1 / 30

Megújuló energiaforrások, ezen belül a napenergia hasznosítás lehetőségei Magyarországon

Megújuló energiaforrások, ezen belül a napenergia hasznosítás lehetőségei Magyarországon. Bohoczky Ferenc ny. vezető főtanácsos az MTA Megújuló Albizottság tagja Budapest, 2008. augusztus 28. Európai Unió energiapolitikája COM(2007)1. Energia nélkül Európa nem működőképes Kihívások

verity
Download Presentation

Megújuló energiaforrások, ezen belül a napenergia hasznosítás lehetőségei Magyarországon

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Megújuló energiaforrások, ezen belül a napenergia hasznosítás lehetőségei Magyarországon Bohoczky Ferenc ny. vezető főtanácsos az MTA Megújuló Albizottság tagja Budapest, 2008. augusztus 28.

  2. Európai Unió energiapolitikájaCOM(2007)1 • Energia nélkül Európa nem működőképes • Kihívások • éghajlatváltozás, • a behozataltól való növekvő függőség, • egyre magasabb energiaárak, • EU tagállamainak egymásra utaltságából adódó ellátási zavarok kezelése, • energiaellátás fenntarthatósága, biztonsága és versenyképessége.

  3. Az EU célkitűzései 2020-ra2008. január 23. • Üvegházi gáz csökkentés 20 % • (10.000 tonna CO2 kibocsátás felettiekre vonatkozik, kb. 10.000 ipari létesítmény) • Az ETS alá nem eső ágazatokban (építőipar, közlekedés, mezőgazdaság, hulladékgazdálkodás, stb.) 10% csökkenés, bázisév 2005; • Magyarországra vonatkozó irányszám + 10% • Megújuló energiafelhasználás 20 % • (biohajtóanyag 10 %; A célkitűzés elfogadása esetén hatályát veszti a 2001/77 és a 2003/30 EK irányelv, mivel az irányelv kiterjed a villamos energia, a bio-üzemanyagok, és az eddig nem szabályozott hő és hűtési energia területén történő felhasználásokra is. Fontos elvárás a bio alap- és üzemanyagok fenntartható módon történő termesztése /eredet vagy származási bizonyítvány/. • Magyarország 13% • Energiatakarékosság 20 % • Célkitűzés (2006/32/EK ) 9évig 1%/év 6,94 PJ/év ~200M m3/év • Feszültségek: 2016-2020 11 % kívánalom

  4. Az EU célkitűzései • 2006/32/EK irányelve előírja az EU tagállamok számára, hogy 2007. június 30-ig nemzeti energiahatékonysági akcióterveketkészítsenek a középtávú energiatakarékossági akciók, intézkedések bemutatásával. Az irányelv azt a nem kötelező célkitűzést tartalmazza, hogy a tagállamok 9 éven keresztül évi 1% energiatakarékosságot érjenek el, az országnak az EU CO2 kereskedelem hatálya alá nem tartozó végső energiafelhasználásában, amelynek viszonyítási alapja az irányelvben meghatározott öt éves átlagos korábbi energiafelhasználás. • Ez Magyarországra 6,94 PJ/év megtakarítási kötelezettséget jelent a 2008-2016 időszakra. Ez évi 200 millió m3 földgáz megtakarításával egyenértékű.

  5. Megújuló energiafelhasználási elvárásokForrás: Európai Bizottság • (teljes energiafogyasztás százalékában) • 2005 2020 • Svédország 39,8 49,0 • Románia 17,8 24,0 • Franciaország 10,3 23,0 • Németország 5,8 18,0 • Lengyelország 7,2 15,0 • Nagybritannia 1,3 15,0 • Szlovákia 6,7 14,0 • Csehország 6,1 13,0 • Magyarország 4,3 13,0 • Málta 0,0 10,0 • EU ÖSSZESEN 8,5 20,0

  6. Megújuló energiaforrásokMagyarországon (PJ/év)2007

  7. Megújuló alapon termelt villamos energia 2007-ben

  8. Napenergia potenciál Napsugárzásenergia hozama 1265kWh/ m2,év = 4914 MJ/m2,év Magyarország területe 9,3 millió hektár = 93 x 109m2 Magyarország területére eső napenergia 457x103 PJ Magyarország energia felhasználása 1150 PJ Napenergia/energia felhasználás 400 szoros 1 m2 napkollektor ~ 500 kWh/év = 1800 MJ/év 4 PJ ~ 2,2 millió m2 kollektor

