1 / 83

Universitas Budensis

Universitas Budensis. dr. Horváth Sándor AZ ÓBUDAI EGYETEM ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉGE avagy VEGYÜK ÉSZRE ÉS ÉRTÉKELJÜK ÉRTÉKEINKET!. Szakmai - Tudományos Műhely Bánki Donát Tagkollégium 2011. február 23. Széchenyi István 1791-1860.

tierra
Download Presentation

Universitas Budensis

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Universitas Budensis dr. Horváth Sándor AZ ÓBUDAI EGYETEM ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉGE avagy VEGYÜK ÉSZRE ÉS ÉRTÉKELJÜK ÉRTÉKEINKET! Szakmai - Tudományos Műhely Bánki Donát Tagkollégium 2011. február 23.

  2. Széchenyi István 1791-1860 „Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent, és munkálkodhass a jövőn.”

  3. A középkori és a mai Óbudai Egyetem története • Az egyetem XIX. század végén létesült épületei • Az építők: • Hauszmann Alajos • Pártos Gyula • Wellisch Alfréd • Az építések előzményei, az épületek építészeti különlegességei, • Hazai iparfejlődésben és oktatásban betöltött szerepük • Közben séta a Nemzeti Panthenonban és másutt

  4. A közép-európai régióban Prágában alakult meg az első egyetem 1348-ban. Ezt követte az 1364-es krakkói, majd az 1365-ös bécsi alapítás bécsi alapítás. • Az első magyarországi egyetemet 1367-ben alapította Nagy Lajos magyar király Pécsett.

  5. Universitas Budensis 1395. október 6-án adta ki IX. Bonifác pápa Luxemburgi Zsigmond magyar király kérésére az Óbudai Egyetem első alapítólevelét, mely az ország második, a főváros első egyeteme lett. Bonifác pápa

  6. A kor belviszályai között az egyetemet feltehetően 1403-ban Zsigmond király bezáratta. A pápasággal való viszonya rendezését követően, a belviszályok elültével szükségét látta egy közvetlenül a befolyása alatt álló magyar univerzitás újra létesítését.

  7. Universitas Budensis Zsigmond kérésére 1410. augusztus 1-jén a pápa aláírta az Óbudai Egyetem újjáalapítására vonatkozó bulláját. Az egyetem négy klasszikus fakultással – „szent teológia, a kánon- és polgári jog, az orvostudomány és a szabad művészetek” ‒ működhetett, mindazokkal a kiváltságokkal, amelyeket a nagy európai egyetemek ‒ a párizsi, a bolognai, az oxfordi és kölni ‒ élveztek.

  8. Az 1410-es pápai bulla eredetiben nem, csak a Vatikáni Titkos Levéltár másolataként maradt fenn.

  9. „..Mivel tehát – mint a minap Krisztusban igen szeretett fiunk, Zsigmond,Magyarország felséges királya nevében kifejtették előttünk – eme király nem csupán ezen állam és saját országa, Magyarország, hanem más szomszédos országok és tartományok lakóinak hasznát és boldogulását is szem előtt tartó dicséretes törekvésében nagyon szeretné, hogy városában, Óbudán, a veszprémi egyházmegyében, a mondott Magyarországon, erre a legnagyobb mértékben alkalmas és megfelelő helyen fekszik, létesüljön és állíttassák fel az Apostoli Szék által egyetem minden lehetőséggel... …Kelt Bolognában, pápaságunk első évében, augusztus elsõ napján.” A korábbi kiadások figyelembevételével átírta és fordította: Érszegi Géza 2010

  10. Mit jelent az „universitas”? Az egyetem elnevezés a latin universitas szóból származik, ami egyetemesség, összesség jelentéssel bír. A középkor egyetemei a tanárok és diákokközösségét, összességét jelentették.

  11. 1414 nyarán az egyházszakadást felszámoló konstanzi zsinaton az akkor létezett 14 európai egyetem között az Óbudai Egyetem is képviseltette magát. 1419 után nincs adat az egyetem további működéséről. A nemzetközi politikával elfoglalt Zsigmond a továbbiakban valószínűleg már nem tartotta fontosnak az intézmény támogatását. 12

  12. Az Óbudai Egyetem megszűnését követően a mai Budapest területén több száz évig nem működött egyetem. • Mátyás király Pozsonyban kísérletezett egyetemalapítással. • A főváros akkor rendelkezett ismét egyetemmel, amikor Pázmány Péter esztergomi érsek 1635-ben Nagyszombatban alapított intézményét 1777-ben Mária Terézia királynő Budára helyezte át.

  13. Parlamenti döntés: 2009. nov. 23. 2010. JANUÁR 1.

  14. A Népszínház utca, a gépészképzés bölcsője Alapítva:1879

  15. Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter 1877. szeptember 10-én rendelte el a Közép Ipartanoda létesítését, mely építészeti, gépészeti és vegyészeti szakosztállyal 1879. december 7-én nyitotta meg kapuit a Bodzafa utca 28. alatt. Azonos időszakra esik a Technológiai Iparmúzeum szervezésének kezdete, feladatainak megfogalmazása „a hazai kézművesipart, elsősorban pedig a fa- és fémipart közhasznú szakismeretekkel lehetőleg szemléleti úton való terjesztésével támogatni…” Első otthonában a Beleznay kertben 1883. június 24-én tartották az ünnepélyes megnyitót.

