A turizmus statisztika kialakulása

1. A turizmus statisztika kialakulása • 1937 Népszövetség („nemzetközi turista”) • 1963 Római konferencia (a „látogató”, a „turista” és a „kiránduló” meghatározása) • 1991 a WTO Ottawai Konferenciája (ajánlás) • 1993ENSZ Statisztikai Bizottsága (elfogadja az ” t): „Recommendation on Tourism Statistics” • 1995 EU: 95/57/EC számú direktíva • 2000 ENSZ (WTO-OECD-EUROSTAT ajánlásra): „Tourism Satellite Account: Recommended Methodological Framework” – TSA

2. A jelenleg érvényes statisztikai célú definíciók és kategóriák Turizmus: a szokásos környezetükből szabadidő eltöltése, üzleti vagy egyéb célból más helyre utazó, és ott kevesebb mint egy évig tartózkodó személyek tevékenysége. A turizmus alapvető formái: 1Belföldi turizmus (domestic tourism) 2Beutazó turizmus (inbound tourism) 3Kiutazó turizmus (outbound tourism)

3. A jelenleg érvényes statisztikai célú definíciók és kategóriák • Egy másik csoportosítás: • Hazai turizmus: belföldi turizmus + beutazó turizmus • Nemzeti turizmus: belföldi turizmus + kiutazó turizmus • Nemzetközi turizmus: beutazó turizmus + kiutazó turizmus

4. Szokásos környeze-tükben utazók1 UTAZÓK Állandólakhelyüket változtatók2 LÁTOGATÓK Állandó lakhelynélküliek3 A látogatók osztályozása Fizetésért más helyre utazók 4 TURISTÁK NAPI LÁTOGATÓK Konvenció alapján kizárt személyek5 Az utazás fő célja: Szabadidő eltöltése, pihenés, üdülés Barátok és rokonok meglátogatása  Üzlet és hivatás Egészség Vallás és zarándoklat Egyéb Nem szerepelneka turizmus statisztikában: 1. Ingázók, határmenti dolgozók, lakhelyük közvetlen szomszédságába utazók 2. 12 hónapnál hosszabb ideig a meglátogatott helyen tartózkodni szándékozó személyek (elvándorlók) 3. Nomádok, vándorok, menekültek 4. 12 hónapnál rövidebb ideig tartózkodó vendégmunkás, idénymunkás, előadó, művész, „Au pairs” 5. Tranzit utasok (repülőtéren, kikötőben), ha jogilag nem lépnek be az ország területére, fegyveres erők tagjai, konzulátusok képviselői, diplomaták, rabok és kísérőik Forrás: „Concepts, definitions and classifications for tourism statistics”, World Tourism Organization

5. A látogatók csoportosítása Nemzetközi látogató minden olyan személy, aki 12 hónapot meg nem haladó időre lakhelyén és állandó környezetén kívüli másik országba utazik, és akinek utazási célja nem az, hogy a meglátogatott országban ott fizetett kereső tevékenységet folytasson. Belföldi látogató az ország minden olyan lakosa, aki 12 hónapnál nem hosszabb időre az országon belül állandó környezetén kívüli helyre utazik, és akinek utazási célja nem az, hogy a meglátogatott helyen ott fizetett kereső tevékenységet folytasson.

6. A látogatók csoportosítása A fenti kategóriákon belül turista (tourist) az a látogató, aki a meglátogatott helyen legalább egy éjszakát tölt el közös vagy magán szálláshelyen. A napi (vagy egynapos) látogató (same-day visitor, excursionist) nem tölt el éjszakát a meglátogatott helyen.

