a Vizuális kultúra alapképzési (Bachelor) szak indítása

1. a Vizuális kultúra alapképzési (Bachelor) szak indítása Kecskemét, 2008. 10.03 Strohner József

2. 1. Szaklétesítés / szakindítás: különbségek

3. 1.1. SZAKLÉTESÍTÉS: olyan szak esetében, amelyet még nem alapítottak meg, vagyis nincsen akkreditált képzési és kimeneti követelményrendszere! SZAKLÉTESÍTÉS: Kérelem a Vizuális kultúra alapképzési (Bachelor) szak ALAPÍTÁSÁRA ALAPÍTÁS Formai követelményei: ÚTMUTATÓ az alapszakoklétesítésére irányuló kérelmek összeállításához Törvényi háttere: 2004/6/VI/2 sz. MAB határozat (formai frissítés 2006. 10.16. képzési és kimeneti követelmények

4. 1.2. SZAKINDÍTÁS Kérelem a Vizuális kultúra alapképzési (Bachelor) szak indítására Törvényi háttere: A 2005/3/V/2. sz. határozattal kiegészített 2004/6/VI/2 sz. MAB határozat (formai frissítés 2006. 10.16. A MAB 2007/7/III/2. sz. határozata Frissítés: 2007.12.20. Formai követelményei: ÚTMUTATÓ az alapszakokindításárairányuló kérelmek összeállításához KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK! ( mellékletben)

5. 2.Szaklétesítés / szakindítás: szerkezet

6. 2.1.1. SZAKLÉTESÍTÉS I. Adatlap 1 A kérelmező felsőoktatási intézmények neve, címe 2. A kérelem tárgya: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar BUDAPEST Kecskeméti Főiskola KECSKEMÉT Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola DEBRECEN Miskolci Egyetem, Comenius Tanítóképző Főiskolai Kar SÁROSPATAK Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolai Kar GYŐR Vizuális Kultúra alapképzési (Bachelor) szak létesítése, képzési és kimeneti követelményeinek meghatározása. 3. Az alapszak megnevezése: konzorcium: „adott cél érdekében történő, jellemzően vállalatok közötti együttműködés. Lehet hosszú távú, ha az együttműködés alapjául szolgáló cél hosszú időn át fennáll.” Magyar Értelmező Szótár Online Vizuális Kultúra alapképzési szak (Kifejezés, képzőművészet; Vizuális kommunikáció; Tárgy- és környezetkultúra kötelező szakterületekkel) 4. Az oklevélbe bekerülő szakterületek felsorolása: 5. A szakképzettség megjelölése (szakirányonként, ha azok önálló szakképzettséget adnak) Vizuális kultúra képzési területképzési ág alapképzési szakok szakhoz rendelt kreditek száma művészet-közvetítés zenekultúra ének-zene 180 vizuális kultúra kézműves 180 környezetkultúra 180 plasztikai ábrázolás 180 képi ábrázolás 180 elektronikus ábrázolás 180 mozgóképkultúra, médiaismeret 180 vizuális kultúra (Kifejezés-képzőművészet, Vizuális kommunikáció, Tárgy és környezetkultúra szakterületekkel) 180 drámakultúra drámainstruktor 180 mozgóképkultúra mozgóképkultúra és drámaismeret 180 Vizuális kultúra alapszakos művészeti referens (Kifejezés, képzőművészet, Tárgy- és környezetkultúra és Vizuális kommunikáció szakterületeken) 6. A továbblépésre lehetőséget nyújtó mesterszak(ok) megnevezése Vizuális, és környezetkultúra szakos tanár (MA) Művészeti Egyetemek MA szakjai 7. A szak javasolt képzési terület / képzési ág szerinti besorolása ld. a 289/2005Korm.rend.) Művészetközvetítés Vizuális kultúra 8. A szak megfeleltetése a korábban e területen szerezhető végzettségnek és szakképzettségnek - Művészeti szakmacsoport A művészeti felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről szóló 105/1998. (V. 23.) Korm. rendelet Tanári képesítés A tanári képesítés követelményeiről szóló 111/1979. (VI. 27.) Korm. rendelet 9. Dátum és a kérelmező intézmény(ek) felelős vezetőjének megnevezése, cégszerű aláírása, vagy az együttesen benyújtó intézmények elfogadó nyilatkozata(i) 10. Az adatlap mellékletei

