1 / 32

Az immunrendszer felépítése

Az immunrendszer felépítése. Készítette : Phrakonkham Hajnalka Biológia-környezetvédelem III. évfolyam. Az immunbiológia jelentése, származtatása, használatának kezdete. - A biológiának a szervezetben lejátszódó védekező folyamatokkal foglalkozó ága

nadda
Download Presentation

Az immunrendszer felépítése

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Az immunrendszer felépítése Készítette: Phrakonkham Hajnalka Biológia-környezetvédelem III. évfolyam

  2. Az immunbiológia jelentése, származtatása, használatának kezdete - A biológiának a szervezetben lejátszódó védekező folyamatokkal foglalkozó ága - A kifejezés a latin immunitas szóból származik, amely eredeti jelentése mentesség, átvitt értelemben védettség • Az orvostudományban Ehrlich óta használják

  3. Az immunrendszer alapfunkciója és működése - Különbséget tud tenni a saját- és nem saját struktúrák között, és azokra eltérően reagál - Az immunrendszer felismerő, információkat továbbító és „végrehajtó” feladatokat ellátó rendszer

  4. Jelentősebb fogalmak - Antigén: olyan struktúra, amelyet a funkcionálisan érett adaptív immunrendszer felismer - Immunválasz: a „nem-sajátként” felismert struktúrák váltják ki, amely az azt előidéző antigén semlegesítéséhez vezet - Immunhomeosztázis: a magasabb rendű szervezetek immunrendszerének hatékony működése

  5. Az adaptív immunrendszer • Ráépült a természetes immunrendszerre • A szervezetbe bejutó patogének először a természetes immunrendszer elemeivel találkoznak • Az adaptív immunrendszer csak napokkal később aktiválódik • A természetes és adaptív immunrendszer szoros együttműködése biztosítja az immunhomeosztázist • A folyamat eredménye a kórokozókkal szembeni védelem, a saját, megváltozott struktúrák elpusztítása, a genetikai kód állandóságának megőrzése

  6. Az immunhomeosztázis

  7. Az adaptív immunrendszeraktiválódásaAz adaptív immunválasz kialakulása

  8. Adaptív immunválasz fázisai 1. Afferens (kezdeti) fázis • antigén felismerése • a patogént antigénprezentáló sejtek veszik fel • antigének felismerése T-sejtekkel 2. Centrális (központi) fázis • az információ továbbítása • a folyamat fajlagos 3. Efferens (végrehajtó) fázis • az immunválasz aktiválódása

  9. Az immunrendszer felépítése 1. Az immunrendszer sejtjei • nagy számban fordulnak elő • nem tömörülnek egyetlen szervbe, minden szövetben megtalálhatóak • jelentős részük a nyirokszervekbe tömörül (elsődleges és másodlagos) 2. A klónszelekció elve • ahhoz, hogy a limfociták találkozhassanak az antigénnel, állandó „őrjáratot” kell folytatniuk • az antigént a másodlagos nyirokszervekben ismeri fel néhány limfocita • minden limfocita egyféle specifitással rendelkező receptort hordoz • aktiválódnak azonos antigénkötő receptormolekulákat hordozó limfociták klónjai alakulnak ki

  10. Limfocitaklónok szelekciója

  11. Az immunrendszer sejtjeinek kialakulása- hemopoézis • Embrionális élet - szikzacskó, máj és lép • Születés után – vörös csontvelő • Közös csontvelői őssejt • Mieloid progenitor – eritrociták, granulociták, monociták, dendritikus sejtek • Limfoid progenitor – T- és B-limfociták, ill. természetes ölősejtek • Transzkripciós faktorok

  12. A vér alakos elemeinek eredete

  13. Limfociták: • Az immunválasz fajlagosságát és az immunológiai memóriát biztosítják • Az elsődleges nyirokszervekben intenzív osztódás eredményeként nagy számban termelődnek • 90%-a rövid időn belül elpusztul apoptózis révén, kis hányada a véráramba jut • Antigénnel való találkozás: • Effektorsejt • Memóriasejt

  14. 3 fő csoportba sorolhatók: • B – limfocita • T – limfocita • Természetes ölősejtek (Megoszlásuk és sejtfelszíni receptoruk)

