1 / 39

A turizmus mérése, statisztika

A turizmus mérése, statisztika. 1963. Római konferencia ( a „látogató”, a „turista” és a „kiránduló” meghatározása) 1980. „turizmus” meghatározása (Manila) 1989. „turizmus” meghatározása (Hága) 1991. a WTO Ottawai Konferenciája (turizmus mérési módszereinek kidolgozása).

nyla
Download Presentation

A turizmus mérése, statisztika

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A turizmus mérése, statisztika • 1963. Római konferencia (a „látogató”, a „turista” és a „kiránduló” meghatározása) • 1980. „turizmus” meghatározása (Manila) • 1989. „turizmus” meghatározása (Hága) • 1991. a WTO Ottawai Konferenciája (turizmus mérési módszereinek kidolgozása)

  2. A turisztikai mérésének szükségessége • A mérés lehetővé teszi a turizmus teljesítményének más nemzetgazdasági ágakkal való összehasonlítását (ipar – turizmus) • A turizmus egész gazdaságban betöltött szerepének meghatározását • Nemzetközi összehasonlítások elvégzésére is lehetőséget teremt

  3. A statisztikai adatszolgáltatás A legtöbb információ, mind a keresleti, mind a kínálati oldalt tekintve a statisztikai adatszolgáltatáson keresztül nyerhető, ahol alapvetően szét kell választani a belföldi és nemzetközi turizmust. • Belföldi turizmus alatt a hazai lakosság országon belüli utazását és tartózkodását értjük. • A nemzetközi turizmus egy adott ország lakosainak külföldre való utazását és ott-tartózkodását és egy adott országba érkező külföldi állampolgárok turisztikai célú utazásait foglalja magába.

  4. A turizmus formáinak mérési lehetőségei • a nemzetközi turizmusra vonatkozóan sokkal kiforrottabb, egységesebb és precízebb módszerek állnak rendelkezésre • a belföldi turizmust illetően nem alakult ki egységes és megbízható módszertan

  5. Belföldi turisztikai térszínek = Turisztikai régiók Magyarországon

  6. Turizmus statisztika • Határstatisztika • Szálláshelyi statisztika • Banki felmérési módszer • Megkérdezéses módszer (anketőrös) • Utazási irodai statisztika

  7. A vendégforgalom számbavételi lehetőségei • Határstatisztikai megfigyelések, amellyel csak a nemzetközi turizmusra használható. • Szálláshelyi statisztikai megfigyelések, amely mind a belföldi, mind a nemzetközi turizmusban használható.

  8. Határstatisztikai megfigyelések • Mechanikus vagy elektronikus számlálással • Útlevélvizsgálat során (Megszűnőben) • Adatlapok kitöltése segítségével történhet. Az Európai Unióban egyre kevesebb szerepe lesz a határoknak.

  9. Adatok határstatisztikai megfigyelésekből • A be- és kilépők száma • A belépők nemzetisége • A be- és kilépések határállomásai • Az igénybevett közlekedési eszköz Ezeket az adatokat bizonyos időközönként Összesítik, híradásokban is szerepelhetnek.

  10. A határstatisztika előnyei és hátrányai • (+): a teljes sokaságról ad képet, a vendégek zaklatása nélkül • (-): a teljes forgalom regionális megoszlásáról és egyéb jellemzőiről nem ad képet, a turizmus valódi teljesítményének alakulására vonatkozó következtetések nem vonhatók le belőle.

  11. Szálláshely-statisztika A vendégek számbavétele a szálláshelyeken (pl.: szálloda, panzió) történik, melynek módjai a következők: • a vendég útlevele, személyi igazolványa alapján a porta jegyzi le az adatokat, • a vendég saját maga tölti ki a bejelentkezési lap rovatait, amit a porta feldolgoz és továbbít.

