IV. témakör A köztisztviselői jogviszony

1. IV. témakörA köztisztviselői jogviszony Közigazgatási alapvizsga

2. Az előadás tartalmi felépítése • A közszolgálati jogviszony intézménye 2. A közszolgálati jogviszony tartalma 3. A köztisztviselők előmenetele és díjazása 4. A köztisztviselők felelősségi rendszere

3. 1. A közszolgálati jogviszony intézménye 1.1. A közszolgálat jellemzői 1.2. A közszolgálati jogviszony alanyai 1.3. A köztisztviselő kinevezése 1.4. A közszolgálati jogviszony megszűnése és megszüntetése

4. 1.1. A közszolgálat jellemzői • Fogalma:a köz szolgálata ésmunkavégzés céljából létesített különleges jogviszony, az állam nevében, közösségi szükségletek kielégítésére irányul. • többletjogokkal, • többletkötelezettségekkel jár. • Tágabb értelembenide tartoznak: • köztisztviselők, • közalkalmazottak, • hivatásos szolgálatok dolgozói, • bíróságok, ügyészségek dolgozói.

5. 1.1. A közszolgálat jellemzői • Legfontosabb jogszabályok: • 1992. évi XXIII. törvény a köztisztviselők jogállásáról, • 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról, • 1992. évi XXII. törvény a munka törvénykönyve

6. 1.2. A közszolgálati jogviszony alanyai Főszabály,hogy a munkáltatói jogokat a hivatali szervezet vezetője, illetve testület gyakorolja. A közszolgálati jogviszony alanyai MunkáltatóMunkavállaló állam önkormányzat köztisztviselő ügykezelő vezető ügyintéző

7. KÖZTISZTVISELŐa közigazgatási szervek feladat- és hatáskörében eljáró dolgozó aki: ÜGYKEZELŐ,aki: 1.2. A közszolgálati jogviszony alanyai • előkészítia szerv feladat- és hatáskörébe tartozóügyeketérdemi döntésre, • felhatalmazás esetén a döntéstkiadmányozza, • szakértelemmelfoglalkozik a feladataivalösszefüggő valamennyi kérdéssel, • felelőssaját tevékenységéért és a munkaterületén a célkitűzések érvényesítéséért. • a közigazgatási szervnél ügyviteli feladatokat lát el , • a közszolgálati jog hatálya alá tartozik, denem köztisztviselő.

8. VEZETŐ: főosztályvezető, főosztályvezető-helyettes, osztályvezető. ÜGYINTÉZŐ: aki a közigazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeket érdemi döntésre előkészíti. 1.2. A közszolgálati jogviszony alanyai AKÖZTISZTVISELŐtevékenységének jellege alapján lehet:

9. 1.3.A köztisztviselő kinevezése A közhivatal viselésealkotmányos alapjog. Aközszolgálatijogviszony fő szabályként kinevezéssel ésannak elfogadásával, határozatlan időre jön létre (kivétel: helyettesítés, meghatározott feladat ellátása). Feltételek: általános és különös alkalmazási feltételekmegléte, kizáró ok hiánya.

10. 1.3.1. Az alkalmazás általános feltételei • magyar állampolgárság, • büntetlen előélet, • cselekvőképesség, • ügyintézők eseténfőszabályként legalább középiskolai végzettség, ügykezelők esetében legalább középszintű szakképesítés • fontos és bizalmas munkakörbena nemzetbiztonsági feltételeknek való megfelelés, • egyes beosztásokban és munkakörökbenvagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség, • Közigazgatási versenyvizsga megléte (2009. január 1-től).

11. A munkakörhöz igazodó sajátosszakmai követelmények: az egyes munkakörök ellátásáhozjogszabálybanelőírtiskolai végzettség és szakképesítés, a munkáltató általbelső szabályzatbanelőírt további szakképesítés, szakmai vagy közigazgatási gyakorlat, idegen-nyelvismeret megléte. 1.3.2. Az alkalmazás különös feltételei

12. Nyilvános közzététel és pályázat • Közigazgatási szervnél köztisztviselői kinevezés, vezetői megbízás csak pályázat útján adható • Kivétel: vezetői kinevezés és megbízás adható a közigazgatási szervnél legalább 1 éve alkalmazásban álló köztisztviselőnek • A pályázatot kiíró szerv a pályázatot a kiírás meghirdetésével egyidejűleg megküldi a KSZK-nak (Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képző Központ), mely azt elektronikusan közzé teszi az egységes hozzáférés érdekében a www.kozigallas.gov.hu honlapon.

