Dr. Boros Anita PhD. egyetemi docens Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar

1. Dr. Boros Anita PhD. egyetemi docens Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar boros.anita@uni-nke.hu Közigazgatási eljárások – KAB képzés, II. modul – I. rész A közigazgatási eljárás és eljárásjog alapintézményei

2. A jogállamiság követelményének megfelelően a közigazgatás csak azt teheti, amit számára a jogszabályok lehetővé tesznek és úgy, ahogyan azt a jogszabályok előírják. közhatalom gyakorlása. A közhatalmi tevékenységek között megkülönböztetünk olyan jogalkalmazó tevékenységeket, amelyeknél a jogalkalmazás valamilyen közfeladat ellátását szolgálja. Emellett beszélhetünk olyan jogalkalmazási tevékenységekről is, melyek elsődleges célja a különböző jogviták feloldása, eldöntése.  A jogalkalmazás az általános jellegű (mindenkire nézve kötelező) jogszabálynak, konkrét (egyedi) ügyekben való alkalmazása.  A jogalkalmazás a bíróságok illetve a közigazgatási szervek alapvető tevékenysége, azonban lényeges különbségek vannak a két jogalkalmazói terület között: A bírói jogalkalmazás az igazságszolgáltatáshoz tartozik, melynek elsődleges rendeltetése a konfliktusok jogi eszközökkel történő feloldása, valamilyen anyagi jogi jogszabály rendelkezésének vizsgálatára hivatott (pl. Büntető vagy Polgári Törvénykönyv), során a bíróság döntése mindig valamilyen múltbéli történést illetően foglal állást, azaz az ilyen jellegű döntés ún. deklaratív természetű, egy már létrejött anyagi jogviszonyból eredő − pl. a szerződés, amelynek rendelkezéseit utólag a felek vitatják  konfliktust rendez. során a bíróság kizárólag kérelemre jár el, nem fordulhat elő az ún. hivatalból indított eljárás, a bírósági jogalkalmazás többnyire ún. peres eljárás, melyre az adott jogterületre vonatkozó eljárási törvények szabályoznak (pl. Polgári Perrendtartás), a bírói jogalkalmazás alapelvei sajátosak: ilyen például a bírói függetlenség, társas bíráskodás, stb. 1. A közigazgatási eljárás és eljárásjog fogalma

3. A közigazgatási jogalkalmazás jellemzői: • Annak érdekében ugyanis, hogy a jogszabályban meghatározott szabályok érvényre jussanak • a közigazgatási szervek beavatkoznak a különböző társadalmi viszonyokba, • először a közigazgatási eljárás lefolytatására kerül sor, azaz a közigazgatási jogalkalmazás nem korábbi körülményeket vizsgál, hanem a jogalkalmazás eredményeként kibocsátott közigazgatási aktus a jövőre nézve hoz létre jogokat, kötelezettségeket, • a közigazgatási szervek hivatalból is kezdeményezhetnek eljárásokat pl. abban az esetben, amennyiben a jogszabályok betartását ellenőrzik, • A közigazgatási jogalkalmazás ún. nemperes (peren kívüli) tevékenységnek tekintendő. • A közigazgatási jogalkalmazás alapelvei alapvetően eltérnek a bírói jogalkalmazás alapelveitől: a döntéseket rendszerint egy személy hozza meg, érvényesül az officialitás (hivatalból való eljárás) elve, stb.

4. A közigazgatási jogalkalmazás egyik speciális formája a hatósági jogalkalmazói tevékenység, mely a közigazgatási jogalkalmazásnál szűkebb fogalom. • Magyary Zoltán szerint „az eljárás fogalma valamely cél elérésére alkalmas cselekedetek megállapított sorrendjét jelenti. Az eljárási jogon a közigazgatás és az emberek együttműködésének alaki szempontból való jogi szabályozását értjük, szemben a más jogszabályokban található anyagi jog változatos rendelkezéseivel.” • A közigazgatási hatósági eljárás fogalma: • a közigazgatási szerven kívüli érintett jogalany ügyében megvalósuló, • jogilag szabályozott olyan cselekvési rend, amely • egyedi ügy intézése során, • hatósági jogalkalmazás keretében, • az érintett jogalanyra nézve jogi helyzetét megváltoztató, jogvitáját elbíráló vagy jogsértésére reagáló, • közvetlen jogi hatást gyakorló egyedi aktus (rendelkezés) kibocsátása, illetőleg érvényesítése érdekében. • A hatósági eljárás és eljárásjog nem azonos fogalmak. Az eljárás a fentiekben említett, egymást követő cselekmények láncolata, míg a közigazgatási eljárásjog az ezekre vonatkozó jogi normák rendszere.

5. 2. A közigazgatási eljárásjog helye a jogrendszerben, a közigazgatási eljárásjog forrásai A jogrend - közjog (ius publicum) - magánjog (ius privatum).

6. Egy bizonyos jogterületen eszközölhető magatartási szabályokat az adott jogterületre vonatkozó jogszabályok határozzák meg. Vannak olyan jogterületek, ahol ezek a jogszabályok egymástól jól elkülöníthető csoportokba sorolhatók. Ennek megfelelően beszélhetünk az anyagi és az alaki, vagy más néven eljárási jogszabályokról. Az anyagi jogi normák az adott jogterületre vonatkozó általános szabályokat, normákat jelentik. Az alaki vagy másként nevezve, eljárási normák célja az anyagi jogi norma végrehajtására, érvényre juttatása. Az anyagi és az alaki jogi szabályok egymástól való elkülönülése tekintetében a közigazgatási jog területén nem beszélhetünk önálló, a közigazgatási jog egészére vonatkozó anyagi és alaki jogi normákról, de létezik egy általános alaki jogi vagy más néven eljárási normákat tartalmazó jogszabályunk, ez lesz a Ket., a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv., mely a közigazgatási eljárásjog legfontosabb jogforrása.

