1 / 30

Ókori görög történelem

Ókori görög történelem. 1. előadás. 1. Követelmények. Előadások anyagához vázlatok: http://mohay.gergely.btk.ppke.hu Kijelölt forrásrészletek. 2. Kötelező irodalom. Görög történelem. Szöveggyűjtemény (szerk. Németh Gy.) Bp. Osiris Kiadó 1996 és más kiadások

talia
Download Presentation

Ókori görög történelem

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Ókori görög történelem 1. előadás 1

  2. Követelmények Előadások anyagához vázlatok: http://mohay.gergely.btk.ppke.hu Kijelölt forrásrészletek 2

  3. Kötelező irodalom Görög történelem. Szöveggyűjtemény (szerk. Németh Gy.) Bp. Osiris Kiadó 1996 és más kiadások Görög történeti chrestomathia (szerk. Borzsák I.) Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó 1996. és más kiadások Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok, Bp. 1978. (http://mek.oszk.hu) MINDHÁROM KÖNYVBŐL A KIJELÖLT RÉSZEK KELLENEK: Görög történelem. Szöveggyűjteményből: A számok a dokumentumok számát jelölik, nem oldalszámokat! 1, 8-9, 42, 54-7, 61, 67, 69, 72, 75, 83-5, 86, 88, 90-1, 95-7, 99-100, 105, 108, 114-5, 117, 119, 120-2, 125-127, 129, 137-8, 141-4, 146, 152, 154, 156-160. Görög történeti chrestomathiaból: A számok a dokumentumok számát jelölik, nem oldalszámokat! 8, 9, 27, 28, 33, 52, 61, 65-80, 82, 84, 86-7, 95-101, 104 Plutarkhoszból: Lükurgosz, Szolón, Themisztoklész, Periklész, Alexandrosz, Démoszthenész 3

  4. Ajánlott irodalom • Hegyi D. – Kertész I. – Németh Gy. – Sarkady J.: Görög történelem a kezdetektől Kr. e. 30-ig, Bp. Osiris Kiadó 2005. • Ritoók Zs. – Sarkady J. – Szilágyi J. Gy.: A görög kultúra aranykora, Budapest 1984. (~ Németh – Szilágyi – Ritoók – Sarkady: Görög művelődéstörténet, Osiris Budapest 2006) • Hérodotosz: A görög–perzsa háború. (Ford. Muraközy Gy.) Bp. 1989. • Thuküdidész: A peloponnészoszi háború (Ford. Muraközy Gy.) Bp. 1999. 4

  5. Az ókori görög tört. korszakolása Krétai civilizáció: 30–12. század Mükénéi civilizáció: 16–12. század Sötét kor: 11–9. század Archaikus kor: 8–6. század Klasszikus kor: 492–323 Hellenisztikus kor: 323–30 Római kor: Kr. e. 30– 5

  6. Tematika 1. Bevezetés. A krétai kultúra. A mükénéi kor. A sötét kor. Homérosz világa. Az archaikus kor: a polisz kialakulása, hoplita harcmodor, gyarmatosítás, türannisz. Athén az archaikus korban: Drakón, Szolón, Peiszisztratosz, Kleiszthenész. Athén politikai intézményei. A spártai állam: társadalmi szerkezet, politikai intézmények, háborúk. A perzsa nagyhatalom. A görög-perzsa háborúk. 6

  7. Tematika 2. • A pentékontaetia. A periklészi aranykor. A Déloszi tengeri szövetség. • A peloponnészoszi háború. • A spártai hegemónia időszaka. Thébai felemelkedése és uralma. • Makedónia felemelkedése. II. Philippos reformjai. A szent háború. • Nagy Sándor hódításai, birodalma 7

