Tudás – ipar – tudásipar? - Stratégiai gondolatok -

1. Tudás – ipar – tudásipar?- Stratégiai gondolatok - Pusztay János Szombathely, 2010. május 20. (40)

2. Bevezetésül • fontos • lesz-e, aki meghallgatja - ez a város és megye nem arról híres, hogy megértse a tudás szerepét, hogy olyan stratégiát állítson össze, amelyik figyelembe veszi a tudás intézményrendszerét • próbáljuk meg még egyszer, ezért is vállaltam, több év hallgatás után, hogy újra elmondom, mit gondolok erről a kérdésről • 2004. szeptemberében Győrött hasonló témában volt konferencia, Mezei Katalin előadása azóta is érvényes - sajnos

3. A terminushoz • Fritz Machlup (1962) • azt érzem ki a szóból, hogy valamit iparszerűen kell előállítani - vagy a tudást - vagy a tudás kiközvetítését • én azonban különbséget teszek „ipar” és „művészet” között - „ipar”: tömegtermelés, ez a kutatásban az ún. alkalmazott kutatás - „művészet”: gyakran öncélúnak tetsző, intuícióra épülő magas szintű szellemi tevékenység, ez a kutatásban az ún. alapkutatás • az alapkutatás gyakran NEM hoz első pillanatban is belátható eredményeket, sőt, nem is minden kutatás hoz valaha is eredményt, de ezekre a nem hasznosítható kutatásokra is szükség van - ld. Sztálin és a grúz filmfesztivál

4. A tudásipar mint a tudás közvetítése • tudományos eredmények menedzselése • a szellemi termék és a felhasználó „összehozása” • de: eladni csak azt lehet, ami van - pusztán kereskedelemből megélni hosszú távon nem lehet, - esetleg csak akkor, ha azt nagy méretekben, nemzetközi szinten űzik • két lehetséges út van: - a felhasználó rendeli meg a „terméket” (kutató intézetek/egyetemek és az ipar/gazdaság együttműködése) - a kutatás keres „vevőt” (a magyarországi gyakorlat sok negatív példával szolgál) - feltalálók kálváriái – külföld?

5. Tudás/innováció és Magyarország • tudás és innováció két különböző dolog - tudás: általában lexikális tudás (ez részben holt, bár nem haszontalan tudás), repetitív - innováció: produktív, intuitív (de támaszkodik a tudásra) • (index.hu, 2009.10.15.): - a magyar alapkutatás az elmúlt 20 évben egyetlen nemzetközi szinten jelentős dologgal nem rukkolt elő - az államnak nincs elképzelése arról, milyen iparágak legyenek húzóágazatok - Magyarországon a „tudásipar” szlogenjével kiirtották az innovációt az állami feladatok közül - minden tudós barkácsol valamit a maga zsebére

6. Magyarország nemzetközi összehasonlításban/1:K+F kiadások a GDP %-ában (Magyar Statisztikai Évkönyv 2007:490) • 3,7 Svédország 1,2 Spanyolország • 3,5 Finnország 1,1 Olaszország • 3,3 Japán 1,1 Oroszország • 2,6 USA 1,0 Magyarország • 2,5 Ausztria 0,9 Horvátország • 2,5 Németország 0,8 Litvánia • 2,4 Dánia 0,8 Portugália • 2,1 Franciaország 0,7 Lettország • 1,8 Belgium 0,6 Görögország • 1,8 Nagy-Britannia 0,6 Lengyelország • 1,7 Hollandia 0,6 Törökország • 1,6 Szlovénia 0,5 Bulgária • 1,5 Csehország 0,5 Málta • 1,5 Luxemburg 0,5 Románia • 1,5 Norvégia 0,5 Szlovákia • 1,3 Írország 0,4 Ciprus • 1,3 Kína

7. Magyarország nemzetközi összehasonlításban/2:egy főre eső K+F kiadások (Magyar Statisztikai Évkönyv 2007:490) • 1288 Svédország 171 Csehország • 1093 Finnország 122 Portugália • 1057 Luxemburg 110 Görögország • 983 Dánia 89 Magyarország • 914 USA 80 Ciprus • 874 Norvégia 67 Horvátország • 852 Japán 67 Málta • 776 Ausztria 59 Oroszország • 714 Németország 56 Litvánia • 617 Franciaország 49 Lettország • 561 Nagy-Britannia 40 Lengyelország • 550 Belgium 40 Szlovákia • 545 Hollandia 33 Törökország • 542 Írország 23 Kína • 268 Spanyolország 21 Románia • 257 Olaszország 16 Bulgária • 241 Szlovénia

