Gyermekszegénység Magyarországon – európai kitekintéssel

1. MTA Demográfiai Bizottság Budapest, 2010. október 12. Gyermekszegénység Magyarországon – európai kitekintéssel Blaskó Zsuzsa (KSH NKI) - Gábos András (TÁRKI)

2. Az előadás szerkezete • A projekt • Gyermekszegénység az Európai Unióban • Gyermekszegénység Magyarországon

3. Az előadás szerkezete • A projekt • Gyermekszegénység az Európai Unióban • Gyermekszegénység Magyarországon

4. A projekt Megrendelő: az Európai Bizottság Foglalkoztatási Főigazgatósága Konzorcium: TÁRKI (Budapest) és Applica (Brüsszel) Időtáv: 2008. december – 2009. december A projekt feladatai 1. feladat. A gyermekszegénység empirikus elemzése 2. feladat. A gyermekszegénység csökkentését szolgáló társadalompolitikák hatásosságának értékelése 3. feladat. Javaslattétel a gyermekek perspektívájából releváns indikátor-együttesre http://www.tarki.hu/en/research/childpoverty/index.html http://www.tarki.hu/en/research/childpoverty/downloadables.html

5. Az előadás szerkezete • A projekt • Gyermekszegénység az Európai Unióban • Gyermekszegénység Magyarországon

6. A gyermekszegénység kockázata • Az EU-ban minden ötödik gyermek szegény • A teljes népességhez képest jelentősen magasabb: HU CZ, LU, RO, SK • A teljes népességhez képest alacsonyabb: DK, EE, CY, FI -------------------------------------- • A szegénység mélysége a gyermekek körében a teljes népességhez hasonló mértékű • Viszonylag magas: BG, RO • Viszonylag alacsony: FR, CY, NL A gyermekszegénység fő kimeneti mutatói az Európai Unióban, 2008 (%) Forrás: EUROSTAT

7. A gyermekszegénység kockázata - országklaszterek • Bevont indikátorok: • szegénységi ráta • szegénységi rés-arány • mindkettő az EU-SILC-ből becsülve • Sztenderdizált távolságok (z-scores) • a gyermekek és a népesség átlaga között országonként • az országos és EU-átlag között a gyermekek körében • A sztenderdizált távolságok súlyozatlanul összeadódnak • Hat klaszter, úgy hogy • a csoportok közötti távolság maximális, • a csoporton belüli szóródás minimális legyen • A tagországok teljesítménye • +++ legjobb • - - - legrosszabb • Jól teljesítők: északi államok, CY, SI, DE, FR • Rossz kimenetek: déli államok, PL, LT • Magyarország: valamelyest az átlag alatt

8. Munkanélküliség • A munkanélküli háztartásban élő gyermekek nagy valószínűséggel csak az egyik szülővel élnek: BE, EE, IE és UK • Ezzel szemben Magyarországon a készülős, sokgyermekes családok érintettek leginkább A munkanélküli háztartásban élő gyermekek aránya az Európai Unióban, 2008 (%) Forrás: EUROSTAT (EU-LFS) *Svédországra vonatkozóan EU-SILC adatok (WI=0)

9. Szoros munkaerő-piaci kapcsolódású háztartásokban élők szegénysége • A gyermeke szegénységi kockázata mindenhol magasabb a felnőttekénél • Jelentős szóródás a szegénységi ráta értékeiben • Magas kockázat:RO, déli és balti államok, LU, PL • Lehetséges okok • Alacsony bérek • Háztartás-összetétel: sok gyermek, sok eltartott • Nem teljes munkaintenzitás: • Egykeresős háztartások • Részmunka • Társadalmi normák A szoros munkaerő-piaci kapcsolódású háztartásokban élő gyermekek szegénysége, EU, 2008 (%) Forrás: saját számítások az EU-SILC 2008 alapján *Málta esetében hiányzó adat. A francia adat 2007-re vonatkozik.

10. A szociális transzferek szegénységcsökkentő hatása A készpénzes transzferek gyermekszegénység-csökkentő hatása az Európai Unióban, 2008 (%) • A transzferek hatásossága egyaránt függ a kiadási szinttől és a célzottságtól • Legerősebb hatás: DK, FI, SE, valamint DE, FR, HU, AT, SI • Leggyengébb: EL, ES, IT • A módszertan elterjedt, de erősen korlátozott Forrás: EUROSTAT, saját számítások az EU-SILC 2008 alapján

11. A gyermekszegénység kockázata és fő kihívások a tagállamokban A-csoport: jól teljesítők minden dimenzióban

12. A gyermekszegénység meghatározói és társadalompolitikai gyakorlat az A-csoportban • Magas foglalkoztatottsági szint –a legtöbb tagállamban a kétkeresős modell domináns • NL: a második kereső jellemzően félállású • AT: az egykeresős családmodell a domináns, magas keresetek és jelentős készpénztranszferek ellensúlyozzák a második kereső hiányát, de viszonylag elterjedt a félállású második kereső modellje is • Kiterjedt és megfizethető gyermekgondozási (közösségi) szolgáltatások • CY: informális gyermekgondozás áll a magas női aktivitás mögött • Megfelelő színvonalú készpénztranszferek • DK, SE, FI: jelentős összegű alanyi jogú juttatások és kiterjedt szolgáltatások a szülők munkaerő-piaci vissza-integrálódásához • SI: jelentős összegű célzott transzferek az alacsony jövedelmű háztartásoknak • FR: nincs számottevő célzottság, az anyasági támogatások jelentős szerepe

