A szakképzés-fejlesztési stratégia (2005-2013)

1. Dr. Fedor Mihály A szakképzés-fejlesztési stratégia (2005-2013) 2005. április 26.

2. AZ ELŐADÁSBAN ÉRINTETT TÉMÁK • A szakképzésben tanulók (statisztikai szemmel) • A szakképzés gyengeségei • Az intézményrendszer jellemzői • A szakképesítések jellemzői • Veszélyek a szakképzésfejlesztésben • A stratégia fő célkitűzései • Kormányhatározat tervezet • Az NFT 2007-2013 fő prioritásai • Munkaerőpiaci Alap (MPA)

3. ÁLTALÁNOS ISKOLA (1990-2003)

4. KÖZÉPFOK, FELSŐOKTATÁS

5. A SZAKKÉPZÉS GYENGESÉGEI-1. • A szakképzés kormányzati szintű irányításának széttagoltsága • A szakképzési rendszer elaprózottsága. A fejlesztések fenntarthatóságához hiányoznak a feltételek • A képzés munkaerő-piaci igényekhez való alkalmazkodása. A képzések tartalmának a gazdaság igényeihez igazítása • Az iskolarendszerből képzettség nélkül kilépők és lemorzsolódók nagy aránya • A szociális hátrányokkal és speciális problémákkal küzdő csoportok társadalmi beilleszkedését segítő szolgáltatások. A társadalmi kirekesztődés veszélyeinek különösen kitett – elsősorban roma – fiatalok oktatása és képzése

6. A SZAKKÉPZÉS GYENGESÉGEI-2. • A fejlesztési programok tényleges hasznosulásáról nincs megfelelő elemzés. Alacsony szintű a tapasztalatok értékelése, a sikeres innovációk terjesztése • Az iskolai rendszerű szakképzés nem alapozza meg megfelelően az egész életen át tartó tanulást • Korszerűtlen tananyagok és pedagógiai módszerek dominanciája • Intézményi szinten nem alakult ki egymást erősítő kapcsolat a nevelési célok, az értékelési rendszer, a programfejlesztés és a minőségfejlesztés között • A statisztikai adatgyűjtési rendszer nem biztos és nem alapozza meg megfelelően a döntéseket

10. OKJ-BEN SZEREPLŐ SZAKKÉPESÍTÉSEK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA 1993-TÓL 2004-IG

14. VESZÉLYEK-1. • Az uniós források rendelkezésre állása bizonytalan • Az általános képzés felértékelődése és a szakképzés társadalmi leértékelődése következtében beszűkül a hagyományos szakképzés, és állandósul a szakemberhiány • A demográfiai folyamatok kedvezőtlenül befolyásolják a képzés intézményi feltételeit • Az iskolázásból szakképzetlenül kikerülők és a kedvezőtlen területi munkaerő-piaci feltételek miatt folyamatosan újratermelődhet a tartós munkanélküliek csoportja

15. VESZÉLYEK-2. • A kedvezőtlen helyzetű régiók, illetve települések problémái (felzárkóztatásuk elmaradása) nehezen kezelhető társadalmi és munkapiaci különbségeket eredményezhet • A munkaerőpiac nyitottsága miatt a hiányszakmákban megnőhet a képzett szakemberek elvándorlása • A felsőoktatás tömegessé válásával csökken a felsőfokú végzettség társadalmi presztízse • A két szakképesítés iskolai rendszerben történő megszerzésének lehetősége elvonja a munkaerőpiacról a szakképzett fiatalokat

16. KIHÍVÁSOK A SZAKKÉPZÉS SZÁMÁRA • versenyképesség javítása érdekében biztosítani kell a gazdasági aktivitás növelését, a potenciális munkaerő mobilizálását; • területi munkaerő-piaci különbségek mérséklése érdekében a helyi munkaerőpiac problémáira hatékony megoldásokat kell kínálni; • tudásalapú társadalom kihívásainak való megfelelés; • az oktatás és képzés rendszerének biztosítania kell a foglalkoztatás szempontjából meghatározó készségek és képességek elsajátítását; • hangsúlyos elem a leghátrányosabb helyzetűek munkaerő-piaci és társadalmi beilleszkedésének elősegítése; • megfelelő színvonalú, területileg kiegyenlített, mindenki számára hozzáférhető oktatási, képzési és szociális infrastruktúra.

17. A STRATÉGIA FŐ CÉLKITŰZÉSEI A GAZDASÁG IGÉNYEINEK KIELÉGÍTÉSE, VÁLTOZÓ KÖZOKTATÁS FIGYELEMBE VÉTELE, LLL, MINDEN TERÜLET ÖSSZEHANGOLT FEJLESZTÉSE.

18. FEJLESZTÉSI CÉLKITŰZÉSEK-1. A KÉPZÉSI STRUKTÚRA ÉS A MINŐSÉG FEJLESZTÉSE A MUNKAERŐ-PIACI ELVÁRÁSOKNAK MEGFELELŐEN, A MODULRENDSZERŰ KÉPZÉS ELTERJESZTÉSE, A SZAKISKOLAI LEMORZSOLÓDÁS CSÖKKENTÉSE, A SZAKISKOLÁT VÉGZETTEK SZÁMÁRA A SZAKMAI TOVÁBBTANULÁS LEHETŐSÉGEINEK KITERJESZTÉSE, AZ ÉRETTSÉGI UTÁNI SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSE, A TECHNIKUS KÉPZÉS FELSŐOKTATÁSI TANULMÁNYOKBA TÖRTÉNŐ BESZÁMÍTÁSA LEHETŐSÉGEINEK A VIZSGÁLATA, A MUNKAERŐ-PIACI KÉPZÉS FEJLESZTÉSE,

19. FEJLESZTÉSI CÉLKITŰZÉSEK-2. A SZAKMAI TANÁROK ÉS A SZAKOKTATÓK KÉPZÉSÉNEK ÉS TOVÁBBKÉPZÉSÉNEK KORSZERŰSÍTÉSE, EUROPASS RENDSZER BEVEZETÉSE, A TISZK HÁLÓZATÁNAK FEJLESZTÉSE, A FINANSZÍROZÁS ÉS A FELADATRENDSZER ÖSSZEHANGOLÁSA, HOZZÁJÁRULÁSI RENDSZER FEJLESZTÉSE, A FELNŐTTKÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐK LÉTSZÁMÁNAK JELENTŐS NÖVELÉSE, A SZAKKÉPZÉS STATISZTIKAI ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE.