  12. Adatok kereskedelmi szálláshelyi statisztikákból • Szálláshely szolgáltató egységek száma • Szálláshely szolgáltató egységek típusa • Szálláshely szolgáltató egységek területi elhelyezkedése • Szálláshely szolgáltató egységek kapacitása • Szálláshely szolgáltató egységek kapacitáskihasználtsága • Árak, bevételek

  13. A szálláshely statisztika előnyei és hátrányai • (+):a vendégek kötelező nyilvántartása miatt mindig rendelkezésre áll, lehetővé teszi a teljes forgalom országon belüli területi és időbeli megoszlásának vizsgálatát, használható a belföldi turizmus nyomon követésére, a megfigyelés szálláshely-kategóriák alapján végezhető. • (-): felfelé torzít, mert nem veszi figyelembe azt, ha egy vendég több egységben is megszáll, lefelé torzít, mert csak a kereskedelmi szálláshelyt igénybe vevőket veszi számítása, nem szolgáltat információt a kirándulókról, átutazókról, Magyarországon jelentős a fekete forgalom, korlátozott információkkal szolgál • (tehát: nem ad választ mindenre).

  14. Kapacitás és kapacitáskihasználtság A kapacitáskihasználtság a kereslet és kínálat egymáshoz viszonyított mutatója • Szoba és szobakihasználtság, • Ágyak száma és ágykihasználtság: optimális esetben magasabb a szobakihasználtságnál, • Férőhelyek száma és férőhely kihasználtság: jellemzően nem sokban tér el az ágykihasználtságtól, az eltérést a pótágyak száma okozhatja.

  15. Utazási irodák statisztikai felmérései • Egyes országok a szervezett turizmust is figyelik, mérik, melynek alapja az utazási irodai vállalkozások adatainak nyomon követése.

  16. Központi banki módszer A központi jegybank (Magyarországon: MNB) kéri be adott időszakonként a különböző pénzintézetektől (kereskedelmi bankok, utazási irodák és egyéb külföldi fizetőeszközökkel foglalkozó szervezetek) az információkat: • (+): az információk áramlása automatikus, a vendégek megkérdezése nélkül, • (-): csak a teljes költés nagyságát mutatja, a turisták fogyasztásának szerkezetéről nem ad képet, csak valutanemenkénti megoszlást mutat (Euro).

  17. Megkérdezéses módszer A turisták bevallása alapján megadott átlagköltést megszorozzuk az általuk eltöltött éjszakákkal és így egy éjszakára vagy egy látogatóra vetített átlagköltést kapunk. • (+): a központi banki módszernél pontosabb eredményeket kapunk a tényleges költésről, feltárhatók a fekete forgalom adatai is, a költés szerkezetére vonatkozóan is kapunk információkat, • (-): pontatlan és/vagy alábecsült adatok

  18. Az „ideális” módszer • A központi banki és megkérdezéses módszer együttes alkalmazása: a folyamatos banki módszer mellett kérdőíves felmérések végzése a turisták körében.

  19. Kutatási eljárások Szekunder információgyűjtés (Desk research) • Már rendelkezésre álló vállalati belső információk feldolgozása, rendszerezéseés elemzése • Külső forrásokból származó információk összegyűjtése, rendszerezése és elemzése Primér kutatás (Empirikus kutatás, terepmunka) • Feltáró (exploratív) igénnyel (Mi? Mennyi? Hol?) • Értelmező (interpretatív) igénnyel (Miért? Hogyan?) • Kvalitatív (a megértést támogató, kognitiven értelmezhető eredményeket adó) módszerek • Kvantitatív (statisztikailag értelmezhető eredményeket adó) módszerek

  20. Szekunder információforrások

  21. Az empirikus kutatás típusai JELLEMZŐ KVANTITATÍV KVALITATÍV Mintanagyság nagy, minimum 50 f ő kicsi, maximum 100 fő Kérdezés módja sztenderd, minél a kérdezett állandóbb, annál személyéhez/csoportjához megbízhatóbb igazodik Eredmények típusa számok, statisztikailag nyelvileg és vizuálisan verifikálható mennyiségi megfogalmazott állítások, tendenciák értelmezések, leírások, jellemzések f ő tudományos háttér matematika, statisztika, pszichológia, demográfia, szociológia szociálpszichológia, antropológia, nyelvészet Felhasználása feltárt jelenségek feltárás, megértés, verifikálása, bizonyítás megismerés

