A FIZIKA TÖRTÉNETE

1. A FIZIKA TÖRTÉNETE 2004/2005. tanév II. félév A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiában

2. A fizika története A világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában (ion iskola, püthagoreusok, eleai iskola, atomisták, Arisztotelész) A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiában

3. A fizika története AZ ATOMISTÁK Előkészítők:Empedoklész Anaxagórász Megalapító:Leukipposz Fő képviselők:DEMOKRITOSZ EPIKUROSZ A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiában

4. A fizika története A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiában

5. A fizika története EMPEDOKLÉSZ (Kr.e. 495 - Kr.e. 435)? Arkhé: négy őselem föld, tűz, víz, levegő A változás: az őselemek egyesülése és felbomlása A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiában

6. A fizika története Végtelen sok őselem van: spermata (chremata) vagy más néven: HOMOÖMÉRIA (Arisztotelész alapján) A káoszból kozmosz (rend) lesz A nusz (nous) – ész, értelem szerepe ANAXAGÓRÁSZ (Kr.e. 500 – Kr.e. 428) A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiában

7. A fizika története Leukipposz és Demokritosz A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiában

8. A fizika története DEMOKRITOSZ (Kr.e. 460 – Kr.e. 370) Létezik az űr, a vákuum Ebben a végtelen semmiben, az űrben végzik örök mozgásukat az anyag parányi, tovább már nem osztható (a-tomon), de egyszersmind elpusztíthatatlan részei, az ATOMOK Az űr minden irányban végtelen, NINCS FENN és LENN A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiában

9. A fizika története Az atomok különböznek: • Nagyságban • Alakban • Helyzetükben • Elrendeződésükben Végtelen kicsinyek, szemmel nem láthatóak A lélek atomjai finomak, simák és gömbölyűek A tűz atomjai élesek, szúrósak A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiában

10. A fizika története Az űrben zuhannak az atomok A nehezebbek a könnyebbeket utolérik, ütköznek, megszűnik az egyenes vonalú mozgás, átcsap örvénylő mozgásba, létrejönnek a különböző világrendszerek „Minden bizonyos okból és szükségszerűségből történik.” Ez a MECHANIKAI DETERMINIZMUS. (kiteljesedés NEWTON-nál) A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiában

11. A fizika története A legnagyobb erkölcsi érték: • NYUGALOM • DERŰ Emiatt Demokritoszt a NEVETŐ filozófusnak isnevezik A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiában

12. A fizika története EPIKURUSZ (Kr.e. 341 – Kr.e. 270) Epikurosz nézeteiről a legjobb forrás: TITUS LUCRETIUS CARUS (római költő, Kr.e. 94 – Kr.e. 51) DE RERUM NATURA (A TERMÉSZETRŐL; verses tanköltemény) Az atomok örök mozgása a szakadatlan zuhanás a végtelen űrben. Az atomoknak van súlyuk. Az atomok időnként, önkényesen irányt változtatnak. Ez a deklináció. A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiában

13. A fizika története A séma tehát: esés - irányváltoztatás (deklináció) - összeütközés - társulás - keletkezés - teremtés Az atomok összekapcsolódása sűrű: kő, vas ritka: levegő, napfény Illusztráció: parányi porszemek tánca a sötét szobába, keskeny résen besütő napfényben (Brown-mozgás) Az atomok sebessége nagyobb a fény sebességénél A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiában

14. A fizika története ARISZTOTELÉSZ A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiában

15. A fizika története Sztageira Athén A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiában

16. A fizika története ARISZTOTELÉSZ életének főbb állomásai Kr.e. 384-ben Sztageiroszban született (ezért egyesek Ho Sztageiritész-nek is hívják) Apja: NIKOMAKHOSZ (Amyntas macedon király háziorvosa) Kr.e. 367-ben Athénbe megy a platóni Akadémiára Atarneusz, Mütiléne (Leszbosz szigete) 343-ban Nagy Sándor (a későbbi II. Philipposz) nevelője lesz) Platonról: „Szeretem Platónt, de még jobban az igazságot.” A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiában

17. A fizika története 335-ben Athénban megalapítja saját iskoláját, a LÜKEION-t (Peripateteikus iskola) 323-ban (Nagy Sándor halála után) megvádolják: „megsértette az isteneket, nem vallásos.” Politikai per készül ellene 322-ben Khalkisz-ra megy (Euboia szigete), ott hal meg A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiában

18. A fizika története Arisztotelész művei Metafizika általános filozófiai, lételméleti, gnoszeológiai és (részben) logikai nézeteit tartalmazza, filozófiatörténeti alkotásnak is tekinthető Fizika általános filozófiai nézeteit írja le Politika Társadalomelméleti modell Poétika irodalmi-művészeti anyag, esztétikai alkotás A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiában

19. A fizika története Arisztotelész művei Nikomakhoszi etika Eudémoszi etika Nagy etika erkölcsi tárgyú művek Rhétorika a szónoklás tudománya A lélekről az emberi pszicikum elemzése A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiában

20. A fizika története Arisztotelész művei Parva naturalia Az állatok történetéről Az állatok részeiről Az állatok keletkezéséről a biológia tudományának megalapozása Organon a logika tudományának megteremtése Az égboltról A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiában

21. A fizika története A mozgások osztályai Arisztotelész szerint • Az égi szférák mozgása örök rend szerint, tökéletes pályán - egyenletes körmozgás (egyenletes körmozgásokból összetehető) • Földi mozgások • Az élőlények mozgása • A természetes mozgás (a megzavart rend helyreállítása) a súlyos test lefelé eseik a könnyű test felfelé mozog • Kényszerített mozgás - minden mozgáshoz valamilyen ható okra (erőre) van szükség A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiában

22. A fizika története Sebesség ~ hatóok / ellenállás v~ F/R A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiában

23. A fizika története A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiában

24. A fizika története A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiában