A város, mint a problémák tárháza

1. A város, mint a problémák tárháza

2. A minden elképzelést felülmúló népességnövekedési ütem és az elképesztő méreteket öltő faluból városba történő vándorlás a világ számos pontján súlyos problémát okoz. • A problémák halmazát három részre lehet osztani: • A városba áramlás túlzott üteme • A város fizikai terjeszkedése • A városok ökológiai működése. • A népesség gyors ütemű növekedése komoly nyomást jelent a városok meglevő lakásállományára. • A harmadik világ országainak túlhajszolt városnövekedése sok esetben informális, ún. squatter települések kialakulásához vezet. • Ezek a minden kontroll nélkül kinőtt települések legtöbbször a városok beépített területeinek peremén jönnek létre, és ideiglenes céllal épített, minden komfortot nélkülöző hajlékokból állnak.

6. Nevük országról országra változik: • Latin-Amerikában hívhatják ranchónak, favelának, • Ázsiában bustee, vagy kampong, • Afrikában bidonville, shantytown. • Az ENSZ szerint ezek az informális úton nőtt települések teszik ki a városok össznépességének 10-80%-át. • Rio de Janeiroban például a népesség közel egynegyede ilyen körülmények között lakik. • A squatter települések hat fő funkcióját különböztetjük meg!

7. A városba érkező bevándorlók fogadóhelyei; • A legszegényebb rétegeknek nyújt lakóhelyet; • Egy sereg munkalehetőséget kínálnak; • Társadalmi és közösségi köteléküknél fogva védelmet nyújtanak az egyén számára a munkanélküliség és más személyes problémák időszakában; • Serkentik az önerőre támaszkodást a lakások felújítása terén; • A városi munkahelyek közelében elérhető otthont nyújtanak a szegényeknek.

8. A squatter települések részletes vizsgálata kimutatta, hogy az itt található lakások minősége, a komfort fokozata és a telepek elérhetősége egyaránt rendkívül változó lehet. • A legtöbbnél a közművek színvonala roppant alacsony, ebből következően a népegészségügyi problémák gyakorisága is magas. • Ugyanakkor számos városba érkezőnek az egyetlen utat jelenti ahhoz, hogy bekapcsolódhasson a városi életbe. • Az átköltöztetésük rendkívül költséges és nem mindig minden területen jelent jobb körülményeket.

9. Gettóképződés • A szegény falusiak városba áramlása a nyugati világban is ismert, ami az előzőektől eltérő, de társadalmi szempontból nagyban hasonló képződmény, a gettó kialakulásához vezetett. • A gettó szó eredetileg a zsidó népesség lakónegyedét jelölte Kelet-és Dél-Európa középkori városaiban! • Ezekben a városokban a zsidók a többségtől elkülönülő és gyakran fallal is körülvett negyedekben éltek.

10. Észak-Amerika modern kori városfejlődésében a gettó szót sokkal inkább egy határozott etnikai vagy kulturális jegyekkel rendelkező népcsoport által megszállt lakónegyed megjelölésére használják. • Ennélfogva ma leggyakrabban a feketék, a Puerto Rico-iak, a mexikói bevándorlók lakónegyedét értik alatta. • A gettó kialakulását két tényezőcsoport segíti elő: • Egyrészt a nemzetiség belső kohéziója; • Másrészt a többségi társadalom által emelt „láthatatlan fal”. • Bár a gettó határait a térben sohasem rögzítik, a lakásárak színvonala vagy a helybeliek hajlandósága, hogy lakásukat a kisebbség tagjainak eladják, mégis egyértelműen kijelöli a gettó határát. • A legtöbb gettó esetében a kirekesztés összetett módon megy végbe: mindenki kirekeszti a tőle eltérőt.

11. Ezeken a területeken az egy főre eső jövedelem rendszerint alacsony, a lakások túlzsúfoltak, a munkanélküliség szintje magasabb, a népesség egészségügyi állapota rosszabb a városi átlagnál, miközben kiugró a bűnözési ráta. • Baltimore-ban van fekete városrész, lumbee indián negyed, kínaiak, jamaikaiak, kubaiak. • Bostonban markáns olasz és ír negyedeket találunk. • Az etnikailag eltérő városrészek növekedése, még ha azok szórtan is helyezkednek el, többnyire tortaszelethez hasonlóan ék formában megy végbe. • A lakónegyedek kialakulásához szükség van az ún. „töréspont”-ra.

12. China Town Little Italy New York Harlem

13. Az amerikai városnegyedekben a feketék aránya elér egy kritikus szintet (mondjuk 15%-ot), akkor: • Megindul a fehérek menekülésszerű elvándorlása • A fehérek közül senki sem akar lakást venni a területen. • Nincs általános érvényű töréspont érték, egyes etnikumok sokkal inkább elviselik a keveredést, mint mások. • Ez a modell más társadalmi csoportokra is alkalmazható. • Az észak-ír Belfastban a katolikusok és protestánsok közötti ellentét ugyancsak erőteljes utcánkénti szegregációhoz vezetett.