7. 2.1.2. SZAKINDÍTÁS I. Adatlap 1 A kérelmező felsőoktatási intézmény neve, címe: 2. Kari tagozódású felsőoktatási intézmény esetén a képzésért felelős kar megnevezése 3. Az indítandó alapszak megnevezése: 4. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése: Vizuális Kultúra alapképzési szak 5. Az indítani tervezett szakirány(ok) megnevezése: Vizuális kultúra alapszakos művészeti referens 6. Az indítani tervezett képzési formák: teljes idejű 7. A képzési idő: - félévek száma: 6 félév - az összóraszámon belül a tanórák (kontaktórák)száma figyelemmel a hatályos Ftv. 33.§. (1) bekezdésére, amely a teljes idejű képzésnél félévenként legalább 300 tanórát határoz meg 2050 óra (heti 25 óra) 8. A szak indításának tervezett időpontja: 2009. szeptember 1. • -a félévek (szemeszterek) száma: 6 • -az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 180 • -az összóraszámon (összes hallgatói tanulmányi munkaidőn) belül a tanórák (kontaktórák)száma: 1920 ( heti 21 óra) • -a szakmai gyakorlat időtartama és jellege: 30+40= 70 óra; külső intézményben végzett referensi szakmai gyakorlat + művésztelepi alkotó- tervező munka 9. A szakért felelős oktató megnevezése és aláírása: 10.Dátum, az intézmény felelős vezetőjének megnevezése és cégszerű aláírás 11. Az adatlap mellékletei: 1. sz. melléklet: A szenátus támogató javaslata 2. sz. melléklet: Az alapszakképzési és kimeneti követelményeit (KKK) tartalmazó leírás - (A szaklétesítési beadvány MAB által támogatott változata alapján közzétett OM / OKM dokumentum.) most a konzorciumi anyagból kimásolt 3. sz. melléklet: Felhasználói kapcsolatok és vélemények (azon képzések esetében, ahol afelhasználói szférajól azonosítható)

8. 2.2.1. SZAKLÉTESÍTÉS II. A szaklétesítési kérelem indoklása 1. A szak létesítésének előzményei. „Előzménynek… kell tekinteni a kreativitást fejlesztő sokféle kötelező és fakultatív művészeti tantárgyat a tanítóképzőkben… a képzőművészet műfajai mellett itt valósult meg először szélesebben a sokféle tárgykultúra tevékenység oktatása… aminek kibontakozása azután formát öltött a Nemzeti Alaptantervben is. A Felsőoktatási Vizuális Nevelés Kollégiumot a tanítóképzők vizuális és művészeti tanszékeialapították 1990-ben. A tanárképzők a Nemzeti Alaptanterv munkálatai során csatlakoztak a Kollégiumhoz, amely munkabizottsági feladatként kapta és vállalta NAT vonatkozó fejezetének még a szövegezését is.) 2. A szakképzettség várható hasznosítási területe a munkaerőpiaci, társadalmi igény bemutatásával. Munkaerőpiac 1. A Vizuális kultúra alapszakos szakreferens Munkaerőpiac 2. Társadalmi igény: az iskolai vizuális nevelés 3 . Rövid nemzetközi összehasonlítás az új szak vonatkozásában – különös tekintettel az Európai Felsőoktatási Térségre. …a lineáris rendszer a bolognai folyamat során a legtöbb országban ezekben az években váltja fel a kétszintű képzést, amelynek bevezető szakaszában, a Bachelor szinten elkülönült programokban jelennek meg a vizuális és környezetkultúra oktatásáról szóló ismeretek a pedagógus pályára előkészítő BA. Ed., vagy B. A. Program részeként. (BA. Ed., azaz Bachelor of Education diploma kifejezetten a tanításra készít fel, míg a B. A., azaz Bachelor of Arts diploma ezen a területen nyitottabb, a vizuális kultúrával kapcsolatos számos szakma felé nyitott lehet. 4. A képzési időre vonatkozó javaslat indoklása. 5. A szak képzési céljának és követelményeinek a rokon szakokkal történő összehasonlítása, illetve a karakterisztikus különbségek (szaktávolság) bemutatása.