20. Kormányhatározat tervezet Stratégiai intézkedések 2008-ig: Ki kell dolgozni a szakképzésből való lemorzsolódás megelőzését, illetve a lemorzsolódott fiatalok képzésbe való visszasegítését szolgáló intézkedéseket. Programokat kell kidolgozni, amelyek lehetővé teszik a szakképzésbe való bekapcsolódáshoz szükséges iskolai végzettséggel nem rendelkező felnőttek számára is piacképes szakképesítés megszerzését. Felül kell vizsgálni a szakképzés irányítását, javaslatot kell kidolgozni korszerűsítésére, ezen belül az iskolafenntartói rendszer egyszerűsítésére. Javaslatot kell kidolgozni a szakképzési rendszer differenciált finanszírozásának korszerűsítésére. Ki kell alakítani a modulrendszert, moduláris képzési programokat kell kidolgozni. Javaslatot kell kidolgozni a szakmai képzés során megszerzett tudás felsőfokú tanulmányokba történő beszámítására.

21. Kormányhatározat tervezet Stratégiai intézkedések 2008-ig (folytatás) Az egész életen át tartó tanulás megvalósulása érdekében az egyén életének minden szakaszában biztosítani kell a szakképzés különböző szintjeihez és formáihoz való teljes körű hozzáférést. Fejleszteni kell a szakmai érdekegyeztetés rendszerét, biztosítani kell a szakképzésben érdekelt partnerek részvételét a döntések előkészítésében, végrehajtásában és a végrehajtás ellenőrzésében. Stratégiai intézkedések 2013-ig Komplex információs rendszert kell működtetni, amely naprakészen biztosítja a szakképzési adatokat a hazai szakképzésfejlesztés megalapozásához, továbbá a hazai és nemzetközi forrásokkal támogatott programok nyomon követéséhez. 2013-ig ki kell alakítani a TISZK-rendszert (2008-ig létre kell hozni az első 16 TISZK-et). Képzőktől független szakmai vizsgarendszer működését biztosító regionális intézményhálózatot kell kialakítani.

22. PRIORITÁSOK AZ NFT II-ben (2007-2013) AZ OKTATÁS, KÉPZÉS ÉS A TÁRSADALOM KAPCSOLATÁNAK ERŐSÍTÉSE AZ OKTATÁSI RENDSZER EREDMÉNYESSÉGÉNEK ÉS HATÉKONYSÁGÁNAK JAVÍTÁSA, KÜLÖNÖS FIGYELEMMEL A VÁRHATÓ DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁSOKRA A HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK MUNKAERŐ-PIACI INTEGRÁCIÓJÁNAK KIEMELT SEGÍTÉSE

23. Szakképzési hozzájárulási kötelezettség (2004. évi becsült adat: 65,5 milliárd Ft) (A szakképzési hozzájárulásról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény alapján) A bruttó bérköltség 1,5 %-a Szakképző iskoláknak, felsőoktatási intézményeknek adott fejlesztési támogatás (b.adat:34,5 milliárd Ft) Tanulók, hallgatók, illetve a saját dolgozók képzése (b.adat:8,6 milliárd Ft) Államháztartáson kívüli, közvetlen felhasználás, támogatás (b.adat: 43,1 milliárd Ft) MPA képzési alaprész (ténylegesen befizetetések) (2004-ben 22,4 milliárd Ft) Államháztartáson belüli pénzeszköz

24. MPA képzési alaprész (2005-ös előirányzat: 23,8 M Ft) Visszatérítési igényekre biztosított keret Határon túli magyarok szakképzésének és felsőoktatásának támogatása A 2003. LXXXVI.tv. szerint felosztható keret az FMM és OM között Decentralizált keret 66 % kb. 7 M Ft NFT FMM NFT OM Szakképzési célú keret (2/3 rész) Felnőttképzési célú keret (1/3 rész) Központi keret 33 % (kb. 3,5 M Ft) Szakiskolai fejlesztési program

25. Költség-vetés bevételi előirányzat 23,8milliárd Ft 2005

26. De l egá l ó Döntés – oktatási miniszter Döntés-előkészítő testületek Országos Szakképzési Tanács regionális fejlesztési és képzési bizottságok (28 fő) 50% 50% Szakképesítésért felelős Minisztériumok Gazdaság képviselői munkaadók munkavállalók kamarák Gazdaság képviselői Munkaadók Munkavállalók kamarák • Szakképző iskolát fenntartók • Közoktatás-fejlesztési közalapítványok • Munkaügyi központok • Felsőoktatási intézmények • OKÉV • Miniszteri delegált Iskolafenntartók központi és decentralizált keret megoszlására J a v a s l a t decentralizált keret felhasználási céljaira felhasználási prioritásokra, decentralizált keret régiók közötti megosztására pályázatok odaítélésére Központi keretből finanszírozott támogatás odaítélésére

27. KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET! mihaly.fedor@om.hu