Transznacionális illetve multinacionális vállalatok a világgazdaságban

1. Transznacionális illetve multinacionális vállalatok a világgazdaságban

2. A nemzetközi tőkeáramlás formái és indítékai

3. Kölcsöntőke • pl.: kormányok, nemzetközi szervezetek által a kevésbé fejlett országoknak nyújtott kedvezményes hitelek, kereskedelmi bankok által külföldi ügyfeleknek nyújtott kölcsönök • lehetséges céljai: - magasabb kamat megszerzése és/vagy - a nehéz helyzetbe került partnerek megsegítése - az adós feletti befolyás megszerzése

4. Portfólió-beruházások • külföldi kibocsátású pénzpiaci értékpapírok (kötvények, részvények stb.) vásárlása → tisztán pénzügyi befektetés • a tőke működését mások irányítják és ellenőrzik (az ellen-őrzést nem biztosító részvényhányad) • legfontosabb indítékai: a külföldi részvénytársaság rész-vényének magasabb osztaléka de: bizonytalan (kockázat)

5. Külföldi közvetlen tőkeberuházások (FDI, foreign direct investment) • a tőke külföldön történő befektetése olyan vállalkozás for-májában, amelyet a tőke tulajdonosa(i) közvetlenül irá-nyít(anak) – 10%-nál nagyobb részesedés • valóságos reálberuházások (gyárak, termelő-vagy szol-gáltatóüzemek stb.) megvásárlása • legfontosabb indítékai: a külföldön elérhető magasabb profitráta, a kockázat globális diverzifikálása + egyéb okok (ld.: később)

6. Külföldi közvetlen tőkeberuházások (FDI, foreign direct investment) Megvalósulási formái • új vállalat alapítása külföldön (zöldmezős beruházás) • már létező külföldi vállalat 10%-ot meghaladó tulaj-donrészének megvásárlása (egyesülés és felvásárlás, merger and acquisition M&A) • a külföldi leányvállalat nyereségének újrabefektetése (reinvesztálása) • az anyavállalat és a leányvállalatok közötti tranzak-ciók (hitel, alaptőke-emelés)

7. Az FDI-áramlás aktuális tendenciái

8. 2003-2007: a világgazdaságban áramló FDI összege folyamatosan emelkedett • 2008: a válság következtében csökkent az FDI összege • 2009 második negyedévétől a világgazdaságban áramló FDI összege növekedésnek indult • 2010-ben 1240 milliárds USD-t ért el, de ez 15%-kal alacsonyabb a 2005-2007 közötti időszak átlagánál

10. A világban áramló FDI mennyisége (2005-2007, átlag ill. 2007-2010), milliárd USD

11. A kiáramló FDI • a kiáramló FDI túlnyomó része a fejlett országokból érke-zik, de a fejlődő országok tőkeexportja rekorszintet ért el • az ázsiai régió világ tőkeexportjából való részesedése folyamatosan növekszik • legfontosabb tőkeexportőr országok (2010): Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Hollandia, Németország, Franciaország, Japán • a legfontosabb tőkeexportőrök a fejlődő országok között (2010): Hong Kong, Kína, Szingapúr, Dél-Korea, Tajvan, India, Mexikó, Malájzia, Brazília

12. A kiáramló FDI régiók szerinti bontásban, milliárd USD és %

14. Beáramló FDI A válság előtt • a legfontosabb tőkeimportőr országok a fejlett országok voltak • De: a fejlettek és fejlődők közötti különbség kisebb, mint a kiáramló FDI esetében • az ázsiai térségbe és kisebb mértékben Latin-Amerikába egyre nagyobb mennyiségű FDI érkezik

16. elsősorban a fejlett országokba irányuló FDI-beáramlás csökkent, a fejlődő országokban és az átmeneti gazda-ságokban folytatódott a növekedés

18. Transznacionális társaságok

19. A transznacionális társaság fogalma Az ENSZ meghatározása szerint transznacionálisnak minő- sítendők azok a vállalatok, amelyek: • gazdálkodási tevékenységüket két vagy több országban folytatják • centralizált döntéshozatali rendszerük van, globális stra-tégiát alkalmaznak • különböző országokban működő vállalataik között az információkat, forrásokat és az eszközöket megosztják

20. Transznacionális társaság vs multinacionális vállalat Egymás szinonímái, bár egyes szerzők különbséget tesznek a jelentésük között: • transznacionális - egy vállalat működése külföldi leányvállalatai révén egy-szerre több nemzetgazdaságra terjed ki (de alaptőkéjé-nek meghatározó része egy adott országból származik) - üzletpolitikájának középpontjában vállalati összműködé-sének globális optimalizálása áll