7. 3. A közigazgatási eljárásjog kialakulása • A pénzügyi közigazgatási bíróság felállítása - 1883. évi XLIII. tc. • 1896-ban az önálló közigazgatási bíróság felállítása - 1896. évi XXVI. Tc. • az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (Et.) • 1981-ben átfogó felülvizsgálat • 2004. évi CXL. törvény (a Ket.) és módosításai

8. Köszönömfigyelmüket! Dr. Boros Anita PhD. egyetemi docens Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar boros.anita@uni-nke.hu

9. Dr. Boros Anita PhD. egyetemi docens Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar boros.anita@uni-nke.hu Közigazgatási eljárások – KAB képzés, II. modul – II. rész A közigazgatási eljárás felépítése, a közigazgatási eljárás szakaszai

10. A közigazgatási eljárásnak három nagy szakaszát különböztetjük meg: • az első fokú eljárás (alapeljárás) szakasza, • jogorvoslati szakasz, • végrehajtási szakasz. Az alapeljárás: • A Ket. ún. állandó szakasza: amennyiben az eljárási jogviszony létrejön, az első fokú eljárás is megkezdődik és az esetek nagy többségében lefolytatásra is kerül, • vagy az ügyfél kérelmére, vagy a hatóság elhatározása alapján (azaz hivatalból) indul, • szabályainak ismerete azért is fontos, mert az alapeljárás egyes szabályai az eljárás másik két szakaszában is alkalmazhatók, ha szükséges, • az alapeljárás végén a hatóságnak az első fokú eljárás lezárásaként egy első fokú hatósági döntést kell hoznia, majd döntését közölni kell azzal, akire nézve az jogot vagy kötelezettséget állapít meg. Az első fokú eljárás tehát mindenképpen lefolytatásra kerül, ezért nevezik alapeljárásnak is.

11. A jogorvoslati és végrehajtási szakasz az alapeljárással szemben csupán a közigazgatási hatósági eljárás ún. lehetséges szakaszai: lefolytatásuk nem szükségszerű, hiszen az esetek jelentős részében az első fokú eljárás után nem él az arra jogosult jogorvoslattal, és a végrehajtási szakaszra sem kerül sor, mert az alapeljárásban a hatóság a határozatában valamilyen jogosultságot biztosított az ügyfél számára (például építési engedélyt adott számára), így azt nem kell kikényszeríteni. A jogorvoslati eljárásoknak két típusát különböztetjük meg: • kérelemre induló jogorvoslatok, • hivatalból induló döntés-felülvizsgálati eljárások. A végrehajtási szakaszra abban az esetben kerül sor, ha az ügyfél önként nem hajtja végre a számára kötelezettséget megállapító közigazgatási határozatot (például nem kezdi meg az építési engedély nélkül megépített melléképületének lebontását).

12. A Ket. felépítése VII. fejezet Jogorvoslat és döntés-felülvizsgálat VIII. fejezet Végrehajtás IX. fejezet Eljárási költség, az eljárási költség előlegezése és viselése X. fejezet Elektronikus ügyintézés XI. fejezet Záró rendelkezések • Preambulum • I. fejezet Alapelvek és alapvető rendelkezések • II. fejezet Joghatóság, hatáskör, illetékesség • II/A. fejezet A kapcsolattartás általános szabályai • III. fejezet Az elsőfokú eljárás • IV. fejezet A hatóság döntései • V. fejezet Hatósági bizonyítvány, igazolvány és nyilvántartás • VI. fejezet Hatósági ellenőrzés • VI/A. Fejezet A közigazgatási bírság, a helyszíni bírság és az elkobzás alkalmazásának eljárásjogi alapjai

13. Köszönömfigyelmüket! Dr. Boros Anita PhD. egyetemi docens Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar boros.anita@uni-nke.hu

14. Dr. Boros Anita PhD. egyetemi docens Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar boros.anita@uni-nke.hu Közigazgatási eljárások – KAB képzés, II. modul – III. rész Az eljárás alapelvei. A Ket. hatálya

15. 1. A közigazgatási hatósági eljárás alapelvei,és az alapvető rendelkezések fogalma, rendeltetése A hatósági eljárás alapelvei elsődlegesen az eljárás fő szereplőivel, azaz a hatósággal, illetve az ügyféllel szemben támasztott bizonyos elvárásokat fogalmazzák meg. Az alapelveket az eljárás minden szakaszában be kell tartani, és megsértésük törvénysértésnek minősül. Az alapelvek funkciói: • jogalkalmazói, vagy más néven értelmező funkció: a cél, hogy valamennyi jogalkalmazó egyformán értelmezze és alkalmazza az adott jogszabályt, • jogalkotói funkció: a Ket.-ben már meghatározott alapelveket nem csak a Ket., hanem a Ket. hatálya alá tartozó egyéb ágazati jogszabályok megalkotása során is figyelembe kell venni, • hézagpótló funkció: célja, hogy a jogszabályszöveg és az egyedi élethelyzet alapján keletkezett ügy közötti különbségeket áthidalja. Jellegükettekintve az alapelvek lehetnek • deklaratív, azaz kinyilatkoztatóés • normatív, azazténylegesen szabályozó jellegűek.

