A napenergia

1. A napenergia Készítette:Eötvös Viktória 11.a

2. Fogalma • A napenergia a napban lejátszódó magfúziós folyamatok során felszabaduló energia. • Hozzávetőleg három óra napsugárzás képes fedezni földünk éves energia szükségletét.

3. Kedvező tényezői • mindenki számára könnyen elérhető • tiszta, környezetkímélő energiaforrás • még sok millió évig rendelkezésre fog állni • kíméli a nyersanyagkészletet • kedvezően hat a helyi gazdaságra • nem kell szállítani, hozzájutásához nem kell költséges közműhálózat • átalakítási, felhasználási költségei minimálisak

4. Napenergiát hasznosító eszközök • Napkollektor • Napelem • Hőszivattyú

5. Napkollektor A napkollektor nem más, mint a Nap fényenergiáját hőenergiává átalakító berendezés, amit legtöbbször víz melegítésére használnak, de előfordul hőcserélő közegként légnemű anyag is. Ezt a felmelegített anyagot használják fűtésre, felhasználási területei között megtalálható még például a fűtésen kívül a meleg víz szolgáltatás mosogatáshoz, fürdéshez és akár medencék vízutánpótlásához, de olyan megoldással is találkozhatunk, ahol a fényt összegyűjtve üvegszálakon, vagy tükrös csöveken keresztül vezetik el épületek világításához. 

6. Napkollektor típusai • Folyadék közegű, szivattyús rendszer • Légkorrektor

7. Napelem A napelem olyan szilárdtest eszköz, amely az elektromágneses sugárzást közvetlenül villamos energiává alakítja. Az energiaátalakítás alapja, hogy a sugárzás elnyelődésekor mozgásképes töltött részecskéket generál, amiket az eszközben az elektrokémiai potenciálok, illetve az elektron kilépési munkák különbözőségéből adódó beépített elektromos tér rendezett mozgásra kényszerít, vagyis elektromos áram jön létre. Ez a jelenség ívkisüléses lámpák esetén is lezajlik, nem szükséges kizárólagosan napfény.

8. Napelem fajtái • Egykristályos szilícium napelemek • Polikristályos szilícium napelemek • Amorf szilícium napelemek • Adalékolt amorf félvezető napelemek • Szerves anyagokból készült napelemek

9. Hőszivattyú A hőszivattyú olyan berendezés, mely arra szolgál, hogy az alacsonyabb hőmérsékletű környezetből hőt vonjon ki és azt magasabb hőmérsékletű helyre szállítsa. A hőszivattyú elvileg olyan hűtőgép, melynél nem a hideg oldalon elvont, hanem a meleg oldalon leadott hőt hasznosítják. Minden olyan fizikai elv alapján készülnek hőszivattyúk, melyeket a hűtőgépeknél is használnak. Leggyakoribbak a gőzkompressziós elven működő berendezések, de léteznek abszorpciós hőszivattyúk is. A hőszivattyúk fordított üzemmódban is működnek, ekkor a melegebb hely hűtésére is használhatók. A hőszivattyúk fordított üzemmódban működtetett hőerőgépnek is felfoghatók.

10. Hőforrások a hőszivattyúhoz • Talajkollektoros rendszer • Talajszondás rendszer • Masszív abszorber /betonépítmény/ • Talajvíz • Levegő • Hulladékhő

11. Köszönöm a figyelmet!