  22. Empirikus adatfelvételi módszerek • Kvalitatív módszerek • Csoportos módszerek • Egyéni módszerek • Megfigyeléses módszerek • Kreatív módszerek • Kvantitatív módszerek • Megkérdezés • Kísérlet (teszt)

  23. Kvalitatív kutatási módszerek • Mélyinterjúk • egyéni • páros • Fókusz csoportok • mini csoportok (4-6) • klasszikus csoportok • Megfigyeléses (ön- és külső, résztvevő és nem résztvevő) technikák

  24. Kvantitatív kutatási eszközök • Kérdőív vagy technikai eszközök alkalmazása. • Kérdőív: • zártkérdések – előre meghatározza a lehetséges válaszokat, a megkérdezett ezek közül választ, • nyitott kérdések – lehetőséget adnak a válaszadónak, hogy saját szavaival fogalmazza meg a véleményét. • Fontos a kérdések megfogalmazásának módja (egyszerűség és közvetlenség), a kérdések sorrendje és konzisztenciája

  25. Információszerzés költsége / informáltság mélysége • Az információszerzés ideje / a rendelkezésre álló információk mélysége Kompromisszumok

  26. A jó marketingkutatás jellemzői Tudományos módszer Kreativitás Komplex módszerek Az információk értéke és költsége egymással arányos

  27. Turizmus KonjunktúraindexeTUX • Annak ellenére, hogy a turizmus statisztikailag nehezen mérhető és nehezen nyomon követhető tevékenység a jelentősége mind világ mind Magyarország világviszonylatban folyamatosan növekszik.

  28. TUX jelentőssége 1999-ben a Magyar Turizmus ZRt. olyan mutató kialakítását és publikálását tűzte ki célul, amely az ágazat teljesítményét, konjunkturális helyzetét átfogóan méri és alkalmas a rövidtávú előrejelzésre. Módszertan: GKI Gazdaságkutató Rt., 2001. negyedik negyedévétől M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság

  29. TUX • A módszer: egyszerű • Korlátozott adatigény • Vállalkozás orientált • Rendszeres monitoringot és előrejelzést tesz lehetővé

  30. TUX • Kiegészíti a statisztikai adatokat • Kvalitatív információkat is tartalmaz • A múlt értékelését és a jövőre vonatkozó várakozásokat összegzi

  31. TUX jellemzői 1. • A teljes ágazatot figyelembe veszi • Belföldi turizmust • Beutazó turizmust • Kiutazó turizmust

  32. TUX jellemzői 2. • Összegzi a múltbeli eseményeket és a várakozásokat • Múltra vonatkozó index • Jövőre vonatkozó index • A kínálati és a keresleti oldalt egyaránt vizsgálja • Lakossági index • Vállalkozási index • Szakmai index

  33. A Turizmus Konjunktúraindex (TUX) elvi modellje

  34. A Turizmus Konjunktúraindex (TUX) modellje

  35. TUX • Negyedévente került számításra • Alapja: statisztikai adatok • Indexek • Primer (elsődleges) kutatás • Face-to-face interjúk • Strukturált kérdőívek

  36. A TUX index alapját képező reprezentatív felmérések minta méretei Mintaméret Szegmens (db) 18 év feletti magyar lakosság 1000 (ténylegesen utazó) 50 f ő feletti vállalkozások 200 TO / TA 200 Múzeum, kiállítóterem 100 Szálloda, panzió 200 Étterem 100 Légitársaság 15 Autópálya 2

  37. TUX • Kvantitatív kérdések • Indexek, arányok • Kvalitatív kérdések • Eredmények egyenleg formában • Az indexek előjele a megkérdezettek attitűdjére utal • Optimista (+) vs. pesszimista (-) • Az indexek nagysága az értékelés erősségére utal

  38. A TUX index és a statisztikai adatok viszonya A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak száma (várakozások és tényadatok) %-os változás

  39. TUX - Problémák • Rövid idősor • Szezonális kiigazítás hiánya • Túl sok összetevő • Súlyozási eljárás hiánya • Nem elég gyakori

More Related