16. 2. A Ket. alapelvei 1. A törvényesség, illetve joghoz kötöttség alapelve A közigazgatási hatóság az eljárása során köteles megtartani és másokkal is megtartatni a jogszabályok rendelkezéseit. A hatóság feladata, hogy a jogszabályok által megkövetelt jogszerű állapotot megteremtse. 2. A hatáskörgyakorlás célhoz kötöttsége és a joggal való visszaélés tilalma A hatáskör csak olyan célra használható fel, amilyen célra azt a jogalkotó szánta. A közigazgatási hatóságok csak olyan eljárási cselekményeket foganatosíthatnak, amelyekre jogszabályi felhatalmazásuk van. 3. A szakszerűség, egyszerűség és együttműködés alapelve 4. A jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme A hatósági döntés alapján szerzett jogok gyakorlásába meghatározott időt követően közhatalmi úton sem lehet beavatkozni, vagyis az ügyfél bízva a döntésben foglaltakra folytathatja a joggyakorlást (pl. jogerős építési engedély alapján megkezdheti az építkezést). A közigazgatási hatóság az ügyfél jogát és jogos érdekét csak a közérdek és az ellenérdekű ügyfél jogának, jogos érdekében védelméhez szükséges mértékben jogosult korlátozni. 5. A jóhiszemű eljárás elve A közigazgatási hatósági eljárásban mind az ügyfél, mind a hatóság köteles jóhiszeműen eljárni. Jóhiszemű az, aki nem, illetve akinek kellő körültekintés tanúsítása mellett sem kell vagy kellene tudnia a látszattal ellentétes tényekről (valóságról). 6. A törvény előtti egyenlőség és a diszkrimináció tilalma Az ügyfelek ügyeit indokolatlan megkülönböztetés és részrehajlás nélkül kell elintézni.

17. 2. A Ket. alapelvei 7. A szabad bizonyítás elve A hatóság feladata a tényállás felderítése és a valósághű tényállás alapján a megfelelő döntés meghozatala, a tényállás tisztázásához elméletileg bármilyen bizonyíték felhasználható. 8. A hivatalbóliság alapelve (Ex offitio) A közigazgatási hatóság hivatalból: eljárást indíthat, végrehajtást indíthat meg, megállapítja a tényállást, meghatározza a bizonyítás módját, döntést felülvizsgálhat ill. kijavíthat, módosíthat, visszavonhat. 9. A tisztességes eljáráshoz és a jogszabályban meghatározott határidőn belüli döntéshez való jog 10. A közigazgatási hatóság kártérítési felelőssége A közigazgatási hatóság a nem jogszabályszerű eljárással okozott kárt a polgári jog szabályai szerint megtéríti. 11. A tájékoztatáshoz való jog A közigazgatási hatóság az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője számára biztosítja, hogy jogaikról és kötelezettségeikről tudomást szerezzenek, így előmozdítja az ügyféli jogok gyakorlását. A közigazgatási hatóság a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen ügyfelet, illetve az eljárás korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen egyéb résztvevőjét megfelelő légkör biztosítása mellett, korára, egészségi állapotára és értelmi szintjére tekintettel tájékoztatja az őt megillető jogokról és az őt terhelő kötelezettségekről, valamint a lefolytatandó eljárási cselekményről. 12. Költséghatékonyság és a gyorsaság alapelve 13. A kapcsolattartási formák közötti szabad választás elve 14. A kiskorúak érdekeinek fokozott védelme 15. Nyelvhasználat A hatósági eljárás hivatalos nyelve a magyar, de bizonyos feltételek mellett a törvény ettől eltérést enged.

18. 3. A közigazgatási hatósági jogviszonyés a törvény hatálya A Ket. alkalmazása során egy közigazgatási hatósági jogviszony jön létre. A közigazgatási eljárásjogi jogviszony mindig megelőzi a közigazgatási anyagi jogi jogviszony létrejöttét: ahhoz, hogy valaki építhessen, építési engedélyt kell kérnie. Az építési engedélyezési eljárás eljárási jogviszonyt feltételez. Amennyiben a hatóság a kérelemnek helyt ad és az építéshatósági engedélyt megadja, az ügyfél megkezdheti az építkezést, azaz létrejön az anyagi jogi jogviszony. A jogszabály hatálya mutatja meg azt, hogy egy adott jogszabály milyen személyekre, szervezetekre vonatkozóan állapít meg jogokat és kötelezettségeket (személyi hatály), milyen életviszonyokra vonatkozó szabályokat tartalmaz (tárgyi hatály), milyen területen (területi hatály) és milyen időben (időbeli hatály) érvényesek a rendelkezései. A közigazgatási hatósági eljárás szervi hatálya alatt a közigazgatási hatóságok rendszerét, míg személyi hatálya alatt az ügyfelet értjük. Emellett az eljárásban megjelenhetnek egyéb, vagyis a hatóságon és az ügyfélen kívüli személyek is (pl. tanú, tolmács, az ügyfél képviselője).

19. Az ügyfél a Ket. szerint az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz (az ügyfélfogalom fő szabálya). • Speciális ügyféli jogállás (ex lege ügyfelek, civil szervezetek, ügyféli minőségben más hatóságok). • Az ügyféli jogállást a hatóságnak mindig vizsgálnia kell. Ehhez három kérdéskör áttekintése szükséges: eljárási képesség  cselekvőképesség ügyfélképesség. • Olyan eset is előfordulhat, hogy az ügyfél kiesik az eljárásból, ilyenkor vizsgálandó az ügyfél jogutódlásának kérdése.