8. Tudás/innováció és a Nyugat-magyarországi régió, ill. Vas megye • ami ma e téren van, annak zöme a kutatás-fejlesztés szemszögéből nézve látszattevékenység (egy-egy kivételtől eltekintve nincs számottevő fejlesztés) • az alap- és alkalmazott kutatás színterei a kutatóintézetek és a felsőoktatási intézmények • hogy állunk ezekkel a régióban és a megyében, összehasonlításban?

9. A kettészakadt ország • Magyarország többféleképpen kettészakadt ország: - Budapest ↔ vidék - Alföld ↔ Dunántúl - gazdaságilag: fejlettebb Dunántúl (egyenetlenségekkel) - felsőoktatás/kutatás: fejlettebb Alföld - Dunántúlon belül Észak-Dunántúl (=Közép- Dunántúl és Nyugat-Dunántúl) a Dél- Dunántúlhoz képest is hátrányos helyzetű

10. Tudományosan minősítettek összesenés a felsőoktatásban(nem állnak rendelkezésre frissebb területi adatok)

11. Tudományosan minősítettek Magyarországon2005/2006 • különbség a felsőoktatásban és az azon kívül tevékenykedő minősítettek arányában > rámutat a kutatóintézeti hálózatban meglévő regionális különbségekre

12. Tudományos kutató-fejlesztők száma, 2007(KSH 2008:460) • régió létszám egy főre jutó (millió Ft) • KÖZÉP-MO. 19.267 8,24 • Közép-Du. 1.702 7,58 • Nyugat-Du. 1.863 7,95 • Dél-Du. 2.341 2,59 • DUNÁNTÚL 5.906 5,72 • Észak-Mo. 1.668 5,01 • Észak-Alföld 3.118 6,55 • Dél-Alföld 3.100 6,12 • ÉSZAK ÉS ALF. 7.886 6,06 • ÖSSZESEN 33.059 7,43

13. Akadémikusok a felsőoktatásban (2007)

14. MTA doktorok a felsőoktatásban (2007)Felsőoktatási Statisztikai Adatok (okm.gov.hu/statisztika/fs07)

15. Összes minősített a felsőoktatásban (2007)

16. Tudományosan minősítettek a felsőoktatásban régiónként (2007)

17. Az MTA tagjainak megoszlása a Dunántúl régióiban (2007)

18. MTA doktorok megoszlása a Dunántúl régióiban (2007)

19. A CSc.+PhD+DLA minősítettek megoszlása a Dunántúlon (2007)

20. Összes minősített megoszlása a Dunántúl régióiban (2007)

21. Dél-Dunántúl és Észak-Dunántúl(=Közép-Du + Ny-Du) viszonya D-Du É-Du • az akadémikusok száma: 9 ↔ 6 • MTA doktorok száma 99 ↔ 70 • CSc.+PhD+DLA száma: 755 ↔ 681 • összes minősített: 863 ↔ 757

22. A Nyugat-dunántúli régió • Mezei Katalin (2004) - erősségek: - országos átlagnál magasabban képzett munkaerő - széles szakmastruktúra - jelentős kapacitású felsőoktatási intézmények - tudás, stratégiák megléte - gyengeségek: - párhuzamosságok és hiányszakmák a szakképzésben - universitas hiánya - forráshiány (oktatásban, K+F-ben) - a felsőoktatás oktatói állományának összetétele kedvezőtlen

23. A Nyugat-dunántúli régió - lehetőségek: - együttműködés a gazdasági szereplők és a felsőoktatás, K+F között - nemzetközi együttműködés (oktatás, kutatás) - veszélyek: - diplomás munkanélküliség - verseny a régió felsőoktatási intézményei között - EU-agyelszívás - kimerülő K+F-megújítási képesség

