Helyi konzultációs technikák Nem vagy egyedül!

1. Tanévnyitó Iskola-egészségügyi Konferencia Helyi konzultációs technikák Nem vagy egyedül! Molnárné Tóth Magdolna– Csordás Ágnes 2009. augusztus 25. Budapest

2. Tévhitek: • Kisvárosok, falvak iskoláiban nem fordul elő kábítószer fogyasztás, nem kell vele foglalkozni; • Egyházi intézményben nem fordul elő kábítószer fogyasztás(a vallás protektív tényező, de a probléma itt is jelen van);

3. Tévhitek: • „Rendes családok” gyermekei nem használnak kábítószert (a család belső problémái gyakran nem ismertek [pl. családon belüli erőszak, devianciák a családban]); • Csak középiskolások körében kell a problémával számolni(16 éves, túlkoros 6. osztályos diák???!).

4. Hibás reakciók • Gyanú összemosása a bizonyossággal, • Probléma „szőnyeg alá seprése”, • Rendőrség értesítése, • Diák eltanácsolása az iskolából, • Gyermekkel kapcsolatban álló szakemberek egymástól független (akár egymásnak ellentmondó) kommunikációja, • „Prédikáció”, megszégyenítés, fenyegetés stb. …

5. Mit tehet a pedagógus? • észlelés, • konzultáció a gyanúról a szakemberekkel (pedagógus, osztályfőnök, gyermekvédelmi felelős, orvos, védőnő stb.), • tanuló bizalmának megnyerése, • titoktartásról való biztosítás, • konzultáció a szülővel, • kockázati magatartásforma hátterében álló tényezők pedagógiai kezelésére való szemlélet kerüljön előtérbe.

6. Mit ne tegyen a pedagógus? • gyanú esetén nem a rendőrségi feljelentés a megoldás, • ne akarja azonnal és mindenáron megmenteni a tanulót, • személyes holmi átnézése, „ne kutasson”, „ne nyomozzon”, • érzelmi zsarolás elkerülése, • ne váljon cinkosává, ne játsszon össze vele, • ne szégyenítse meg, • ne példálózzon (bezzeg a… ), • ne legyen stigmatizáló, • ne súlyosbítsa, de is ne tegye jelentéktelenné a problémát, • családterápia nem a pedagógus és az iskola feladata, • ne egyedül akarja megoldani a helyzetet, • ne közösítse ki, ne zárja ki, • ne büntesse.

7. észlelés, tanuló bizalmának megnyerése, titoktartásról való biztosítás, konzultáció a gyanúról a szakemberekkel (pedagógus, osztályfőnök, gyermekvédelmi felelős, védőnő), háziorvossal konzultáció (főleg más települések orvosa esetén). Mit tehet az iskolaorvos?

8. Mit ne tegyen az iskolaorvos? • gyanú esetén nem a rendőrségi feljelentés a megoldás, • személyes holmi átnézése, „ne kutasson”, „ne nyomozzon”, • ne akarja azonnal, és mindenáron megmenteni, • érzelmi zsarolás elkerülése, • ne súlyosbítsa, és ne tegye jelentéktelenné a problémát, • ne szégyenítse meg, ne példálózzon (bezzeg a …), ne legyen megbélyegző, • ne váljon cinkosává, ne játsszon össze vele, • „direkt”, azonnali ideggyógyászati beutalás kerülése.

9. Mit tegyen a védőnő? • észlelés, • konzultáció a gyanúról a szakemberekkel (pedagógus, osztályfőnök, gyermekvédelmi felelős,iskolaorvos), • tanuló bizalmának megnyerése, • titoktartásról való biztosítás, • konzultáció a szülővel, • kockázati magatartásforma hátterében álló családi tényezők feltárása, • területi védőnővel konzultáció (főleg más települések esetén).

