A piac által vezérelt vegyes gazdaság modellje az Egyesült Államok példáján

1. A piac által vezérelt vegyes gazdaság modellje az Egyesült Államok példáján Készítette: Szabó Tímea

2. Fogalma: A piac által vezérelt gazdaság a modern vegyes gazdaságnak az a magántulajdonon nyugvó altípusa, melyben a gazdasági tevékenységek koordinálását elsősorban a piac végzi. Az állami szerepvállalás főleg a szabályozási tevékenységre korlátozódik. Az állam nem avatkozik be autonóm módon a gazdaságba és az állami tulajdon részaránya is csekély. Szerepe leginkább a szabályozásra és a közfeladatok ellátására korlátozódik.

3. Az állam miért nem avatkozik be autonóm módon a gazdasági folyamatokba? Az USA-ban az állam és a társadalom is decentralizált, a bürokrácia és a szabályozó hatóságok széttagoltsága lehetővé teszi a bizalmas kapcsolatok létrejöttét. (Lobbizás: a törvényhozók befolyásolása különféle érdekcsoportok által.) Ezen kapcsolatok révén az üzleti elit érvényesíteni tudja akaratát, mivel nincs jelentős ellenzéki erő ami ezt megakadályozná. Az USA-ban az államnak nincs ereje autonóm beavatkozásokra (kivéve a hadiipart).

4. A piac által vezérelt gazdaság: Verseny és versenyszabályozás • A piac által vezérelt gazdaság működésének egyik központi fogalma a verseny. • Jellemző, hogy a vállalatok finanszírozá-sában a nem-banki intézmények (közülük is elsősorban a tőzsde) a meghatározók míg a bankok inkább csak a rövid távú hitelezésben aktívak.

5. Miért is jó a verseny? Elősegíti: • az innovációt • a hatékonyság növelését • az árak alacsonyan tartását • fogyasztók számára szélesebb választási lehetőségeket nyújt • emelheti az áruk minőségét

6. Verseny és versenyszabályozás az USA-ban • Az Egyesült Államok gazdaságát a 19.sz. vége óta a nagyvállalatok uralják. A nagy társaságokés az üzleti szféra erős dominanciája az amerikai gazdaságban a rendszer lényegéhez tartozik. Gyakran nevezik „big business”-nek. • A magánszférával szemben az állam gazdasági tekintetben passzív: csak a hagyományosan állami be- avatkozást igénylő területeken nyújt szolgáltatásokat (kiadásainak nagysága 2005-ben csupán a GDP 19%-a volt)

7. A világ legnagyobb vállalati és bevételeik (Global 500. Fortune, 2008. július 21.)

8. A 19.sz. második felében a monopóliumok és oligopóliumok megjelenése a verseny visszaszorulását eredményezte így emelkedtek az árak, csökkent a kínálat így a fogyasztók rosszul jártak Az államnak kellett beavatkoznia Az USA-ban nem volt lehetőség közvetlen módon beavatkozni így a szabályozásban kerestek megoldást 1890-ben elfogadták a Sherman Trösztellenes Törvényt (Sherman Antitrust Law)

9. Trösztellenes törvényekjelentősége: Megtiltották a gazdaság szereplői között: • az összejátszást • kartellek kialakulását • az olyan magatartást amely csökkenti a versenyt Jelentősége abban állt, hogy meghatározta a modern versenyszabályozás alapjait és fellépett a monopolizáció ellen a fogyasztói érdekek védelmében. A Sherman törvény kapcsán több probléma is felmerült, ezért 1914-ben az USA törvényhozása elfogadta a Clayton Trösztellenes Törvényt.

10. A Clayton Trösztellenes Törvénylegfontosabb rendelkezései: • Tilos mindenféle árdiszkrimináció a vásárlók között, amennyiben ez lényegesen csökkenti a versenyt vagy monopóliumot hoz létre. • Tilos az árukapcsolás, ha ennek következtében lényegesen torzul a verseny. • Nem engedhetők meg azok az egyesülések vagy felvásárlások sem, amelyek következtében lényegesen csökken a verseny. • Egy személy nem lehet egyszerre két vagy több egymással versengő vállalat igazgatótanácsának tagja, azaz nem engedhetők meg a személyi összefonódások.

11. Az amerikai pénzügyi rendszer legfontosabb jellemzői: • A pénzügyi szférát egészen a 20. század elejéig gyakorlatilag nem szabályozták, így nem volt olyan szabályzó erő ami megakadályozta volna a visszatérő pénzügyi pánikokat. • Megelőzése érdekében megalapították a FED-et (Szövetségi Tartalék Rendszer): 12 regionális központi bank együttese amely pl. válság idején kölcsönöket képes adni a likviditási problémákkal küzdő bankoknak. • Az 1929-33-as válság idején azonban nem bizonyult hatékonynak így más módszerekkel próbálták az USA összeomlott pénzügyi rendszerét helyreállítani.