24. Tudás/innováció és stratégia • Ma már egyre több helyen város-, megye-, ill. régióstratégiai kérdés a tudás. • Három magyar példa, amelyek egyszersmind azt is bizonyítják, hogy ez a felismerés nem függ pártállástól: - Szeged (2006): a kitörési pont a tudásipar; - Szeged egyetlen területen kiemelkedő: az emberi tudás területén, ld. BIOPOLISZ - Debrecen (2010): tudásipar - városfejlesztés az egyetemmel együttműködve - kapcsolat a kutatás és a felhasználók között - magas hozzáadott értéket előállító cégek szerepe (Richter, TEVA) > recesszióban is új munkahelyek nyílnak - Mosonmagyaróvár (2007): a város fejlesztésének egyik iránya a tudásipar fejlesztése

25. Feladatok/1 • (Mezei) - rövid távon: - igényekhez illeszkedő szakképzés - hiányterületek vonzóvá tétele - innovatív funkciók vonzása - egyetemi központok megerősítése - gyakorlati képzőhelyek fejlesztése

26. Feladatok/2 - középtávon: - technológiai parkok létesítése - határmenti együttműködés erősítése (felsőoktatás) - Vas megye hozzáállása - K+F együttműködés a kutató intézetek között - csúcstechnológiai beruházások arányának növelése - oktatás hozzáigazítása az igényekhez - innovációs szolgáltatások bővítése

27. Feladatok/3 - hosszú távon: - regionális szereplők tevékenységének összehangolása - érdekérvényesítő képesség javítása (ezt kell az első helyek valamelyikére tenni) - rugalmas oktatási rendszer - a felsőoktatás és a kutató intézetek kapcsolatának erősítése a gazdasággal - kvalifikált munkaerő vonzása, megtartása

28. Feladatok/4 • business online (2010.03.08) - versenyképesség fokozása - oktatás és képzés gyökeres átalakítása - kétséges a köz- és felsőoktatási ismeretek naprakészsége - újszerű tartalmak és technológiai innovációk - fejleszteni a műszaki és a természettudományi területeken - Mo-n 10% - OECD-átlagban 25% - Távol-Keleten 40% a beiskolázás - de: ehhez a társadalom morális állapotának kell megváltoznia!!! - a MAB-ban nincs műszaki szakember

29. Feladatok/5 • - a Dunántúlra kormányzati hangsúlyt kell helyezni - MTA-intézeteket a felsőoktatási intézmények mellé a Ny-Dunántúlon (az MTA most építi le az intézeti hálózatot, csak a legjobb mutatókkal rendelkező egyetemeken hagyja meg)

30. Hogyan? • Általános kérdések és megjegyzések - ha nincs állami stratégia, lehet-e alulról építkezni? - a Dunántúl érvényesítő ereje? - ld. tudománypolitikai kollégium dunántúliak nélkül - MAB, MTA, Rektori Konferencia = Debrecen, Szeged - hálózatok kiépítése a felsőoktatásban? - Pécs egymaga erősebb, mint a Dunántúl többi része - Pécs gyengébb, mint akár Szeged vagy Debrecen, Budapestről nem is szólva - „akinek van, annak adatik” – a pályázati támogatások a meglévő kapacitások, feltételek alapján – tehát a már erősek tovább erősödnek, agyelszívás a gyengébb területekről (pl. Dunántúl)

31. Hogyan? • a gazdaság szereplői évek óta profilváltást, az ő szakember-igényeik kielégítését várják a főiskolától, ma SEK-től - konkrétumokig soha nem lehet eljutni - nehéz is: ha ma megrendelnek szakembereket, mire a feltételek megteremtődnek (feltéve, hogy pénz is van hozzá, mégpedig nagyon sok pénz – ez nem azonos az olcsó bölcsészképzéssel), s kikerülnek az első szakemberek, arra a megrendelő cég vagy elköltözik, vagy profilt vált

32. Hogyan? • ugyanakkor számos olyan külföldi példa van, hogy nem az egyetem „szállít be” szakembereket a gazdaságnak, hanem a gazdaság látja el infrastruktúrával az egyetemet - pl. a Göttingeni Egyetem (Nobel-díjas szenátus-tagokkal) – nem abból él, hogy a gazdaság számára képez szakembereket (azt megteszik más, elsősorban műszaki irányultságú egyetemek), hanem abból, hogy számos területen – a filológiától a jogon, a természettudományokon át az orvostudományig – képez szakembereket, alapkutatási programokkal

33. Lehetséges szombathelyi megoldások a) részleges profilváltással vagy profilbővítéssel közelíteni a gazdaság igényeihez b) a hagyományokkal rendelkező profil modernizálása, nemzetközivé tétele, új tartalmak és új módszerek bevezetésével c) Magyarországon – s talán nemzetközileg is – új (alapkutatási) profilok meghonosítása vagy ilyen kutatásokhoz való csatlakozás - a három lehetőség esetleg kombinálható is (a-b, a-c, b-c).