  8. A görögök megérkezése Hellaszba A görögök 1900 körül vándoroltak be (a korai bronzkor és a mükénéi kor között) A prehellén (mediterrán/pelaszg őslakosság – mint Krétán) beolvasztása – nyelvük maradványai a görögben (istennevek, hősök nevei, földrajzi nevek, a korai bronzkori kult. szavai: szőlő, bor, olajfa, füge, halászháló, lant, kereskedő, ón, réz, bánya, király...) 8

  9. Krétai civilizáció – korszakolás 1. A krétai civilizáció periodizációja (Evans – knósszoszi kerámia alapján): Korai (paloták előtti) minószi kultúra: 3000-2000 Középső minószi kultúra: 2000-1600 Késői minószi kultúra: 1600-1100 (=korai, középső és késői bronzkor) Régebbi és újabb paloták kora – határ 1700 körül: talán földrengés << kult. Folytonosság Újabb paloták korában 4 fő központ: Knósszosz, Phaisztosz, Mallia, Zakro 9

  10. Krétai civilizáció – korszakolás 2. - Knósszosz a legnagyobb hatalmú Nincsenek várfalak >> békés lehetett a viszonyuk Thérai vulkánkitörés 1500 körül >> Kréta meggyengül 15. századtól mükénéi uralom – Knósszosz vezető szerepe (ekkortól lineáris B táblák itt) Posztpalatális korszak: 1375-1100 (1375: a knósszoszi palota végleges pusztulása): szegényesebb kultúra, újabb mükénéi bevándorlások, majd a 11. században dór bevándorlás 10

  11. Krétai civilizáció – pol. viszonyok 1. Iliasz 2. 645-652, Thuk. 1.3-4; 7 Minósz: uralkodót jelent; A mítikus Minósz a civilizáció létrehozója: törvényeket hoz, rablókat fog el, az alvilág bírája Zeusz és Európa fia; Neje Pasziphae; Gyerekei: Ariadné, Phaidra (+ Minotaurusz) 11

  12. Krétai civilizáció – pol. viszonyok 2. Krétai települések alapítása: Küthéra, Milétosz, Théra (Szantorin), Mélosz, Aigina, Rhodosz – thalasszokratia: gazd. és pol. hatalom az Égei tenger szigetei felett – mítoszok erről (Thészeusz) De lehet, hogy csak erős krétai hatás ezeken a helyeken (csak behozott luxuscikkek a talált tárgyak) Háborús ábrázolások hiánya << belső béke, kifelé: flotta védelme (ill. a szigeteken a védelem) 12

  13. Krétai civilizáció - gazdaság Palotagazdaság: a palota kormányzati, vallási központ, műhelyek, raktárak is itt (pithoszokkal), a gazd. élet szervezése, csereforgalom is itt (a palota egyéb helységei: trónterem, szakrális funkciójú termek, fürdő, előadóterem…) Kereskedelmi vezető szerep a térségben: keftiuk - kapcsolat Kelettel: Ciprus, Szíria, Egyiptom (áruk Mezopotámiáig) Mezőgazd.: mediterrán polikultúra; kecske, juh Kivitel: olaj, bor, illatszerek, agyag-, kő-, fémedények, szövetek, fa 13

  14. Krétai civilizáció – vallás 1. Sok kultuszhely (kis helységek nagyobb épületekben, kis szentélyek, barlangok, magaslatok), nincsenek monumentális templomok Emberalakú istenek, a női elem dominál (istennők, papnők), termékenység-, természetkultusz; földanya, anyaistennő Különböző ábrázolás-típusok: kígyós istennő, állatok úrnője, pajzsos istennő – politeizmus v. egy istennő különféle megjelenései? 14

  15. Krétai civilizáció – vallás 2. Kultikus szimbólumok: labrüsz – kettősbárd (>> labirintus elnevezés; hatalmi v. kultikus szimbólum), bikaszarvak Sírokban csónak (>> boldogok szigete) Emberáldozat (Minótaurusz mítosza + leletek tanúsága: knosszoszi palotában és egy barlangban) 15

