1 / 28

A csoport és a team

A csoport és a team. Csapatépítés – tudnivalók a csapat működéséről. csapatépítés. Csoport – csapat: Emberekből álló formáció, melyben a tagok száma változó (3-8), de egy közös cél elérése érdekében együttműködnek, kialakítják a csoportnormát, a csoport hagyományait.

nerice
Download Presentation

A csoport és a team

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A csoport és a team Csapatépítés – tudnivalók a csapat működéséről

  2. csapatépítés • Csoport – csapat: • Emberekből álló formáció, melyben a tagok száma változó (3-8), de egy közös cél elérése érdekében együttműködnek, kialakítják a csoportnormát, a csoport hagyományait. • Típusai: (a bekerülés szempontja) formális informális külső kényszer egyéni elhatározás

  3. csapatépítés • Vezetői felkérés – előnyök & hátrányok • Az eljárás gyors • Megfelelő tagok • Titokzatosság • Alkalmas személyek kimaradnak • Egyenetlen terhelést erősít

  4. csapatépítés • Önkéntes jelentkezés alapján: előnyök & hátrányok • Bárki jelentkezhet • Bizalom • Egyenetlen jelentkezés • Kiválasztási folyamat • Szocializációs előzmények

  5. csapatépítés • A csoport kialakítását befolyásoló tényezők: • A csapatokat „támogató” nemzeti kultúra • Csapatok alakítása, ellenállás • Csoportfejlődés, a hatékony csoport létrehozása • Csoportnorma • Szerepek a csoportban • A hatékony csoport • Hárító mechanizmusok

  6. csapatépítés • A nemzeti kultúra sajátosságai: • ANNAK A MÉRTÉKE, HOGY A KULTÚRÁHOZ TARTOZÓK MENNYIRE ÉREZNEK FENYEGETETTSÉGET BIZONYTALAN VAGY ISMERETLEN HELYZETEKBEN: HOGYAN BIRKÓZNAK MEG A VÁLTOZÁSOKKAL, ÉS A VÁLTOZÁSOKKAL EGYÜTT JÁRÓ BIZONYTALANSÁGGAL. AZ ALACSONY ÉRTÉKKEL JELLEMEZHETŐ KULTÚRÁK ELFOGADJÁK A BIZONYTALANSÁGOT, VÁLLALJÁK A KOCKÁZATOT. A BIZONYTALANSÁGKERÜLŐ KULTÚRÁK A KOCKÁZATMENTES JÖVŐT RÉSZESÍTIK ELŐNYBEN, NÖVELIK A BIZTONSÁGOT, FONTOSNAK TARTJÁK A TERVEZÉST, STABILITÁST.

  7. csapatépítés • Hatalmi távolság • ANNAK A MÉRTÉKE, HOGY AZ ADOTT KULTÚRA LEGKISEBB HATALOMMAL BÍRÓ TAGJAI MENNYIRE VÁRJÁK EL ÉS FOGADJÁK EL, HOGY A HATALOM EGYENLŐTLENÜL OSZLIK EL SZERVEZETEKBEN. A MAGAS ÉRTÉKKEL JELLEMEZHETŐ KULTÚRÁK AZ EGYENLŐTLENSÉGEK NAGYOBB ELFOGA-DOTTSÁGA JELLEMZI.

  8. csapatépítés • Individualizmus - kollektivizmus • Annak a mértéke, hogy a társadalom és annak szervezetei mennyire bátorítják és jutalmazzák az egyéni cselekvést és hozzájárulást. • Individuális kultúrák: csak laza kötelékek vannak az emberek között. • Kollektív kultúrák: szoros kötelékek az emberek között. „Beleszületés” olyan csoportokba, melyek megvédik a csoporttagokat.

  9. csapatépítés • Férfiasság – nőiesség • Magabiztosság – rámenősség • (assertively – aggressively) • Társadalmi szerepek szerint • (gender roles)

  10. csapatépítés • Teljesítményorientáció • Annak a mutatója, hogy az az elégedettség, amit a sikeres teljesítmény nyújt, milyen mértékben számít értéknek. Ahol ez magas, abban a kultúrában az emberek attól éreznek kielégültséget, boldogságot, hogy dolgoznak. Maguk szabják meg az elégedettséghez szükséges munkateljesítmény színvonalát, de ezt akár anyagiak és saját szabadidejük feláldozásával is

  11. csapatépítés • Jövőorientáció • A tervezés, előrelátás, a jövő eseményeire való felkészülés jutalmazásának mértékét mutatja a kultúrán belül; mennyire késlelteti a javak azonnali felélését a jövőbeni fejlődés biztosítása érdekében. • Előnyben részesíti a tervezést a spontaneitással szemben, illetve a múlt felé fordulók konzervatív – konzerváló álláspontjával szemben.

