1 / 125

Dr. Dankó László tanszékvezető egyetemi docens Zemplén Régióért Egyesület - Sárospatak

Animáció-programszervezés Képzési program – 2011. Telkibánya. Dr. Dankó László tanszékvezető egyetemi docens Zemplén Régióért Egyesület - Sárospatak. Miről lesz szó?. 1. Az animáció fogalma, definiálása, típusai 2. Turisztikai animáció 3. A turisztikai fogyasztás pszichológiai tartalma

aisha
Download Presentation

Dr. Dankó László tanszékvezető egyetemi docens Zemplén Régióért Egyesület - Sárospatak

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Animáció-programszervezés Képzési program – 2011. Telkibánya Dr. Dankó László tanszékvezető egyetemi docens Zemplén Régióért Egyesület - Sárospatak

  2. Miről lesz szó? • 1. Az animáció fogalma, definiálása, típusai • 2. Turisztikai animáció • 3. A turisztikai fogyasztás pszichológiai tartalma • 4. Az animátor, mint vezető • 5. A különböző csoportok animálása • 6. Rendezvényszervezési alapfogalmak • 7. Rendezvénytípusok • 8.Kulturális- művészeti rendezvények szervezésének folyamata • 9. Mentorálás itt Fűzéren és a helyszínen.

  3. 1. Az animáció alapjai: fogalma, típusaidefiniálása • Az animáció szó latin eredetű, alapja az „animo” szó, amelynek jelentései: • éltet, elevenít, élővé tesz, valakit bizonyos érzéssel vagy hangulattal tölt el, hangol, felhangol, lelkesít, feltüzel. • Animálni = lelket, szellemet tölteni egy közösségbe, egy társadalomba, mozgást, aktivitást idézve elő. Animálni annyit tesz, mint életet adni egy csoportnak, lehetővé téve, hogy értékelje, fejlessze, kiteljesítse önmagát. Az animáció megkönnyíti az egyének, illetve csoportok közötti kölcsönös megértést. Segíti az egyéni és csoportos önkifejezést, cselekvési szándékot, kreativitást.

  4. Az animáció fogalomköre, tényezői • Animáció = életerő; megelevenítés, élénkítés, nyüzsgés. • Fő területei: 1. Rajz (film); 2. Számítástechnika (mozgó elemek); 3. Szocio-kulturális animáció (az elidegenedés ellen). Sajátos és fontos szerepet tölt be a turizmusban. • Az animátor definiciója: életvidám és kreatív ember, aki felelősséggel képes aktivizálni és lelkesíteni valamilyen tevékenységre egy közösséget és személyenként annak tényleges és potenciális tagjait. • Az animátor feladata: megtervezni/irányítani a különböző embercsoportok és az egyének szabadidejének tartalmas eltöltését, segíteni a hasznos, értelmes és szórakoztató sport- és kulturális programok megvalósítását.

  5. Finger-Gaylor szerzőpáros anagrammája • Anregung (javaslattevés, kezdeményezés) • Neugierde (kiváncsiság) • Interesse (érdeklődés) • Motivation (indíték) • Aufforderung (felkérés, buzdítás) • Tatigkeit (tevékenység) • Impuls (ösztönzés) • Offenheit (nyitottság) • Nachwirkung (utóhatás)

  6. Az animáció fajtái Az animáció kialakulásában 3-féle vonulat különíthető el: 1. filmes és számítástechnikai animáció: • filmes iparban megjelent animáció: az élettelen rajzokból álló képsorozatokat keltik életre, a kamera megfelelő gyorsaságú mozgatásával (pl. rajzfilm), • animáció a számtech. területén: itt olyan rövid mozgó képsorról beszélünk, amely az interneten max. 10-20 mp-es, és egyszerű képekből, legtöbbször rajzokból áll.

  7. Az animáció fajtái 2. szocio-kulturális animáció: • A szociokulturális animáció olyan stabilizációs technika, amelyet a különböző társadalmi testületek, szervezetek, egyesületek keretében alkalmaznak, s amelynek legfőbb célja az állam szociális destabilizációs tényezőinek felszínre hozása, és közösségi körülmények közötti szakszerű alkalmazása. • Célja a szociális segítés illetve a kultúra közvetítés és művelődés. • Az animáció ellátja a krízishelyzetbe kerültek, valamint a tartósan hátrányos helyzetűek fejlesztését, stabilizációját. Ez azt jelenti, hogy a gazdagság és szegénység, a munkavállalók és munkanélküliek, a fiatalok és öregek, az alternatívok, deviánsak és a jól szocializáltak, valamint a fogyatékosok és az egészségesek között húzódó alapellentéteket (esélytelenség) megpróbálja feloldani.