  16. Krétai civilizáció – művészet Freskófestészet: természet- és emberberábrázolás (ünnep, sport, tánc: könnyedség, valósághűség) Fejlett építészet (paloták, utak, Daidalosz mítosza) Kamaresz-kerámia: 20-18. század: sötét alapon világos (többszínű) ornamentika (körök, spirálok) + plasztikus rátétek; Új paloták korában világos alapon sötét festés; növények, állatok, valósághűség, mozgás ábrázolása Tengeri stílus 16

  17. Krétai civilizáció – írás 1. Írás-típusok megkülönböztetése Evans által: Legkorábbi a hieroglif (piktoggrafikus): képjelek – főleg pecsételőkön Phaisztoszi agyagkorong – szótagírás lehet a 18-17. századból Mellette kialakul és 1900-tól egyre inkább felváltja a lineáris A: szótagjelek + ideogrammák (+lineáris B: ez hasonló jelekből áll, de görög nyelvű és későbbi) 17

  18. Krétai civilizáció – írás 2. Főleg agyagtáblákon (+ pecséteken, edényeken) maradt fenn A megfejtés akadálya: A nyelvet nem ismerjük Kevés tábla maradt (300 hieroglif, 1500 lineáris A) Ezek is gazd. feljegyzések 18

  19. Mükénéi civilizáció Mükénéi kor (=késő hellaszi/bronz kor) I-III. B-ig (16-13. század) (Késő helladikus III C: 12. század) Központok: Mükéné, Tirünsz, Pülosz, Athén, Thébai, Iólkosz – paloták küklopikus falakkal, hatalmas kapukkal, bástyákkal (Krétán ezek nincsenek); központ: megaron 1450-1375: Knósszoszban is mükénéiek 19

  20. Mükénéi kor – temetkezés A mükénéi kor végéig kizárólagos az elhantolás (azután hamvasztás) Jellemző a sírok többszöri felhasználása Aknasírok az A sírkörzetben (fölöttük halom) 1600 körül - Schliemann ásta ki rendkívül gazdagok (pl. „Agamemnón halotti maszkja”) – az erős társ. tagozódás jelei A 13. században épültek a küklopikus falak (<< fenyegetettség), ekkor kör alakú fallal vették körül a sírokat: a városfalakon belül (a B sírkörzet sírjai a falakon kívül – ezek a korábbi sírok) (Ál)kupolasírok (tholosz + dromosz): 15-13. század; „Atreusz kincsesháza” 1300 körül

  21. A mükénéi kor – társadalom 1. Wanax (anax): király – despotikus hatalommal Lawagetasz: hadvezér Hepetasz (e-qe-ta): katonai kontingens vezetője Korete, prokorete: a közp. admin. helyi szintjén (adókörzetek, községek élén) álló hivatalnok Baszileusz (qa-si-re-u): a faluközösség (damosz) vezetője

  22. A mükénéi kor – társadalom 2. Ktoinookhosz: szabad birtokos = Telesztasz: adózó Kamaeusz: használatra kapnak állami földet munkáért, beszolgáltatásért Doelosz: szolga, rabszolga – bérlők is lehettek Kézművesek: részint királytól/hadvezértől függő helyzetben, részint önállóak

  23. Mükénéi kor - földtulajdonviszonyok • temenosz: a király és a lawagetász, valamint az istenek (szentélyek) öröklődő tulajdona; nem szogálati nem tartozik hozzá kötelezettség, szakrális jellegű, papi funkció miatt kapták • k(i)timena: szolgálati föld, telesztaszok birtokolják, a magántulajdonhoz közelebb • kekemena: köztulajdon, a damosz kezelésében – bérbe adják • kama: magántulajdon, talán királyi föld, melyet bérbe adtak

