1 / 39

A magyar állampolgárság

A magyar állampolgárság. Jogszabályok: 1993. évi LV. törvény 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelet. A magyar állampolgárság.

zena
Download Presentation

A magyar állampolgárság

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A magyar állampolgárság Jogszabályok: • 1993. évi LV. törvény • 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelet

  2. A magyar állampolgárság Az állampolgárság az állam és az egyén között fennálló jogi kapcsolatot jelenti, amely jogok és kötelezettségek összessége. A jogviszony alanyai: az egyén és a szuverén állam. Az állampolgárság fennállása szempontjából speciális helyzeteket is elkülöníthetünk: • hontalanok: egyik állam állampolgárságával sem rendelkeznek; • kettős vagy többesállampolgárok: egyidejűleg kettő vagy több állam állampolgárságával is rendelkeznek.

  3. A magyar állampolgárság keletkezése • A magyar állampolgárság születéssel keletkezik. • A születéssel történő szerzésnél elsődlegesen a ius sanguinis (a vér szerinti leszármazás), másodlagosan a ius soli (a területen születés) elve érvényesül. • A hatályos magyar Ápt. a ius sanguinis elvén áll, a ius soli elvét a gyermekek védelmében, a hontalanság megelőzésére alkalmazza .

  4. A magyar állampolgárság keletkezhet családjogi tények alapján is: A nem magyar állampolgár szülő gyermekének magyar állampolgársága a születésének időpontjára visszaható hatállyal keletkezik: • teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat, • utólagos házasságkötés, • apaság bírói megállapítása alapján, ha a másik szülő magyar állampolgár

  5. Az Ápt. a hontalanság elkerülése érdekében: Magyarország területén történő születéshezis fűz bizonyos feltételek esetén magyar állampolgárságot: • magyar állampolgárság keletkezik Magyarország területén való születéssel akkor is, ha a gyermek mindkét szülője Magyarországon lakó hontalan személy; • magyar állampolgárnak kell tekinteni az ismeretlen szülőktől származó, Magyarországon talált gyermeket is.

  6. A fenti esetekben a magyar állampolgárság keletkezésének feltételei később megdőlhetnek, ha: • pl. ismertté válnak a külföldi állampolgárságú szülők. Ezért a magyar állampolgárság ezekben az esetekben csak az ellenkezőbizonyításig áll fenn.

  7. A magyar állampolgárság megszerzése Amíg az állampolgárság keletkezése egy törvényen alapuló, automatikus jogszerzés, addig a magyar állampolgárság megszerzéséhez mindig az érintett személyek akarat-elhatározása szükséges.

  8. A magyar állampolgárság megszerzésének esetei: 1. Honosítás: kérelmére honosítható, aki: • A kérelem előterjesztését megelőző nyolc éven át folyamatosan Magyarországon lakott. (a népesség-nyilvántartásban történő első lakcím rögzítésétől számít, így a kérelmezők csak bevándoroltak, letelepedettek vagy EGT-tartózkodási engedéllyel rendelkezők lehetnek).

  9. A magyar jog szerint büntetlen előéletű és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban. • Megélhetése és lakóhelye Magyarországon biztosított. • Honosítása a Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti. • Alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven eredményes vizsgát tett.

  10. Nem kell vizsgát tennie, aki: • a cselekvőképtelen és a korlátozottan cselekvőképes személy (pl. 18. életévét nem töltötte be) • aki magyar tannyelvű nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézményben végzettséget szerzett, • aki a kérelem benyújtásakor 65. életévét betöltötte; • aki igazolja, hogy egészségi állapotának tartós és visszafordíthatatlan romlása miatt képtelen a vizsga letételére.

  11. Legalább 5 évi folyamatos magyarországilakóhely esetén honosítható, aki: • az ország területén született; • kiskorúsága idején létesített magyarországi lakóhelyet; • hontalan. Ezekben a kedvezményes esetekben a magyar állampolgárság megszerzéséhez szükséges feltételeket szintén teljesíteni, illetve igazolni kell.

  12. 3év magyarországi tartózkodás esetén honosítható, aki: • aki magyar állampolgárral legalább három éve érvényes házasságban él, vagy házassága a házastárs halálával szűnt meg; • akinek kiskorú gyermeke magyar állampolgár; • akit magyar állampolgár fogadott örökbe, vagy • akit magyar hatóság menekültként elismert. Ezekben a kedvezményes esetekben is igazolni kell a magyar állampolgárság megszerzéséhez szükséges feltételeket.

  13. Nem szükséges várakozási idő, csak magyarországi lakóhely: • Kiskorú kérelmező esetében Kiskorú gyermek esetében a magyarországi ittlakás időtartamától el lehet tekinteni, ha honosítását a szülőjével együtt kéri, vagy szülője a magyar állampolgárságot megszerezte. Örökbefogadott kiskorú esetében A magyar állampolgár által örökbefogadott kiskorú gyermek lakóhelyétől függetlenül honosítható.

  14. Ha az államnak fontos érdeke fűződik a honosításhoz: • A folyamatos magyarországi lakóhely időtartamától a köztársasági elnök – az állampolgársági ügyekért felelős miniszter javaslatára – eltekinthet, ha a kérelmező honosításához Magyarországnak fontos érdeke fűződik. Ebben az esetben a felmentés nemcsak a tartózkodási időtartamra, hanem a magyarországi megélhetés és ittlakás feltételeinek igazolására, továbbá az alkotmányos alapismeretek vizsga letételére is szólhat. • Pl. kiváló sportolók „gyorsított” honosítása

  15. Lakóhelyétől függetlenül honosítható • az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt vagy valószínűsíti magyarországi származását, és magyar nyelvtudását igazolja.

  16. Egyszerűsített honosítás Az Országgyűlés 2010. május 26-án elfogadta a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítását, amely lehetővé teszi 2011. január 1-jétől a Magyarországon élő és határon túli magyarok egyszerűsített, kedvezményes honosítását.

  17. A magyar állampolgárság megszerzésének további feltételei egyszerűsített honosítás esetén • a magyar jog szerint büntetlen előéletű és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban; • honosítása a Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti. • a kérelmező magyar nyelvtudását igazolja.

  18. A felmenő egykori magyar állampolgársága igazolható pl.: • Anyakönyvi kivonattal (születési, házassági, halotti), • állampolgársági bizonyítvánnyal, • illetőségi bizonyítvánnyal, • honosítási/visszahonosítási okirattal, • korabeli munkakönyvvel, cselédkönyvvel,

  19. iskolai bizonyítvánnyal • névváltoztatási-, • elbocsátási okirattal, • korabeli lakcímbejelentővel, • katonakönyvvel, • korabeli magyar útlevéllel, stb.

  20. A honosítási kérelem mellékletei • magyar nyelven, saját kézzel írt (nem szakmai) önéletrajz • születési anyakönyvi kivonat (hiteles magyar fordítással ellátva), • családi állapotot igazoló okiratok, • arcfénykép, • adatlap személyi igazolványhoz

  21. Visszahonosítás Visszahonosítási kérelmet az nyújthat be, aki már volt korábban magyar állampolgár, de azt valamilyen oknál fogva elvesztette. A visszahonosítás feltételei azonosak az „egyszerűsített honosítás”-nál ismertetettekkel.

  22. A magyar állampolgárság elvesztésének leggyakoribb okai: • a II. világháborút megelőző terület-változásokkal, (pl. I. és II. bécsi döntések) • a világháborút lezáró békeszerződésekkel, és az ezt követően kötött • kétoldalú, kettős állampolgárságot kizáró nemzetközi egyezményekkel vannak összefüggésben.

  23. 1938 és 1945 közötti területváltozások

  24. Névmódosítási kérelem Névmódosítási kérelem a honosítási, visszahonosítási kérelemmel együtt nyújtható be, az eljárás illetékmentes.

  25. A névmódosítási kérelem tárgya lehet: 1. Családi név módosítással kérheti, hogy • visszanyerje (felmenője) egykori magyar családi nevét; • többtagú családi névből egy vagy több tag elhagyását; • idegen névelem, nemre utaló végződés elhagyását;

  26. Nyilatkoztat megtételével történő állampolgárság-szerzés A feltételeknek megfelelő kérelmezők a nyilatkozat megtételével megszerzik a magyar állampolgárságot. A nyilatkozattétel esetei korábbi állampolgársági jogszabályok, döntések igazságtalan, méltánytalan rendelkezéseit igyekeznek utólag orvosolni, és a nyilatkozattételi lehetőség biztosításával a kérelmezők kvázi alanyi jogot szereznek magyar állampolgárságuk „visszaállítására”, illetve a magyar állampolgárság megszerzésére.

  27. Nyilatkozattal történő állampolgárság-szerzés esetei: • Visszaszerzés (a magyar állampolgárságától megfosztott, elbocsátott, Németországba kitelepített személy) a Magyarország Köztársasági Elnökéhez címzett írásbeli nyilatkozatával – a nyilatkozattétel napjától – megszerzi a magyar állampolgárságot.

  28. Magyarország területén született hontalan, az aki - az ország területén született, - születésével nem szerezte meg szülei külföldi állampolgárságát, - születése napján magyarországi lakóhellyel rendelkezett, és - a nyilatkozat megtételét megelőzően legalább 5 éve az ország területén lakik 19. életévének betöltéséignyilatkozattal szerezheti meg a magyar állampolgárságot.

  29. Aki 1957. okt. 1. előtt magyar állampolgár anyától és külföldi állampolgár apától született Az 1957. október 1-jeelőtt hatályban volt állampolgársági jogszabályok az állampolgárság vérségi elv szerinti keletkezésénél csak az apa személyét vették figyelembe, ha a gyermek magyar állampolgár anyától, de külföldi állampolgár apától született, születésével nem szereztemeg a magyar állampolgárságot.

  30. A magyar állampolgárság megszűnésének esetei A magyar állampolgárság két fél: az egyén és a szuverén állam közötti jogi kapcsolat, ezért megszüntetése is a két fél szándéka alapján következhet be. Abban az esetben, ha azegyén kívánja megszüntetni a magyar állampolgárságát, az állampolgárságról lemondás iránti eljárást kell kezdeményeznie, ha pedig az állam akaratából kerül sor a magyar állampolgárság megszüntetésére, akkor az állampolgárság visszavonásáról beszélünk.

  31. A magyar állampolgárságról történő lemondás feltételei: • magyarországi lakóhellyel nem, csak külföldi lakóhellyel rendelkezik • külföldi állampolgársággal is rendelkezik vagy annak megszerzését valószínűsíteni tudja Ha a lemondás feltételeinek fennállását állapítja meg a miniszter, a köztársasági elnök a magyar állampolgárság megszűnéséről okiratot állít ki. A magyar állampolgárság az okirat kiállításának napján szűnik meg.

  32. A magyar állampolgárság visszavonása • csak attól lehet a magyar állampolgárságot visszavonni, aki azt(honosítással, visszahonosítással, nyilatkozattétellel) szerezte • abban az esetben, ha a magyar állampolgárság megszerzése iránti eljárásban a jogszabályi rendelkezéseket megszegte, a hatóságot félrevezette, a hatósággal valótlan adatokat közölt, illetve valós adatokat - tényeketelhallgatott; • az állampolgárság megszerzésétől számított 10 év még nem telt el.

  33. Az állampolgársági eljárásAz eljárás megindítása: Bármely állampolgársági kérelem (honosítás, visszahonosítás, nyilatkozat, állampolgárságról lemondás, állampolgársági bizonyítvány kiállítása iránti kérelem) benyújtható: • bármely anyakönyvvezetőnél, • a magyar konzuli tisztviselőnél, • a BÁH regionális igazgatóságának ügyfélszolgálatánál.

  34. Az állampolgársági kérelmet: • személyesen kell előterjeszteni, írásban, a vonatkozó nyomtatványok kitöltésével, magyar nyelven. • korlátozottan cselekvőképes és cselekvőképtelen személy nevében törvényes képviselője terjeszti elő a kérelmet, de a korlátozottan cselekvőképes személyt is meg kell hallgatni

  35. Az átvevő hatóság ellenőrzi: • a kérelmező személyazonosságát, • az adatokat egyezteti, szükség esetén segítséget nyújt a nyomtatványok kitöltéséhez. • Az ügyintéző a kitöltött kérelmet átveszi, a kérelmező figyelmét felhívja a kérelem esetleges hiányosságaira, és a kérelmező aláírásának hitelességét igazolja. • Ha az állampolgársági eljárásban szükséges a magyar nyelvtudás igazolása (egyszerűsített honosítás, visszahonosítás), akkor az átvevő szerv az ügyféllel való elbeszélgetés alkalmával ellenőrzi azt, hogy érti és beszéli-e a magyar nyelvet.

  36. Az állampolgársági kérelem felterjesztése • az anyakönyvvezető 5 napon belül, • a konzuli tisztviselő az első diplomáciai postával köteles felterjeszteni a miniszterhez

  37. Hatásköri szabályok • A magyar állampolgárság honosítással, visszahonosítással történő megszerzésére irányuló kérelemről – a miniszter előterjesztése alapján – a köztársasági elnök dönt. • A magyar állampolgárság megszerzéséről a köztársasági elnök honosítási, visszahonosítási okiratot állít ki.

  38. Az állampolgársági eskü, fogadalom A honosított, visszahonosított választása szerint esküt, vagy fogadalmat tesz. • Ha a kérelem benyújtása magyarországi lakóhelyhez kötött, csak a lakóhely szerinti polgármester előtt tehető le az eskü. • amennyiben a honosítási kérelem benyújtásának nem volt feltétele a magyarországi lakóhely, a kérelmező választása szerinti polgármester előttvagy a magyar konzuli tisztviselő előtt teheti le az állampolgársági esküt (fogadalmat).

  39. Az anyakönyvvezető feladatai az állampolgársági eljárásban • Tájékoztatás nyújtása a kérelmezőnek • Segítségnyújtás a nyomtatvány kitöltéséhez • A kérelem és mellékleteinek átvétele • A magyar nyelvtudás ellenőrzése • Az aláírás hitelesítése • A kérelem felterjesztése 5 napon belül a BÁH-ba • az állampolgársági eskü (fogadalom) megszervezése, az esküről jegyzőkönyv felvétele • a jegyzőkönyv 1 példányának felterjesztése a BÁH-nak • az eskü letételét követően adatszolgáltatások teljesítése

More Related