13. A gyermekszegénység kockázata és a fő kihívások a tagállamokban C-csoport: viszonylag rossz teljesítmény minden dimenzióban

14. A gyermekszegénység kockázata és a fő kihívások a tagállamokban D-csoport: a magas MI háztartásokban élők szegénysége a fő kihívás

15. A gyermekszegénység meghatározói és társadalompolitikai gyakorlat a D-csoportban • A készpénztranszferek jelentősége kicsi, főként az idősebb gyermekek számára • A támogatások csak kismértékben célzottak • A (közösségi) gyermekgondozó szolgáltatások hiánya, a kiterjedt család szerepe még mindig jelentős (IT, EL, ES) • A foglalkoztatottság alacsony és nincs ezt ösztönző politikai gyakorlat; a határozott idejű szerződések gyakoriak, kivéve IT • EL, IT: nincs minimálbér; PL: nagyon alacsony • A változás jelei néhány országban, különösen ES: a határozott idejű szerződések arányának csökkenése, a minimálbér emelése, adókedvezmény a gyermekek után

16. A gyermekszegénység kockázata és a fő kihívások a tagállamokban B-csoport: a munkanélküliség a fő kihívás

17. A gyermekszegénység meghatározói és társadalompolitikai gyakorlat a B-csoportban • Magas az egyszülős háztartásban élő gyermekek száma (BE, DE, IE) • A migráns hátterű gyermekek szegénységi kockázata magas és arányuk számottevő a szegény gyermekek körében • Viszonylag hatásos készpénzes támogatások, de gyakran ellen-ösztönző hatásuk van a munkavállalásra • Elégtelen gyermekgondozási szolgáltatások – korlátozott számú férőhely, rövid, rugalmatlan nyitva tartásés magas költségek • Rugalmatlan munkaidő

18. Az előadás szerkezete • A projekt • Gyermekszegénység az Európai Unióban • Gyermekszegénység Magyarországon

19. A magyarországi gyermekszegénység európai kontextusban - összefoglaló • A gyermekszegénység kockázata • a felnőtt népességhez viszonyított relatív kockázata legmagasabb az EU-n belül, emiatt Magyarország teljesítménye valamivel átlag alatti • Munkanélküliség • a fő kihívás Magyarország számára a munkanélküli és az alacsony munka-intenzitású háztartásokban élő gyermekek nagy száma • Szoros munkaerő-piaci kapcsolódású háztartásokban élő gyermekek szegénysége • helyzetük jobb az európai átlagnál • A készpénzes transzferek hatásossága • uniós összehasonlításban hatásosak

20. Gyermekszegénység Magyarországon, 1992-2009 Forrás: Gábos – Szivós (2006), saját számítások Ekvivalens jövedelem: OECD1 -skála

21. A gyermekszegénység fő meghatározói Magyarországon • Demográfiai meghatározók • Gyermek életkora • Szülők életkora • A háztartás típusa (szülők és gyermekek száma) • Szülők humán tőkéje • Iskolázottság • Munkaerő-piaci helyzet • Egyéb • Lakóhely (települési lejtő, regionális meghatározottság) • Etnikum • Gyakori a legfontosabb meghatározók halmozott szerepe

22. Szegénységi profil • A szegénységi profil fő jellemzői: • főként a kétszülős, sokgyermekes családokban élők • az iskolázatlan szülővel élők • munkanélküli vagy alacsony munkaintenzitású háztartásban élők • falvakban élők • jelentős regionális egyenlőtlenségek: elsősorban az Észak-Magyarországon élők • erős etnikai dimenzió: a roma gyermekek kétharmada szegény, de a szegény gyermekek kétharmada nem roma

23. A háztartás munkaerő-piaci helyzete MI<0,5, Szegény: EU-25 átlag MI<0,5, összes: EU-25 átlag

24. Munkanélküli háztartásokban élő gyermekek • Szegénységi ráta a munkanélküli (munkaintenzitás, MI=0) háztartásban élő gyermekekre, 2007: • Magyarország: 73% • EU-25 átlag : 68% • A szülők munkaerő-piacra jutásának számos akadálya van: • regionálisan egyenlőtlen kereslet • rugalmatlan munkaerő-piac • magas munkakeresési költségek • humán tőke hiánya • bölcsődei férőhelyek hiánya • transzferek munka-ellenösztönző hatása

25. Egykeresős családban élő gyermekek • Munkaintenzitás, MI=0,5: jellemzően egykeresős családokban élő gyermekek • Szegénységi kockázatuk EU-átlag alatti, DE… • …jelentős különbség a szegénységi kockázatban aszerint, hogy a nem kereső háztartástag • munkanélküli, vagy • valamilyen gyermekgondozási ellátásban részesül • A családtámogatások szegénységcsökkentő hatása a 0-5 évesek körében a legnagyobb

26. A készpénzes transzferek szegénységcsökkentő hatása • A transzferek hatásosságának fő indikátora: a készpénzes jóléti transzferek nélkül számított gyermekszegénységi ráta és az összes jövedelem mellett becsült mutató különbsége • EU-27 átlag: 38% • A leghatásosabb a magas kiadásokkal és univerzális készpénztranszferekkel jellemezhető északi országok támogatási rendszere: FI, SE • Magyarország az ötödik: 58% • A családtámogatások szegénységcsökkentő hatása különösen a kisgyermekes háztartásokban és a 2 vagy több gyermeket nevelő háztartásokban jelentős, DE nem kiemelkedő a három- és többgyermekesek körében.

27. www.tarki.hu