  8. Az animáció fajtái 3. A rendezvény (turisztikai) animáció: • kereskedelmi szálláshelyeken, szabadidő-centrumokban, sport-létesítményekben, faluházakban és egyéb idegenforgalmi helyszíneken megvalósuló szolgáltatás, • célja a vendégeknek maradandó élményt nyújtani emberek közötti kapcsolatok kiépítésén és játékos programok lebonyolításán keresztül, • közös tevékenységre való ösztönzést, bíztatást, felhívást, ráhangolást tűzi ki elsődleges feladatául.

  9. Az animáció típusai • Rekreációs animáció A felfokozott életritmusnak, a stressznek, a mozgásszegény életmódnak köszönhetően – szellemileg és fizikailag egyaránt –fáradt ember energiáinak újratermelését, felfrissítését célozza meg. • rekreációs parkok • élményfürdők • Animáció az egészségmegőrzés jegyében • gyógyturizmus • sportanimáció • Animáció a lelki kondicionálás jegyében • thai-chi,jóga, meditáció, autogén tréning • Kulturális animáció • múzeumok, kastélyok animációja • Látvány animáció • természetjárás (nemzeti parkok, sivatagok, lakatlan szigetek) • Gasztronómiai animáció • borkóstoló • főzőtanfolyam • gasztronómiai fesztiválok • A tipikus szórakozások animációja • presztízs jellegű animáció (sarki expedíció) • kaland animáció (katasztrófa turizmus, túlélő túrák).

  10. Az animáció csoportosítása a szabadidős tevékenység jellege szerint • Mozgás, sport • helyszín szerint ez lehet szabadban (íjászat, strandröplabda) vagy házon belül (fitness) • életkor szerint gyermekek tevékenységei (számháború, bújócska), felnőttek tevékenységei (lovaglás, sziklamászás, jet-ski) • Társas tevékenységek • gyermekeknek: jelmezbál, kis kertész program • felnőtteknek: casinó, kvíz-műsorok • családoknak: társasjáték, piknik • Hobbi és kreatív tevékenységek • gyurmázás, üvegfestés, fényképezés, lufi hajtogatás • Művelődés, felfedezés • gyermekeknek: bábszínház, erdei iskola • felnőtteknek: olvasói estek, pódiumbeszélgetések • családoknak: óriás játékok, múzeumlátogatás • Kaland • gyermekeknek: kincskeresés, arcfestés • felnőtteknek: szabadban éjszakázás, ejtőernyőzés, dzsip-túra • Pihenés, nyugalom • gyermekeknek: szieszta, mesedélután> • felnőtteknek: thai-csi, kisebb gyalogtúrák • családoknak: templom látogatás orgona koncerttel

  11. 2. A turisztikai animáció • Az animáció általános célja, hogy lehetőséget adjon az önfejlesztésre, segítse az egyéni törekvések megfelelő célokhoz való csatlakozását, egymás értékeinek tiszteletben tartását. Minden animáció – csoportmunka, Sem pro-, sem kontrafüggőség nem alakulhat ki az animátor személyével kapcsolatban. Csapat szellem van. • A turisztikai animátornak sok emberre kell figyelnie. Fegyelmezetten, a környezethez alkalmazkodva kell olyanokkal és olyanoknak programokat csinálnia, akiket korábban nem ismert. Ezért e munkakör ellátásához a szakmai ismeretek és az idegen nyelv tudás mellett magas fokú intelligenciára, érettségre, toleranciára és a bizalmat megalapozó önbizalomra van szükség.

  12. A turisztikai animáció történelmi áttekintése • Ókorban: ünnepi játékok; középkorban: lovagi játékok; új korban: piaci szórakoztatás; ipari forradalom korában: Thomas Cook; múlt század közepétől: üdülőfalvak. • 1950-ben: Gérard Blitz és Gilbert Trigano megalapítja a Club Mediterranée társulást. Kevés pénzzel, sok ötlettel, Mallorcan hozzák létre az első „vászonfalut”: Sátorban laknak, egy közös asztalnál étkeznek, este tábortűznél kölcsönösen szórakoztatják egymást. Francia fiataloknak. • 1954- ben Kft-vé alakulnak (Edmond de Rothschild báró), különböző rangú emberek oldott hangulatú, szimpatikus nyaralóhelye. Ennek hatására jobb módúak (sznobok) is jönnek a már fényűzőbben berendezett létesítményekbe.