20. A közigazgatási hatóságok rendszere:

21. A törvény tárgyi hatálya azt mutatja meg, hogy azt milyen ügyek tekintetében kell alkalmazni. A Ket. szerint közigazgatási hatósági ügy: • minden olyan ügy, amelyben a közigazgatási hatóság az ügyfelet érintő jogot vagy kötelességet állapít meg, adatot, tényt vagy jogosultságot igazol, hatósági nyilvántartást vezet vagy hatósági ellenőrzést végez, • a tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vétel és a nyilvántartásból való törlés - a fegyelmi és etikai ügyek kivételével - ha törvény valamely tevékenység végzését vagy valamely foglalkozás gyakorlását köztestületi vagy más szervezeti tagsághoz köti. Emellett vannak olyan típusú eljárások, amelyek látszólag közigazgatási hatósági eljárások, azonban mégsem terjed ki rájuk a Ket. hatálya. A közigazgatási hatósági eljárásjogban a Ket. az általános eljárásjogi szabályokat tartalmazza, emellett a konkrét ügytípusokra vonatkozó ágazati, vagy más néven szakigazgatási, azaz a Ket.-hez képest különös vagy speciális jogszabályok is tartalmaznak eljárásjogi rendelkezéseket. Az ilyen szabályok és a Ket. egymáshoz való viszonyát szintén a törvényünk határozza meg.

22. Köszönömfigyelmüket! Dr. Boros Anita PhD. egyetemi docens Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar boros.anita@uni-nke.hu

23. Dr. Boros Anita PhD. egyetemi docens Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar boros.anita@uni-nke.hu Közigazgatási eljárások – KAB képzés, II. modul – IV. rész A joghatóság, hatáskör, illetékesség. Az eljárás megindulása és jogkövetkezményei

24. 1. Joghatóság, hatáskör, illetékesség A joghatóság szabályai azt határozzák meg, hogy a közigazgatási hatósági ügyben mely ország közigazgatási hatósága jár el. Azt, hogy az országon belül a közigazgatási szervek közül melyik típusú hatóság jár el, a hatásköri szabályok állapítják meg. Az illetékességi szabályok alapján az állapítható meg, hogy az azonos hatáskörű szervek közül melyik szerv jár el a konkrét közigazgatási hatósági ügyben. A Ket. általános joghatóságiszabályként kimondja, hogy a Magyar Köztársaság területén • a magyar ügyfél, illetőleg • a Magyarországon nyilvántartásba vett jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet hatósági ügyében a magyar hatóság jár el. Emellett bizonyos esetekben az általános joghatósági szabályoktól a Ket. eltérést enged.

25. Amennyiben a joghatósági szabályok alapján megállapítást nyert, hogy melyik ország hatóságai járnak el egy adott ügyben, a hatáskör szabályai azt fogják megmutatni, hogy valamely ügycsoportban milyen típusú és milyen szintű közigazgatási szerv járhat el. A hatóság hatáskörét - a hatósági eljárás körébe tartozó ügyfajta meghatározásával - jogszabály állapítja meg. Törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott ügyekben az integrált ügyfélszolgálat (kormányablak) az ügyre vonatkozó külön jogszabályban meghatározott, az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság mellett az elsőfokú eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak minősül.

26. Ha önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik, önkormányzati hatósági ügyben első fokon a képviselő-testület jár el. A képviselő-testület ezt a hatáskörét a polgármesterre, a bizottságára, a társulására vagy a jegyzőre ruházhatja át. A hatóság a hatáskörét vagy annak gyakorlását más hatóságra nem ruházhatja át, kivéve, ha törvény a hatáskör törvényben meghatározott esetben, az ott meghatározott másik hatóságra való átruházását kivételesen lehetővé teszi. Nem minősül ugyanakkor a hatáskör átruházásának, ha a hatáskör gyakorlója kiadmányozási jogát jogszerűen átengedte. A hatóságtól a hatáskörébe tartozó ügy nem vonható el. Nem minősül a hatáskör elvonásának, ha az ügyben hatáskörrel rendelkező, e törvény szerint kijelölt más hatóság jár el, vagy törvény vagy kormányrendelet alapján több hatóság a hatáskörét megosztva gyakorolja.

27. A hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén, valamint kijelölés alapján köteles eljárni. Ha a hatóság eljárási kötelességének a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget, a felügyeleti szerv kivizsgálja a mulasztás okát, és a mulasztó hatóságot az eljárás soron kívüli lefolytatására utasítja. • Ha a felügyeleti szerv által megállapított újabb határidő eredménytelenül telt el, a felügyeleti szerv az eljárásra haladéktalanul a mulasztóval azonos hatáskörű másik hatóságot jelöl ki, egyidejűleg a mulasztó hatóság vezetője ellen fegyelmi eljárást kezdeményez. A kezdeményezés alapján a fegyelmi eljárás megindítása kötelező. A kijelölt hatóság soron kívül köteles döntést hozni. • Ha a képviselő-testület, a polgármester, a bizottság, a társulás vagy a jegyző (vagyis önkormányzati hatóság) önkormányzati hatósági ügyben eljárási kötelezettségét elmulasztotta, a fővárosi és megyei kormányhivatal felhívja a mulasztó tisztségviselőt vagy testületet, hogy soron kívül, de legkésőbb huszonegy napon belül folytassa le az eljárást. • Az önkormányzati hatósághoz intézett felhívás eredménytelensége esetén az ügyfél vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal, továbbá ha az adott ügyben nincs felügyeleti szerv, vagy a felügyeleti szerv az intézkedési, eljárási kötelezettségének nem tesz eleget, az ügyfél kérelmére a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság kötelezi a hatóságot az eljárás lefolytatására.