21. A MOL hazai és külföldi leányvállalatai • Ina Industrija Nafte d.d. (Horvátország) • FGSZ Zrt. (Mo.) • Alfagas Kft. (Mo.) • Hawasina LLC Oman Branch (Omán) • MK Mineralkontor GmbH (Németország) • MOL Pakistan Oil and Gas Co (Pakisztán) • MOL Yemen Oil and Gas Ltd. (Jemen) • Moltrade-Mineralimpex Rt. (Mo.) • Roth-Heizöle GmbH (Ausztria) • TVK Rt. (Mo.) • Geoinform Kft. (Mo.) • Hexan Kft. (Mo.) • Kalegran Ltd Erbil (Kurdisztán)

22. A MOL hazai és külföldi leányvállalatai • MOL Caspian Oil and Gas Ltd. (Kazahsztán) • MOL Romania PP srl (Románia) • MOL Austria Handels GmbH (Ausztria) • MOL-Trans Kft. (Mo.) • Slovnaft a.s. (Szlovákia) • UBA Services Ltd. (Oroszország) • GES Geofizikai Szolgáltató Kft. (Mo.) • INTERMOL d.o.o. (Szerbia) • MOL Földgázszállító Zrt. (Mo.) • MOL Slovenija d.o.o. (Szlovénia) • MOL-LUB Kft. (Mo.) • Petrolszolg Kft. (Mo.) • Terméktároló Rt. (Mo.) • ZMB Ltd. (Oroszország)

23. Transznacionális társaság vs multinacionális vállalat • Multinacionális - egy vállalat más államok természetes, illetve jogi személyeinek tulajdonában lévő tőkét is bevon a működésébe - vállalati működésében azonban a tulajdonosi elkü-lönülés nem érvényesül: az üzletpolitika és az irányítás egységes

24. A MOL Nyrt.  részvény- és tulajdonosi szerkezete (becsült)

25. Transznacionális társaság vs multinacionális vállalat A transznacionális vállalatok nagy része multinacionálisnak is tekinthető. Hasonlóságaik: • egyszerre több nemzetgazdaságban működnek • részvénytulajdonosaik különböző államokhoz tartozó ter-mészetes és jogi személyek • működésükben a tulajdonosi elkülönülés nem érvényesül, irányításuk egységes (elsősorban az anyagazdaságban lévő csoport érdekei a meghatározók)

26. Transznacionális társaság vs multinacionális vállalat • üzleti tevékenységük hálózati formában valósul meg (külföldi leányvállalatok + a helyi bedolgozó, szolgáltató, értékesítő vállalatok is) • üzletpolitikájuk nyereségorientált, de globális optima-lizálásra törekednek (optimális forrásfelhasználás + ma-ximális költséghatékonyság)

27. A transznacionális társaság típusai vertikálisan integrált társaságok • valamely termék termelési folyamatának több vagy vala-mennyi láncszemét magukba foglalják horizontális konglomerátumok • egyszerre több különböző termék gyártásával illetve kü-lönféle szolgáltatások nyújtásával foglalkoznak (előnye: a kockázatmegoszlás) A gyakorlatban a TNC-k nagy része e két változatot kombi- nálja, vagyis mindkét típushoz besorolható.

28. A TNC-k jelentősége

29. A világ 20 legnagyobb külföldivagyonú transznacionális társasága (2008)

30. A világ 20 legnagyobb külföldi vagyonú transznacionális társasága (2008)

31. A fejlődő országok 10 legnagyobb TNC vállalata

32. A működőtőke-áramlást magyarázó elméletek John Dunning eklektikus paradigmája

33. Hagyományos felfogás • a tőke nemzetközi áramlásának természetes iránya: fejlett országok → fejlődő országok Kiinduló feltételezések • a fejlődő országokban magasabb a tőke határterme-lékenysége→ eltekint a magasabb technológiai szín-vonal következményeitől • a tőkeexport esetén a fő szempont az, hogy hol maga-sabb a tőke hozadéka→ de: a tőkeáramlás egyes for-máinál más szempontok is számíthatnak

34. Dunning elmélete A külföldi tőkeberuházások indítékai különféleképpen csopor- tosíthatók: Indítékok a TNC-k 4 fő típusa szerint • az erőforrások megszerzését célzó beruházások pl.: természeti erőforrások, munkaerőforrások, szellemi tőke, szaktudás, technológiai eredmények stb. • a piac megszerzésére irányuló beruházások a korábban exporttal ellátott külföldi piac helyi termeléssel való kiszolgálását célozzák