  16. 1879: 12 évvel a kiegyezés után: fellendülés és szakemberhiány 1879: Megszületett Albert Einstein, akinek a természetre vonatkozó fizikai felismerései és azok műszaki, technikai következményei meghatározóak az emberiség számára.

  17. Két középoktatási intézettel bírunk a fővárosban, melyek a Közép Ipariskola és a Technológiai Iparmúzeum. Ezeknek szerves kapcsolata úgy didaktikai, mint financiális tekintetben nagyon szükséges és előnyös... Dr. Trefort Ágoston miniszter

  18. A József körút – Népszínház utca – Csokonai utca által határolt területen felépítendő épület megtervezése 1885-ben kapott megbízástHauszmann Alajos műegyetemi tanár, az MTA tagja. Hauszmann Alajos (Buda, 1847-Velence, 1926)

  19. Korai műveiben az olasz reneszánsz, később a barokk stílus jegyeit alkalmazta, amelyeket később szecessziós elemekkel ötvözött. Számos budapesti középület, magánház és villa az ő tervei szerint készült

  20. Székesfehérvár (Csala)

  21. A palota átépítését 1896 körül előbb Ybl Miklós, majd halála után Hauszmann Alajos tervei alapján kezdték el

  22. NEW YORK PALOTA

  23. Rátót, Széll Kastély

  24. Nagyvárad, Városháza

  25. Főreáliskola

  26. A Fiumei úti Sírkert (Kerepesi temető) Magyarország egyik legrégibb összefüggően megmaradt sírkertje. Egész Európában az egyik legteljesebb „Nemzeti Pantheon”, ahol történelmünk és kultúránk nagy alakjai: politikusok, művészek, tudósok nyugszanak . http://www.youtube.com/watch?v=X1uvMwzfTvQ

  27. Blaha Lujza síremléke Erkel Ferenc síremléke

  28. Ganz Ábrahám Jókai Mór

  29. Kossuth

  30. Petőfi család+Szendrei Júlia Trefort Ágoston

  31. Trefort Ágoston megbízására Hauszmann így emlékezett vissza: • ... több állami középiskola tervezésével bízott meg, mely megbízások alapján építettem: …a Technológiai Iparmúzeumot és az V. ker.-i minta főreáliskolát a Markó utcában. Ez utóbbi két épület sajtolt vörös tégla homlokzattal és gazdag terrakotta szobrász díszítéssel készült... A Technológiai Iparmúzeum és több fővárosi és vidéki középiskolai épület tanúságot tesznek a miniszter azon kívánságáról, hogy a tudománynak és a tanügynek szolgáló épületek emlékszerű kiképzést nyerjenek s e tekintetben szabad kezet engedett a tervezőnek.

  32. A költségvetés szerint az épület felépítésére és berendezésére 525.000 forint volt előirányozva, mely összeget a képviselőház pénzügyi bizottsága 350.000 forintra szállított le. Az építkezést 1887-ben kezdték el Monaszterly Szilárd építész vezetésével és Fekete Elek építőmester irányításával.

  33. A kivitelezés során az iparosmesterek versenyre keltek, hogy melyikük állítja elő szebben és olcsóbban az építéshez szükséges tárgyakat. Ezen áldozatkészséggel az előirányzott összegből két év alatt nemcsak az épület, de a belső helyiségek berendezésének, a gáz- és vízvezetéknek, a laboratóriumoknak, a parknak, sőt a járda felének a kivitelezése is megvalósulhatott. Budapesti Műszaki Főiskola www.bmf.hu

  34. 1889. április 28-án ünnepélyes kere-tek között helyére került a zárókő. Az átköltözés és berendezések után az épületegyüttes felavatását 1889. szeptember 15-én a 11. tanév meg-nyitásával egybekapcsolva tartották. 122 éve Budapesti Műszaki Főiskola www.bmf.hu

  35. Pesti Napló

  36. „Pontban 10 órakor érkezett meg Csáky Albin gróf vallás- és közoktatási miniszter Szalay Imre osztály-tanácsos kíséretében.” 1889. szeptember 15. A miniszter távozásakor teljes megelégedését fejezte ki Hegedűs Károly főigazgató előtt a szép, célszerű és szakszerű berendezés felett…” r

  37. Az épülettömb József körúti része, a Technológiai Iparmúzeum épületének homlokzata földszinti nyitott árkádjával és finom díszítésével a felső-olaszországi reneszánsz palotahomlokzatokra emlékeztetett. Az Ipartanoda Népszínház utca 8. alatti épülete ehhez egy íves sarokrésszel kapcsolódott, a műhelyépület pedig a körúttal párhuzamos Csokonai utcában épült fel.

  38. Az Iparmúzeumot íves épületrész kötötte össze az Ipartanodával, mely a Népszínház utcai főépületből, a Csokonai utcai műhelyből, valamint a tágas udvaron elhelyezett gép- és kazánházból, és a gépszínből állt.

  39. Az épületben három nagy, 160 fő befogadására alkalmas előadóterem, három kisebb tanterem, tizenkét rajzterem szolgálta a tanítást. Az épület összes helyiségét gázvilágítással szerelték fel.

  40. Csokonai utcai műhely

  41. Vegyészeti laboratórium

  42. Fémvasipari műhely

  43. Hegesztés és nyakkendő www.bmf.hu

More Related