28. Amennyiben megállapítottuk, hogy a hatóságnak van joghatósága és hatásköre, már csak egy dolgot kell megvizsgálnunk: az illetékesség szabályait. Az illetékességmegmutatja, hogy az azonos hatáskörű hatóságok közül melyik jár el. Ennek meghatározásában ún. illetékességi okok állnak a hatóság rendelkezésére. Az illetékességi okoknak két fajtáját különböztetjük meg: – általános illetékességi okok: Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az azonos hatáskörű hatóságok közül az a hatóság jár el, amelynek illetékességi területén • az ügyfél lakóhelye/tartózkodási helye, ennek hiányában értesítési címe (együtt: lakcím), illetve nem természetes személy ügyfél esetében székhelye, telephelye, fióktelepe van. • az ügy tárgyát képező ingatlan fekszik, • az ügy tárgyát képező tevékenységet gyakorolják vagy gyakorolni kívánják, vagy • a jogellenes magatartást elkövették – speciális illetékességi okok: • Például ha az ügyfél lakcíme ismeretlen, az illetékességet az ügyfél utolsó ismert hazai lakcíme alapján kell megállapítani. Ennek hiányában - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az eljárásra az adott ügyfajtában a fővárosban eljárásra jogosult hatóság, jegyző hatáskörébe tartozó ügyben a fővárosi főjegyző az illetékes.

29. Amennyiben egy ügy egyszerre több hatóság előtt is elkezdődik (mert pl. több hatósághoz is elküldi az ügyfél a kérelmét) az ún. megelőzés elve alapján az ügyben illetékességgel rendelkező azonos hatáskörű hatóságok közül az ügyfél kérelmének hiányában az jár el, amelynél az eljárás előbb indult meg. Ha a hatóság megállapítja, hogy az adott ügyben nincs hatásköre vagy illetékessége, a kérelmet és az ügyben keletkezett iratokat haladéktalanul, de legkésőbb a kérelem megérkezésétől, folyamatban levő ügyben a hatáskör és illetékesség hiányának megállapításától számított nyolcnapon belül átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz. Ez alól kivételt csak az az eset képez, amikor a hatóság nem lehet tekintettel arra, hogy van-e joghatósága, valamint a hatáskörére és az illetékességére, ugyanis elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna a késedelem. Ilyenkor a hatóság ún. ideiglenes intézkedést eszközöl.

30. Olyan eset is előfordulhat, hogy a hatóságok között hatásköri, illetve illetékességi vita alakul ki. Amennyiben ugyanis ugyanabban az ügyben • több hatóság állapította meg hatáskörét és illetékességét, • több hatóság állapította meg hatáskörének és illetékességének hiányát, és emiatt az eljárás nem indulhat meg vagy nincs folyamatban, • több illetékes hatóság előtt indult az eljárás, és a megelőzés alapján nem lehet eldönteni, hogy melyik hatóság jogosult az eljárásra, az érdekelt hatóságok kötelesek egymás között megkísérelni a vita eldöntését. Ha az egyeztetés nem vezetett eredményre, az eljáró hatóságot • illetékességi összeütközés esetén a legközelebbi közös felügyeleti szerv, ennek hiányában a vita eldöntését kérő hatóság működési területe szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal, • hatásköri összeütközés esetén a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság jelöli ki.

31. 2. Az eljárás megindulása és annak jogkövetkezményei Az eljárás megindulása történhet: • az ügyfél kérelmére, vagy • hivatalból. A két eljárástípusra eltérő szabályok vonatkoznak, de az ügyek döntő többsége kérelemre induló eljárás, ezért a Ket. szabályai ezt az eljárástípust részletesebben szabályozzák. A kérelem előterjesztésének helye: • az eljárás megindítására hatáskörrel rendelkező illetékes hatóság, • Jogszabályban kijelölt hatóság, • Közreműködő hatóság. természetes személy ügyfelek számára további lehetőségeket is nevesít a Ket.: • ha jogszabály azt nem zárja ki, az ügyfél lakcíme vagy munkahelye szerinti székhelyű, azonos hatáskörű hatóság, vagy ennek hiányában a lakcíme vagy munkahelye szerint illetékes jegyzőnél is előterjesztheti a kérelmét.

32. A kérelemnek tartalmaznia kell: • az ügyfélnek és képviselőjének a nevét, lakcímét vagy székhelyét, • az ügyfélnek a hatóság döntésére való kifejezett kérelmét, továbbá • meg lehet adni az elektronikus levélcímet, a telefax számát vagy a telefonos elérhetőséget, • ha jogszabály előírja, a kérelemben az ügyfél azonosíthatósága érdekében fel kell tüntetni az ügyfélnek az ügy jellege szerinti azonosítóját is. Nagyon fontos, hogy vannak olyan adatok is, amelyek nem kérhetők az ügyféltől a kérelem előterjesztése során. A Ket. nagyon fontos szabálya az eljárás megindításáról szóló értesítési kötelezettség. Annak érdekében ugyanis, hogy az ügyfél vagy az ügyfelek már az eljárás elején tudomást szerezzenek arról, hogy ellenük vagy az ügyükben hatósági eljárás van folyamatban, az eljárás megindításáról • a hivatalból indult eljárásban az ismert ügyfelet az első eljárási cselekmény elvégzésétől, • a kérelemre indult eljárásban – az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfelet kivéve – az ismert ügyfelet a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül értesíteni kell. Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy a Ket. emellett az értesítésnek még számos fajtáját ismeri.