13. 1.3.3. A kinevezés nélkülözhetetlen elemei Tartalmielemek: • aszervmegnevezése, a kinevezési jogkör gyakorlója aláírása; • aköztisztviselő • neve, • munkaköre, feladatköre, • besorolása, illetménye, beállási szintje, • a munkavégzés helye, • előírt kötelezettségei, • elfogadó nyilatkozata, • próbaidő kikötése. Formaielemek: • írásba foglalás • „közszolgálati jogviszony” rögzítése.

14. 1.3.3 Kinevezés • Tájékoztatási kötelezettség: A munkáltatói jogkör gyakorlója a kinevezéssel egyidejűleg tájékoztatja a köztisztviselőt: • a munkarendről • a jubileumi jutalomra jogosító idő kezdetéről, a következő fokozat elérésének időpontjáról • egyéb juttatásokról, az illetmény utalásáról • a munkába lépés időpontjáról • szabadság kiadásáról, mértékéről

15. 1.3.4. A próbaidő • A kinevezésben próbaidőt kell kikötni. • Időtartama:min. 3 max. 6 hónap. • A próbaidő alatt a jogviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti. • 1.3.5 Eskütételi kötelezettség • a kinevezés előtt, szóban kell megtenni és írásban megerősíteni • elmaradása érvénytelenségi ok, ennek hiányában a köztisztviselő nem állítható hivatalba.

16. A kinevezés érvényességéhez – amódosításhoz is – a közigazgatási szerv és a köztisztviselőkonszenzusáravan szükség. Nem kell a köztisztviselő beleegyezése: fizetési fokozatban történő előrelépés, illetmény-megállapítás, szerven belüli átszervezés és jogutódlás esetén. 1.3.6. A kinevezés módosítása

17. 1.3.6. A kinevezés módosítása • Kivételek (nem kell a köztisztviselő belegyezése) • átszervezés, jogutódlás esetében, ha a jogviszony, munkakör, feladatkör és illetmény változatlan, továbbá a munkavégzés helye csak a település területén belül változik.

18. 1.4. A közszolgálati jogviszony megszűnése és megszüntetése A megszűnés és meg- szüntetés esetei törvényben meghatározottak! • megszűnés:a jogviszony alanyaitól független jogi tények következménye; • megszüntetés:a jogviszony alanyai akaratnyilvánításának eredménye.

19. 1.4 közszolgálati jogviszony megszűnése • Határozott idő lejártával • Köztisztviselő halálával • Törvényben meghatározott esetekben • Hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel • IRM-be beosztott bíró, ügyész megbízatásának megszűnésével • 70. életév betöltésével • Prémiumévek program ill. különleges foglalkoztatási állományba helyezésesetében külön törvény szerint

20. 1.4 közszolgálati jogviszony megszüntetése • Felek közös megegyezésével • Áthelyezéssel (három oldalú megállapodással) • Lemondással (köztisztviselő bármikor lemondhat, a lemondási idő 2 hónap) • Felmentéssel • Azonnali hatállyal próbaidő alatt

21. Felmentés • A közszolgálati jogviszony felmentéssel akkor szüntethető meg, ha: • Közigazgatási szerv szervezetében létszámcsökkentést kell végrehajtani • Megszűnt a szervezet azon tevékenysége, melyben foglalkoztatták • Átszervezés miatt a munkaköre feleslegessé vált • Nyugdíjasnak minősül • Alkotmánybíró megbízatása megszűnik