  13. A „Club Mediterranée” cégfilozófiája • 1962-ben a „Collier-bar”: önálló elszámolási egység az üdülőfalvakon belül. Ettől kezdve a Club Med’ a többi európai ország fogyasztóit veszi célba. Így terjeszkedik. • 1966-ben LIFE-riport: megnyílik számára az USA piaca. • 1967-ben 31 üdülőfalú, közös asztal helyett óriás bűfé. • 1977-ben „A 3 medence” elmélete. Ausztrália és Japán tehetős turistáin van a sor. A Club ezzel párhuzamosan „felújítja” kapcsolatait a francia középréteg fogyasztóival. • 1985- magyar (Franchise) kísérlet (Tihany). A legnagyobb T/O (IBUSZ) és szállásférőhelyek. • Követők: (F) Eldorado, Kappa, FRAM; (D) Robinson Klub, Club Aldeana; (I) Valtur; Hotel-Club; CenterPark; VVF.

  14. turisztikai animáció belföldön • A rendezvény (turisztikai) animációt megteremtő alkalmazott az animátor vagy játékmester, • „az az életvidám, szellemes, szívélyes és ötletekben gazdag személy, aki jellemzően • az üdülőfalvakban, a klubüdülőkben, a kempingekben, a szállodákban…és az • Északi várak útján • gondoskodik a vendégek… jó hangulatáról, • segíti a közösségek, a csoportok és az egyének szabadidejének tartalmas eltöltését, a hasznos, értelmes és szórakoztató sport és kulturális programok tervezését és megvalósítását.”

  15. Az animáció hazai szerepe • A T/O-k az animációt mindig a fogyasztók ízlésének változásához illesztik. • Ezért az animátorokkal szemben 1.rendű követelmény : a kreativitás. Nélkülözhetetlenek ma már az üdülőközpontokban, a luxus hajókon, incentive utazások és kongresszusok alkalmával. • Az EU-ban az animáció különféle (szórakoztatás, sport, játék stb.) területeire szakosodott cégek működnek; v. ugyancsak szakosodott animátorokat szerződtetnek és közvetítenek ki, tanácsot adnak a turisztikai fejlesztések során. • A növekedési pólusok általában a húzóágazatok körül alakulnak ki, ezért bizonyos tur.-i fejlesztések stratégiai fontosságúak lehetnek a gazdaság egészére nézve. Az animáció biztosítása elengedhetetlen.

  16. Animáció és fejlesztés a turizmusban • A turizmus, amely sokáig a gazdasági expanziónak egyik következménye volt, napjainkban sok ország számára a fejlődés motorjává vált. Valóságos iparág lett, melynek termékei fokozódó konkurencia tárgyai. E termékeknél spontán nemzedékváltás nehezen képzelhető el. • Ezért inkább a fejlődés belső mozgatórúgóit kell feltárnunk, felhasználnunk. Nemcsak a mikro-, hanem egészen a pikoszféráig kell behatolni, hogy megleljük a fejlesztés „mozdonyait”. A szakembernek választ kell adni arra, hogy milyen legyen az ideális turisztikai létesítmény. • Korábban technokrata és sztereotip módon tervezték ezeket. Azt gondolták: a puszta létük elegendő lesz a turisták vonzására. Egyetlen funkcióval rendelkeztek, pedig „funkcionális alkímiára”, a különböző elemek vegyítésére van inkább szükség: animációra!

  17. A múlt tartós tanulságai /1 • A vizsgált „klasszikus üdülőközpontok” a XX. sz. elejétől > teljes egyensúlyban integrálódtak az adott régióban, > minden központ közepében egy lüktető szív dobogott, > alkalmazkodni tudtak az új generációk igényeihez, > kivételes animációs helyszínek, amelyek ma is vonzzák a legjobban költő és a legigényesebb ügyfélköröket. • Felmerül a kérdés: hogyan ültethető át pld. Saint-Tropez turisztikai rendszere más tengerparti közegbe, avagy hogyan hasznosíthatók Saint-Moritz hóvidéki tapasztalatai egy un. negyedik generációs síparadicsom sikeres elindítása érdekében?