33. Amennyiben a kérelem előterjesztésre került, annak beérkezését két további eljárási cselekmény követheti: • a kérelem érdemi vizsgálatnélküli elutasítása vagy • a kérelem érdemi vizsgálatának előkészítése, majd érdemi vizsgálata. A kérelmet a hatóság érdemi vizsgálat nélkül, 8 napon belül végezéssel elutasítja, ha • az eljárásra magyar hatóságnak nincs joghatósága, • a hatóságnak nincs hatásköre vagy nem illetékes, és a kérelem áttételének nincs helye, • a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul, • jogszabály a kérelem előterjesztésére határidőt vagy határnapot állapít meg, és a kérelem idő előtti vagy elkésett, • a hatóság a kérelmet érdemben már elbírálta, és változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett ugyanazon jog érvényesítésére irányuló újabb kérelmet nyújtottak be, és újrafelvételnek nincs helye, feltéve, hogy a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását jogszabály nem zárja ki, • a kérelem nyilvánvalóan nem az előterjesztésére jogosulttól származik, vagy • a kérelem tartalmából megállapítható, hogy az ügy nem hatósági ügy.

34. Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, az eljáró hatóság a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül – megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – hiánypótlásra hívja fel. (Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy a hiánypótlás később is lehetséges) jogkövetkezmények. A hatóság a) írásban aa) postai úton, ab) írásbelinek minősülő elektronikus úton, ideértve a telefaxot, ac) személyesen átadott irat útján, ad) kézbesítési meghatalmazott útján, ae) a hatóság kézbesítője útján, af) kézbesítési ügygondnok útján, ag) hirdetményi úton, vagy b) szóban ba) személyesen bb) hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton, ideértve a telefont, vagy c) írásbelinek nem minősíthető elektronikus úton tart kapcsolatot az ügyféllel, más hatósággal, valamint az eljárás egyéb résztvevőjével.

35. Köszönömfigyelmüket! Dr. Boros Anita PhD. egyetemi docens Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar boros.anita@uni-nke.hu

36. Dr. Boros Anita PhD. egyetemi docens Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar boros.anita@uni-nke.hu Közigazgatási eljárások – KAB képzés, II. modul – V. rész Az első fokú eljárás legfontosabb intézményei

37. 1. A kérelem érdemi vizsgálataés az ahhoz kapcsolódó eljárási cselekmények • Jogsegély (megkeresés): amennyiben annak a hatóságnak, amelyhez a kérelmet az ügyfél előterjesztette, van hatásköre és illetékessége az adott ügyben, azonban ahhoz, hogy megfelelő döntést tudjon hozni, szüksége van más hatóság segítségére. Lényegében ez egy megkeresést jelent, amelyben a hatóság megkeres egy másik hatóságot, és a Ket.-ben meghatározott segítségét kéri. Ezt nevezzük jogsegélynek, és két fajtáját különböztetjük meg: belföldi illetve nemzetközi jogsegélyt. • Kizárás: azt jelenti, hogy a hatóság vagy valamely képviselője, illetve az eljárás valamely egyéb résztvevője (pl. tanú, tolmács) valamilyen okból nem vehet részt az eljárásban, mert vele szemben fennáll valamilyen olyan, a Ket.-ben nevesített ok, amely megkérdőjelezi a szóban forgó személy pártatlanságát. A kizárásra alapot adó okoknak két nagy csoportját különböztetjük meg: abszolút és relatív okokat. Az ún. abszolút okok fennállása esetén ki kell, míg relatív okok fennállása esetén ki lehet zárni az adott személyt. • A törvényünk meghatározza az ügyintézőre, a hatóságra, a jegyzőre és egyes esetekben az eljárás egyéb résztvevőire vonatkozó kizárási szabályokat is.

38. A szakhatóság közreműködése: A szakhatóság olyan szakkérdésben ad ki állásfoglalást, amelynek megítélése hatósági ügyként a hatáskörébe tartozik, ennek hiányában törvény vagy kormányrendelet annak vizsgálatát szakhatósági ügyként a hatáskörébe utalja. • Azonban olyan eset is előfordul (Törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott ügyekben és szempontok alapján), hogy a hatóság mérlegeli a szakhatóság megkeresését és maga dönt a szakkérdésben, sőt törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott ügyekben és szempontok alapján a hatóság mellőzheti is a szakhatóság megkeresését, ilyenkor azonban ehhez szakértőt nem rendelhet ki, és az adott szakkérdésre vonatkozó szakhatósági eljárásért illeték és díj nem kérhető. • Nem kell a szakhatóságot megkeresni, ha a hatóság tíz napon belül megállapítja, hogy a kérelmet a szakhatósági állásfoglalástól függetlenül el kell utasítani.