10. 2.2.2. SZAKINDÍTÁS II. A szaklétesítési kérelem indoklása 1. A szak képzési és kutatási előzményei az intézményben. A Művészeti Intézet Vizuális Nevelés Szakcsoport oktatóinak szakmai vezetésével évtizedek óta folyik a személyes kreativitást fejlesztő sokféle kötelező és fakultatív művészeti tantárgy oktatása (Kerámia, Bábjáték, Tűzzománc, Fotó, Grafika, Alkalmazott- és elektrografika, Szabadkézi rajz, Festészet). Ezek a kurzusok a pedagógiai felkészítés és a kötelező szaktárgyi háttér birtokában, szakértő korrektúra mellett a vizuális kultúra tantárgy életszerű tanításához feltétlenül szükséges egyéni alkotó tapasztalat, a későbbi lehetséges önálló művészi arculat és attitűd kialakulásának színterei voltak az elmúlt évek oktatási gyakorlatának, és megkülönböztetett figyelmet kapnak napjainkban is. Tapasztalataink szerink az ezekről kiadott tanúsítvány a munkaerőpiacon előnyt jelenthet a hallgatók számára. 2. Az új típusú szakon végzők iránti regionális és országos igény prognosz-tizálása, a foglalkoztatási igény lehetőség szerinti bemutatásával / dokumentá-lásával. 3. Az indítandó alapszakra épülő valamely (tervezett) mesterképzés (MA, MSc) lehetőségének a felvázolása, a saját intézményben vagy más intézményben való indíthatóság körülményeinek bemutatása. 1.„Ma Magyarországon jóval kevesebb művészetközvetítő szakember van, mint számon tartott, valamilyen tömörülésbe tartozó művész. Különösen olyan szakemberekből van hiány, akik ismerik a művészeti intézményrendszert, képesek sokrétű művészi és gazdasági ismereteket egyaránt igénylő munkakörök ellátásra (pl. egy galériában), eredményesen tudnak részt venni zenekari fellépések szervezésében, valamint az egyes művészeti ágak menedzseléséhez is megfelelő a felkészültségük. Így talán nem túlzás kijelenti, hogy a művészetközvetítő alapszakokon szerzett diplomával jók az elhelyezkedési lehetőségek.” (http://www.felvi.hu) 2. A képzés középpontjában a hallgatók vizuális képességeinek megismerése és fejlesztési módszereinek elsajátítása áll. Ez a megközelítés lehetővé teszi a szakreferensi képességkörök megszerzését, ugyanakkor a azt is, hogy hallgatóink a későbbiekben továbbtanulási szándékaik szerint megfelelő előképzettséggel folytassák tanulmányaikat a „Vizuális kultúra”(MA) tanár mesterszakon, amely megfelel az Európa-szerte elfogadott rajztanári diplomának. 3.1. Művészetek képzési területen: Művészeti egyetemek művászeti MA szakjai Egyetemek tanári MA szakjai 3.3. A tervezett Vizuális- és környezetkultúra MA szerkezete és kimenetei: A) szak, első tanári szakképzettség: Vizuális- és környezetkultúra tanár, Specializációk (szakirányok): Kézművesség Tárgy- és Környezetkultúra, Plasztikai ábrázolás és aklakítás, Képi ábrázolás, ikonográfiák Elektronikus ábrázolás-számítógéppel segített alkotás 4. A hallgatók felkészítésének bemutatása az indítandó alapszakra épülő valamely (tervezett) mesterképzésben való részvételre, valamint a kiemelkedő képességű hallgatók alkalmasságát figyelő, azt előmozdító, „tehetséggondozó” tevékenység beépítésére vonatkozó elképzelések, ill. intézkedések bemutatása. B) szak, választható második tanári szakképzettség:Művészeti nevelő és Múzeumpedagógia tanár;Specializációk (szakirányok):Művészettörténet tanár;Bábos és Drámajáték tanár;Mozgóképkultúra és médiaismeret tanár;Játék és Szabadidő-szervező tanár;Multikulturális nevelés tanár; A Vizuális- és környezetkultúra MA szak indításának humáeerőforrás-feltételei az indítás tervezett időpontjára teljesülni fognak. A Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Kar (továbbiakban: KFTFK) Művészeti Intézete jelenleg 1 PhD és 2 DLA minősítésű oktatóval rendelkezik, 1 festőművész-oktató kolléga DLA-eljárását kezdeményezi, 1 oktató PhD képzése folyamatban van. A humánpolitikai terveknek megfelelően a Kar a doktori képzésben való részvételt támogatja. Infrastrukturális tekintetben a KFTFK felszereltsége megfelelő, folyamatos fejlesztések történnek. 3. 2. Művészetközvetítés képzési területen: Tervezzük a Vizuális- és környezetkultúra MA indítását. Ez olyan vizuális- és környezetkultúra tanári szakképzettséget adó mesterképzési szak, amely a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény alkalmazási feltételeinek megfelelően az iskolai nevelés-oktatás 5-12, illetve 13. évfolyamain, valamint az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképzési évfolyamokon a tantárgyak, tantárgyi modulok oktatására és speciális pedagógiai jellegű feladatainak ellátására két tanári szakképzettséget nyújt. • Tehetséggondozás • TDK,OTDK, OTMDK,konferenciák • Hallgatói Alkotókör kiállításokkal, tematikus portfoliókkal 5. A felsőoktatási intézmény képzési kapacitásának bemutatása az érintett képzés ágban, illetve szakon. A tervezett hallgatói létszám képzési formánként bemutatva.