  12. csapatépítés • Humán orientáció • A méltányosság, önzetlenség, nagylelkűség, támogatásának mértéke egy kultúrán belül. A társadalmi normák, törvények betartásának értékelése; az elesettek, a kisebbségek támogatásának mértéke. • Szervezeti szinten a humán orientáció a jó munkahelyi légkör, egészséges munkafeltételek biztosítása, a munkatársak tiszteletének mértéke, s a jóllétükre fordított törődés mértékében érhető

  13. csapatépítés • Ellenállás a csoportok alakításakor • Szervezeti struktúra:hierarchia; egyirányú kommunikáció; kockázat kerülő szervezeti kultúra; erős szervezeti csoportok • Vezetői szinten:félelem a tekintély- és hatalomvesztéstől; nincs delegálás; nincs képzés, támogatás • Egyén szintjén:egyéniségvesztés; többletmunka szerepkonfliktusok

  14. csapatépítés • A sikeres csapat kialakításának menete • Indulás: jövőkép, célok • Megegyezés: célok-határidők, teljesítmény, szerepek, felelősség, működés, belső folyamatok • Félelmek eloszlatása: megnyerés, elbeszélgetés, félelmek eloszlatása • A részvétel ösztönzése: bátorítás, motiváció, információ, feltételek • A csapatszellem megteremtése: elvárások, javaslatok, ötletek, együttműködés, konfliktusok • A hatékonyság ellenőrzése: ellenőrzés, hiányosságok pótlása • Rátermett csoportvezető választása

  15. csapatépítés • Csoportnorma: A normák elvárások arra vonatkozólag, hogy az adott csoport mit tekint elfogadható viselkedési módnak, amelyek stabilizálják és szabályozzák a csoportbeli viselkedést, s egyben segítik a csoportokat céljaik elérésében. • Explicit vagy implicit( írott/íratlan) szabályok, melyeket a csoport alakít ki. ( vezető, csoport előtörténete, más helyzetből való átemelődés)

  16. csapatépítés • A csoportnorma milyensége, az a motivációs háttér, mely a csoporttagok magatartásának irányultságát adja. • Csoportfegyelem: amikor a csoportnorma betartásának háttérében a vezető részéről alkalmazott szankciók állnak, vagyis a külső nyomás. • Csoportmorál: akkor beszélünk róla, ha a csoportnorma által megkövetelt magatartás nem külső nyomásra, hanem belső meggyőződésből fakad. Ennek egyik eredménye a jó munkahelyi légkör. Tehát ebben áll a vezető szerepe. 

  17. csapatépítés • Szerepek a csoportban • Feladat- szerepek • Információ adó • Információ kereső • Kezdeményező, ötletadó • Tisztázó, összefoglaló • Egyetértést tesztelő, véleményt kutató • Kimunkáló, megvalósító

  18. csapatépítés • Eljárási szerepek: • Tagok közötti kapcsolatokra vonatkoznak • A feladatszerepeknél jobban kötődnek a személyiséghez • Tanulással módosíthatók • Pozitív és negatív eljárási szerepek

  19. csapatépítés • Pozitív szerepek • Támogató – bátorító:jó visszajelző, kommunikációval segíti az introvertáltakat • Összehangoló, közvetítő: átfogalmaz, moderál • Kapunyitó: megszólalásra bátorító • Kihívó: jól tűri a konfrontációt, jóindulatú, racionális, jól érvel

  20. csapatépítés • Negatív szerepek • Visszavonuló: nem kommunikál, közömbös • Fékező: másról beszél, destruktív irányba viszi a csapatot • Szerepuraló: gyakran „viccelődik”, domináns és versengő (önmaga és nem a cél elérése a fontos) • Egyéni problémákra koncentráló: saját és mások egyéni problémáinak boncolgatása

  21. csapatépítés

  22. A hatékony csoportok jellemzői Világos cél Formalitásmentes munka Részvétel Odafigyelés Civilizált ellenvélemény Közmegegyezéses döntés Nyílt kommunikáció Világos szerep és munkamegosztás Vezetés Külső kapcsolatok A stílusok különbözősége Önértékelés (Parker és Glenn) csapatépítés

  23. Hallgatás Túlzott beszéd Intellektualizálás Általánosítás, távolítás Eltolás Függőség Megmentősdi Bűnbakképzés Alcsoport alakulás Technikai ellenállás csapatépítés A csoport elhárító mechanizmusai

  24. csapatépítés • A bajok jelei: • Nem tudják könnyen megfogalmazni a csoport megbízását; • Az ülések formálisak, fullasztóak vagy feszültek; • Aktív a részvétel, de kevés az érdemi közlés; • Sok a beszéd, de kevés az érdemi közlés; • Az ellenvélemények magánúton terjednek az ülés után; • A döntéseket egyre inkább a vezető hozza, ebbe alig folynak be érdemileg a csoport tagjai;

  25. csapatépítés • A tagok nem beszélnek nyíltan, mert kevés a bizalom; • Zavar vagy nézeteltérés van a szerepek vagy a munkamegosztás körül; • A szervezet más részlegeinek dolgozói, akik kritikus szemmel nézik a csoportot, nem működnek együtt; • A csoportban túl sokan vannak olyanok, akiknek teljesen azonos a véleményük, a hozzáállásuk; • A csoport már több mint három hónapja működik, és sohasem foglalkozott saját működésének értékelésével.

  26. csapatépítés • A csoport alakulásának fázisai: • Storming – viharzás • Forming – alakulás • Norming – normakialakítás • Performing – működés • Ending – változás, alakulás, megszűnés

  27. csapatépítés • A csoportszerkezet vizsgálati módszere: • Szociometriai vizsgálat • Kérdőív • Kölcsönösségi táblázat • Gyakorisági táblázat

  28. csapatépítés • Szakirodalom • Bakacsi Gyula (1996): Szervezeti magatartás és vezetés. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp. • Belbin, Meredith (1998): A team avagy az együttműködő csoport. SHL Hungary Kft., Bp. • Klein Sándor (2002):Vezetés –és szervezetpszichológia. Edge 2000 Kft • Mérei Ferenc (2004): Közösségek rejtett hálózata. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp. • Spiegel, J. – Torres, C (1998): Csapatmunka. Rész-Vétel Alapítvány

More Related