34. Hogyan? a) közelítés a gazdaság igényeihez – ehhez - fel kell mérni a gazdaság igényeit - fel kell mérni az együttműködni akaró felsőoktatási intézmény lehetőségeit (humán erőforrás, infrastruktúra) - kidolgozni a szükséges oktatási (majd kutatási) programokat - akkreditáció (ehhez személyi és infrastrukturális feltételek) - honnan lesz erre pénz? - honnan lesz szakember? (Mo-n kétszer annyi felsőoktatási intézmény van, mint amennyire az országnak szüksége van – hallgatói létszám, szakember-létszám)

35. Hogyan? b) az egyetemi integráció további bővítésével egy É-Ny-dunántúli egyetemi/kutatási „klaszter”-t kialakítva munkamegosztással – figyelembe véve a klaszterben résztvevő intézmények hagyományait, adottságait - tényleges együttműködés kell és nem verseny (a párhuzamosság megszüntetésével ez kiiktatható) - nem minden intézménynek kell az ipar/gazdaság igényeit közvetlen módon kielégítenie; - szükség van olyan szakemberekre is, akik nem a gazdaság piacát, hanem a társadalom szélesebb piacát elégítik ki (pl. pedagógusok – de a pedagógusképzést velejéig meg kell változtatni) - megújulást / innovációt a hagyományosnak tekinthető képzési tartalmak – pl. a társadalomtudományok/bölcsésztudományok területén is - pl. nemzetközi képzési hálózatok létrehozása nemzetközileg is frekventált szakokon – virtuális mobilitás, joint degree programok

36. Hogyan? c) új (alapkutatási) profilok megteremtése - csak akkor van rá esély, - ha jó a választás, - ha biztosítható a nemzetközi együttműködés, - ha a beruházás nem emészt fel aránytalanul nagy összegeket

37. Hogyan? • bármelyik utat is válasszuk – Szombathely esetében a b) megoldást javaslom, radikális szemléletváltást kikövetelve - Szombathely kitörési pontja a felsőoktatásban (és a kialakítandó kutatásban) a nemzetköziség – de erre fel kell készülni (gondolkodásban, nyelvileg, szakmailag); - ezzel ellensúlyozható rövid távon a hiányzó magyar diáklétszám - középtávon a nemzetköziségből fakadó presztízsnövekedés vonzza a magyar hallgatókat is - s ez a presztízsnövekedés hozhatja meg – amennyiben továbbra is szükséges – a gazdaság által is követelt profilbővítést vagy profilváltást, feltéve, hogy a felsőoktatási klaszter nem váltja be a hozzá fűzött reményeket

38. Miért fontos mindez? • féloldalasan nem létezhet egy ország - a Dunántúl fejlesztés hiányában sokáig nem maradhat gazdaságilag erős - népességfogyás – elmennek a fiatalok tanulni és ott maradnak - ha a felsőoktatás, a K+F (és idővel nyomában az ipar is) az ország egyéb tájegységeire összpontosul, a Dunántúl jobb esetben legfeljebb kellemes turista- és nyugdíjas-paradicsom lesz (a kellemes adottságú régiók: hegyvidékek és Balaton), rosszabb esetben szellemi sivatagokká ürül

39. Konkrétan • a Tartalom- és tudásipari klaszter mint lehetőség • szolgáltatás, fejlesztés, új módszerek kidolgozására kényszeríti a résztvevőket, a képzés résztvevőit (tananyagok fejlesztése – új módszerek, on-line anyagok stb…) • további javaslatok az egyes előadásokban (?)

40. Tudás – ipar – tudásipar? • Köszönöm a figyelmet.