12. A válság következményei: • az értékpapír piacon szigorú törvényekkel megtiltották a bennfentes kereskedelmet (insider trading). • 1933-ban elfogadták a Glass-Steagall-törvényt Banktörvény: - elkülönítette a kereskedelmi és befektetési banki tevékenységet - megtiltotta a kereskedelmi bankoknak, hogy bróker tevékenységet folytassanak ki kellett vonulniuk a tőzsdéről A törvény erőteljesen elválasztotta a banki és ipari tevékenységeket Következmény: 1999-ben visszavonták a Glass-Steagall-törvényt

13. Szabályozás a munkapiacon: • Szakszervezetek Az amerikai szakszervezetek csúcsszerve az Amerikai Munkaügyi Szövetség - Ipari Szervezetek Kongresszusa (AFL-ICO).Az USA-ban soha nem volt túl nagy szerepük és az utóbbi évtizedekben is csökkent.

14. 2.Állam: A munkapiac működését a szakszervezetek mellett az állam is befolyásolja, de a közvetlen beavatkozás feltételeinek hiányában a törvényi szabályozást érvényesítik. Az állami szabályozás kiterjedése a munkaerő piacon: • Munkavédelem: törvény kötelezi a munkaadókat, hogy gondoskodjanak arról, hogy a munkavállalók egészséges és biztonságos körülmények között dolgozzanak. • Minimálbér

15. Törvényes munkaidő: törvény szabályozza a munkaidő felső határát, s előírást tartalmaz arra vonatkozóan is, hogy hogyan kell díjazni a normál munkaidőn túli munkát • A diszkrimináció tilalma: tilos a faj, bőrszín, vallás, nem, származás (nemzetiség), testi fogyatékosság és kor szerinti megkülönböztetés a munkahelyen, minden tekintetben. • Gyermekmunka tilalma

16. A részvénytársaságok és a tőzsde Gyors technológiai fejlődés és verseny hatására egyre nagyobb beruházások melyek meghaladták a családi vállalkozások lehetőségeit Új szervezeti megoldás: a részvénytársaság

17. A rt.-k megjelenésével és növekedésével nagyban felértékelődött az állami szabályozás jelentősége. • A részvénytársaságok kialakulásával együtt kifejlődött a részvények adásvételének új intézménye az értéktőzsde is. A gazdaság szereplői illetve megbízottjaik a brókerek itt adják és veszik a részvényeket. • A piac által vezérelt gazdaságokban -így az USA-ban is- a vállalatok elsősorban a tőzsdére számítanak hitelezés szempontjából. • A társaságok részvényeinek nagy részét különféle tőzsdéken jegyzik (New York Stock Exchange) • A finanszírozási problémák megoldására a vállalatok bankhitelek igénybevétele helyett gyakran kötvényeket bocsátanak ki.

18. Tulajdonosok és menedzserek • Az egyre komplexebbé váló vállalatok irányítására egyre több szakembert kellett alkalmazni, akiknek meg kellett birkózni a napi döntésekkel. • Szétvált a tulajdon és a vezetés: a vállalat irányítását fizetett menedzserekre bízták a tulajdonosok • Következmény: a részvénytársaságokban megjelent a megbízó-ügynök (principal-agent) probléma amelynek lényege a bizalmi ellentét

19. Menedzseri különérdekek visszaszorítása: • Termékpiacon folyó verseny ösztönzően hat: ha a menedzser túlzottan előtérbe helyezi saját érdekeit, csökkenni kezd a profit és a leváltás esélye ösztönzőleg hat a menedzser érdekeinek háttérbe szorítására • Tőkepiaci verseny: a piac által vezérelt gazdaságban a részvények többsége a tőzsdén is megjelenik: a részvények árfolyam ingadozása jelentheti a nem megfelelő menedzseri teljesítményt • Verseny a menedzserek piacán: nem megfelelő teljesítmény esetén bárkit le lehet váltani (utánpótlás lehetősége)

20. Részvényopció: a menedzserek fizetésük egy részét részvényekben kapják, így közvetlenül is érdekeltek lesznek • „Corporate raider”: vállalat felvásárlásokra szakosodott pénzügyi befektetők, akik a gyengén teljesítő cégeket alacsony áron felvásárolják, majd a menedzserek lecserélése és a vállalat rendbe hozása után magas áron eladják. A menedzserek számára ez állásuk elvesztéséhez vezethet.

21. Összefoglalva

22. Piac által vezérelt gazdaság: • az állam szerepe nagyon korlátozott (de megtalálható állami tulajdon, versenyszabályozás, stb.) • nem avatkozik be az állam a vállalatok tevékenységébe, a piaci koordináció működésébe • erőforrások allokációjában csak a piacnak van szerepe • a tőke allokációjában a tőkepiacnak van súlya, háttérben maradnak a bankok és az állam (a bank tevékenysége a rövid távú hitelezés) • részvénypiac: tőzsde döntő szerepe • a háttérben nagy szerepe van a társadalmi érdekcsoportoknak, hatalmi viszonyok térnyerése (lobbizás)