  18. A múlt tartós tanulságai /2 • Bármely üdülőközpontot is nézzük (tengerparton vagy hegyen) ugyanaz a film pereg le: mindenütt találunk > egy zseniális kezdeményezőt (lehet: építész, herceg, hoteltulajdonos, bankár, marsall), akihez a későbbiekben > véleményformáló személyiségek (R.Nash, B.B., angol ipari mágnások, orosz főhercegek) csatlakoznak, majdan > kialakul egy rendszer, amely egy konzisztens magból áll (lehet: hotel, kaszinó, gyógyfürdő, festői halpiac) + kapcsolódó tevékenységekből (társasági rendezvények, előadások, jótékonysági bálok, sportesemények), hogy kellemesen teljenek a napok . Végül, kikristályosodik > egy turisztikai infrastruktúra, amely a legmagasabb igényeket képes kielégíteni. Összefoglalva:egy esetleges „átültetés” sikere a helyes funkciók és a befogadó tér dinamikájának a biztosításán fog múlni.

  19. A múlt tartós tanulságai /3 • De az előbbieken túl, a siker szükségessé teszi a majdani ügyfélkör életmódjának a figyelembevételét is. 1900 óta a nagypolgárság,az arisztokrácia tagjai nem azért keresik a gyógyfürdőket, hogy kikúrálják magukat, hanem, hogy hozzájuk hasonló emberekkel találkozzanak élvezvén az ottani (relatíve) engedékenyebb légkört. Az ivókúra és a fürdés csak alibi, s a gyógyszálló csupán színházi díszlet ahol e szereplők eljátszhatják a „vakációs komédiát”. • A párizsi Louvre szolgáltat ilyen alibit a Pigalle-i forró éjszakáknak; Bangkok úszó piaca pedig az egzotikus kalandoknak, de ma az un. jótékonysági báloknak is van ilyen utazást igazoló szerepük és alkalmat teremtenek arra, hogy a jelenlevők önön „tiszteletreméltóságukat” bizonyítsák. • De valójában mi is húzódhat e mögött?

  20. A társadalmi státusz látszatának kifejezése • A megjelenés szükséglete: a magasabb társ-i ranghoz való tartozást ill. jutást fejezi ki. „Aki számít, ott van”; • Az elit dominanciája: E csoport összetétele változhat a gazdasági és a kulturális átalakulásoktól függően. • A szabadidő eltöltése általában (dolce farniente) és a turisztikai fogyasztás különösen alkalmas e szükséglet kifejezésére. • Napjainkban ez a hajdani „arisztokratikus” séma kissé devalválódott ugyan, de továbbra is többségi referencia értékkel bír. • Ugyanakkor megjelentek új csoportok (pld. a fiatal yuppik), akik más standardokat hirdetnek (pld. elit sportok űzése a vakáció alatt) a jólét látszólagos jeleként. Csak a díszlet változott, animáció kell ma is!

  21. Az animáció gazdasági hatásai/1 • Gazdag ügyfélkör: presztízs, luxus, nagy vásárló erő és költés. Visszatérők, bármikor jönnek, mindig garanciát jelentenek, nagy reklámhatást és foglalkoztatottságot. • Motivált ügyfélkör: megfizeti a valós árat, elősegíti az emberi kapcsolatokat, nem függ a tömegturizmustól, a vertikális szegmentáció miatt kisebb a reklám költsége. • Fiatal ügyfélkör: nagy a létszámuk és a szabad idejük, néha jelentős a fizetőképességük, felnőtt korban visszatérnek, az animáció legfontosabb tényezői, (dekoráció). • Animációs ügyfélkör: kényes pszichológiai megközelítést kíván (alibik miatt), s alapos szakmai ismereteket az fogadó struktúra megteremtéséhez (Delphi- módszer).

  22. Az animáció gazdasági hatásai/2 • Az animáció spontán módon alakulhat, de provokálható is; fontos profit forrás, eszköz a szezon megnyújtásához, pótlólagos vonzerő, és jelentős image szempontból is. • Az ügyfelek (tájékozottabbak, sok egyéni tapasztalattal rendelkeznek) igényesebbek lettek, szelektálnak és kevésbé érzékenyek a reklámra. • A 2. lakás-, és a time sharing válsága (mert drágább, unalmas ill. előnytelen) és az egycsillagos szállók népszerűsége ellene hatnak annak, hogy évente 15 napot társas viszonyban nyaraljunk. A mozgó szabadságok kerülnek előtérbe. A turisztikai fejlesztéseket korszerű termékfejlesztésre, egyre több animációra kell alapozni.