35. Dunning elmélete • a hatékonyság növelésére törekvő beruházások a tényező-ellátottságban mutatkozó nk-i különbségek ki-használását célozzák - tőkeintenzív, technológiaintenzív → fejlett országok - munkaintenzív → fejlődő országok • a stratégiai előny megteremtését, a versenyképesség javítását célzó beruházások a különböző kapacitások közös tulajdonát, illetve a külön-böző tevékenységek közös központi ellenőrzését megva-lósító vállalatfúziók révén szerezhető előnyök

36. Dunning eklektikus elmélete (más néven: OLI-paradigma) Tulajdonspecifikus előnyök (Ownership specific advantages) • a befektető vállalathoz kötődnek, a befektetés előtt is a vállalat birtokában vannak • olyan anyagi és nem anyagi javak birtoklásából adód-nak, amelyekkel a külföldi piacon tevékenykedő verseny-társak nem rendelkeznek • pl.: humán erőforrás, tőke, szabadalmi védettséget élve-ző termékek → anyagi egy sajátos technológia, know-how, menedzseri, marke-ting vagy műszaki tudás és tapasztalat, márkák és véd-jegyek → nem anyagi

37. Dunning eklektikus elmélete (más néven: OLI-paradigma) Elhelyezkedési előnyök (Locationspecific advantages) • a befektetés célországát jellemzik, csak akkor állnak a vállalat rendelkezésére, ha az FDI-befektetést már végrehajtotta • olyan adottságok, amelyek vonzóbbá teszik a termelés külföldön történő megszervezését az anyaországival szemben • pl.: olcsó termelési tényezők (alacsony bérköltségek és nyersanyagokkal, energiahordozókkal való ellátottság), kedvező jogi, politikai és intézményi környezet, a piachoz való közvetlen hozzáférés

38. Dunning eklektikus elmélete (más néven: OLI-paradigma) Internalizációs előnyök (Internalization advantages) • a termelés vállalaton belüli megszervezéséből származó előnyök, amelyek lehetővé teszik a piaci mechanizmu-sok és a tranzakciós költségek kiküszöbölését • pl.: transzferárak • a működőtőke-befektetéseket (az egyéb szerződéses kapcsolatok kialakítása helyett) a tulajdonspecifikus előnyök védelme is ösztönözheti

39. Dunning eklektikus elmélete (más néven: OLI-paradigma) Összefoglalva: A TNC-k tevékenységének hatásai és indítékai is összetettek • mind a beruházási tőkét exportáló • mind a külföldi beruházási tőkét importáló országok szá-mára

40. John Harry Dunning (1927-2009)

41. Potenciális előnyök a tőkebefogadó ország számára • a gazdaságfejlesztés finanszírozási forrásainak bővü-lése csökkenhet - az erőforrások terén meglévő szakadék - a devizaállomány terén meglévő szakadék (a fizetési mérleg alakulására tett hatás) - a költségvetési szakadék

42. Potenciális előnyök a tőkebefogadó ország számára • a foglalkoztatási lehetőségekbővülése • a fejlett technológiához való hozzájutás • a korszerű menedzselési stb. ismeretek megszerzése • a külpiaci kapcsolatok fejlesztése • az új vállalkozások kockázatának megoszlása

43. Potenciális előnyök a tőkebefogadó ország számára • nemzetgazdaság hatékonyságának és világgazdasági alkalmazkodóképességének javulása - technikai hatékonyság: a termelékenység növekedése - strukturális hatékonyság: az erőforrások, a tőke és a mun- kaerő hatékonyabb ágazatokba való átcsoportosulása - méretgazdaságosság és a termékváltozatok gazdaságos- sága

44. Potenciális hátrányok a befogadó ország számára • az ország nemzeti autonómiáját csökkentő hatások - egyoldalú függőségi viszony kialakulása (technológiai, pénzügyi) - nemzeti tulajdon részarányának csökkenése - a gazdaságpolitika, a gazdasági szerkezet ill. a termelé- si- és exportstruktúra túlzott befolyásolása - külkereskedelmi orientáció egyoldalúvá torzítása - a helyi fogyasztás torzítása (reklámhadjáratok)

45. Potenciális hátrányok a befogadó ország számára • pénzügyi veszteség (pl.: profitrepatriálás, vám-és adó-kedvezmények) • nehezen adaptálható vagy idejétmúlt technológia át-vétele • a képzett munkaerő elszívása • a szervezési és más ismeretek átvételének nehézsé-gei • rejtett (implicit) eladósodás

46. Köszönöm a figyelmet!