10. Mit ne tegyen a védőnő? • gyanú esetén nem a rendőrségi feljelentés a megoldás, • személyes holmi átnézése, „ „ne kutasson”, „ne nyomozzon”, • ne akarja azonnal, és mindenáron megmenteni • érzelmi zsarolás elkerülése, • ne súlyosbítsa, és ne tegye jelentéktelenné a problémát, • ne szégyenítse meg, ne példálózzon (bezzeg a … ), ne legyen megbélyegző, • ne váljon cinkosává, ne játsszon össze vele, • más szakemberrel ne fenyegessen.

11. Mit tegyen a szülő? • beszéljen a gyermekével, gyermeke bizalmának megnyerése elengedhetetlen, • folyamatos kapcsolattartás az iskola pedagógusaival és iskola-egészségügyi szolgálat munkatársaival, • észlelés, • konzultáció a gyanúról a szakemberekkel (osztályfőnök, iskolaorvos, iskolavédőnő, pedagógus, gyermekvédelmi felelős), • titoktartásról való biztosítás.

12. Mit ne tegyen a szülő? • szeretetmegvonással ne zsaroljon, • gyanú esetén nem a rendőrségi feljelentés a megoldás, • személyes holmi átnézése, „ne kutasson”, „ne nyomozzon”, • ne akarja azonnal, és mindenáron és egyedül megmenteni, • érzelmi zsarolás elkerülése, • ne súlyosbítsa, és ne tegye jelentéktelenné a problémát, • ne szégyenítse meg, ne példálózzon (bezzeg a …), ne legyen megbélyegző, • ne váljon cinkosává, ne játsszon össze vele, • ne titkolózzon.

13. Helyi konzultációs technikáka problémás fogyasztók kontaktusba vonására • Ne a tanuló kommunikációjára reagálj, legyen megtervezett kommunikációs stratégiád. • Vigyázz, a komoly drogfogyasztó kifinomult kommunikációs technikákat alkalmaz.

14. Lehetséges segítők: • iskola pszichológus, • gyermekvédelmi felelős, • szabadidő szervező, • elfogadott pedagógus, • egyház, • kortárs segítő diák, • drogambulancia, • gyermekvédelmi szolgálatok pszichológusai, • rendőrség bűnmegelőzési munkatársa (pl. az iskola rendőre), • barát, partner (de lehet, hogy legnagyobb ellenlábas!!),

15. Team egyeztető megbeszélése: • A kommunikációs zavar elkerülése érdekében javasolt valamennyi érintett szakembernek egy időben megbeszélni a problémát. • Azért, hogy mindenki fel tudjon készülni előzetes tájékoztatás szükséges (kiről van szó, milyen információnk van). • Követendő stratégia megbeszélése és elfogadása (mit, kivel, mikor, hogyan, határidő). • Minden esetben keresni kell a tanuló esetében adekvát segítőket (befolyástérkép).

16. Befolyástérkép A tanuló környezetének prominens szereplőinek besorolása:

17. Problémafeltáró team megbeszélés • Helyzetfelmérés (Mikori információink vannak a gyerekről, ki, mit tud? Nem pletyka!!! Egészségügy: titoktartás! Pl: az egészségügyi dolgozó mondhatja, hogy komoly betegséggel küzd a család egyik tagja, de nem mondhatja, hogy alkoholos elbutulásban szenved az apa). • Információk pontosítása és frissítése. • Segítők növelése és tudatlanok, ellenlábasok stb. csökkentése (befolyástérkép!).

18. Problémafeltáró team megbeszélés • Döntés: ki, hol, milyen módszerrel közelít a tanulóhoz (egy időben történő letámadás nem hatékony; „behivatás” ellenállást kelt, védekező reflexet indít el). • Megválasztani a kommunikációs stílust, a kommunikációs stratégiát. • Javaslat, a szülőt az keresse, akinek már van kialakult kapcsolata a szülővel (ha nincs, van- e segítő a teamen kívül, akinek van).

19. Problémafeltáró team megbeszélés • Lehet, hogy nem a szülő segítő a családban, hanem a tágabb családban kell keresni potens segítőt; • Közvetett motivációs technika alkalmazásával (külső előadó segítségével következmények, segítő szervezetek, intézményekről) információ- átadás). • Ne sablont kövessen a csoport, személyre szabott problémamegoldás meghatározása.

20. Motivációs módszerek a szert fogyasztó diák megnyerésére • A személyiség kibontakozása, az ismeretek, jártasságok és készségek kifejlesztése erőforrást jelentenek. • A tanulónak a fontos (lenne) a saját céljainak ismerete. • Tisztázni kell, hogy mi az amit szívesen és örömmel tesz, mikor érzi magát elégedettnek, miben leli örömét, ami újabb erőfeszítésekre, alkotó tevékenységre inspirálja őt. • A cél az, hogy belső vitális erőn alapulva újabb és újabb energiák indukálódjanak a diákban. • A személyek motiválásának és bevonásának alapja pszichológiai és szociológiai természetű.

21. Motivációs módszerek a szert fogyasztó diák megnyerésére Motiválttá tehető egy ember, ha a) azt csinálja amit szeretne, amit tud, amihez ért, b) olyan támogatást, ösztönzést, elismerést kap, amire szüksége van, c) végül ha olyan kedvező pszichológiai légkört, belső viszonyt alakítunk ki, ahol az egyén és csoport kölcsönhatásában van.

22. Motivációs módszerek a szert fogyasztó diák megnyerésére • Különbséget kell tenni belső és külső motiváció között. • A belső motivációval rendelkező tanulók „a saját érdekükben, a tanulásban rejlő élvezetért vagy a sikerért” vállalnak fel valamilyen tevékenységet. • A kívülről motivált tanuló viszont arra törekszik, hogy „megszerezzen valamilyen jutalmat, vagy elkerüljön valami olyan büntetést, amelynek semmi köze sincs magához a tevékenységhez”, például osztályzatok, matricák vagy a tanár elismerése. • Fontos, hogy feltárjuk az érintet tanuló melyik típusba tartozik. • A tanulók motivációját jó „lélektani környezet” létrehozásával érhetjük el.

23. Támogató rendszer: • az egyént egyedi személyként kezeli, • személyes módon érdeklődik iránta, • az egyén nyelvét beszéli, • nyílt elvárásokat támaszt az egyénekkel szemben, • nyíltan minősíti az egyén teljesítményét, • jutalmazó és büntető visszajelzést egyaránt alkalmaz.

24. „Mit kívánnak a szülőktől a kamaszok?” Az alábbi listát 12 – 17 éves fiatalok csoportosan dolgozták ki: • Ne kényeztess el, csak téged akarlak kipróbálni. • Ne félj attól, hogy szigorú legyél. Ne engedd, hogy rossz szokásaim elhatalmasodjanak. • Ne törekedj arra, hogy a jelenlétedben kisebbnek érezzem magam. • Ne javíts ki mások előtt. • Ne hitesd el, hogy a hibáim bűnök. • Hagyd, hogy a hibáim következményeit én vonjam le. • Ne keseredj el, ha azt mondom, utállak.

25. „Mit kívánnak … a kamaszok?” • Ne vedd komolyan apró betegségeimet, azok csak figyelem-felkeltések. • Ne szekálj, mert előbb-utóbb süketséget kell tettetnem. • Ne figyelmeztess folyton, hogy még nem tudom magam úgy kifejezni, mint ahogy szeretném. • Ne küldj el a kérdéseimmel. • Légy következetes, ez a jó mindkettőnknek. • Félelmeim valóságosak, ne ints le, próbáld megérteni őket.

26. „Mit kívánnak … a kamaszok?” • Ne gondold, hogy tévedhetetlen, tökéletes vagy, ez sokkol, idegesít engem. • Ne hidd, hogy méltóságodon aluli a bocsánatkérés. • Szeretek kísérletezni, ne gátolj meg ebben. • Gyorsan növök, próbálj meg lépést tartani velem. • Vigyázz magadra, egészségedre, szükségem van rád.

27. Köszönöm a megtisztelő figyelmet!