11. 2.3.1. SZAKLÉTESÍTÉS Az indítandó alapszak oktatási tevékenységeit a Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar gondozásában tervezzük végezni. A képzésben karok közötti együttműködést tervezünk (GAMF Kar, Kertészeti Kar). Néhány olyan tantárgy oktatását, amelyre nem áll rendelkezésünkre megfelelő képzettségű főállású oktató, külső óraadóval kívánjuk megoldani. III. A szak képzési és kimeneti követelményei Az alapképzési szak képzési és kimeneti követelményeinek(KKK) teljes körű kidolgozása szükséges a 289/2005. (XII.22.) Korm. rend. szerint (+ a MAB által kért információk) 1.Az alapképzési szakmegnevezése (magyarul és angolul) 2. A végzettség szintje 3. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezésemagyar és angol nyelven. 4. A szakirány(ok)on szerezhető önálló szakképzettség(ek) (ha ilyenek vannak) megnevezése, magyar és angol nyelven. 5. A képzési idő - félévek száma: 6 félév - az összóraszámon belül a tanórák (kontaktórák)száma figyelemmel a hatályos Ftv. 33.§. (1) bekezdésére, amely a teljes idejű k képzésnél félévenként legalább 300 tanórát határoz meg 2050 óra (heti 25 óra) 6. A megszerzendő kreditek száma összesen, 180 kredit s ezen belül a képzési ág alapozó közös képzési szakaszához rendelendő kreditek minimális értéke: 50 kreditpont szakirány esetén a szakirányhoz rendelendő kreditek minimális érték: 0 a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 15 kreditpont a szakdolgozathoz rendelhető kredit értéke: 10 kreditpont az elméleti és gyakorlati ismeretek vonatkozásában a gyakorlati ismeretek minimális kredit értéke: 110 kreditpont (elmélet: 37%, gyakorlat: 63%) a nem közvetlenül az elméleti képzéshez kapcsolódó, intézményen kívül szervezett gyakorlati képzésben megszerzendő kreditek minimális értéke: 5 kreditpont Tervezett hallgatói létszám: Nappali tagozatos államilag finanszírozott: 30 fő Nappali tagozatos költségtérítéses: 20 fő

12. 7. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai az egyes tanulmányi területekhez rendelt kredithatárok megadásával (tól – ig) az alábbi bontásban: Törzsanyag (kötelező ismeretkörök) alapozó modulok elmélet 20-24 gyakorlat 20-22 szakmai törzsanyag mint kötelező modulok (gyakorlat): 85-90 (elmélet): 25-30 Egyéb szabadon választható szakmai ismeretek elmélet 7-9 gyakorlat 8-10 Tanári felkészítési modul: 10 8.Az alapképzési szak képzési célja 9. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák 10. A képzési ágon belüli alapozó képzési szakasznak az alapszak szempontjából fontos általános (értelmiségi) kompetenciái 11. A törzsanyag – szakképzettség szempontjából meghatározó – ismeretköreinek bemutatása (1-2 oldal terjedelemben)

