Az ipar

1. Az ipar

2. Az ipar felosztása • Az előállított termék rendeltetése alapján: kitermelőipar (bányászat) + alapanyagipar (pl.Alkoh.) és feldolgozóipar (többi iparág) • Ágazatok szerint: • nehézipar (bányászat, villamosenergia-ipar, kohászat, gépipar, vegyipar, építőanyag-ipar) • könnyűipar (fa-, papír-, cellulózipar, textilipar, ruházati ipar, bőr-, szőrme-, cipőipar, nyomdaipar, kézműipar) • élelmiszeripar (húsipar, tejipar, tartósítóipar, malomipar, sütőipar, cukor- és édesipar, növényolajipar, szesz-, bor-, és söripar, ásványvíz és üdítőital gyártás)

3. Energiagazdaság • Energiahordozók kitermelése • Feldolgozása • Eljuttatása a felhasználóhoz (szállítás...) • EnergiahordozókI. Elsődleges energiahordozók – közvetlenül kitermelhetők, hasznosíthatók - kimerülő fosszilis tüzelőanyagok nukleáris anyagok geotermikus energia - megújuló nap-, szél-, vízenergia, biológiai és geotermikus energiaII. Másodlagos energiahordozók – az előzőek átalakításával nyerhetők villamosenergia, benzin, diesel-gázolaj, fűtőolaj, koksz, városi gáz, gőz

4. A világ energiaigénye Miért növekszik?

5. Energiahordozók bányászata és felhasználása

6. Kőolaj • Vezető szerep (E termelés harmada) Nagy fűtőértékOlcsón szállítható pl. csővezetékenEnergiaipar és vegyipar is használja

7. A vezető kőolaj termelők • Oroszország (1.), az USA (3.), Kína (4.) • Amerika: Kanada, Mexikó, Venezuela,Brazília • a Perzsa-öböl térségének államai (Szaúd-Arábia (2), Irán, Egyesült Arab Emírségek, Kuvait, Irak, Katar), • Európa: Norvégia, Nagy-Britannia, Kazahsztán • Afrika:Nigéria, Algéria, Angola és Líbia. A világ kőolajkészleteinek 2/3-a Közel-Keleten

10. Kőolaj export • Ezen országok többsége az exportban is meghatározó • jelentős hatást képes gyakorolni a világpiaci árakra • erősítve egyben saját világgazdasági pozícióit is. EU igényei 70%-átUSA 50%-átexportálja

11. OPEC - Organization of the Petroleum Exporting Countries • Algeria • Angola • Ecuador • Iran • Iraq • Kuwait • Libya • Nigeria • Qatar • Saudi Arabia • United Arab Emirates • Venezuela

12. Kőolaj szállítása

13. Földgáz • Jelentősége nő (jelenleg E termelés 25%-a) • Vegyipari, lakossági felhasználás • Cseppfolyósítva jól szállítható • Égetése kevéssé környezetszennyező

14. Földgáztermelés • A nagy kőolaj termelők mellett • Hollandia, Indonézia, Üzbegisztán, Egyiptom, Malajzia, Ausztrália, Argentína • Földgázesetében a készletek birtoklása és a kitermelt gáz exportja stratégiai jelentőséggel bír • a jelentős exportőrök komoly gazdasági nyomást is képesek gyakorolni a kiszolgáltatott helyzetben lévő importáló országokra (lásd orosz-ukrán, orosz-belorusz gázviták).

18. Kőszén • Jelentősége csökken, de - felhasznált energiahordozók 30%-a - a tartalékok 500 évre elegendőek • Hátrányai - kisebb fűtőérték - környezetszennyező - szállítás! • Antracit-feketeszén-barnaszén-lignit-tőzeg

21. Kőszén • A világtermelés gyakorlatilag felét Kínaprodukálta 2009-ben, de az USA és India együttes termelése is további 24%-ot jelentett. • Oroszország tudott bekerülni a tíz legnagyobb termelő közé, mellette még Ausztrália, Indonézia, a Dél-afrikai Köztársaság, valamint Kazahsztán, Németország és Lengyelország tartozik a legtöbbet termelő országok sorába • (Németország – barnaszén!)

