300 likes | 590 Views
A pszichológia története I. A pszichológiatörténet szemléleti kérdései. Pléh Csaba pleh.csaba@ektf.hu. Követelmények. (1) Zárthelyi a félév első feléből október 18 40 pont.
E N D
A pszichológia történeteI. A pszichológiatörténet szemléleti kérdései Pléh Csaba pleh.csaba@ektf.hu
Követelmények • (1) Zárthelyi a félév első feléből október 18 40 pont. • (2) Szóbeli a félév során feldolgozott anyagból. Érték : 60 pont. Ez utóbbi kiváltható egyéni Wikipédia szócikkek írásával és lektorálásával. • Feltétel: 1 elfogadott szócikk, két lektorálás. Megbeszélése folyamatos, szeptember 20-tól. • Jegybeírás és értékelés a kollokviumon. • Kollokvium és jegybeírás időpontok: • December 13, január 10, 10 óra
A kurzus szemléleti jellemzői • A társadalomtudomány többközpontú eszményéből, s nem a szokásosan bevett monocentrikus felfogásból indul ki. • Szakmaközi beágyazás.Hibrid tudomány és szakma a pszichológiat. • Hangsúly az európai pszichológia folytonos jelenlétén. • Magyarázó modellek tágabb léptéke: szakmai, a társadalmi és a személyes kontextus hármassága.
A három mintázat (Danziger) • Laboratóriumi önmegfigyelési. Kognitív pszichológia • Gyakorlati, differenciális: terepe az élet • Klinikai, értelmező, segítő. Terepe a kórház. • Mindegyiknél: szerephibridizáció. Nincsen „csak” pszichológus
A pszichológiatörténet keretei • Két attitűd: antikvárius és prezentista • Leíró és elmélet orientált megközelítések • Elmélet orientált: a pszichológiai megosztottságai és irányító elvei
Paradigmák a pszichológiában ? • Mi a tudományos paradigma? Th. Kuhn: a kutatás elfogadott mintázata, a magyarázat keretei, a lehetséges és fontos Paradigma Válság Új paradigma • A pszichológia paradigmái. Linearitás és a felfedezés gondolata. • Preparadigmatikus vagy több paradigmájú a pszichológia.? • Természettudomány-e a pszichológia?
Preskriptív párok Robert Watson • objektivizmus szubjektivizmus • molekularizmus molarizmus • determinizmus indeterminizmus • empirizmus racionalizmus • statika dinamika • rögzített felfogás fejlődés • periférializmus centralizmus • tudatos tudattalan
E. Brunswik sémái a statikus-dinamikus váltásról a tudományokban
A pszichológia egysége • Unifikáció Egységes tudomány E pluribus unum: ekletikus sokféleség Archilochos: A róka sok mindenfélét tud, a sün csak egyet. Túl elméleti • Elmélet/gyakorlat Legyen elméletibb !!!
A pszichológia egysége megkérdőjeleződik, amint találkoznak egymással. Bühler már 1927.-ben: embarras de la richesse: a bőség zavara. Virágozzék minden virág Bizonyosan alig áttekinthető a távolság az amőba egységes viselkedése és az emberi tudományos gondolkodás között. Mégis mindkettő közös fogalom alá rendelhető: egészleges módon szabályozott és értelemteli történéssel jellemezhető. Ha valaki egy új témát vet fel, miért kell tudományosan kisebbrendűnek jellemeznie a szomszédját? A pszichológia nagy házában mindenki számára van hely; az egyik a manzárdból az értékek mennyboltjára irányíthatja távcsövét, mások legalább a pszichofizika pincéjét követelhetik maguknak, míg a falak arra hivatottak, hogy az egészet a dolgok oksági rendjébe állítsák A fragmentáció örök kérdése iskolák szerint
Robert Sternberg (2005) • Mai vélt szakadások: • Tudomány-gyakorlat • Kutatás-oktatás • Alap-alkalmazott • Fel kell újítani az egységességet • Ennek lényege, a sok szempontúság és a problémacentrikusság
Kimble (1984) skálái és értelmezésük a tudományos és lágyabb pszichológiai attitűdök elkülönítésére
Az értékválasztások és a személyiség közötti lehetséges viszonyok Conway (1993) szerint
A pszichológiai elméletek négy mozzanata. Tények, módszerek, belső törvények s magyarázati módok mint szervező elvek.
Pszichológiatörténet és történeti- szociális magyarázat • Externalizmus-internalizmus viták • A személyi kontextus mint magyarázat Sajátos pszichológiai mondandók. • A korszellem mint magyarázat. Pl. pozitivizmus és a kísérleti pszichológia • A tágabb kontextus: pl. mérés és iparosítás. • A valódi szociális magyarázat. Makro: mérés kell, mikro: állásválság az élettanban.
Az erős program (Bloor, 1991) 1. Okság. A tudomány oksági meghatározottságok eredményeként jön létre. 2. Részrehajlás mentesség. A tudományos kérdések magyarázatában a magyarázatnak nem kell az elméletek igazságától függenie. 3. Szimmetria. Ugyanaz az oksági mechanizmus érvényes az igaz és hamis elméletekre. 4. Reflexivitás. Képes kell legyen megmagyarázni magát a tudomány társadalmi vizsgálatát, mint egy tudományos elméletet is.
Az erős program két kritikája a pszichológia öntörténete felé
Egy példa: a rögzített és a dinamikus felfogás az 1960-as években. Psziché és társadalom
Házi feladat szeptember 20-ra • 1 WEB helyek a pszichológiatörténetről • 2. Magyar pszichológiatörténeti WIKIPÉdia cikkek