  24. Mükénéi kor – gazdaság 1. Redisztributív gazdaság: Paloták a gazd. élet és a ker. irányítói (mint Krétán) • Részeik: az elit rezidenciái, raktárak, műhelyek, a kultuszhoz kapcsolódó épületrészek • A kézművesek nyersanyagot, élelmiszert kapnak, terméküket beszolgáltatják • A rezet, ónt távoli területekről szerzik be (ehhez nagy tőke kell, ajándékok cseréjeként valósul meg) • De nem minden gazd. tevékenységet szervez a palota

  25. Mükénéi kor – gazdaság 2. • A mezőgazd. és az ipari tevékenység területei, ill. a termékek hasonlók, mint Krétán • Ker. kapcsolatok: Kis-Ázsia, Egyiptom, Dél-Itália, Szicília, Szardínia, Szíria-Palesztína (közvetve Brit-szigetekig, Balti-tengerig) – ker. telepek létesítése

  26. Mükénéi kor - Írás Lineáris B – a lináris A-ból fejlődött Szótagjelek és ideogrammák; kb. 90 jel; a szótagjelek nyílt szótagokat jelölnek Megfejtés: Ventris 1952 >> bizonyossá ekkor vált, hogy a mükénéiek görögök A megfejtést a ciprusi írás 1870-es megfejtése segítette Agyagtáblák a 15-13. századból: több ezer darab: gazd. feljegyzések, katonák, bérbe adott földek, vetőmag, áldozati ajándékok stb. jegyzéke Főleg Knósszoszból (~1375-ből) és Püloszból (a 13. század második feléből), a paloták pusztulásának évéből

  27. Mükénéi kor - kultúra A krétai kultúra döntő hatása Szobrászat nincs Monumentális templomok nincsenek, a természet egyes helyei kultuszhelyek, ill. épületek kisebb helységei A későbbi korok görög isteneinek egy része megjelenik a táblákon (emberáldozatra van utalás)

  28. Mükénéi civilizáció – a bukás A 13. században erős fenyegetettségben a mükénéi államok (védőfalak), a század közepén az első pusztítások nyomai (Pülosz is ekkor pusztul el) 1200 körül a legtöbb palota, település elpusztul << tengeri népek vándorlása (köztük kis-ázsiai és balkáni népek - III. Ramszesz medinet-habui felirata – bár lehet, hogy a csata csak fikció): danaoszok, akhájok, filiszteusok, szikulok, müszök >> leépült a távolsági kereskedelem (>> réz, ón nem volt) >> gazdasági problémák, paloták hanyatlása >> belviszályok (Agamemnón meggyilkolásának mítosza), háborúk (vö. Heten Thébai ellen, Iliász)

  29. Trója és a háború A legelterjedtebb ókori elképzelés szerint 1183-ban volt a háború Kérdés, hogy valóban volt-e trójai háború, hogy olyan jelentőségű volt-e, mint Homérosz leírja, vagy esetleg csak szimbóluma a mükénéi tengerentúli vállalkozásoknak? Oka: • Zsákmányszerzés • A Hettita bir. pusztulása után a mükénéiek akarták a Kis-Ázsia feletti hatalmat megszerezni • Trója gazd. jelentősége: a keresk. utak ellenőrzése

  30. Trója és a háború Hissarlik melyik rétege tartozik a háborúhoz? (datálás kerámia alapján) • II (Schliemann – 1871-től ás): jelentős falak, fejlett ipar, virágzó ker. kapcsolatok, nagy gazdagság: „Priamosz kincse”, tűzvész pusztítja el 2300 körül • VI (Dörpfeld – Schliemann támogatja, a modern régészet megteremtője): hatalmas falak, tornyok; mükénéi kerámia >> kapcsolatok, lovak, hamvasztás - 1250 körül földrengés pusztítja el • VIIa (Blegen): mükénéi kapcsolatok; tűz pusztítja el a 12. században, utána új, fejletlenebb civilizációjú lakosság • újabban: VI

More Related