7. A turisztikai kereslet nemzetközi osztályozása Az utazás célja szerint: • Szabadidő eltöltése, üdülés, pihenés • Barátok és rokonok meglátogatása • Üzlet és hivatás • Egészség ápolása • Vallás és zarándoklat • Egyéb

8. A turisztikai kereslet nemzetközi osztályozása A turisták tartózkodási ideje szerint(eltöltött éjszakák száma): • 1-3 • 4-7 • 8-28 • 29-91 • 92-365 éjszaka

9. A turisztikai kereslet nemzetközi osztályozása Az út eredete és célja szerint: • A látogatókat állandó lakhely, és nem nemzetiség szerint célszerű osztályozni. • Az utazás során a látogató több célterületet (destination) is érinthet. Fő úti cél az, ahol a látogató a legtovább tartózkodik. Távolsági desztináció: a legtávolabbi úti cél. Az utazási döntésre leginkább ható célterület: a motivációs desztináció.

10. A turisztikai kereslet nemzetközi osztályozása Közlekedési eszköz szerint: • Légi – menetrendszerű, nem menetrendszerű és egyéb • Vízi – személyszállítás és komp, körutazás és egyéb • Szárazföldi – vonat, autóbusz, személygépkocsi, bérelt jármű, egyéb közúti közlekedési eszköz

11. A turisztikai kereslet nemzetközi osztályozása Turisztikai szálláshely szerint: • Kollektív (közös) turisztikai létesítmények -Szálloda és szálloda jellegű létesítmények - Szakosított létesítmények – egészségügyi létesítmény, üdülő- és alkotótábor, közlekedési eszköz, konferencia központ - Egyéb kollektív szálláshelyek –üdülő, kemping, egyéb

12. A turisztikai kereslet nemzetközi osztályozása • Magán szálláshelyek - Saját lakás -Bérelhető (Bérelt szoba, Magánszemélytől vagy hivatásos ügynöktől bérelt lakás -Nem bérelhető (Rokon vagy barát lakása ellenszolgáltatás nélkül, Egyéb (támogatott szociálturisztikai létesítmények)

13. Nemzetközi turisztikai bevételek és kiadások • Turisztikai bevételek:a fogadó országban közvetlenül vagy közvetve külföldi valutában jelentkező, a külföldi látogatók által saját célra, különféle áruk és szolgáltatások vásárlására fordított összeg, amely a nemzetközi közlekedési kiadásokat nem tartalmazzák. • Turisztikai kiadások: az a pénzösszeg, amely egy adott ország lakosságának külföldi utazásai során felmerül, és szintén nem foglalja magába a nemzetközi közlekedési kiadásokat.

14. Nemzetközi turisztikai bevételek A nemzetközi látogatók kiadásai, beleértve a nemzeti közlekedési vállalatoknak fizetett nemzetközi közlekedési költségeket. • A gyakorlatban a bevételek tartalmazzák az egynapos látogatók kiadásait is, kivéve, amikor azok olyan jelentősek, hogy elkülönített kimutatásuk indokolttá válik. • Az előre megvásárolt vagy utólag fizetett szolgáltatások ellenértéke szintén beleszámít a bevételekbe. • Az IMF ajánlásának megfelelően a nemzetközi közlekedési költségeket elkülönítve kell szerepeltetni.

15. A turisztikai kiadások csoportosítása 1. Csomagtúrák 2. Szállás 3. Étkezés és ital 4. Közlekedés 5. Kikapcsolódás, kulturális és sport tevékenységek 6. Vásárlás 7. Egyéb

16. A turisztikai kínálat osztályozása • A turizmust sokáig csak a kereslet oldaláról vizsgálták.A statisztika a közlekedés és a szálláshelyek különböző formáinak a kapacitását és azok kihasználását vette rendszeresen számba. • A turizmus kínálatába beletartoznak mindazok a tényezők, áruk és szolgáltatások, amelyeket a látogatók utazásuk során igénybe vesznek, élveznek vagy megvásárolnak. • A TSA keretében továbbfejlesztett „Turisztikai tevékenységek egységes nemzetközi osztályozása” (SICTA) alapján jellemző turisztikai termékeket, illetve turisztikai tevékenységeket (tourism "characteristic" products and activities) veszünkma figyelembe.

