A PARTOK FEJLŐDÉSE

1. A PARTOK FEJLŐDÉSE juvenilis A Davis-i abráziós ciklus maturus szenilis

2. A fejlődés ritmusos, a ritmusok eltérő módon zajlanak le, nyomaik a partvidéken – vagy távolabb – azonosíthatók. A tenger szintváltozásai: - tektonikus kéregmozgások - izosztatikus kéregmozgások - óceáni medencék méretváltozása - eusztatikus szintváltozások

3. PARTTÍPUSOK 1. A partvonal és a szerkezeti domborzat iránya szerint: - konkordáns - diszkordáns - neutrális

4. 2. A partvidék és a mögöttes terület függőleges ingamozgásainak természete szerint: Fosszilis formák és üledékek emelkedő partvidéken: • abráziós színlők - abráziós kliff - fosszilis turzások Turkana- (Rudolf-) tó (Kenya)

5. abráziós színlők: alaktanijellemzőik mellett más bizonyítékok: abráziós mikroformák, abráziós kavicsok, fossziliás homok, radiometrikus kormeghatározás, eltemetett színlő, lépcsős színlők.

6. Süllyedő partokon:ingresszió a/ konkordáns parton: - cala típus, - dalmát típus Pag-sziget (Horvátország)

7. pergressziós part: Kotori-öböl

8. b/ diszkordáns parton: - riatípus Galicia (Spanyolország)

9. Mississippi FOLYÓTORKOLATOK Az állóvízbe érkező folyó hordalékát lerakja

10. A folyótorkolatok alaptípusait a lerakott hordalék mennyisége és az állóvíz mozgásjelenségeinek összjátéka határozza meg. Cholnoky erre is alkalmazta viszonyrendszerét: - a hordalék > az állóvíz munkavégző-képessége: deltatorkolat

11. - a hordalék < az állóvíz munkavégző-képessége: tölcsértorkolat Rajna – Maas torkolata Temze-torkolat

12. - nagyjából egyensúly alakul ki: nyesett torkolat Albán tengerpart

13. A folyótorkolatok áramlási rendszerénekműködését számos tényező befolyásolja: a folyó hordalékmennyisége, a hordalék szemcsemérete, a hullámzás mértéke, az árapály nagysága, a parti áramlások, az állóvíz mélysége. Duna

14. Mississippi Rhone Brahmaputra A folyótorkolatok háromszögdiagramja

15. A delták részei: deltasíkság deltahomlok (-front) deltalejtő (prodelta) A delta rétegződése