Szabályozás és a szervezet működési hatékonysága

1. Szabályozás és a szervezet működési hatékonysága Dr. Jászberényi Gábor

2. A közigazgatás tevékenységei Közhatalmi tevékenységek: • jogalkotás, • hatósági tevékenység: • hatósági jogalkalmazás, • hatósági felügyelet Közvetlen igazgatás: • szervezetirányítás, • belső igazgatás, • gazdálkodás, • materiális tevékenység

3. Vezetés - irányítás Vezetés Hierarchia Szerven belül Igazgatás igazgatása Irányítás Hierarchia Szervek között Vezetés igazgatása

4. Vezetés feladata • Tervezés • Döntés • Szervezés • Ellenőrzés

5. Irányítói jogok, felügyeleti jogok Meghatározó befolyás az irányított lényeges viszonyaira • az államigazgatási szerv alapítása, megszüntetése, • vezető kinevezése, munkáltatói jogok gyakorlása, • az államigazgatási szerv tevékenységének ellenőrzése, • szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása, • döntés megsemmisítése, szükség szerint új eljárás lefolytatására való utasítás, • jogszabályban meghatározott esetekben az államigazgatási szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása, • egyedi utasítás kiadása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására, • jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezés, • az államigazgatási szerv kezelésében lévő közérdekű adatok és közérdekből nyilvános adatok, személyes adatok kezelése.

6. Feladatkör, hatáskör, kiadmányozás Feladat: Célkitűzés, a tevékenység iránya •  (gondoskodik, összehangol, elősegít, stb.) pl. A fővárosi és megyei kormányhivatal a jogszabályoknak és a Kormány döntéseinek megfelelően összehangolja és elősegíti a kormányzati feladatok területi végrehajtását. hatáskör: • a feladatok ellátására rendelkezésére bocsátott jogi eszközök • (engedélyez, kötelez, bírságol, összehív) • mindig jogszabály telepíti • átruházható (jogszabály alapján) pl. A fővárosi és megyei kormányhivatal véleményezi a Kormánynak alárendelt szervek területi szervei vezetőinek kinevezését és felmentését. kiadmányozási jog a közigazgatási döntéseknek, intézkedéseknek a szerv vezetője nevében és megbízásából történő kiadása • átruházható (belső szabályzat alapján)

7. Szabályozás • statútum • alapító okirat • szervezeti és működési szabályzat • ügyrend • egyéb szabályzatok • munkaköri leírások

8. SzMSz • azonosító adatok (elnevezés, cím, nyilvántartási számok stb.), valamint költségvetési jogállása • a szerv szervezeti egységeinek jogállása, feladataik • a szerv vezetői • általános személyzeti kérdések • szolgálati út, szignálás rendje, általában a legfontosabb kiadmányozási szabályok • a közigazgatási szerv (belső) ellenőrzése • létszámkeret

9. Belső szabályzatok A költségvetési szerv belső szabályzatokban rendezi a működéséhez, gazdálkodásához kapcsolódó kérdéseket. A belső szabályzatok kiegészítik a jogszabályokban, valamint az alapító okiratban és az SzMSz-ben található szabályokat. Jellemző szabályzatok: • gazdálkodási szabályzat, • iratkezelési szabályzat, • közbeszerzési szabályzat, • közszolgálati szabályzat, • informatikai biztonsági szabályzat, • adatvédelmi, közérdekű adatok közzétételére vonatkozó szabályzat, • tűzvédelmi szabályzat, • munkavédelmi szabályzat, • leltározási szabályzat, • belső ellenőrzési kézikönyv, • vagyonnyilatkozat-tételi szabályzat, • házirend.

10. Hatékonyság Gazdaság teljesítőképessége – közszféra hatékonysága Magyary Program: hatékony nemzeti közigazgatás  A „jó állam”: • jogszerű és méltányos egyensúly a számtalan érdek és igény között • a hatékony joguralom, az intézményi működés, az egyéni és közösségi jogok tiszteletben tartása és számon kérhetősége • felelősség az örökölt természeti és kulturális javakért • versenyképesség.