  9. Megújuló energia potenciál MTA Megújuló Energetikai Technológiák Albizottság tagjai által elkészített felmérése alapján: aktív szolár termikus potenciál 48,8 PJ/év mezőgazdasági szolár termikus potenciál 2,6 PJ/év passzív szolár termikus potenciál 37,8 PJ/év szoláris fotovillamos potenciál 1749,0 PJ/év 405 e MWp 486 TWh/év vízenergia potenciál ~4000 GWh 14,4 PJ/év Szélenergia potenciál ~ 148 TWh 532,8 PJ/év geotermális potenciál 63,5 PJ/év biomassza potenciál 203-328 PJ/év Összesen kb. 2600-2700 PJ/év

  10. Megújuló energiaforrásokStratégiai Terv Program Koncepciója MTA Megújuló Energetikai Technológiák Albizottsága a következő feladatok megoldását helyezi előtérbe: • napenergia építészeti hasznosításának kiterjesztése • napenergia szoláris aktív épület-gépészeti hő-hasznosítás bővítése • napenergia fotovillamos hasznosításának kiterjesztése • hidrogén-energetika és tüzelőanyag-cellás energetikai rendszerek hazai alkalmazásának bevezetése • biomassza energetikai célú hasznosításának hazai bővítése • szélenergia hasznosítás kiterjesztése • vízenergia hazai hasznosításának kiterjesztése • geotermális energia hazai hasznosításának növelése • megújuló energiaforrások mezőgazdasági célú hasznosítása • megújuló energetikai technológiák gazdasági értékelése • oktatás, demonstráció,tájékoztatás, pályázati program koncepció

  11. Nap- és szélenergia hasznosítása

  12. Megújuló energiaforrásoklétesítmények • Működő szélerőművek • Inota 1 db 250 kW szélturbina ~ 0,3 GWh • Kulcs 1 db 600 kW szélturbina ~ 1,0 GWh • Mosonszolnok 2 db 600 kW szélturbina ~ 2,0 GWh • Mosonmagyaróvár 2db 600 kW szélturbina ~ 2,0 GWh • Erk 1 db 800 kW szélturbina ~ 1,3 GWh • Rónafő 1 db 800 kW szélturbina ~ 1,3 GWh • Bükkaranyos 1 db 225 kW szélturbina ~ 0,3 GWh • Vép 1 db 600 kW szélturbina ~ 1,2 GWh • Szápár 1 db 1,8 MW szélturbina ~ 3,6 GWh • Mosonmagyaróvár 5 db 2,0 MW szélturbina ~ 20,0 GWh • Eddig mintegy 127 MW épűlt meg. • Az engedélyezett 330 MW-nak 2010-ig meg kell épülnie, amennyiben nem, az engedélyek újra osztásra kerülnek.

  13. M.o-i napenergia hasznosítás Jelenleg összesen ~70.000 m2 napkollektor van hazánkban felszerelve. Lehetőség több millió m2. Energiatermelése 35 GWh hő = 126 TJ Ez 3,5 M m3 földgázzal egyenértékű Napelem ~270 kW termelése 300 MWh = 1,08 TJ A lakások 80,2 %-a földgázzal ellátott!

  14. Megújuló energiaforrásoklétesítmények • Nagyobb napenergiás (napkollektoros) létesítmények • Balatonfüred Hotel UNI 60 m2 • Budapest Fiorentini 64 m2 • Dunaújváros panel épület 72 m2 • Kőkút-Gyöngyöspuszta 84 m2 • Budapest Hélia 100 m2 • Orosháza Önkorm. Int. 240 m2 • Zalaegerszeg lakóház 200 m2 • Tordas Szoc. Otthon 61 m2 • Szeged Korház 800 m2 • Deszk Korház 300 m2 • Kőkút-Gyöngyöspuszta 152 m2 • Szentgotthárd 120 m2

  15. Megújuló energiaforrásoklétesítmények • Napelem üzemek (meglévő, épülő) SANYO Dorog 50 MW (145 MW) termelés HelioGrid Rétság 50 MW tervezett Genesis Energy Környe 100 MW tervezett • Nagyobb napenergiás (fotovillamos) létesítmények • Gödöllő Szent István Egyetem 10 kW • Debrecen Agrártudományi Egyetem 9 kW • M1 autópálya MOL benzinkút 10 kW • Sanyo Dorog 50 kW • VÁV Union Budaörs épület 16 kW • TESCO Sátoraljaújhely 4,8 kW • TESCO Gyál 20,75 kW

  16. Napenergia hasznosításCél: az épületek külső energiaforgalmának csökkentése • Passzív hasznosítás (új épületeknél) – naptudatos (bioklimatikus) építészet szerinti ház építése, fajlagos fűtési energia igény ~ 15kWh/m2év • Passzív hasznosítás (régi épületeknél) – épületek szerkezeti átalakítása, hőszigetelése, transzparens falszigetelés • Passzív hasznosítás (régi épületeknél) – épületek átalakítása, integrált vagy illesztett üvegház csatolása, üvegnél a k<1,8 W/m2K • Aktív hasznosítás – kollektoros – levegő kollektor -- folyadék kollektor (egy- vagy kétkörös) -- sík kollektor -- vákuum csöves kollektor -- kombinált rendszerű • Aktív hasznosítás – napelemes – amorf -- egykristályos -- polikristályos