39. Törvény vagy kormányrendelet egyes ügyfajtákban kötelezheti a hatóságot és a szakhatóságot az engedélyezési feltételek egyeztetés útján való megállapítására; ilyenkor ha a hatóság és a szakhatóság vagy a szakhatóságok egymással ellentétes egyedi előírást állapítanak meg vagy feltételt írnak elő, a hatóság és az érintett szakhatóságok álláspontjukról egyeztetnek, és a szakhatóságok az egyeztetés eredményeként felülvizsgált állásfoglalásukat haladéktalanul közlik a hatósággal. • Az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság a döntésének meghozatalánál kötve van a szakhatóság állásfoglalásához. • A szakhatóság a szakhatósági állásfoglalásának figyelmen kívül hagyása vagy törvényben vagy kormányrendeletben előírt eljárásának mellőzése esetén az erről való tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül egyeztet a hatósággal, ennek eredménytelensége esetén a hatóság felügyeleti szervénél felügyeleti eljárást kezdeményez. A felügyeleti szerv tizenöt napon belül dönt. Ha a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság azért helyezte hatályon kívül vagy változtatta meg a határozatot, mert a hatóság figyelmen kívül hagyta a szakhatósági állásfoglalást, a hatóság megtéríti a szakhatóságnak az ezzel okozott költségeket. • Ha viszont a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a szakhatóság jogszabálysértő állásfoglalása miatt helyezte hatályon kívül vagy változtatta meg a határozatot, a szakhatóság megtéríti a hatóságnak a jogszabálysértő állásfoglalással okozott költségeket.

40. Az eljárás megszüntetése és felfüggesztése: A Ket. tételesen meghatározza azokat a körülményeket, amelyek során az eljárás megszüntetésére vagy felfüggesztésére kerülhet sor. Mindkét esetben beszélünk abszolút („kell”) és relatív („lehet”) okokról. • A képviselet: Előfordulhat, hogy nem az ügyfél jár el személyesen, hanem képviselője. Ilyenkor a képviselő a képviselt helyett és nevében jár el, és ezáltal jognyilatkozataival a képviselt személy részére szerez jogokat, illetve vállal kötelezettségeket. A Ket. a képviselet három fajtáját különbözteti meg: • törvényes, • meghatalmazotti és • ügygondnoki képviseletet.

41. A jegyzőkönyv, egyszerűsített jegyzőkönyv és a hivatalos feljegyzés A legtöbb eljárási cselekményt valamilyen formában dokumentálni kell, ennek alapvető formája a jegyzőkönyv. A hatóságnak jegyzőkönyvet kell készítenie például a lefoglalásról, a tárgyalásról. Emellett arra is lehetőség van, hogy a hatóságegyszerűsített jegyzőkönyvet készítsen, mégpedig abban az esetben, ha jegyzőkönyv az ügyfél vagy az eljárási cselekményben érintett személy erre irányuló kérelme, vagy a jegyzőkönyvkészítést indokolttá tévő körülmények hiányában nem készül. A fentieken túl a Ket. ismeri a közös, a közös egyszerűsített és a szó szerinti jegyzőkönyv fogalmát is. A jegyzőkönyvtől eltérő funkciója van a hivatalos feljegyzésnek. Hivatalos feljegyzést ugyanis akkor kell készíteni, amennyiben a hatóság az ügy megítélése szempontjából fontos, vagy egyébként az ügy természetére tekintettel lényeges minden egyéb eljárási cselekményről úgy ítéli meg, hogy célszerű annak írásos rögzítése.

42. A hatósági közvetítő: • gondoskodik arról, hogy az érintettek hiteles, szakszerű és közérthető tájékoztatást kapjanak mind az eljárás céljáról, mind az annak megvalósulása kapcsán várható ­következményekről, illetve az esetleges kedvezőtlen változások (hatások) megelőzésére vagy mérséklésére irányuló intézkedésekről, • tájékoztatja az ügyfeleket az ügyben irányadó jogszabályok rendelkezéseiről, az anyagi jogi és eljárásjogi jogszabályokban meghatározott jogaikról, • közvetít a hatóság és az ügyfelek, illetve az ellenérdekű ügyfelek között annak érdekében, hogy az eljárás céljának eléréséhez kölcsönösen elfogadható megoldási módot találjanak, • összegyűjti és rendszerezett formában a hatóság rendelkezésére bocsátja az ügyfelektől beérkezett, az eljárás tárgyára vonatkozó észrevételeket. • Adatkezelés a hatósági eljárásban: a hatóságnak a hatósági eljárás tartama alatt, a hatóság által nyújtott szolgáltatás teljesítése során és azt követően is gondoskodnia kell arról, hogy a törvény által védett és a hivatás gyakorlásához kötött titok ne kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására, és a személyes adatok védelme biztosított legyen.

43. A hatóság az eljárása során, illetve az általa nyújtott szolgáltatás teljesítésekor jogosult a természetes személy ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője azonosítása céljából a) nevének, b) születési nevének, c) születési idejének, d) születési helyének, e) anyja nevének, f) lakcímének, valamint g) külön törvényben vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendeletében meghatározott személyes adatának kezelésére. • Emellett a hatóság törvény eltérő rendelkezése hiányában jogosult az eljárás lefolytatásához, illetve a szolgáltatás nyújtásához elengedhetetlenül szükséges személyes adatok megismerésére és kezelésére. • Ugyanakkor a hatóság az eljárás, illetve szolgáltatás nyújtása során a személyes adatot és a védett adatot csak akkor továbbíthatja más szervhez, ha azt törvény megengedi, vagy ha az érintett ehhez hozzájárult. • A hatóság eljárásának jogerős befejezését követően az eljárása során megismert és kezelt személyes adatokat zárolja.