11. A szervezeti hatékonyság fogalma A hatékonyság fogalma (Magyary Program) folyamatosan mélyülő, összetett fogalmom Eredményes: a kitűzött feladat az elvárt mértékben teljesítésre kerül. Gazdaságos: A ráfordításokat is figyelembe veszi. Eszerint gazdaságos egy feladat végrehajtása, ha a tevékenységre fordított ráfordítások a tervezettek szerint vagy annál jobban alakulnak. Hatásos: A feladat-végrehajtás a feladat tárgyán túl egyéb körülményekre is kihat, amelyek változása a remélt eredményt pozitív irányban erősíti, de legalább nem veszélyezteti. (Például egy intézkedés közvélemény általi fogadtatása, elutasítása, illetve aránytalan környezeti károk stb.) Biztonságos (rugalmas): Ahhoz, hogy egy feladat valóban hatékonyan működjön, szükség van a megvalósítás tervezésére, ennek részeként modellezésére, melynek során a legtöbb kimenet átgondolására és az ennek megfelelő több végrehajtási mód megtervezésére kerülhet sor. Akadály esetén így további változatok alkalmazhatók rugalmasan, és biztosíthatóvá válik a teljesítés anélkül, hogy felesleges többleterőforrásokat kellene készenlétben tartani. Felügyelhető: Az arra jogosult számára követhető és döntése szerint befolyásolható a folyamat. Ez a fogalmi elem magában foglalja a tevékenység átláthatóságának, uralásának és számonkérhetőségének követelményét is. Alkalmazkodó (fejlődő): A tervezés mellett a visszacsatolás szerepe is fontos a folyamatban, hiszen a folyamatos fejlődés, a javítás csak ebben az esetben kivitelezhető. Az adott feladat végrehajtása egy nagyobb folyamat részeként nyeri el értelmét, értékét, így figyelembe kell venni, hogy ebben az összefüggésben milyen hozadéka van, milyen hasznos, új megoldást, tapasztalatot hoz. Ezzel a hatékonyság tovább növelhető.

12. Jogi, közigazgatási megközelítés • Eredményesség: akitűzött célok megvalósuljanak • Gazdaságosság: a kiadás vagy ráfordítás az elérhető legkisebb legyen az általánosan elvárható minőség mellett • Hatékonyság: a termék, szolgáltatás eredményének értéke a lehető legnagyobb mértékben haladja meg a felhasznált erőforrásokhoz kapcsolódó kiadásokat, ráfordításokat

13. Az államháztartási kontrollok rendszere Cél: az államháztartás pénzeszközeivel és a nemzeti vagyonnal történő szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás Területei: • külső (törvényhozói) ellenőrzés (Állami Számvevőszék) • kormányzati szintű ellenőrzés (KEHI, európai támogatásokat ellenőrző szerv, MÁK) • az államháztartás belső kontrollrendszere

14. Belső kontrollrendszer Kontrollkörnyezet kialakítása Kockázatkezelési rendszer Monitoring rendszer Kontrolltevékenységek kialakítása Információs és kommunikációs rendszer

15. Belső kontrollrendszer a) kontrollkörnyezet kialakítása • világos a szervezeti struktúra, • egyértelműek a felelősségi, hatásköri viszonyok és feladatok, • meghatározottak az etikai elvárások a szervezet minden szintjén, • átlátható a humánerőforrás-kezelés, • szabályzatok kiadása, folyamatok kialakítása, működtetése, melyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását, • ellenőrzési nyomvonal, amely tartalmazza a felelősségi és információs szinteket és kapcsolatokat, irányítási és ellenőrzési folyamatokat, • szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje, • biztosítani a szakmai felkészültség, a pártatlanság és elfogulatlanság, az erkölcsi fedhetetlenség értékeit, valamint a közérdekek előtérbe helyezését az egyéni érdekekkel szemben.

16. Belső kontrollrendszer b) kockázatkezelési rendszer • Fel kell mérni a tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatokat, valamint meg kell határozni a szükséges intézkedéseket. c) kontrolltevékenységek kialakítása Minden tevékenységre vonatkozóan biztosítani kell a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzést (FEUVE), különösen az alábbiak vonatkozásában: • a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítése • a pénzügyi kihatású döntések célszerűségi, gazdaságossági, hatékonysági és eredményességi szempontú megalapozottsága, • a költségvetési gazdálkodás során az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzés, a pénzügyi döntések szabályszerűségi szempontból történő jóváhagyása, illetve ellenjegyzése, • a gazdasági események elszámolásának kontrollja.