23. Uránérc termelés • Megtalálhatók ugyan a jelentős termelők között a nagy gazdasági erőterek központi államai (Oroszország, USA, Kína, India, Brazília), a nagyobb mennyiséget azonban nem ezek, hanem Kazahsztán, Kanada, Ausztrália, Namíbia, Niger, Üzbegisztán Franciaország bányásszák. +Oroszország! • Felhasznált energiahordozók 7%-a (kevés)

24. Mohi

25. Atomenergia • Atomerőművekben két és félszer több energiát állítanak elő, mint kőolajtüzelésűekben- villamosenergia termelés 17%-a • Az atomerőművek számos országban kulcsszerepet töltenek be (Belgium, Franciaország, Svédország,); • területi elhelyezkedésüket az uránlelőhelyek léte vagy nem léte nem befolyásolja az uránérc a világpiacon beszerezhető

26. Előnyök-hátrányok • +-olcsó-kis szállítási költség-nagy hatásfok-alig szennyező • --baleset! (1986 Csernobil) Erőművek építése-hőszennyezés-kiégett fűtőanyag elhelyezése

27. Villamosenergia-ipar - Megújuló energiaforrások • Alkalmazásuk csupán egy-egy kedvező adottságokkal rendelkező országban, területen • szélenergia – Dánia, Németország, Spanyolország, USA • geotermikus energia – Izland, Új-Zéland • biomassza – Finnország

28. Vízenergia • Nagy esés és vízhozam mellett olcsó éskörnyezetkímélő (síkvidéki tározós gond) • Vezető szerep – Kanada, Oroszország, Brazíliaés Kína. Óriási vízerőművek • Ausztria, Svájc és Norvégia – nagyon fontos az ország ellátásában

29. Három-szurdok gátKína - Jangce

31. Energiatakarékosság • A kitermelés veszteségeinek csökkentése • Energiahordozók hatékony átalakítása • Szállítási veszteség minimalizálása(Nagyfeszültségű távvezeték...) • Gazdaságosabb felhasználás • Hf.: 26.old. 6-7 kérdés 25.old. ábrákról 6-7mondat!Szorgalmi: Három-szurdok gát

33. Összefoglalás • A gazdaságilag legfejlettebb, vagy a legdinamikusabban fejlődő országok közül több (Kína, Oroszország, USA, India, Brazília, néhány EU-s ország, valamint a G8-tag Kanada) a stratégiai fontosságú energiahordozók termelésében is élen jár.Ez gazdasági fejlettségük egyik fontos mutatója. • A bányászat önmagában nem meghatározó tényezője a gazdaság fejlettségének. (Japán minimális kitermelőipara ellenére Földünk gazdaságilag egyik legfejlettebb állama) • Kazahsztán, a Dél-Afrikai Köztársaság vagy az OPEC-országok egy vagy több kulcsfontosságú nyersanyag meghatározó termelőiként is mindössze közepesen fejlett vagy fejlődő országok.

35. Villamosenergia-ipar • A fosszilis energiahordozók erőművi felhasználása • 1. szén - azokban az országokban, amelyek nagyobb kiaknázható szénkészletekkel rendelkeznek. Nagy tömege miatt nagy távolságra történő szállítása kevésbé gazdaságos. • 2. földgáz. • 3. kőolaj - felhasználása más iparágakban (kőolajipar, vegyipar) szintén nagyon jelentős, ez pedig az erőművi felhasználás lehetőségeit nagyban korlátozza.

36. Villamosenergia-ipar • A vízierőművek termelési értéküket tekintve a szén- és a földgáztüzelésű erőművek mögött a harmadik helyet foglalják el, valamelyest megelőzve az atomerőműveket és jelentősen az olajtüzelésűeket. • A vízenergia felhasználása a nagy reliefenergiájú területekkel rendelkező országok legtöbbjében jelentős, esetenként meghatározó (Kanada, Norvégia, Ausztria, Svédország, Svájc, Új-Zéland, Chile, Peru, Ecuador, Kongói Demokratikus Köztársaság, Zambia, Zimbabwe • Olyan országokban is domináns, amelyek jelentős készletekkel rendelkeznek fosszilis energiahordozókból is (Brazília, Venezuela, Kolumbia).

38. 2008 - Top 20