44. A hatósági ellenőrzés: Speciális eljárástípusnak tekinthető. Hivatalból vagy – ha azt törvény vagy kormányrendelet nem zárja ki vagy nem korlátozza – az ügyfél kérelmére indul meg. Az ügyfél csak saját maga hatósági ellenőrzés alá vonását kérelmezheti. Az ellenőrzés keretében a hatóság a jogszabályi rendelkezések, illetve a hatósági határozatban vagy végzésben megállapított jogok, valamint kötelezettségek teljesítését ellenőrzi. A hatósági ellenőrzés eszközei: a) adatszolgáltatás, iratbemutatás és egyéb tájékoztatás kérésével megvalósuló ellenőrzés, b) helyszíni ellenőrzés, vagy c) ha jogszabály lehetővé teszi, a helyszínre vagy a hatósági nyilvántartáshoz telepített, illetve a folyamatba beépített ellenőrző rendszerből történő táv-adatszolgáltatás útján történő ellenőrzés. Jogszabály időszakos vagy folyamatos adatszolgáltatási kötelezettséggel megvalósuló és folyamatos ellenőrzést is elrendelhet.

45. Ha a hatóság a hatósági ellenőrzés során jogsértést nem tapasztal, jegyzőkönyv felvétele helyett egyszerűsített jegyzőkönyvet is készíthet, amelyet az ügyfél kérelmére a hatóság az ügyfélnek a helyszínen átad, vagy az ügyfél részére az ellenőrzés befejezésétől számított tíz napon belül megküld. • Amennyiben viszont a hatóság a hatósági ellenőrzés befejezéseként megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette, • és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható, a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és legalább húsznapos határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi annak megszüntetésére, • ha az előbbi pont szerinti felhívásban meghatározott határidő eredménytelenül telt el, vagy az kizárt, a hatóság hivatalból megindítja a hatáskörébe tartozó eljárást, ideértve a hatáskörébe tartozó eljárási cselekmények megtételét és a jogkövetkezmény megállapítását is, • Haa hatóság az adott jogszabálysértés tekintetében nem rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel, a hatóság a jegyzőkönyv jogszabálysértésre vonatkozó információkat tartalmazó részének megküldésével kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező hatóság eljárását, illetve fegyelmi, szabálysértési, büntető-, polgári vagy egyéb eljárást kezdeményez.

46. Köszönömfigyelmüket! Dr. Boros Anita PhD. egyetemi docens Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar boros.anita@uni-nke.hu

47. Dr. Boros Anita PhD. egyetemi docens Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar boros.anita@uni-nke.hu Közigazgatási eljárások – KAB képzés, II. modul – VI. rész Az ügyintézési határidő és annak számítása

48. Az ügyintézési határidő a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő megérkezését követő napon, hivatalbóli eljárás esetén az első eljárási cselekmény elvégzésének napján kezdődik. Határozatot, illetve az eljárást megszüntető végzést, valamint a másodfokú döntést hozó hatóságnak az első fokú döntést megsemmisítő és új eljárásra utasító végzését 21 napon belül kell meghozni és gondoskodni a döntés közléséről ezt hívjuk általános ügyintézési határidőnek. Ha a hatóság testületi szerv, a hatáskörébe tartozó ügyben az általános ügyintézési határidőn belül, vagy ha ez nem lehetséges, a határidő letelte utáni első testületi ülésen, legkésőbb azonban két hónapon belül határoz. A Ket. lehetővé teszi, hogy az általános 21 napos határidőnél – rövidebb határidőt bármely jogszabály, – hosszabbat pedig csak törvény vagy kormányrendelet állapíthat meg. Emellett az eljáró hatóság vezetője - ha azt jogszabály nem zárja ki - az ügyintézési határidőt annak letelte előtt kivételesen indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb huszonegy, nappal meghosszabbíthatja. Ilyenkor a végzésben a határidő-hosszabbítás indokait kifejezetten meg kell jelölni.

49. Kiskorú ügyfél érdekeinek veszélyeztetettsége esetében, továbbá ha életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet elhárítása indokolja, vagy ha a hatóság ideiglenes biztosítási intézkedést rendelt el, vagy ha a közbiztonság érdekében egyébként szükséges, az ügyet soron kívül kell elintézni. • Amennyiben a Ket. valamely eljárási cselekmény teljesítésének vagy végzés meghozatalának határidejéről nem rendelkezik, a hatóság haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül gondoskodik arról, hogy az eljárási cselekményt teljesítse, vagy a végzést meghozza (ún. belső eljárási határidő). • Bizonyos eljárási cselekmények időtartama nem számít az ügyintézési határidőbe. Ilyen például a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama, a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő, a szakhatóság eljárásának időtartama. • Ha a hatóság a rá irányadó ügyintézési határidőt az ügyfélnek és az eljárás egyéb résztvevőjének fel nem róható okból túllépi, köteles az ügyfél által az eljárás lefolytatásáért megfizetett illetéknek vagy díjnak megfelelő összeget az ügyfél részére visszafizetni.

50. Aki az eljárás során valamely határnapot, határidőt önhibáján kívül elmulasztott, igazolási kérelmet terjeszthet elő. • Az igazolási kérelemről az a hatóság dönt, amelynek eljárása során a mulasztás történt. • Az igazolási kérelmet a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő nyolc napon belül, de legkésőbb az elmulasztott határnaptól vagy az elmulasztott határidő utolsó napjától számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni. • A határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelemmel egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt is, amennyiben ennek feltételei fennállnak. • Amennyiben a hatóság az igazolási kérelemnek helyt ad, az igazolási kérelmet benyújtó személyt eljárásjogi szempontból olyan helyzetbe kell hozni, mintha nem mulasztott volna.  Ennek érdekében a hatóság a döntését módosítja vagy visszavonja, az eljárást megszüntető döntésének visszavonása esetén az eljárást folytatja, illetve egyes eljárási cselekményeket megismétel.