22. Felmentés • A közszolgálati jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha • A közigazgatási szerv jogutód nélkül megszűnik • Köztisztviselő feladatai ellátására alkalmatlan • Vezetői megbízás visszavonása esetén • Rokkantsági nyugdíj jogosultságaival rendelkező köztisztviselő azt kérelmezi • Előrehozott öregségi nyugdíjjogosultság feltételeivel (felmentési idő leteltekor) rendelkező kérelmezi

23. Felmentés Felmentést a munkáltató köteles indokolni (valós, okszerű) -Felmentési idő: • min. 2 max. 8 hónap; • legalább a felére mentesíteni kell a munkavégzési kötelezettség alól; • erre az időre átlagkereset jár; • Végkielégítés, függ a közszolgálati jogviszonyban eltöltött időtől • 3 havi-8 havi illetménynek megfelelő összeg (max . 12 havi)

24. 1.4.2. A tartalékállomány • célja: az újbóli elhelyezkedés, a közigazgatásban való megtartás; másik közigazgatási szervnél képzettségének , besorolásának megfelelő állás felajánlása • időtartama:a felmentési idő tartama

25. 1.4.3. Összeférhetetlenségi okok • A pártpolitika-semlegesség érdekében: • nem viselhet pártban tisztséget, • nem vállalhat párt nevében közszereplést. • A hatalmi ágak elválasztásánakkövetelményé-ből fakadóan, aszakmai függetlenségmegőr-zése érdekében nem lehet: • helyi, kisebbségi önkormányzati képviselő az illetékességi területen; • országgyűlési képviselő, bíró, ügyész, alkotmánybíró. Összeférhetetlenségi okok megelőzése, megszüntetése

26. 2. A közszolgálati jogviszony tartalma 2.1. A köztisztviselők kötelezettségei 2.2. A köztisztviselők jogai 2.3. A köztisztviselők érdekvédelme, érdekképviselete 2.4. A közszolgálati jogvita

27. 2. A köztisztviselői jogviszony tartalma Tartalom = kötelezettségek + jogok

28. 2.1. A köztisztviselők kötelezettségei A köztisztviselők általános kötelezettségei: • munkaidejét munkában tölteni, és ez alatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni; • munkáját elvárható szakértelemmel és utasítások szerint végezni; • munkatársaival együttműködni; • munkáját úgy végezni, hogy az más egészségét, testi épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi kárt ne idézzen elő; • munkáját személyesen elvégezni. A köztisztviselőksajátoskötelezettségei: • utasítás végrehajtása • vagyonnyilatkozat • titoktartás

29. Meg kell tagadnia az utasítás végrehajtását, ha annak teljesítésével: bűncselekményt, illetve szabálysértést követne el, más személy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Megtagadhatjaaz utasítás végrehajtását, ha annak teljesítésével: jogszabálysértést követne el, saját életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, emberi méltóságában sértené (erkölcsi korlát). 2.1.1. Az utasítás végrehajtásának kötelezettsége Főszabály: a köztisztviselő köteles felettese utasítását végrehajtani.

30. 2.1.2. Vagyonnyilatkozat Célja: • a közigazgatás átláthatósága, • a korrupció megelőzése, • a közbizalom megerősítése. Személyi köre: • a törvényben felsorolt beosztásokat, munkaköröket, feladatköröket ellátó köztisztviselők és • hozzátartozóik (közös háztartásban élők, pl.: házastárs, élettárs, gyermek).

31. Vagyonnyilatkozat • 2007. évi CLII. Törvény a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről, hatályos 2008. január 1-jétől • Vagyonnyilatkozat tételére kötelezett az a közszolgálatban álló személy, aki javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult • Hatósági vagy szabálysértési ügyben • Közbeszerzési eljárás korán • Költségvetési, egyéb pénzeszközök felett • Állami, önkormányzati támogatással kapcsolatos döntési eljárásban vesz részt

32. Vagyonnyilatkozat • A jogszabály szerint vagyonnyilatkozatot a jogviszony létrejötte előtt, megszűnését követő 30 napon belül, illetve a fennállása alatt 1, 2, vagy 5 évente kell tenni. • Főszabály szerint a munkáltató jogkör gyakorlója őrzi • Aki nem tesz eleget kötelezettségének, a jogviszony megszűnését eredményezi • Az őrzésért felelős ellenőrzési eljárást kezdeményezhet, majd az állami adóhatóságnál vagyongyarapodási vizsgálatot kezdeményezhet.