  15. 1. B-limfociták: • Elnevezés: madarak bursa Fabricii szerve • Fejlődésük a csontvelőben indul meg, bursa-ekvivalens szövetek • Immunglobulin molekula megjelenése • Fejlődésük: • Nagyrészük elpusztul • A többi a másodlagos nyirokszervekbe vándorol • Felszínükön MHCII molekula • Érett: sejtfelszíni struktúrákkal rendelkeznek • Aktiválódásuk: • Antigéninger hatására osztódnak és differenciálódnak • Plazmasejtté vagy memóriasejtté alakulnak

  16. 2. T-limfociták: • A csontvelőben képződnek, innen vándorolnak a tímuszba timociták • A perifériás nyirokszervekbe megfelelő receptorstruktúrával jutnak el • Ellenanyagot nem termelnek • 2 csoport különböztethető meg: • L-és ß-láncból álló TCR (a vér 90-95%-án) • További 2 alcsoport: - CD4+ segítősejtek (Th) (további 2 alcsoport) • - CD8+ ölősejtek (Tc) • J-és d-láncból álló heterodimer (a vér 5-10%-án)

  17. 3. Természetes ölősejtek: • Antigénkötő sejtmembrán-receptoruk nincs (null-sejtek) • Elpusztítandó célsejt felismerése • A vérben lévő sejtek 5-10%-át alkotják • 2féle csoportot fejeznek ki: • KAR – aktiváló jeleket közvetítenek • KIR – a citotoxikus reakció gátlását idézik elő • A jellemző CD16 molekula az ellenanyagfüggő citotoxikus reakciót közvetíti • Szerepet játszanak a tumorok elleni védekezésben

  18. Mononukleáris fagocitasejtek • FEJLŐDÉS: • A csontvelői őssejtből származnak, majd előalakjuk elhagyja a vörös csontvelőt, és a vérbe jut • Megtelepszenek a különböző szövetekben, és makrofággá érnek • Ezeknek szerepük van a különböző patogének bekebelezésében, a feldolgozott antigén bemutatásában • FUNKCIÓ: • Természetes és szerzett immunitás kialakítása • Bekebelezik a különböző részecskéket, mikrobákat, elpusztult sejteket • A T-sejteknek „tálalják” az antigént • A termelt citokininek a gyulladásos folyamatok sejtjeit az idegen anyag támadásának színhelyére vonzzák • A kórokozók hatékonyabb pusztulását szolgálja

  19. A mononukleáris fagocitarendszer sejtjei

  20. Dendritikus sejtek: • Mieloid progenitor sejtből származnak • Az éretlen DC-ék nem képesek a T-sejtek aktiválására, a patogének felismerésére specializálódtak • Az érettek elsősorban a specifikus immunválasz beindításában játszanak fontos szerepet • Az érett DC-ék mikroszkópikus képére tüskeszerű kitüremkedések jellemzőek, ezért elnevezésük nyúlványos dendritikus sejt

  21. Follikuláris dendritikus sejtek • A lép, a nyirokcsomók, és a mukózával asszociált limfoid szövet csíraközpontjaiban vannak jelen • Előalakjai nincsenek kapcsolatba a DC-kel • Nem képesek fagocitózisra • „Fogva tartják” az antigént, elősegítik az immunológiai memória fenntartását

  22. Granulociták: • Gyulladásos sejteknek is nevezik, mert elsősorban akut gyulladásos folyamatokban, a természetes immunitásban játszanak szerepet • Fontos szerepük az elhalt szövetek és mikrobák elhárítása • Fejlődésük alapján három típust különböztetünk meg: • Neutrofil granulociták: a szervezet bakteriális fertőzések elleni védelmében fontosak • Eozinofil granulociták: képesek elpusztítani bizonyos parazitákat, a gyulladás kialakulásában játszanak szerepet • Bazofil granulociták: allergiás reakciók efffektor sejtjei

  23. A keringésben nincsenek jelen: különböző szövetekbe vándorolnak, és elszórtan találhatók meg A természetes és az adaptív immunválaszban egyaránt rész vesznek 2 típusuk van: mukóza jellegű sejtek az allergiás reakciók kötőszöveti hízósejtek fő effektorsejtjei Hízósejtek:

  24. Limfoid szervek és szövetek 1. Elsődleges nyirokszervek (csontvelő és tímusz): • Itt keletkeznek a limfociták a limfoid őssejtből • Itt érnek funkcióképes limfocitákká • A kijutó naiv sejtek már képesek felismerni az idegen anyagokat 2. Másodlagos nyirokszervek és nyirokszövetek: • Kiszűrik az antigéneket és olyan környezetet biztosítanak, ahol a limfociták antigénekkel képesek kapcsolatba kerülni • Ide tartozik: lép, nyirokcsomók, mandulák, féregnyúlvány, Peyer-plakkok • Itt zajlik a specifikus immunválasz

  25. Elsődleges nyirokszervek Csontvelő: • Vörös csontvelő: • színét az eritrociták adják • itt képződnek születés után a vér alakos elemei • az egész élet folyamán zajló hemopoézis színhelye • az újszülöttben minden csontvelő vörös • Sárga csontvelő: • színét a zsírsejtek adják • immunológiailag inaktív • normális körülmények között bizonyos hatásokra vérképző szigetek jöhetnek létre benne

  26. A velő a csontok központi üregében található, amelynek falában kitüremkedések vannak • A csöves csontok vérellátását a központi artéria látja el • A vért a radiálisan futó vénák gyűjtik össze • A csontvelői pluripotens őssejtből alakul ki a limfoid és a mieloid őssejt, amelyből a vér összes alakos eleme kifejlődik • A B-sejtek: a csontvelőben keletkeznek, s érett sejtként jutnak ki: • Elpusztulnak • Plazmasejtté alakulnak • Memóriasejtté alakulnak • Ellenanyagtermelő plazmasejtek is találhatók • A T-sejtek: előalakjai születnek a csontvelőben, a véráram útján a tímuszba jutnak, ahol éretté válnak. A másodlagos nyirokszervekbe kerülnek.

  27. A csecsemőmirigy – tímusz: • Két lebenyből álló szerv, amely a szegycsont mögött, a szív fölött található • Felületén elszórtan helyezkednek el a dendritikus sejtek, a perifériából bevándorló makrofágok, és az epiteliális sejtek • 2 részre osztható: • Kéregállomány: sok timocitát tartalmaz; ide jutnak először a T-sejtek • Velőállomány: a limfocitákon megjelenik a TCR, tanulási folyamat zajlik

  28. 2. Másodlagos nyirokszervek • Itt ismerik fel az antigénkötő receptorral rendelkező limfociták a nem-saját struktúrákat • A megfelelő sejtek közötti kölcsönhatások eredményeként itt zajlik le az immunválasz afferens és centrális fázisa • Fő feladata a testidegen anyagok szervezetből való kiszűrése • Ide tartozik: • Nyirokcsomók • Lép • Mukóza limfoid rendszere (MALT)

  29. Nyirokcsomók: • A nyirokszervek mentén elszórtan helyezkednek el • Bizonyos testtájakos csoportokban találhatók (pl. nyak, hónalj, hasüreg) • A nyirok számos afferens nyirokéren keresztül jut be, és egyetlen efferens éren ki • Bennük jól elkülöníthetők B-és T-sejtes területek • Három régió alkotja: • Kéreg állomány: főként B-sejtek és makrofágok vannak; elsődleges tüszők • Kéreg alatti állomány: T-sejtes zóna • Velőállomány: ellenanyagot termelő sejtek vannak itt

  30. Lép: • A test baloldalán helyezkedik el • Csak a vérkeringéssel van kapcsolatban, a nyirokrendszerrel nem • Szerepe a vérben keringő antigének kiszűrése • 2féle szövettípust tartalmaz: • Vörös pulpa: vörösvérsejtek, vérlemezkék, makrofágok, granulociták, limfociták és plazmasejtek találhatók • Fehér pulpa: a központi arteriolákat veszi körül • A vörösvérsejtek, a vérlemezkék, és a granulociták fő forrása • Az elöregedett sejtek lebontásának színhelye is

  31. A mukóza limfoid rendszere (MALT) • A nyálkahártya alatt elhelyezkedő szövet, a nyálkahártya védelmét szolgálja • Az ebben található ellenanyag termelő sejtek száma meghaladja a lépben, a nyirokcsomókban és a csontvelőben együttesen fellelhető hasonló funkciójú sejtek számát • M-sejtek: anyálkahártyával borított felületek epitéliumainak bizonyos szakaszain találhatóak, amelyeknek szerepük van a patogéneknek a testüregből a limfoid szövetbe szállításában • A bélrendszer nyirokszövet-rendszere: GALT • A légzőszervrendszeré: BALT

  32. Köszönöm a figyelmet!

More Related