17. Jellemző turisztikai tevékenységek Jellemző turisztikai tevékenységnek számítanak mindazok, amelyek a látogatók által fogyasztott termékeket és szolgáltatásokat állítanak elő, tehát turizmus nélkül megszűnnének, illetve teljesítményük jelentősen lecsökkenne.

18. A SICTA jelenleg mintegy 200 jellemző turisztikai tevékenységet és 150 terméket tartalmaz. • A 23 csoportba foglalt kétszáz jellemző turisztikai tevékenység közül 76 teljes mértékben turisztikai, a többi csak részben az, mert nem csak a látogatók igényeit szolgálják.

19. A fő turisztikai tevékenységi csoportok: ·Turisztikai létesítmények építése (pl. szálloda, üdülő, sí- és golfpálya) ·Kiskereskedelem (pl. utazási kellék, kemping- és sífelszerelés, ajándékbolt) ·Szállodák, kempingek és egyéb kereskedelmi szálláshelyek ·Éttermek és egyéb vendéglátóhelyek (pl. bárok, night-clubok) ·Vasúti személyszállítás (pl. interurbán járatok, különjáratok) ·Közúti személyszállítás (pl. menetrendszerű és különjáratú buszok, taxi) ·Vízi személyszállítás (pl. hajójáratok, komp) ·Légi személyszállítás (pl. menetrendszerű és charter járatok) ·Közlekedést kiegészítő tevékenységek ·Utazási irodák, utazásszervezők és idegenvezetők ·Pénzügyi szolgáltatások (pl. pénzváltás) ·Biztosítás (pl. utas- és életbiztosítás) ·Kölcsönzés (pl. közlekedési eszközök, turisztikai ingatlanok kölcsönzése) ·Turisztikai kutatások ·

20. Egyéb üzleti tevékenységek (pl. üzleti tanácsadás, fordítás) ·Turisztikai építészet és technika ·Hirdetés ·Általános közszolgálati tevékenységek (pl. információ, adminisztráció) ·Közösségi szolgáltatások (pl. vízumügyek, biztonság, turisztikai rendőrség) ·Oktatás és szakképzés (pl. szállodaiskola, felnőttképzés, síoktatás) ·Üzleti és alkalmazotti szervezetek tevékenysége (pl. szakmai- és szakszervezetek) ·Üdülési-, kulturális- és sportszolgáltatások (pl. mozi, rádió, tv, zene, előadó művészet, múzeum, műemlékek, szórakoztató park, állatkert, sportok, horgászat) ·Egyéb szolgáltatások (pl. parkolók, nemzetközi turisztikai szervezetek)

21. Turizmus statisztika • Határstatisztika • Szálláshelyi statisztika • Utazási irodai statisztika • Devizabevételek és kiadások • Nem rendszeres statisztikák

22. A statisztikai adatszolgáltatás A legtöbb információ, mind a keresleti, mind a kínálati oldalt tekintve a statisztikai adatszolgáltatáson keresztül nyerhető, ahol alapvetően szét kell választani a belföldi és nemzetközi turizmust. • Belföldi turizmus alatt a hazai lakosság országon belüli utazását és tartózkodását értjük. • A nemzetközi turizmus egy adott ország lakosainak külföldre való utazását és ott-tartózkodását és egy adott országba érkező külföldi állampolgárok turisztikai célú utazásait foglalja magába.

23. A turizmus formáinak mérési lehetőségei • a nemzetközi turizmusra vonatkozóan sokkal kiforrottabb, egységesebb és precízebb módszerek állnak rendelkezésre, • a belföldi turizmust illetően nem alakult ki egységes és megbízható módszertan.

24. A vendégforgalom számbavételi lehetőségei • Határstatisztikai megfigyelések, amely csak a nemzetközi turizmusban használható. • Szálláshelyi statisztikai megfigyelések, amely mind a belföldi, mind a nemzetközi turizmusban használható.