33. 2.1.3. Titoktartási kötelezettség • A köztisztviselő • kötelesmegtartani az állami- és szolgálati titkot, • nem adhat tájékoztatástolyan tényekről, amelyek tevékenysége során jutottak tudo-mására és kiszolgáltatásuk • az állam, • a közigazgatási szerv, illetve annak munkatársa vagy • az állampolgár számára • hátrányos vagy jogellenesen előnyös • következményekkel járna.

34. 2.2. A köztisztviselők jogai • munkavégzéssel kapcsolatos általános jogok (Mt. szerinti általános szabályok) • munkavégzéssel kapcsolatos sajátos jogok (Ktv. szerinti speciális szabályozás): • a munkaidőre • a rendkívüli munkavégzésre • a szabadság mértékére vonatkozóan. • a köztisztviselők egyéb sajátos jogai

35. egyenlő elbírálás a kiválasztáskor, speciális illetményrendszer, felelősségre vonás csak szabályozott rendben, bírósági jogorvoslat joga, az életpálya biztonsága, garantált előmenetel, képzés, továbbképzés, átképzés, érdekvédelmi, érdekképviseleti szervekhez való tartozás párttagság szabályai, sztrájkjog. 2.2.1. A köztisztviselők sajátos jogai

36. 2.3. A köztisztviselők érdekvédelme, érdekképviselete Az érdekegyeztetés • központi fórumai: • OKÉT (Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács), • KÉT (Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanács), • OÖKÉT (Országos Önkormányzati Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanács), • helyi fórumai: • szakszervezetek.

37. 2.3. A köztisztviselők érdekvédelme, érdekképviselete Aszakszervezetekjogai: • szervezet működtetése, • tájékoztatási jog, • képviseleti jog, • a köztisztviselő kérésére • részvétel és képviselet a fegyelmi eljárásban, • részvétel és észrevételezési jog a minősítési eljárásban, • észrevételezési és javaslattételi jog, • kifogás benyújtása a jogellenes munkáltatói intézkedés ellen.

38. 2.4. A közszolgálati jogvita A köztisztviselő közvetlenül a bírósághoz fordulhat: • a közszolgálati jogviszonyból származó igénye érvényesítése érdekében, • mérlegelési jogkörbe tartozó döntés ellen akkor, ha törvény megengedi. Eljáró szerv: • a munkahely (telephely) szerint illetékes városi munkaügyi bíróság, • fellebbezésnél az első fokon eljárt bíróság székhelye szerinti megyei munkaügyi bíróság. A kereset benyújtásának határideje: • a kézbesítéstől számított 30 napon belül • minden más ügybenaz ált. elévülési időn belül (3 év)

39. Közszolgálati jogvita • A keresetet a munkáltatói intézkedésről szóló irat kézbesítésétől számított 30 napon belül kell benyújtani a bírósághoz: • Közszolgálati jogviszony megszüntetésével • Összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló írásbeli felszólítás • Minősítés, teljesítményértékelés megállapításai • Fegyelmi, kártérítési határozat • Kinevezés egyoldalú módosítása • Fizetési felszólítás • Vezetői pótlék csökkentés esetében

40. 3. A köztisztviselők előmenetele és díjazása 3.1. Az előmenetel feltételei és fajtái 3.2. A köztisztviselők illetményrendszere 3.3. A köztisztviselők teljesítmény-értékelése és minősítése 3.4. A köztisztviselők továbbképzése

41. 3.1. A pályaúton történő előmenetel • Alanyi jog Feltételek: • legalább „alkalmas” minősítés (kivétel: a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt megelőző 5 év), • a következő besorolási fokozathoz jogszabályban előírt feltételeket, vagy • a közigazgatási szerv által írásban meghatározott feltételeket teljesítette.

42. 3.1.1. A besorolás szabályai Főszabály: A köztisztviselőt az iskolai végzettségének és a közszolgálati jogviszonyban eltöltött idejének megfelelően kell besorolni a megfelelő • besorolási osztályba, • besorolási fokozatba, • és fizetési fokozatba.

