajugra • Község • 1,345 • 16.67% • 300,222 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Karácsond • Község • 3,234 • 7.71% • 480,408 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Kisnána • Község • 1,100 • 10.44% • 582,356 • 0.000 • 0.259 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Ludas • Község • 836 • 9.92% • 398,374 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 36

38. Települések főbb jellemzői 3/4 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Markaz • Község • 1,825 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 4.80% • 708,400 • 0.158 • 1.129 Mátraszentimre • Község • 547 • Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás • 3.09% • 487,406 • 110.126 • 25.344 Nagyfüged • Község • 1,843 • 12.31% • 387,380 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Nagyréde • Község • 3,378 • 4.59% • 584,714 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Pálosvörösmart • Község • 0 • 8.00% Szűcsi • Község • 1,659 • 5.14% • 559,218 • 0.000 • 0.005 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Vámosgyörk • Község • 2,016 • 3.90% • 558,800 • 0.000 • 0.000 • Szállítási, raktározási, postai és távközl... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 37

39. Települések főbb jellemzői 4/4 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Vécs • Község • 725 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 9.66% • 413,888 • 0.000 • 0.000 Visonta • Község • 1,111 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 5.25% • 659,893 • 0.000 • 0.000 Visznek • Község • 1,205 • 4.92% • 412,131 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... {TelFoJell.3.Nev} • {TelFoJell.3.M355} • {TelFoJell.3.M354} • {TelFoJell.3.M115} • {TelFoJell.3.M440} • {TelFoJell.3.Magas} • {TelFoJell.3.Alacsony} • {TelFoJell.3.Szektor} {TelFoJell.4.Nev} • {TelFoJell.4.M355} • {TelFoJell.4.M354} • {TelFoJell.4.M115} • {TelFoJell.4.M440} • {TelFoJell.4.Magas} • {TelFoJell.4.Alacsony} • {TelFoJell.4.Szektor} {TelFoJell.5.Nev} • {TelFoJell.5.M355} • {TelFoJell.5.M354} • {TelFoJell.5.M115} • {TelFoJell.5.M440} • {TelFoJell.5.Magas} • {TelFoJell.5.Alacsony} • {TelFoJell.5.Szektor} {TelFoJell.6.Nev} • {TelFoJell.6.M355} • {TelFoJell.6.M354} • {TelFoJell.6.M115} • {TelFoJell.6.M440} • {TelFoJell.6.Magas} • {TelFoJell.6.Alacsony} • {TelFoJell.6.Szektor} * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 38

40. Települések egy mondatos jellemzése 1/12 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Utak minősége, járdák hiánya, művelődési ház hiánya, csapadékvízelvezetés.” • „Ipari park, betelepítési lehetőségek, munkahely teremtés, területek kiértékesítése (házhelyek kialakítása), mezőgazdaság (szőlő, oltvány).” • Abasár • „Belterületi utak, járdák rossz állapota, csapadékvíz elvezető rendszer nem működik. Állati tetem gyűjtés nem működik.” • „Belterületi utak felújítása, buszmegállók felújítása, faluközpont átalakítása.” • Adács 39 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

41. Települések egy mondatos jellemzése 2/12 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A tőkeerős befektetők hiánya ill. kis száma miatt a községben kevés a munkalehetőség, ezeknek számát növelni kell.” • „Az autópálya közelsége és a Károly Róbert Főiskola Tass-pusztán lévő intézetei, mint tudásbázis.” • Atkár • „Detk községben még nincs szennyvízcsatorna hálózat.” • „Életminőség javítása a szennyvízcsatorna építésével.” • Detk 40 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

42. Települések egy mondatos jellemzése 3/12 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Szennyvízhálózat kiépítetlensége. Nincs faluház, vagy tájház. Visszafejlődő szövetkezetek, műveletlen területek növekszenek. Mezőgazdasági tevékenység jövedelmezőségének nehézségei. Turisztikai szolgáltatásaok egysíkúak.” • „Rendelkezésre álló terület családi házak-vállalkozások számára. Szélessávú internetes hálózat kiépítése új lehetőségeket teremt. Turisztikai lehetőségek rendelkezésre állnak.” • Domoszló • „Az utak állapota felújításra szorul. A vízelvezető árkok kiépítettsége nem megoldott teljes mértékben a településen. A Művelődési Ház felújítása, és az Önkormányzat épületfelújítása. Parkok, játszóterek és szabadidőközpont kialakítása.” • „A település megközelíthetőségének javítása utak építésével, valamint változatos, tájképi értékekben gazdag terület kialakítása.” • Gyöngyöshalász 41 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

43. Települések egy mondatos jellemzése 4/12 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Önkormányzati ingatlanjaink leamortizálódott állapota, magas munkanélküliségi arány, a településen a munkalehetőség minimális, a lakosság elöregedett, magas az összlakossághoz viszonyítottan a kisebbség aránya, nincs a településen sportolási lehetőségre alkalmas épület.” • „Falusi turizmus, agroturizmus fellendítése, képzések szervezése, melyek elősegíthetik a foglalkoztatás bővítését, a munkahelyteremtést.” • Gyöngyösoroszi • „Kevés munkalehetőség, patakok rendezetlensége, belterületi utak felújítása, mezőgazdaság fejlesztése.” • „Turisztika, vendéglátás, ipari terület kialakítása, mezőgazdasági termékek feldolgozása, ásványvíz, gyógyvíz palackozása.” • Gyöngyöspata 42 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