17. 11.2. Belső kontrollrendszer d) információs és kommunikációs rendszer működtetése Megfelelő időben jussanak el az információk az érintettekhez. Hatékony, megbízható és pontos beszámolási rendszerek. e) monitoring rendszer Az operatív tevékenységek keretében megvalósuló folyamatos és eseti nyomon követésből, valamint az operatív tevékenységektől függetlenül működő belső ellenőrzésből áll.

18. Minőségmenedzsment Szakaszai: • minőségellenőrzés • minőségszabályozás • minőségbiztosítás • minőségügyi rendszer • teljes körű minőségirányítás (Total Quality Management)

19. CAF modell

20. Adottságok

21. Eredmények

22. Stratégiai tervezés

23. Stratégiai tervezés

24. A szervezeti, valamint az egyéni célmeghatározás és céllebontás folyamata Kormány irányító tárca kiemelt ágazati vagy szervezeti stratégiai teljesítménycélok közszolgálati szervezet • cél-meghatározási szint államtitkárság, helyettes államtitkárság kiemelt szakágazati teljesítménycélok • cél-meghatározási szint főosztály főosztály • cél-meghatározási szint kiemelt szervezeti egység teljesítménycélok / feladatok osztály osztály • cél-meghatározási szint egyéni kiemelt teljesítménykövetelmények értékelt munkatárs értékelt munkatárs • cél-meghatározási szint

25. A teljesítményértékelés folyamata • Év elején: • Egyéni kiemelt teljesítménykövetelmények meghatározása • Kompetenciák meghatározása • Egyéni fejlesztési célok meghatározása • Év végi értékelés: • Közszolgálati tisztviselő szöveges önértékelése • A teljesítménykövetelmények részletes, feladatonkénti szöveges értékelése, melynek során a vezető értékeli a dolgozó munkavégzését, munkamagatartását és viselkedését és az egyén fejlesztését, fejlődését szolgáló célfeladatokat • Komplex szöveges értékelés.

26. A minősítéshez kapcsolódó következmények

27. Munka–magatartási faktorok és értékelési tényezők

28. A KÖZSZOLGÁLATI-TÉR kompetencia térképe

29. Kormányhivatal

30. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

31. Köztisztviselőklétszáma

32. E-ügyintézés - eredmények • 90-es évektől komoly stratégia- és programalkotási folyamat (információs társadalom, e-közigazgatás). • Haladó szellemű jogszabályok megalkotása, normatív akadályok lebontása, normatív ösztönzők. • Legnépszerűbb ügyek (kb. 50-60) elektronizálása: pl. adóbevallás, E-NYENYI, TAJ, egyéni vállalkozói stb. • E-közszolgáltatások nyújtása, igénybevétele a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszeren+ Hivatali Kapu, Ügyfélkapu – e-dokumentum alapú kommunikáció hatóságokkal, közszolgáltatókkal, ügyfelekkel; (mo.hu: kb. 3 ezer csatlakozott intézmény, 1 millió ügyfélkapu regisztráció, havi 350-500 ezer egyedi látogató, 2,5-10,5 millió ügyfélkapu belépés) • IKT eszközök, szélessávú internet használata Magyarországon is széles körűvé vált (szabályozás + fejlesztés ösztönzése + árak leszorítása) • (15-69 éves lakosság: az internetpenetráció 2004. és 2011. között 21 %-ról 61 %-ra nőtt)

34. E-ügyintézés - fejlesztendő • Ügyfelek igényeihez, elvárásaihoz, élethelyzeteihez igazodó, proaktív, személyre szabott, differenciált szolgáltatások (pénzforrás – fenntarthatóság); • Európai közigazgatási térhez való igazodás (megoldások, szabványok, színvonal stb.); • Háttér folyamatok, ügymenet, szervezet racionalizálása; • Egyszerűbb használat: ügyfélkapu / hivatali kapu / e-űrlapokat, e-dokumentumokat kezelő alkalmazások; • Az elektronizáltság szintjének emelése területi, települési szinten is. • Jogi szabályozás: elektronikusan aláírt dokumentumok elfogadása (eredetben való becsatolás helyett); • Ügyfélképzés, e-készségek, e-jártasság fejlesztése (leszakadó rétegek felzárkóztatása); • Marketing és menedzsment módszerek alkalmazása a közigazgatásban, személet változás

35. Köszönöm a figyelmet!