43. 3.1.2. Besorolási osztályok és fokozatok I. besorolási osztály felsőfokú iskolai végzettség II. besorolási osztály középfokú iskolai végzettség III. besorolási osztály középfokú szakképesítés Besorolási fokozatok: • gyakornok, • fogalmazó, • tanácsos, • vezető-tanácsos, • főtanácsos, • vezető-főtanácsos • csak fizetési fokozatok vannak, • ügykezelők tartoznak ide. • gyakornok, • előadó, • főelőadó, • főmunkatárs

44. 3.1.3. A pályán maradás és az előmenetel feltételei • Közigazgatási alapvizsga • fogalmazó besoroláshoz 1 éven belül, előadó besoroláshoz 2 éven belül; • a jogviszony fenntartásának nélkülözhe-tetlen feltétele; • mentesülés szabályai. • Közigazgatási szakvizsga • tanácsos vagy ennél magasabb besoroláshoz; • az előmenetel feltétele; • mentesülés szabályai.

45. 3.2. A köztisztviselők illetményrendszere Fogalma:mindazok a szabályok, amelyek a köztisztviselők díjazására vonatkoznak. Célja: • a köztisztviselői kar anyagi megbecsülése, • a magasan képzett szakemberek megszerzése és megtartása. Jellege:kötött illetményrendszer, az egyes elemek jogszabályban meghatározottak.

46. 3.2.1. Az illetményrendszer elemei • Alapilletmény: illetményalap (a mindenkori költségvetési törvény határozza meg) x besorolási szorzószám • Illetménykiegészítés: iskolai végzettségtől és alkalmazó szerv szintjétől függ • Illetménypótlék: speciális tudás vagy tevékenység elismerése (éjszakai, gépjármű-vezetési, veszélyességi, idegen nyelv-tudási, képzettségi) • Személyiilletmény

47. 3.2.2. Az illetményrendszer összetétele Alapilletmény + Illetménykiegészítés + Illetménypótlék Illetmény

48. 3.2.2. Az illetményrendszer összetétele Illetményalap x Fizetési fokozat szorzószáma x Eltérítés szorzószáma Alapilletmény Illetmény- kiegészítés Alapilletmény x „Intézményi” szorzószám Illetmény- pótlék Illetményalap x Pótlék szorzószáma

49. Illetményrendszer • Illetménykiegészítés: alkalmazó szervtől függhet (pl. AB hivatala 80%, 35%, közigazgatási hivatal 35%, 15%), helyi önkormányzat rendeletben állapíthat meg mind a felsőfokú, mind a középiskolai végzettségű köztisztviselők számára • Illetménypótlék: pl. éjszakai pótlék, gépjármű-vezetési pótlék, idegennyelv-tudási pótlék (kiemelt nyelvek: angol, német, francia: a pótlék alanyi jogon jár) • Tizenharmadik havi illetmény • Jubileumi jutalom (25,30,35,40 év közszolgálati jogviszony esetében), 2,3, 4,5 havi illetmény • Étkezési utalvány • Ruházati költségtérítés (ill. alap 200%-a) • Egyéb szociális, jóléti, kulturális juttatás

50. 3.3.1. A köztisztviselők teljesítményértékelése • értékelés alapja: munkáltató által évenként megállapított teljesítménykövetelmény, • a köztisztviselő munkateljesítményét munkakörének és a közig. szerv céljainak figyelembevételével meghatá-rozott teljesítménykövetelmények alapján rendszeresen értékelni kell (tárgyév végéig), • a köztisztviselővel szembeni egyéni teljesítményköve-telményt és a munkateljesítmény- értékelést írásba kell foglalni és szóbeli megbeszélés keretében átadni • ha a teljesítményértékelés hibás, vagy valótlan tény-megállapítást tartalmaz a köztisztviselő közszolgálati jogvitát kezdeményezhet • Eltérítés: helyi önkormányzatnál március 1-jéig kell dönteni, tárgyévre vonatkozik és nem módosítható, mértéke: +30%, -20%