44. Települések egy mondatos jellemzése 5/12 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Turisztikai szálláslehetőségek kialakítása, Művelődési ház felújítása, falumúzeum létesítése, faluközpont kialakítása.” • „Változatos tájképi értékekben gazdag területek kialakítása, kiváló sportolási lehetőségek megvalósítása, turisztikai attrakciók növelése.” • Gyöngyössolymos • „Idősek otthonának kialakítása, faluház létrehozása, építési telkek közművesítése, ipari terület létrehozása, játszótér megépítése, szabadidőközpont kialakítása” • „Változatos, tájképi értékekben gazdag területek kialakítása, turistaút-hálózat kiépítése, falusi szálláshelyek kialakítása.” • Gyöngyöstarján 43 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

45. Települések egy mondatos jellemzése 6/12 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A nagyszámú roma kisebbséghez tartozó lakosság szociális helyzetéből fakadó társadalmi problémák megléte. Az alacsony iskolai végzettségű, kisjövedelmű vagy munkanélküli rétegek életmódjából fakadó környezeti társadalmi veszélyek (bűnözés, környezetszennyezés, stb.). A lakosság nagy része elöregedett, az ő ellátásuk is egyre nagyobb terhet ró az önkormányzatra.” • „Jó megközelíthetőség, jelentős az ipari tevékenységgel foglalkozó vállalkozások száma. Az infrastruktúra megfelelően kiépített. Lehetőségek adottak komplex képzési programok szervezésére, amelyek hiányszakmákból nyújtanak piacképes képzést a hátrányos helyzetű lakosságnak.” • Halmajugra • „A községi szennyvízhálózat kiépítése megoldatlan. Csak ezután kezdődhet meg az utak korszerűsítése és a vízelvezető rendszer felújítása.” • „Életminőség javítása a településen a szennyvízhálózat kiépítésével, változatos, tájképi értékekben gazdag területek kialakítása.” • Karácsond 44 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

46. Települések egy mondatos jellemzése 7/12 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Szennyvízcsatora és tisztítómű hiánya, Kisnánai Vár leromlott állapota, útfelújítások hiánya.” • „Turizmus fejlesztése, mezőgazdasági termékek feldolgozása.” • Kisnána • „Olyan közösségi ház kialakítása, mely teret biztosítana a helyi kisközösségeknek, alkalmas lehetne közművelődési rendezvények lebonyolítására.” • „A régi általános iskola épületének e funkciók ellátására történő felújítása átalakítása. A településen halad át a Budapest- Miskolc vasúti fővonal, emellett fontos vasúti csomópont is. Az M3 autópálya és a 3 sz főút közelsége vállalkozások letelepedésére jó lehetőséget biztosíthat.” • Ludas 45 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

47. Települések egy mondatos jellemzése 8/12 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A település jövőjét tekintve meghatározó tényező a jelenlegi népesség csökkenés. Községünk vonzó a letelepedni vágyók számára, ezáltal demográfiai növekedés érhető el. Törekednünk kell a lakosság helyben tartására (intézmények fenntartása, szolgáltatások minőségi javítása), valamint a letelepedni vágyók igényeinek kiszolgálására (építési telkek kialakítása, munkahelyek teremtése).” • „Községünk egyik kitörési pontját a turisztikai adottságok kiaknázása jelentheti, hiszen változatos és minőségi kínálatot tudunk biztosítani a háttér infrastruktúra megteremtésével. Településünk elhelyezkedéséből, természeti környezetéből fakadóan kedvező helyzetben van az idegenforgalom szempontjából, ezért fontosnak tartjuk a sokrétű turisztikai jellegű beruházások megvalósítását.” • Markaz • „Idegenforgalmi attrakciók hiánya, közműinfrastruktúra egyoldalúsága (földgáz hiánya).” • „Turizmus, idegenforgalom, kiváló sportolási lehetőségek megvalósítása, turisztikai attrakciók növelése.” • Mátraszentimre 46 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

48. Települések egy mondatos jellemzése 9/12 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Munkanélküliek magas aránya, cigány lakosság magas aránya, település elöregedése, helyi foglalkoztatás hiánya.” • „Munkahelyteremtés, mezőgazdaság helyi lehetőségeinek kihasználása, autópálya közelsége.” • Nagyfüged • „A község "hagyományos" gazdaságának leépülése, válsága (szőlő és bogyós gyümölcs termelés).” • „A község logosztikai, közlekedési fekvésének kihasználása (ipari fejlesztések, turizmus, stb.) magas szintű munkakultúra.” • Nagyréde 47 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

49. Települések egy mondatos jellemzése 10/12 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „csapadékvíz elvezetése, továbbá házi szennyvizek bekötése.” • „Művelődési Ház felújítása.” • Pálosvörösmart • „Szennyvízcsatorna hiánya. Belterületi utak, járdák rossz állapota, csapadékvíz elvezető rendzser és övárok rendszer hiányosságai. Állati tetem gyűjtés nem működik. Meglévő kommunális szilárd hulladék telep rekultiválásra szorul.” • „Helyi természeti adottságok kihasználása. Ipari park kialakítás. Új építési telkek kialakítása.” • Szűcsi 48 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

50. Települések egy mondatos jellemzése 11/12 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Belterületi utak, járdák rossz állapota, csapadékvíz elvezető rendszer nem működik. Állati tetem gyűjtés nem működik.” • „Belterületi utak felújítása, buszmegállók építése, faluközpont átalakítása.” • Vámosgyörk • „Utak, járdák rossz állapota, útmenti vízfolyások elhanyagoltsága.” • „Változatos, tájképi értékekben gazdag területek kialakítása, szálláshelyek (falusi) kialakítása, a térség jó megközelíthetőségének kialakítása.” • Vécs 49 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis