Fiatalkorú bűnelkövetők és a szociális munka kapcsolata

1. Fiatalkorú bűnelkövetők és a szociális munka kapcsolata Készítette: Mitrovics Zoltán 2013.11.11.

2. Kik a bűnözők?

3. BŰNÖZÉSELMÉLETEK • Normák, szabályok – eltérés, deviancia • Paul Broca, Cesare Lombroso - az emberi koponya formája alapján be lehet azonosítani a bűnöző személyiséget • William A. Sheldon - Megkülönböztetett mezomorfokat, akik jellemzően muszkuláris, aktív típusok, ektomorfokat, akik gyenge fizikumúak és edomorfokat, akik testes emberek.

5. BŰNÖZÉSELMÉLETEK • Edwin Sutherland - A differenciális érintkezés elmélete szerint azok a személyek, akik gyakrabban kerülnek kapcsolatba bűnözői normák követőivel, nagyobb valószínűséggel válnak bűnözőkké • ÉmileDurkheim – elmélete szerint Anómiaakkor alakul ki, amikor a társadalmi élet egy adott területén nem léteznek világos szabályok, a hagyományos normák és szabályok fellazulnak újak pedig még nem lépnek a helyükbe. Ilyen helyzetben – Durkheim szerint – az emberek megzavarodnak, nem találják a helyüket, a deviáns viselkedésre – elsősorban az öngyilkosságra – való hajlam növekszik.

6. BŰNÖZÉSELMÉLETEK • Edwin Lemert - A címkézés elmélete szerint attól fogva, hogy az egyén megkapja a bűnöző címkét, az egész életében végig kíséri • Goffman - ezt a minősítést nevezte stigmának vagy megbélyegzésnek. A megbélyegzést követően, annak hatására az elmélet alapján, az egyén újabb bűncselekményeket követ el

7. BŰNÖZÉSELMÉLETEK • A deviáns viselkedés a társadalom többsége által elfogadott normák megszegését jelenti • Az elmúlt években/évszázadokban a korábbi elméletek a bűnözés okainak feltárása kapcsán szerteágazóak, sőt a társadalomtudományon (szociológia) belül sem alkotnak egységes képet. A különböző okok és magyarázatok valószínűsítik, hogy a megoldás sem határozható meg egyszerűen

8. BŰNÖZÉSELMÉLETEK • A bűncselekmények tetteseit a különböző társadalmakban eltérően szankcionálhatják a leginkább ismert elzárással, letöltendő börtönbüntetéssel vagy alternatív szankciókkal, melyek elsősorban figyelmeztetések, intézkedések és az ismételt bűnelkövetés megakadályozását hívatottak elősegíteni. Az alternatív szankciók részben a prevenció, részben a korrekció elvére épülnek, mivel a bűncselekményt elkövetőt bünteti (korrekció), s egyben a későbbi bűncselekmények megvalósulását próbálja megelőzni (prevenció).

9. Büntethetőségi alapelvek • Btk. 4. § (1) Bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha e törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli - gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre e törvény büntetés kiszabását rendeli. • nullum crimen sine lege - nincs bűncselekmény törvény nélkül • nulla poena sine lege - nincs büntetés törvény nélkül

10. Életkori megoszlás • Gyermekkorú • Fiatalkorú • Felnőtt

11. Gyermekkor - Nem büntethető, aki a büntetendő cselekmény elkövetésekor a tizennegyedik életévét nem töltötte be, kivéve az emberölés, a testi sértés, a rablás és a kifosztás elkövetőjét, ha a bűncselekmény elkövetésekor a tizenkettedik életévét betöltötte, és az elkövetéskor rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással.

12. Fiatalkor - Fiatalkorú az, aki a bűncselekmény elkövetésekor tizenkettedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat nem • Felnőtt – 18. év betöltését követően

13. A gyermekkorú elkövetők és a fiatalkorú bűnelkövetők összefoglaló adatai

18. Bűnelkövetéshez vezető okok • Családi okok: nem megfelelő családi környezet, szülői felügyelet hiánya, válások • Bűnöző életmódot követő minta • Kábítószer fogyasztás, alkohol fogyasztás • Ellenőrizetlen szabadidő, késő esti csavargás, az életkornak nem megfelelő éjszakai szórakozó helyek látogatása • Baráti környezet: csoportnorma szerepe, rossz modell-követés • Iskolai problémák: tanulmányi nehézségek • Egyéb okok: médiahatás, stb.

20. Csemáné Dr. Váradi Erika: A gyermek és fiatalkori bűnözés • 1. Életutak – „teljes érzelmi elhanyagolás” • Otthon a fiatalt teljes mértékben elhanyagolják, ennek lehetnek okai a szülők közt fennálló konfliktus, rossz anyagi helyzet, alacsony iskolai végzettség, alkohol problémák és az ezekből eredő feszültségek • Iskolában szintén kudarcok érik, nem tudja teljesíteni a tőle elvártakat • Elidegenedik környezetétől, olyan barátokat keres akik megértik, s ha ez a csoport bűncselekményeket követ el, akkor ő alkalmazkodni fog a csoport normáihoz, különben ezt is elveszti

21. Csemáné Dr. Váradi Erika: A gyermek és fiatalkori bűnözés • 2. Életutak – „az agresszív, erőszakos család” • A családban mind a partnert, mind a gyermekbántalmazás jelen van • Ebből a környezetből érkezik az iskolába ahol kortársaival ő is agresszíven viselkedik • Egy idő után elidegenedik kortársaitól és az iskolától, családjától is, csavarogni kezd, bandákhoz csapódik, bűncselekményeket követnek el

22. Csemáné Dr. Váradi Erika: A gyermek és fiatalkori bűnözés • 3. Életutak – „váltás a fiatal életében” • Apa nagyon szigorú, esetleg bántalmazó, uralkodó típus akitől a gyermeke fél • Anya, az erőszakot elveti, túl engedékeny • Ha az apa eltűnik a kapcsolatból az anya nem képes kellő tekintélyt szerezni a gyermekénél akkor a gyermek egy „légüres térbe” kerül ahonnan könnyen sodródik. Az otthonról hozott agresszív minták alapján minták alapján választ csoportot. Előbb utóbb garázda, bűnelkövető életmód alakul ki.

23. Csemáné Dr. Váradi Erika: A gyermek és fiatalkori bűnözés • 4. Életutak – „mélyszegénység” • A családot megélhetési gondok sújtják, melyek a szülők között állandó feszültséget generálnak. Mindez a gyermek iránti figyelem csökkenéséhez, érzelmi elhanyagolásához vezet. • Fiatal az iskolába kerülve az otthonról hozott feszültség miatt nem tud teljesíteni a kudarcélmény állandóvá válik, mely következtében a fiatal elfordul családjától, iskolától és a már ismertetett utat kezdi járni

24. ÖSSZEFOGLALVA • Döntően vagyon elleni deliktumok • Csoportos elkövetés • Jellemzően ismerősök és kortársak sérelmére • Az elkövetők családban, szüleikkel élnek • Többnyire (nagy százalékban) férfi elkövetők • Alkohol és kábítószer fogyasztása kiemelt rizikótényező

25. Lehetséges büntetések • Ügyészség • Megrovás • Vádemelés elhalasztása • Bíróság • Megrovás • Próbára bocsátás • Felfüggesztett szabadságvesztés • Szabadságvesztés • Feltételes szabadságra bocsátás

26. Szükség van más típusú szociális munkára?

27. Lehetséges különbségek • A segítő kapcsolatban a kliens szerepe aktív, kezdeményező, döntően mellérendelt, együttműködési szándékától elállhat. • A segítő számára az időtartam többnyire szélesebb és kevésbé szigorú határok között mozog • Kontroll és támogatás egyensúlya

28. Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiája Prioritások: • Jelzőrendszer fejlesztése • Szakemberek képzése, együttműködése • Gyermekek erkölcsi értékrendjének fejlesztése • Veszélyeztetett helyzetben lévők segítése • Fiatalkorú elítéltek társadalomba való integrálása

29. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!