  23. A multifunkció stratégiája/ 1 • A turisztikai beruházások során előre kell meghatározni az attraktív funkciókat; a létesítményeket „húzó” maggal és belső dinamikát gerjesztő berendezésekkel kell ellátni. • Multifunkcionális létesítményeket, individualizált tereket, együttélési struktúrákat kell létrehozni, amelyek egyaránt szolgálják a nyugalom és a nyüzsgés iránti igényt. • Mégpedig két szinten: globálisan (fő utca, központi tér, csillag v. lineáris kialakítással a pólus körül v. 2 pólus között) ill. a belső berendezés szintjén (bútorozás, dekoráció, utcára nyitott üzletrész, köztéri padok, koncentrikus kialakítás, térszűkítés stb.) • Példák az utolsó simítások szerepére.

  24. A multifunkció stratégiája /2 • A szállodaipar az a terület, ahol a multifunkció leginkább megvalósítható: a szobakiadás (iroda, butik, konferencia) a vendéglátás (étterem, bár, cukrászda, bankett), és az animáció szintjén (járda, terasz, lokál, rendezvények). • A városi animáció: malle-k, útkereszteződések, rakpart, gyalogos zóna, diszkók, kikötők (Rhodos), buszmegállók. • Egyéb helyszínek: tourinform (de találkozási pont, olvasóterem, helyi termékek boltja is), főiskolák (Nímes). • A siker kulcsa a kreativitás: Név- és médium választás, a projekt hírverése, megszemélyesítő akciók (100 éves étterem), filmek, dalok, könyvek, mediatikus események (koreai háború, Csernobil), promóciók innovatív hatása.

  25. Új trendek az animációban • Multifunkció: egy szálloda nem csak alvásra való. Mikro-termékekkel jobban lehet kihasználni a m2-re jutó emberi és technikai lehetőségeket.”Mindenkinek tetszik valami,de nem ugyanaz tetszik mindenkinek”. • Polivalencia: a zsánereket nem keverik össze, de úgy társítják őket, hogy vegyüljön a közönség, mert a túlzott szegmentálás szétfeszíti a piacot. Beaubourg. Üzleti tur. : többféle motiváció együttes használata. • Konvivialítás: olyan együttélési struktúrák létrehozása a legalacsonyabb szinteken is, amelyek kedveznek az emberi kapcsolatok kialakításának, a turisták számára a többoldalú aktivitásának.

  26. 3.A turisztikai fogyasztás pszichológiai tartalma • Az animátor emberekkel dolgozik, ezért > alkalmazkodnia kell a fogyasztók különböző típusaihoz; > érzékelnie, és figyelnie kell környezete változásaira; > fokozott figyelmet kell tanúsítania (feszült unalom!); > kitűnő memóriával és jó pszichológiai érzékkel kell rendelkeznie (tréninggel mindkettő fejleszthető). Érzelmeket (hangulatokat és indulatokat) kell felmérnie, amelyek (+ és -) cselekvéseket válthatnak ki, valamint motivációkat kell észlelnie (tehát: azokat a tényezőket, amelyek a különböző szükségletek kielégítésére irányuló cselekvéseket ösztönzik).

  27. A turisztikai fogyasztás pszichológiai tartalma /2 • Utóbbiak gyakran ellentétesek és kudarchoz vezetnek; a karakterológia segíthet ebben. A turizmusban részvevő embereket is különböző típusokra oszthatjuk: a./ személyiségi jegyek és b./ lelki sajátosságok alapján. • ad a./ Vérmérsékletük és reakcióképességük alapján megkülönböztetünk: vérmes (szangvinikus), hirtelen haragú (kolerikus), mélabús (melankolikus) és hidegvérű (flegmatikus) típusú embereket. • ad b./ a lelki sajátosságok alapján pedig beszélhetünk extrovertált (kifelé nyitott) és introvertált (befelé forduló) típusú fogyasztókról ill. animátorokról.

  28. A turisztikai fogyasztás pszichológiai tartalma /3 • A tiszta típus ritka, a legtöbb ember vérmérséklete az élet folyamán változik, a tulajdonságok egy része is formálódik, de a legalapvetőbb vonások jellemzőek maradnak. • A fentieken túl különböző személyiségi problémákra is tekintettel kell lenni: pl. beilleszkedési nehézségekre (a személyiségi jegyein nem tud uralkodni); depresszív hajlamra (tele van feszültséggel); szereplési vágyra (önmutogató v. naiv; pszichopatákra és neurotikusokra (szenvednek, de kímélik a környezetüket). Nagyon körültekintően kell eljárni ilyen esetekben. Tapintat, türelem, bizalom, figyelem !!! • Fontos még az illem és az erkölcsi hozzáállás: a./Etikett, b./protokoll, c./ általános magatartás.

  29. A turisztikai fogyasztás pszichológiai tartalma /4 Etikett = a társadalmi érintkezés formáinak megszabott és megmerevedett rendszere. Protokoll = hivatalos kapcsolatok, érvényesülő szokások és formaságok összessége. Magatartás és erkölcs: a vendég szívesen tér vissza. Ha nem csapták be, és jó érezte magát (csúszópénz, stb.) Külsődleges normák: kulturált megjelenés, jól ápoltság, alkalomhoz illő ruházat, jó modor (modoros/modortalan beszéd), mimika, mosoly, nyelvhelyesség, pontosság. Belső indíttatású normák: udvariasság, szerénység, jó ízlés, mértéktartás, tapintat, diszkréció, bizalom, segítőkészség, fegyelmezettség, korrektség, becsületesség.

  30. Animáció a turisztikai kereslet új formái tükrében • Láthattuk, hogy a turisztikai fogyasztás erős pszichológiai tartalommal bír. E tényezőknek, ill. az általuk létrehozott „vakációs komédia”-nak az ismerete rendkívül fontos a turisztikai beruházások (vonzerők) sikere szempontjából. A fejlesztők különböző piaci szegmensekhez juthatnak el általuk, és ún. elsődleges ügyfélköröket alakíthatnak ki. • A turizmus fejlődése több szociológiai mutációval járt a „szabadidő-társadalom” hierarchiája területén. Bizonyos csoportok megmaradása mellett, minden korban, újabb mikro-környezetek is feltűnnek. • A XX. sz. elején még az „English Way of Life” és a cári Oroszország életvitele dominál a nagypolgárság körében.

  31. R.P. DUFOUR szabadidő mítoszai /1/ • Az 50-es évek Franciaországában pl. a technokraták, az emigránsok és a kisebbségek teremtenek „standard”-et. • A 60-as években pedig az értelmiségi, a marginális és a deviáns (rock, punk, meleg) mikroközösségek. • A 70-es években , a beat-, a hippi-, és a zöld mozgalmak alkotnak új szabadidő modelleket (saját „leader”-ekkel). • A 80-as évek új vezérfogyasztói: az új gazdasági elit és a vidéki polgárság, már nem utánozza a főváros szokásait. • A 90-es években az intellektuális és szociális értelemben emancipált új fogyasztói generáció diktálja a normákat, (kreatívabb és találékonyabb az utazások módjában is). • Napjainkban az érték nem csak az ártól függ, de a társ,-i környezetre jellemző kollektív és személyes vágyaktól is. Ezeket az értékeket nevezi R.P.D szabadidő mítoszoknak.

  32. R.P. DUFOUR szabadidő mítoszai /2/ 1. A gazdasággal összefüggő mítoszok: A bőségszarú mítosza: a szabadidő kompenzál és díjaz, tehát a bőség illúzióját kell kelteni a turistában. Sziszifusz mítosza:a szabadidő csak zárójel a dolgozó ember életében, általa felmérheti valós társadalmi helyzetét, amelyet erre a „jobbra” szeretné felcserélni 2. A kultúrával összegfüggő mítoszok: Az aranykor mítosza: az egyik leghatékonyabb témát képezi a turizmusban: a gyökerekhez való visszatéréstől, a régi idők utáni nosztalgiáig – minden érdekli a turistát. Az Olimpia mítosza: a turista a legkomolyabban játszhatja el azt, ami lenni szeretne. A profinak ezt kell elhitetnie.

  33. R.P. DUFOUR szabadidő mítoszai /3/ Odüsszeusz mítosza: a menekülés, a felejtés, a másutt jobb lenni kényszere. Afrodite mítosza: a látatni és a csábítani, a testünk felfedezésének mítosza; wellness, fitness stb. Bacchusz mítosza: a szórakozás, a csoportban való üdülés, a bulik, a túlkapások szükséglete. Olimposz mítosza: az ég nosztalgiája, a felemelkedés igénye( repülőgépre szállunk, hegyet mászunk stb.) Fortuna mítosza: kitörni a jelen helyzetből, nyerni játékban, álmokat megvalósítani. Minerva (Pallas-Athene) mítosza: utazás, új dolgokat látni, megismerni, és állandóan tanulni.

  34. R.P.DUFOUR szabadidő mítoszai /4/ 3. A környezettel összefüggő mítoszok A sivatag mítosza: üdüléskor a turista távol akar lenni a nagyvárosok ártalmaitól. A tiszta és végtelen (sivatag, puszta, tenger) látványa – pszichoterápiával ér fel. Heliopolis mítosza: a turista, bár menekül a várostól, mások kapcsolatát keresi, animációra és biztonságra vágyik. Poseidon (Neptun) mítosza: a víz az élet forrása, tisztító elem, regeneráló közeg: gyógy idegenforgalom. Odipusz mítosza: az ős/anya/föld keresése, a természettel való kapcsolat (barlangok, vulkánok, trópusi meleg vizek, és források, valamint napfürdőzés) révén.

  35. R.P. DUFOUR szabadidő mítoszai /5 4. A társadalommal összefüggő mítoszok: Az örök ifjúság mítosza: ez arra is utal, hogy a fiataloknak elsődleges szerepük van az üdülők sikeres működésében Eros mítosza: a szerelem és a rafinált lakoma szükséglete; együtt szerepelhet Bacchus és Aphrodite mítoszával, de önállóan is fontos Pandora mítosza: együtt jóban és rosszban; szociális lényként kell kikapcsolódni is. Prometeusz mítosza: szükségletünk, hogy a lehető legtöbb érdekes és hasznos dolgot tegyünk a szabadság alatt. • Szegmentációval elsődleges ügyfélkörök alakíthatók ki.

  36. 4. Az animátor, mint vezető • Hogyan jellemezhető a munkája? • Mi a szerepe a közösségben? • Milyen magatartást, szemléleti-cselekvési koncepciót testesít meg?

  37. Milyen a jó animátor?

  38. Milyen a jó animátor? • 1. mentálisan és fizikálisan egészséges • 2. ne szenvedjen krónikus betegségben • 3. ne legyen napallergiája • 4. ne legyen büntetett előéletű • 5. ne legyen se letöltendő, se felfüggesztett büntetése • 6. beszéljen több idegen nyelven • 7. ne legyen alkohol vagy drog függő • 8. kommunikatív, aki könnyen teremt kapcsolatot • 9. kedves, jó kedélyű • 10. szervezőkészsége mutatkozzon meg a programok során • 11. rendezett, ápolt külső, megnyerő fellépés • 12. A bizalomgerjesztő megjelenésen túl az egyenruha, a ruházat szerepet játszhat a „cég” arculatának kialakításában

  39. A jó animátor tulajdonságai: • A szakma iránti hatékony érdeklődés • sportolni vágyó iránti őszinte figyelem • Hivatásszeretet • Hiteles életcélok és értékrendszer • Személyes példamutatás • Reális önértékelés + hit saját munkájában • Következetesség • Önfegyelem (a „tanítványokkal” szembeni magatartásban) • Igazságérzet • Kitartás • Alkalmazkodó képesség.

  40. Az animátor személye, tevékenysége • Az egyének és csoportok fejlődésének az ügyvivője. • Tevékenységet, aktivitást keltsen életre. • Fejlesszen továbbnevelő célzattal a kultúra és a sport területén. • A tevékenység az egész lakossághoz szól a minél teljesebb folyamatos művelődés (önművelés) felé nyit.

  41. Az animátor személye, tevékenysége • Segít az embereknek megérteni a társadalom mechanizmusát, az újrateremteni úgy, hogy az emberek maguk vállaljanak felelősséget benne. • Szenzibilizálja a csoportot a fejlődés perspektívái iránt, a jobb teljesebb élet a társadalomban való szocializáció, a közösségi szelem és az egyén tisztelete iránt. • A csoport meg tudja határozni céljait, és meg tudja választani a legmegfelelőbb eszközöket azok eléréséhez.

  42. Milyen ismeretekkel rendelkezik a jó animátor? • Rekreációs és kulturális ismeretek (célja, feladata, eszköz és célrendszer…). • A nemeknek, koroknak megfelelő anatómiai, edzéselméleti, pedagógiai, pszichológiai alapismeretek. • A kliensek aktuális egészségi és fittségi állapota, sporthoz kapcsolódó múltjuk és jelenük. • A rekreációs mozgásformák közül néhányat készség szinten elsajátított (bemutatja, együtt végzi a sportolni vágyókkal), a többiből sportági ismeretei vannak (tudja ajánlani, megszervezi, levezeti). • Tisztában legyen a helyi lehetőségekkel, illetve az esetlegesen megváltozó körülményekhez alkalmazkodni tudjon. • Rendelkezzen megfelelő számú és minőségű eszközökkel. • Példamutató, hiteles megjelenés. • Ismereteinek átadása a befogadó színvonalához alakítva.

  43. Ami nem az animátor • Nem élharcos (aki vezeti a csoportot) • Nem helyi ügyintéző (valamilyen hatalom szolgálatában) • Nem szent mártír (nagylelkűen feláldoz) • Nem túlbuzgó (aktivista) • Nem elvont idealista (népboldogító) DE! • Nem lehet közömbös, sem színtelen. • Kell, hogy legyen elkötelezettsége, személyes állásfoglalása.

  44. Animációs vezetési stílusok • Autoriter stílus: az animátor a saját álláspontját akarja elfogadtatni. Ehhez a meggyőzéstől, a manipuláción át, a kényszerítésig mindent megpróbál. A csoport elfogadja/ elutasítja. Jó eredményt, tartósan nem lehet elérni vele. • Laissez-faire stílus: lényege a lazaság, az animátor átengedi a vezetést a csoportnak. Klikkek és anarchia alakulhat ki, amíg ki nem választódik egy vezéregyéniség • Asszociatív stílus: demokratikus = kölcsönösen segítik egymást, mindenki az animátorral van. Az alkalmazását gátolhatja: a nagy létszám, a csoporttagok érettségének hiánya, az idő korlátozott volta. Rutin és túlszabályozás alakulhat ki, ami rontja a kreativitás kibontakozását. • Non-direktív (tartózkodó).

  45. 1. Következmények (autoriter) A tagok vagy elfogadják vagy elutasítják ezt a stílust. • Vagy alávetettség vagy lázadás. • A vezető megtorló intézkedései a ellenszegülőkkel szemben és (a hatalma megtartása érdekében) engedményeket tesz, kárpótol, jutalmaz.

  46. 2. Következmények (laissez-faire) A csoport saját fantáziája és szeszélyei szerint fejlődik. • Anarchia, harc a természetes vezetők, klikkek között. • Kiválasztódik egy „új főnök”, aki zsarnokibb, funkcionálisan keményebb stílust diktál.

  47. 3. Következmények (asszociatív) A cél megközelítése kölcsönös segítséggel és egyidejű hozzájárulásokkal történik. • Mindenki személyesen is érintettnek érzi magát. • Feladatok, tervek, viták, elemzések, megvalósítások, kutatások, döntések, értékelések. • A cél elérése nem csak az animátor ügye.

  48. A demokratikus stílus akadályai • Létszám: terjedelmes csoportnál képtelen az együttműködő magatartásra, pedig a csoportra szeretné bízni a kezdeményezést, a felelősséget. • Az érettség: minél fejlettebb a csoport, annál gyakrabban kell irányítani. (visszahúzódás időben) • Rendelkezésre álló idő: pl. rövid • Szokás, hagyomány: „…ezt mi így szoktuk” • Fenyegetés: parancsok, bénító adminisztratív szabályok.

  49. 4. Következmény: a non-direktív irányítás • Az animátor tagja a csoportnak sajátos egyedi stílusban. • Feladja privilegizált vezető szerepét, melyben minden tőle függne, nem kívánja helyzetét arra felhasználni, hogy saját nézőpontját, értékrendjét és céljait erőltesse rá a csoportra. • Segítse a csoporton belül: • megvilágosodást (helyzet, probléma) • objektivitás realitás) • alkalmazkodóképességet (élet és egyén igazodása) • kreativitást (állandó megújulás).

  50. A non-direktív irányítás • Nem a vezető hiányát jelenti, vagy a beavatkozás kiküszöbölését. • Inkább tartózkodó magatartás, tiszteletadás a mások személyisége iránt. • Minden olyan manőver visszautasítása, amely más gondolkodásmódot vagy életmódot akar az egyénre vagy csoportra kényszeríteni.

More Related