13. III. Az alapképzési szak tanterve és a tantárgyi programok leírása Kompetenciák megszerzése, értékelés, ellenőrzés, tájékoztatás 3.1. SZAKINDÍTÁS 1.A Vizuális kultúra alapszak tanterve: alapozó modulok :elmélet 20-24

14. alapozó modulok:gyakorlat 20-22

15. szakmai törzsanyag mint kötelező modulok (gyakorlat): 85-90 (elmélet): 25-30) 24-26

16. 28-32

17. 28-32

18. 10-18

19. 8-10

20. 6-8

21. 8

22. 2

24. 3. SZAKINDÍTÁS III. Az alapképzési szak tanterve és a tantárgyi programok leírása Kompetenciák megszerzése, értékelés, ellenőrzés, tájékoztatás 1.A Vizuális kultúra alapszak tanterve: 2. Tantárgyi programok: 3. Kompetenciák elsajátíttatása modul Tantárgy neve Tantárgyfelelős: A tantárgy óraszáma: 1. félév: 2. félév: szak megnevezése: BA Vizuális Kultúra zárása: Tantárgy célja: A tantárgy követelményei: A tantárgy tartalma: Témái: Irodalom: . 4.A képzési és kimeneti követelményekben előírt idegennyelvi követelmények teljesítésének intézményi elősegítése, feltételei. 5.Az értékelési és ellenőrzési módszerek, eljárások és szabályok bemutatása, a(289/2005. Korm. rend. 11.§ (3) bb) bekezdése szerinti) tájékoztató kiadvány internetes elérhetősége. 5.1.A tantárgyak értékelése szóbeli vizsga 5.2 Vizsgáztatás 5.2.1.A záróvizsga három részből áll(írásbeli, szóbeli, szükség szerint gyakorlati) - a hallgató komplex szóbeli vizsgát tesz (1) - a záróvizsga-bizottság előtt bemutatja, és megvédi vizsgaprojektjét (2) - a záróvizsga-bizottság előtt megvédi szakdolgozatát (3)

25. 5.2.2.A szóbeli vizsga tárgyai: - komplex vizuális művészeti ismeretek és (A) - művészetpedagógiai ismeretek (B) 5.2.3.A záróvizsga eredményének kiszámítási módja A záróvizsga eredménye három érdemjegy átlaga: - a szóbeli tétel kifejtése - a bemutatott vizsgaprojekt érdemjegye - a szakdolgozatnak és védésének együttes érdemjegye 5.2.4. A záróvizsga minősítése: Kiváló Jeles Jó Közepes Elégséges 5.3.Minőségbiztosítás 6. Felvételi kritérum

26. 4. SZAKINDÍTÁS IV. A képzés személyi feltételei 1. A szakfelelős, a szakirányfelelősök és a záróvizsgatárgyak felelősei

27. 2. Tantárgylista – tantárgyak felelősei, oktatói

28. 3. Az oktatók személyi - szakmai adatai Szakfelelős Teljes munkaidőben foglalkoztatottak 4. Nyilatkozatok • Az intézményvezető szándéknyilatkozata • Az intézményben foglalkoztatott, az adott szakon oktatók nyilatkozata • Az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban / munkaviszonyban nem álló oktatók nyilatkozata

29. 5. SZAKINDÍTÁS V. A szakindítás kutatási és infrastrukturális feltételei 1. Országosan elismert tudományos műhely vagy együtt dolgozó szakmai közösséggel bíró alapvető K+F / művészeti terület bemutatása Tudományos műhelyek 2. A képzés tárgyi feltételei, a rendelkezésre álló infrastruktúra 2.1.Tantermi kapacitás 2.2. A hallgatók számára hozzáférhető számítástechnikai infrastruktúra 2.3. Könyvtár 2.4. A szak elvégzéséhez szükséges idegennyelvi követelmények teljesítését segítő infrastruktúra 2.5. A hallgatói tanulmányok eredményes elvégzését segítő szolgáltatások, juttatások 2.6. A tanulmányi ügyekkel kapcsolatos adminisztráció 3. Az intézményvezető nyilatkozata

30. + mellékletek:

31. Köszönöm a figyelmet!