25. Határstatisztikai megfigyelések • Mechanikus vagy elektronikus számlálással, • Útlevélvizsgálat során, • Adatlapok kitöltése segítségével történhet. A módszer kiválasztása objektív adottságok alapján történik. Hogyan mérhető a nemzetközi turizmus forgalma az Európai Unióban?

26. Adatok határstatisztikai megfigyelésekből • A be- és kilépők száma, látogatókra, turistákra, kirándulókra és tranzitutasokra bontva • A belépők nemzetisége • A be- és kilépések határállomásai • Az igénybevett közlekedési eszköz Ezeket az adatokat bizonyos időközönként összesítik.

27. A módszer előnyei és hátrányai • (+): a teljes sokaságról ad képet, a vendégek zaklatása nélkül, • (-): a teljes forgalom regionális megoszlásáról és egyéb jellemzőiről nem ad képet, a turizmus valódi teljesítményének alakulására vonatkozó következtetések nem vonhatók le belőle. (A hiányosságok pótlásának eszköze?)

28. Szálláshely-statisztika A vendégek számbavétele a szálláshelyeken történik, melynek módjai a következők: • a vendég útlevele alapján a porta jegyzi le az adatokat, • a vendég saját maga tölti ki a bejelentkezési lap rovatait, amit a porta feldolgoz és továbbít.

29. Szálláshely-statisztika Kereskedelmi szálláshely: minden működési engedéllyel ellátott, egész éven át vagy időszakosan üzemelő, éjszakai elszállásolásra és tartózkodásra szolgáló, üzletszerűen működtetett létesítmény • szálloda, • panzió, • turistaszállás, • ifjúsági szálló, • üdülőház, • kemping.

30. Szálláshely-statisztika Magánszálláshelyek: lakások, üdülők és egyéb épületek, illetve azok egy részének, valamint a hozzájuk tartozó helyiségeknek és területeknek idegenforgalmi célú, üzletszerű hasznosítása, feltéve, hogy a hasznosított ágyak száma a tizet nem haladja meg. • A fizetővendéglátás a városokban és a kiemelt gyógy- vagy üdülőhelyeken folytatott magánszállásadói tevékenység. • Falusi szállásadás az előbbi kategóriák egyikébe sem sorolható településeken és a tanyás térségekben folytatott magánszállásadás.

31. Adatok kereskedelmi szálláshelyi statisztikákból • Vendégek száma • Nemzetiségek szerinti összetétele • Vendégéjszakák száma • Nemzetiségek szerinti összetétele • Átlagos tartózkodási idő • Szállásdíj-bevételek

32. A módszer előnyei és hátrányai • (+): a határok formálissá válásával helyettesítő szerepet tölthet be, a vendégek kötelező nyilvántartása miatt mindig rendelkezésre áll, lehetővé teszi a teljes forgalom országon belüli területi és időbeli megoszlásának vizsgálatát, használható a belföldi turizmus nyomon követésére, a megfigyelés szálláshely-kategóriák alapján végezhető. • (-): felfelé torzít, mert nem veszi figyelembe azt, ha egy vendég több egységben is megszáll, lefelé torzít, mert csak a kereskedelmi szálláshelyt igénybe vevőket veszi számítása, nem szolgáltat információt a kirándulókról, átutazókról, Magyarországon jelentős a fekete forgalom, korlátozott információkkal szolgál (nem ad választ mindenre). • (A hiányosságok pótlásának eszköze?)

33. Egyes országok a kereslet fentieken kívüli mutatóin, jelzőszámain kívül a szervezett turizmust is figyelik, mérik, melynek alapja az utazási irodai vállalkozások adatainak nyomon követése.

34. Turisztikai régiók

35. Nemzetközi turisztikai bevételek és kiadások • Turisztikai bevételek:a fogadó országban közvetlenül vagy közvetve külföldi valutában jelentkező, a külföldi látogatók által saját célra, különféle áruk és szolgáltatások vásárlására fordított összeg, amely a nemzetközi közlekedési kiadásokat nem tartalmazzák. • Turisztikai kiadások: az a pénzösszeg, amely egy adott ország lakosságának külföldi utazásai során felmerül, és szintén nem foglalja magába a nemzetközi közlekedési kiadásokat.

36. A bevételek és kiadások mérésének szükségessége • A mérés lehetővé teszi a turizmus teljesítményének más nemzetgazdasági ágakkal való összehasonlítását, • A turizmus egész gazdaságban betöltött szerepének meghatározását, és • Nemzetközi összehasonlítások elvégzésére is lehetőséget teremt

37. A számbavételen kívüli további követelmények A teljes összeg meghatározásán kívül ismerni kell annak különböző szempontok szerinti lebontását is: • a kirándulók és turisták országonkénti nagyságát, • utazási motivációnkénti különbségeit, • a különböző régiók bevételének nagyságát, • a hazai lakosság költekezési szokásait, • a különféle valuta és devizanemek arányát a teljes összegen belül.

38. A bevételek és kiadások nagyságának mérése A nemzetközi turisztikai bevételek és kiadások mérésének két módja van: • központi banki módszer (közvetlen), • megkérdezéses módszer (közvetett).

39. Központi banki módszer Központi banki módszer: a központi jegybank kéri be adott időszakonként a különböző pénzintézetektől, kereskedelmi bankoktól, utazási irodáktól és egyéb külföldi fizetőeszközökkel foglalkozó szervezetektől az alábbi információkat. • (+): az információk áramlása automatikus, a vendégek megkérdezése nélkül, • (-): csak a teljes költés nagyságát mutatja, a turisták fogyasztásának szerkezetéről nem ad képet, csak valutanemenkénti megoszlást mutat (euró!).

40. Megkérdezéses módszer A turisták bevallása alapján megadott átlagköltést megszorozzuk az általuk eltöltött éjszakákkal és így egy éjszakára vagy egy látogatóra vetített átlagköltést kapunk. • (+): a központi banki módszernél pontosabb eredményeket kapunk a tényleges költésről, feltárhatók a fekete forgalom adatai is, a költés szerkezetére vonatkozóan is kapunk információkat, • (-): pontatlan és/vagy alábecsült adatok.

41. Legfrissebb adatok

42. Az ideális módszer • A központi banki és megkérdezéses módszer együttes alkalmazása: a folyamatos banki módszer mellett kérdőíves felmérések végzése a turisták körében.

43. Legfrissebb adatok

44. Adatok kereskedelmi szálláshelyi statisztikákból • Szálláshely szolgáltató egységek száma • Szálláshely szolgáltató egységek típusa • Szálláshely szolgáltató egységek területi elhelyezkedése • Szálláshely szolgáltató egységek kapacitása • Szálláshely szolgáltató egységek kapacitáskihasználtsága • Árak, bevételek, REVPAR

45. Kapacitás és kapacitáskihasználtság A kapacitáskihasználtság a kereslet és kínálat egymáshoz viszonyított mutatója • Szoba és szobakihasználtság, • Ágyak száma és ágykihasználtság: optimális esetben magasabb a szobakihasználtságnál, • Férőhelyek száma és férőhely kihasználtság: jellemzően nem sokban tér el az ágykihasználtságtól, az eltérést a pótágyak száma okozhatja.

46. Egyes országok a kínálat fentieken kívüli mutatóin, jelzőszámain kívül a szervezett turizmust is figyelik, mérik, melynek alapja az utazási irodai vállalkozások adatainak nyomon követése.

47. További ajánlott irodalom • GKI Gazdaságkutató Rt.: A turizmus statisztikai szabványosítása, Turizmus Bulletin 1999/2. szám, www.itthon.hu

48. Nemzetközi beutazó turizmus 1966-2000 .

49. Nemzetközi turisztikai bevételek (1980-2000) .

50. Kereskedelmi szálláshelyek forgalma (ezer vendégéjszaka) .