  17. Energiatakarékosság az épületekben 1. Cél az épületekhez kapcsolódó energiafelhasználás csökkentése, mellyel egyszerre lehet kisebb a fűtés- és villanyszámla, miközben csökken a klímaváltozásért leginkább felelős szén-dioxid és az egyéb károsanyag-kibocsátás. A házak, lakások külső szigetelése, a nyílászárók cseréje, a fűtési rendszerek korszerűsítése, víztakarékos szerelvények alkalmazása, illetve a háztartási gépek hatékonyabbra cserélése hozza a megtakarítást.

  18. Energiatakarékosság az épületekben 2. Passzív ház Építési költsége 20-30 %-kal több, mint a hagyományos épületeké Fűtési, hűtési energiaigénye 15kWh/m2év Falának hővezetési tényezője kisebb mint U=0,15W/m2K Elérhető energia megtakarítás: 30-60 % Megújuló hasznosítási elemekkel kiegészíthető (napelem, napkollektor, hőszivattyú, stb.) Télen mesterséges szellőztetés szükséges

  19. Egy kis statisztika (1.) Energiafelhasználás 1120 PJ 2007. év Az energia felhasználásának megoszlása: - lakosság 38,4 % - ipar 34,8 % - kommunális 18,6 % - egyéb 8,2 %

  20. Egy kis statisztika (2.) A lakossági energia felhasználás megoszlása: - fűtés 70 % - vízmelegítés 11 % - főzés 15 % - egyéb 4 % Fűtés+melegvíz= 81%; lakosság 38,4%= összessenből 31,1% 1120PJ 31,1%-a 350PJ; ezt lehet naptudatos építészettel, napkollektorokkal, napelemekkel és egyéb megújuló energiaforrás hasznosításával vagy energia takarékossággal csökkenteni. Kommunális szektor esetén ez mintegy 150 PJ érték.

  21. Az ország összterülete 9,303 millió ha(100,0%) • Erdővel borított 2005 2,011 millió ha( 21,6%) • Erdővel borított 1967 1,572 millió ha( 16,9%) • Összes élőfa készlet ~340 millió m3 (100%) • Éves növekmény ~13 millió m3 ( ~4%) • Éves fakitermelés ~7 millió m3 ( ~2%) • Fa az erőművekhez kb. 1,1 millió m3 • Fa a Pécsi Erőműhöz kb. 0,5 millió m3 • Fa a Borsodi Erőműhöz kb. 0,3 millió m3 • Fa az Ajkai Erőműhöz kb. 0,3 millió m3

  22. Magyarország hévíztárolói/VITUKI/

  23. Az emberek életminőségét befolyásoló stratégiai elemek • Szén készlet • Kőolaj készlet • Földgáz készlet • Ivóvíz készlet

  24. A hazai vízgazdálkodástaz ábra jellemzi, Magyarországon „átrohannak a vizek” nincs energetikai hasznosítás

  25. Vízgazdálkodással az ivóvíz készletek növelése érdekében • cél legyen a bejövő vizek országon belül tartása, • energia- és víz gazdálkodás céljából vízerőművek építése, • árvizek esetére is alkalmas tározó tavak létesítése^, • aszály esetén a tározó tavakból az öntözés biztosítása • ^A tavakból az elszivárgás az üledékes kőzeteken keresztül a stratégiai ivóvíz készleteket növeli.

  26. KEOP forrásallokáció • Egészséges tiszta települések (szennyvíz, hulladék, ivóvíz) • Vizeink jó kezelése (árvízvédelem, víz-gazdálkodás, kármentesítés, rekultiváció) • Természeti értékeink jó kezelése • Megújuló energiahordozók növelése • Hatékonyabb energia felhasználás • Fenntartható termelési és fogyasztásiszokások ösztönzése • Projekt előkészítés • Technikai segítségnyújtás

  27. NEP 2008 – 1,6 MrdFt keret

  28. NEP-2008 2,6 Mrd. Ft keret Régi Új Régi Új  (%) (%) (ezer Ft) (ezer Ft) Nyílászárócsere és/vagy utólagos szigetelése 15 20 264 352 Fűtés-korszerűsítés 20 25 400 500 Utólagos hőszigetelés 20 25 400 500 Többcélú energiahat. beruházás 18 30 720 1200 Megújuló energiaforrás hasznosítása 25 30 1000 1200

  29. KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET Bohoczky Ferenc ny. vezető főtanácsos bohoczky.ferenc@khem.gov.hu

More Related